Vissza a főoldalra * Vissza 2002 szept 13-14 írásokhoz * Vissza meghívóhoz

 Dr. Tarr György: Alkotmányról-alaptörvényről

Gondolataimat meditálásra késztetének szánom, mert az alkotmány lényeges jegyeiből a tudatban kialakítandó gondolati tartalma még ma sem tisztázott megnyugtatóan a maga valódi mivoltában.

Nem vindikálom magamnak a fogalom-meghatározással kapcsolatban tévedhetetlenségem elismerését. Óhajom csupán az, hogy próbáljuk megismerni az alkotmány valódi mivoltát általánosságban és tartalmában, a constitutio és a lex fundamentalis fogalmak relatiojában, azaz in eo genere.

Az alkotmány kialakulásának történetére csak egy-egy csomópontra hivatkozással utalhatunk jelen keretek között annál inkább is, mivel az álláspontok, de már az alkotmánygondolat kimutatásainak kezdetei is nagyon eltérők voltak.

Nézetünk szerint az alkotmány megteremtőinek Platónt, Arisztotelészt, Aquinoi Szent Tamást nevezhetjük, de már Solon és Servius Tullius törvényei is alkotmánytörvényeknek minősülnek. Azt is elfogadhatjuk, hogy az alkotmány kialakulási folyamata az 1789-ben kezdődő francia forradalommal zárult. E forradalom már első, vagyis az 1791-es szövege is már olyan kialakult jogintézmény volt, amely az alkotmány valamennyi tartalmi és formai jegyét tartalmazza. De már korábban is voltak különféle ünnepélyes bullák, amelyek tartalmaztak rendelkezéseket a hatalom gyakorlására vonatkozó korlátozásokat, vagy bizonyos társadalmi rétegnek a hatalomban való részesedésére. Ilyen volt 1215-ben az angol Magna Charta, de a magyar Arany Bulla is 1222, illetve 1321-ben.

Az alkotmány legjelentősebb formai elemeit azonban a külső megjelenési formája és elfogadásához, valamint módosításához, a közönséges törvényektől eltérő speciális követelmények jelentik.

Amikor alkotmányról beszélnek, többen és gyakorta azt alaptörvénynek minősítik. Szerény nézetünk szerint a kettő nem ugyanaz.

Az alaptörvények az alkotmány létét feltételezik, az alkotmányba foglaltan létrehozott valamely alapvető intézményre vonatkozó rendelkezésre épül, ezeket biztosítja és ezeket írja körül részletesen közjogi hatásra elterjedt jogi elnevezés, amit lex fundamentalisnak is nevezünk. Könnyebben hozhatók és megváltoztathatók. Ezek megváltoztatása az alkotmányt nem érintik, éppen ezért ezen változtatások nem jelentenek alkotmányváltoztatást. Ilyen alaptörvény pl. a Polgári Törvénykönyv.

Az alkotmány (constitutio) általában a főhatalom működésének, az állam szervezetének, a működés általános módjának meghatározására, az államélet jogi rendjének szabályozására szolgáló alaptételek összessége. Konkretizálva, az állam, az önkormányzatok, a politikai pártok, az érdekvédelmi szervezet, az egyesületek működési rendje alkotmányos jelentőségű szabályainak teljessége. Tágabb értelemben jelenti azokat az írásba foglalt szabályokat, amelyek alapvetően rendezik az állami szervek létrehozását, működését és egymáshoz való viszonyát. Szűkebb értelmében pedig jelenti az állami-közhatalmi berendezkedésnek oly módon szabályozását, amely biztosítékokat foglal magában arra, hogy az állami-közhatalmi szervek létrehozására és működésére az állampolgárok meghatározó befolyást gyakorolhassanak és egyben arra, hogy az állampolgároknak az alkotmányban rögzített jogai a közhatalom visszaéléseivel szemben kellő védelemben hasznosuljanak. Ideális értelemben tehát jelenti a polgári szabadság biztosításának szervezetét. Az összes egyszerű törvény és alaptörvény az alkotmányra vezethető vissza.

Az alkotmányok fajaival foglalkozni nem kívánok, mivel csupán az alaptörvény és az alkotmány különbözőségére kívántam a figyelmet irányítani.

Végezetül még azt emelem ki, hogy az alkotmány az alkotmányozó hatalomtól, az egyéb – említett – törvények a törvényhozó hatalomtól erednek. Az alkotmány érvényesülési alapja az, hogy az alkotmányozó hatalomból mindenki, az alkotmányozó hatalom akaratából ered. Az alkotmány magában foglalja az állam létét, szellemét értékét, biztonságát, és fennmaradásának tényét. Az alkotmány érinthetetlen, az alaptörvények megváltoztathatók, ha az alkotmány lényegét nem érintik. Mindezekre figyelemmel szigorúan meg kell különböztetni az alkotmányt az alaptörvénytől.

Vissza az oldal tetejére