Vissza a főoldalra * 

Vitaindító, szemléltető táblázat az alkotmány és az alaptörvény különbözőségéről:

Alkotmány

Alaptörvény

Törvények

Kormány rendeletek

…..

Íratlan, illetve történelmi alkotmány (szemléleti mód)

Írott alaptörvény (konkrét történeti események során megszövegezett irat)

Írott

Írott

 

Tudati entitás, a kultúra része

Hatalom függő megállapodás, charta

 

 

 

Természetjogi értékek

Pozitív jogi technika

 

 

 

Örök értékek

Aktuális intézmények

 

 

 

Igazságosság

Hatékonyság

 

 

 

Értékek elismerése,  védelme

Értékeket tisztelő megoldásban aktuális hatalmi viszonyok között a törvényhozást szabályozó előírások

Érdekek érvényesítése

 

Alkotmány

Alaptörvény

Törvények

Kormány rendeletek

…..

Központi eleme a szentkorona közjogi fogalma, erkölcsi személyisége, intézménye - amely nem változtatható (hatálytalaníthatatlan)

Pl az államformát határozza meg, megváltoztatható

 

 

 

A föld, és a nemzeti közösség egyéb javai a szentkoronáé

A birtoklás, a használat  módját ki kell alakítani

 

 

 

A főhatalom a szentkoronáé

A hatalomgyakorlás módozatait meg kell határozni

 

 

 

A szentkorona tagság közjogi fogalma adott

A szentkorona tagjainak egymáshoz való viszonyának konkrétumait meg kell fogalmazni

 

 

 

A politikai nemzet fogalma rögzült alapelv

Szabályozni kell a szentkorona tagok egymáshoz való viszonyát az országban, a magyar nemzet körében a nagyvilágban, és a kapcsolatot az alkotmányos hagyományokat és közösséget vállaló szomszéd népekkel

 

 

 

Alkotmány

Alaptörvény

Törvények

Kormány rendeletek

…..

Erkölcsi, logikai, hagyományozott formai evidenciák

Döntés, megállapodás kérdése

 

 

 

Erről nincsen szavazás, az identitás része

Testület alakítja ki

Testület alkotja

Testület alkotja

 

Elismeri a jogfolytonosságot helyreállító nemzetgyűlés és minden nemzetközi szerződés, amit az ország aláír

Alkotja a jogfolytonosságot helyreállító nemzetgyűlés:

1. lépés: elismeri a jogfolytonosságot,

2. lépés olyan alaptörvényt vagy sarkalatos törvényeket alkot, amelyek igazodnak az alkotmányos elvekhez és alkalmas kiindulópontot adnak a törvényhozás munkájához.

Alkotja a képviselő ház (országgyűlés)

Alkotja a kormány

 

Őre a felsőház

Igazodik hozzá az alsóház és bizottságai valamint az érdekképviselő  szervezetek

 

 

 

Elvek Tények      

Közjó

Közérdek

 

 

 

Alkotmány

Alaptörvény

Törvények

Kormány rendeletek

…..

A természetjogi alapelveket megjelenítő magyar alkotmány el-nem ismerése (a jogfolytonosság elismerésének elmulasztása) esetén ... ð

... a magyar alkotmány el-nem ismerése esetén ... ð Magyarországon a hatalmat csak bitorolni lehet

 

 

 

A természetjogi elvek tisztelete az európai társadalmi gondolkodás hagyományosan fontos eleme, de nekik nincs rá külön közjogi intézményük, központi fogalmuk (nincsen szentkoronájuk).

A XX század vérzivatarában megmutatkozott, hogy hova vezet, ha az alaptörvényben (vagy úgynevezett „chartális alkotmányban”) nem kell feltétlen elismerni a természetjogi elveket (még a Nürnbergi Bíróság is ezen természetjogi alapelveket hivatkozta meg!).

 

 

 

Van Európának is alkotmányos hagyománya. Azon volt a hangsúly, hogy a hatalom nem lépheti át az erkölcsi határokat.

 

Magyarországon az alkotmányos korszak  tulajdonképpen 1222-től 1944-ig tartott.

(Angliában pedig 1215-től Morus Tamás kivégzéséig, 1535-ig)

A jelenlegi uniós konvent az Európai alkotmányos hagyomány végleges kiiktatására törekszik!! - Az alkotmányos alapok  méltatása, reneszánszának megalapozása helyett csupán visszaél az alkotmányos értékekre utalással, a megtévesztő névhasználattal („EU-alkotmány”) .

Nálunk ezt azzal igyekeznek leplezni, hogy úgymond a szentkorona-tan korszerűtlenségére hivatkoznak, és helyette ajánlják az EU-elvárásokat, az „EU-alkotmányt”.

Nyilvánvaló, hogy a tudatunkat akarják befolyásolni, csellel elfoglalni, védtelenné tenni: alkotmány jelszóval az alkotmányos értékektől, gyökerektől végleg elszakítani - Európát, és Magyarországot - a politikai életet.

 

 

 

Alkotmány

Alaptörvény

Törvények

Kormány rendeletek

…..

A szentkoronáé a szuverenitás (nem az állam a szuverén s nem is a „nép”, hanem a nép és hatalmat gyakorlók felelős, egymásrautalt közössége)

Az alkotmány és ezen belül a szentkorona intézménye a diktatúra fogalmi kizárása! – (azaz a korona szuverenitása nem adható-vehető, nem árucikk, nem alku tárgya)...

...de nem azért, mert a hősök nem hagyják, hanem mert természete szerint tudati entitás, csak felfogható, megélhető, s nem adható-vehető.

Nem szuverén a nemzetgyűlés (az alkotmányt nem bírálhatja fölül) éppen most 1990 óta is lehet látni, hogy mit ér az úgymond népszuverenitásra hivatkozás a cinikus hatalmat gyakorlók részéről.

 

Nem szuverén a képviselő ház  - (tehát nem nevezheti alkotmánynak az általa módosított alaptörvényt)

 

Nem szuverén a kormányfő (ilyet csak újságírók írnak le időnként)

 

Szuverének viszont egy kiegészítő értelemben a szentkorona tagjai!!! (az emberi jogok ennél mérhetetlenül kevesebbet jelentenek, és más szempontúak)

 

Alkotmány

Alaptörvény

Törvények

Kormány rendeletek

…..

Minden megjegyzést, kérdést örömmel veszünk - alkotmany@ngo.hu .

Vissza az oldal tetejére