Vissza a főoldalra * vissza 1999 dec 10 programhoz
Az ötödik előadást
Síklaky István tartotta október 20-án, Silvio Gesell Szabad pénz elméletéről. Az 1910-es, '20-as években alkotó német-argentin szerző a természetjog szellemében beszél természetes gazdaságról. Az ehhez szükséges eszközök kialakítását azonban nyomatékkal emberi feladatnak tekinti. Könyvében hangsúlyozza, hogy egyik legfontosabb céljának azt tekinti, ne lehessen kijelenteni, hogy a pénzrendszerben nincsen alternatíva.A meglévő pénzügyi rendszerrel szembeni alternatíva lehetőségét
radikálisan mutatja be: meg lehet változtatni a kamatos kamatra épülő magánpénzrendszert - a pénznek mint fizetőeszköznek a lehetetlenülése nélkül. Sőt: a pénz és a pénzrendszer funkcióinak hatékonyabb ellátása válik lehetővé, ha következetesen átgondoljuk, hogy mi végre használjuk a pénzt, hogy milyen mellékhatásai vannak a "jelenlegi" pénzhasználatnak.Mint sok más század-eleji szerző esetében, Silvio Gesellnél is az a furcsa kérdés adódik, hogy ha mindezt a század elején ilyen világosan lehetett látni, akkor mivel telt el a XX. század? Csak nem arról van szó, hogy azok körében, akik először ismerték fel mondandója jelentőségét, voltak olyanok is, akik visszaéltek vele, és éppen saját monopol-helyzetük erősítésére használták fel gondolatait? Másképpen nehezen volna érthető, hogy Keynes egyrészt a XXI. század elméleti tekintélyének nevezi Gesell-t, másrészt viszont jószándékkal, de módszerében eléggé cinikusan tekint el gondolatainak alapul vételétől
, nyilván mert politikailag nem látta reálisnak.Arra figyelmeztet bennünket mindez, hogy mesterségesen kialakított, pénzügyi absztrakcióval felépített utcák, falak, rácsok világában élünk, amelynek mesterséges voltáról és alakíthatóságáról tudnunk kellene. Ha külső vagy belső kényszer miatt ez az alakítás nem megy, akkor se tegyünk úgy, mintha nem volna jobb megoldás, mert mit teszünk, ha alkalom kínálkozik a változtatásra, és fogalmunk sincsen arról, hogy mit kellene, mit lehetne tenni?
Silvio Gesell rendszerében a pénz az állam által kezelt pénzrendszer része. Az állam pedig beszámolni tartozik választóinak arról, hogy az ő érdekükben miként bánt a pénzrendszerrel. A pénzrendszer arra hivatott, hogy elérhetővé tegye a legfontosabb gazdasági célok és ezen keresztül a legfontosabb társadalmi célok teljesítését. Ehhez azonban jól kell ismerni mind a pénzrendszer, mind a gazdaság eszközeinek természetét, és jól kell ismerni (meg kell fogalmazni) a
társadalom céljait.Gesell ajánlatában a kamatos kamat mint a társadalom egészével szembeni magán-uzsora eszköze a legfélelmetesebb őrület, amelytől meg kell szabadulni (minél magasabb kamatú, minél nagyobb követelésű, annál inkább). Gesell odáig megy, hogy a "kamat" szót is száműzné. A pénzrendszert tehát radikálisan állami (azaz ilyen úton társadalmi!) ellenőrzés alá kívánja helyezni, amelynek mint eszköznek a közjó előmozdítása a célja.
Az igen alacsony kamatú állami pénzkibocsátást tartja jó megoldásnak, száműzve az állam magán-pénztulajdonosoktól való függését. Olyan érdekeltséget keres, amelyben a pénztulajdonos gazdasági vállalkozás révén juthat többletjövedelemhez (és nem kölcsönügyletek révén - amit az állami hitelforrások hiánya, szűkössége tesz lehetővé).
Ehhez azonban kell egy olyan társadalom és egy olyan politikai kultúra, amely nem merül vég nélküli bankóprés működtetésbe a külső korlátoktól szabadulván (másik oldalról viszont az állami lét egyik ismérveként is tekinthetjük az önálló pénzpolit
ika létét).Hogy az alkotmányosságra mi tartozhat e kérdéskörből?
Síklaky István előadását hallgatva a következők merültek fel bennem (Fáy Árpád):Egyrészt azoknak az elveknek a megnevezése, amelyeknek meg kell felelnie mind a gazdaság egészének, mind azon belül a pénzrendszernek
Egy további lépcsőben pedig rögzíthető lenne a társadalom eszközeként funkcionáló gazdasági rendszer illetve pénzrendszer néhány alapvető jellemzője is
Az egész világ megváltását természetesen nem lehet elvárni egy adott esetben kis nemzet kis államától. Azonban el lehet várni, hogy a reális tényeket és várható veszélyeket felismerje, és azokkal számolva törekedjen gondoskodni állampolgárainak emberi létéről. Ha tehát egy alkotmányosságtól nagyrészt mentes külső környezetben kell alkotmányos létét biztosítani, akkor erre kell törekednie. Látnia kell feladatát mind az államnak, mind az államban létük feltételeit megszervező össztársadalmi önkormányzatot látó állampolgároknak.