Vissza a főoldalra * 

A közlemény "eredeti", szétküldött szövege 

Közös közleményt adtak ki az "önkényuralmi §" törlését kezdeményező szervezetek

2003 augusztus 17-i sajtótájékoztatójukon. 

1.   A megjelentek a következő nyilatkozatban egyeztek meg: 

Levélben fordulunk a köztársasági elnökhöz és az országgyűlés elnökéhez, annak érdekében, hogy az 1949/XX-as törvény 77.§ (1), amely szerint "Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye" eltörlését kezdeményezzék, mert hamis állítást tartalmaz.

Aláírók voltak a sajtótájékoztató helyszínén: Fáy Árpád elnök - Alkotmányossági Műhely, Rozgonyi Ernő elnök - Magyar Nemzeti Front, Takács András KoBi-elnök -  Szabad Magyarországért Mozgalom;  Világhy József országos elnök, Győr - Horthy Miklós Történelmi Társaság

E-mailben az "önkényuralmi §-nak" nevezett bekezdés törlésével a felhívást követő két napon belül a további szervezetek jelezték egyetértésüket: (1)Három Város a Nemzeti Egységért Mozgalom Polgári Kör - Skodacsek András, Budapest (2) Civil Kurázsi Polgári-kör - Sásdi Ferenc, Budapest (3) Daytoni Magyar Klub - dr Bognár Béla, Dayton, Ohio, USA (4) Filozófiai Vitakör tudományos egyesület - dr Detre Csaba elnök, Budapest (5) ’56.oktober-23 Levelező Polgári Kör - Pataki László szóvivő, Budapest (6) Óbudai Polgár Polgári Kör - Polgár Ferenc, Óbuda (7) MVSZ Sárospataki Konzervatív Köre - Kiss Endre József, Sárospatak (8) Földünkért Alapítvány - Mészáros Imre, kuratóriumi elnök, Püspökladány (9) Erdélyi Magyar Kezdeményezés, RMDSZ platform - Katona Ádám elnök, Székelyudvarhely

2. A Szabad Magyarországért Mozgalom bejelentette, hogy ügydöntő népszavazást kezdeményez a Magyarország ezredéves alkotmányosságának jogfolytonossága helyreállítását kimondó, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívására. Az őszre tervezett "Ébredj, Magyarország!" országjáró körútján is aláírásokat kíván gyűjteni.

Kiegészítésként:

Az 1949/XX-as törvény "önkényuralmi §-nak" nevezett bekezdésének törlésére tett javaslattal kapcsolatban a közlemény még a következőket tartalmazza:

Üdvözöljük a parlament elnökének beismerését, hogy alkotmányos válság van hazánkban.

Ennek a válságnak a kezeléséről azonban eltérő vélemények ismeretesek. A parlament elnöke, Szili Katalin alkotmánynak tekinti az 1949/XX-as törvényt, és ennek évszámától megszabadulandó „új magyar alkotmányt” szeretne elfogadtatni a parlamenttel. Felhívjuk Szili Katalin és a közvélemény figyelmét arra, hogy az Alkotmány és az alaptörvény fogalma nem azonos, egymással össze nem téveszthető, a két fogalom azonosítása a szovjet megszállás, a sztalini diktatúra emléke. A parlamenti többség az alaptörvényt bármikor megváltoztathatja kénye és kedve szerint, de a magyar alkotmány ügyében a parlament illetéktelen.

A magyar alkotmány ügyének rendezéséhez első lépésben fel kell hagyni az alaptörvény és alkotmány fogalmának összemosásával, utána pedig el kell ismerni a magyar alkotmányt.

Alkotmányunk jogfolytonosságát nem a parlamentnek, hanem egy külön e célra választott nemzetgyűlésnek kell helyreállítania.

Alkotmányozni tehát csak a magyar történelmi tradíció figyelembe vételével lehet, amelyet eddig 1944 óta egyetlen parlament (és egyetlen kormánya) el nem ismert. Ezt nem ismeri el, ennek nem felel meg az 1949/XX. Tv. című, ma is érvényben lévő, alkotmánynak nevezett, sztalini eredetű alaptörvény.

Aki ma új alkotmányról beszél, és új alkotmányt akar, az megtagadja évezredes államiságunk Európában kivételes alkotmányos múltját (szigorúan fogalmazva folytatni akarja az alkotmányosságától a magyarságot a XX. században éppen elszakító, sokat sújtó genocidiális, népirtó politikát).

Megjegyezzük, hogy a parlamenten kívüli, szakmai társadalmi szervezetek az alkotmányozással kapcsolatban kiérlelt tudományos alapokkal rendelkeznek, és a magyar történelmi hagyományokhoz erkölcsileg elkötelezettek. Ezen szervezetek nyilvánosságból való kiszorításával az "új-alkotmány" törekvések kritikája nem némítható el, hanem csak a hatalom jelenlegi gyakorlóinak újabb alkotmányosan illegitim lépését készítheti elő - egy újabb az alkotmány ügyét hamisan kezelő alaptörvény kierőszakolásával. 

Kapcsolódó írások:

A közlemény "eredeti", szétküldött szövege 

 

KÖZÖS KÖZLEMÉNY

 

A 2003. aug. 18-i közös sajtótájékoztató az aláíró szervezetek következő képviselői jelentek meg:

Fáy Árpád – Alkotmányossági Műhely

Dr Rozgonyi Ernő – Magyar Nemzeti Front

Takács András – Szabad Magyarországért Mozgalom

Világhy József – Horthy Miklós Történelmi Társaság

 

1.   A megjelentek a következő nyilatkozatban egyeztek meg:

Levélben fordulunk a köztársasági elnökhöz és az országgyűlés elnökéhez, annak érdekében, hogy az 1949/XX-as törvény 77.§ (1), amely szerint „Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye” eltörlését kezdeményezzék, mert hamis állítást tartalmaz.

 

Üdvözöljük a parlament elnökének beismerését, hogy alkotmányos válság van hazánkban.

 

Ennek a válságnak a kezeléséről azonban eltérő vélemények ismeretesek. A parlament elnöke, Szili Katalin alkotmánynak tekinti az 1949/XX-as törvényt, és ennek évszámától megszabadulandó „új magyar alkotmányt” szeretne elfogadtatni a parlamenttel. Felhívjuk Szili Katalin és a közvélemény figyelmét arra, hogy az Alkotmány és az alaptörvény fogalma nem azonos, egymással össze nem téveszthető, a két fogalom azonosítása a szovjet megszállás, a sztalini diktatúra emléke, a szótári mechanikus megfeleltetés „alkotmány” és „constitution” között hamis. A parlamenti többség az alaptörvényt bármikor megváltoztathatja kénye és kedve szerint, de a magyar alkotmány ügyében a parlament illetéktelen.

A magyar alkotmány ügyének rendezéséhez első lépésben fel kell hagyni az alaptörvény és alkotmány fogalmának összemosásával, utána pedig el kell ismerni a magyar, a történelmi alkotmányunk alapelveit.

Alkotmányunk jogfolytonosságát nem a parlamentnek, hanem egy külön e célra választott nemzetgyűlésnek kell helyreállítania.

Alkotmányozni tehát csak a magyar történelmi tradíció figyelembe vételével lehet, amelyet eddig 1944 óta egyetlen parlament (és egyetlen kormánya) el nem ismert. Ezt nem ismeri el, ennek nem felel meg az 1949/XX. Tv. című, ma is érvényben lévő, alkotmánynak nevezett, sztalini eredetű alaptörvény sem.

Aki ma új alkotmányról beszél, és új alkotmányt akar, az új államról beszél, az megtagadja évezredes államiságunk Európában is kivételes alkotmányos múltját (szigorúan fogalmazva folytatná az alkotmányosságától a magyarságot a XX. században elszakító tragikus politikát).

Megjegyezzük, hogy a parlamenten kívüli, szakmai társadalmi szervezetek az alkotmányozással kapcsolatban kiérlelt tudományos alapokkal rendelkeznek, és a magyar történelmi hagyományokhoz erkölcsileg elkötelezettek. Ezen szervezetek nyilvánosságból való kiszorításával az „új-alkotmány” törekvések kritikája nem némítható el, hanem csak a hatalom jelenlegi gyakorlóinak újabb alkotmányosan illegitim lépését készítheti elő egy újabb az alkotmány ügyét hamisan kezelő alaptörvény kierőszakolásával.

Mellékeljük az e tárgyban írt korábbi leveleket, és az SZMM 2003. ápr. 10-i Kossuth-téri gyűlésén a jelen-volt többi szervezettel közösen elfogadott Magyar Kiáltványt és Alkotmányos Evidenciákat.

 

2. A Szabad Magyarországért Mozgalom bejelentette, hogy ügydöntő népszavazást kezdeményez Magyarország ezredéves alkotmányosságának jogfolytonosságát helyreállító alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása érdekében. Az őszre tervezett „Ébredj, Magyarország!” országjáró körút a felvilágosító fórumok mellett a szükséges aláírások összegyűjtését is szolgálja.

 

Kérjük Közleményünk közzétételét.

 

Mellékelve:

2003. március 29-i „Magyar kiáltvány”

2003. április 10-i „Alkotmányos evidenciák”

2003. augusztus 1-i „Nyilatkozat” Szili Katalin kezdeményezésére reagálva

2003. augusztus 18-i levél Mádl Ferenc köztársasági és Szili Katalin országgyűlési elnöknek

 

Aláírók:

▪        Fáy Árpád elnök, Alkotmányossági Műhely,

▪          Rozgonyi Ernő elnök, Magyar Nemzeti Front,

▪         Takács András KoBi-elnök, Szabad Magyarországért Mozgalom.

(Világhy Józsefnek időközben el kellett mennie, a közlemény megfogalmazásánál már nem volt jelen)

Vissza az oldal tetejére