Vissza a főoldalra * Történelmi alkotmányunk jogán - tartalomjegyzék
Alkotmányos EVIDENCIÁINK ~ (belátható kiinduló vita-tételek - 2003 októberi megfogalmazásban)
A számozás esetleges, a bekezdések elkülönítését szolgálja, semmilyen jelentősége nincsen, a korábbi változat ettől eltérő számú volt, kifejezetten félrevezető lenne, ha a "legfőbb X" tételről szó esne! - FÁ
„Alkotmány-sértő törvény
jogot nem alapíthat” ~ Hatalmi
fölény, erőszak, önkény alkotmányt nem ’csinálhat’.
(1) Az ember eredendően, személyét tekintve szabadnak született - amit a nemzet, mint természetes politikai közösség és szövetség keretében élhet meg.
(2) A magyar alkotmány a legalább ezer éves nemzet legalább ezer éve fennálló államára vonatkozó legalább ezer éves államalkotó akaratát fejezi ki.
(3)
„Az alaptörvény” nem alkotmány ~ mert különféle: eleve más
műfajú, más célú az alkotmány és az alaptörvény.
(4) Az alkotmányt elismerő alaptörvények, sarkalatos törvények, törvények, állami rendeletek stb. alakítják ki azt a konkrét intézményrendszert, amely az adott korban, adott körülmények között lehetővé teszi az alkotmányos államot, közéletet, az alkotmányos igazságok, értékek, elvek általános tiszteletét, kötelező érvényét.
(5) A magyar alkotmányos szemlélet alakította ki a szentkorona-tant a történelem során, amelyet tartalmát és eljárásjogi lényegi elemeit megőrizve koronként újraszövegez a kor színvonalán, változó viszonyai között.
(6)
A magyar alkotmány a Szentkorona intézményétől semmilyen módon el
nem választható. A magyar alkotmányosság lényegi elemei: a Szentkorona
szuverenitása, jogi-közjogi személyisége valamint intézményei.
(7) Az alkotmányos alapelvek szellemében egymás mellé rendelendő a hatalom, az erkölcs és igazság.
(8) A hatalom feltétlenül megosztandó, nem monopolizálható. A hatalmi ágak nem kapcsolhatók össze.
(9) Fogalmilag kizárt az önkény, a diktatúra alkotmányos elismerhetősége a magyar alkotmány szerint.
(10) Az állam számonkérhető feladata az emberi szabadságot kiteljesítő életvitelhez szükséges állami (például szabályozási) feltételek garantálása - jogkiterjesztéssel.
(11) Az államnak biztosítania kell a nemzeti közösségen belül a természeti erőforrásokhoz való - monopóliumoktól mentes, uzsora nélküli - hozzáférhetőséget. Ez érvényes a pénzrendszerre és bármely más közintézményre is (mind a mostani, mind az utánunk következő nemzedékek számára).
(12) A föld nem tőke, hanem természeti erőforrás. A magyar föld végső tulajdonosa a nemzetet megszemélyesítő Szentkorona.
(13) A természeti erőforrásokból, a közös javakból való részesedésnek előfeltétele az alkotmányos szolidaritás vállalása, az alkotmányos elvekhez való hűség.
(14) A szentkorona-tanban leírt történelmi magyar alkotmány nem szüntethető meg, nem függeszthető fel, védelmében joga és kötelessége a nemzet minden tagjának fellépni (a nemzet összes generációjával együtt elvileg sem hívható össze).
(15) Az alkotmányos alaptételeket semmilyen politikai megállapodás, szerződés, akár nemzetközi egyezmény nem változtathatja meg, nem bírálhatja felül - sem országos sem nemzetközi szinten.
(16) A mindenkori magyar kormány nem sértheti meg semmilyen okkal, vagy hivatkozással a szerves jogfejlődéssel kialakult alkotmányosságot, annak … nyilvánvaló tételeit, mert ez a Szentkoronát és az európai alkotmányos alapértékeket sértené.
(17) A
népakaratból (a nemzet bizalmából) politikai hatalomhoz, cselekvési lehetőséghez
jutott tisztségviselőnek kötelessége az alkotmányos rend betartása és
betartatása. Megszegése esetén felelősségre vonandó.
(18) Az emberi gondolkodás, alkotóképesség minden szűkebb szakterületen elért és megvalósított vívmányát, elemző módszerét fel kell használni az alkotmányos értékek védelmére, valamint az alkotmányos értékeket tisztelő társadalom-szabályozás továbbfejlesztésére.
(19) Az emberi szabadság érvényesítésének a jogrendszer, a gazdaság az eszköze - ami nem fordulhat az ember ellen és nem veszélyeztetheti a nemzet biztonságát.
(20) A népirtás (genocidium), a nép, a nemzet politikai, kulturális, gazdasági, jogi kapcsolatrendszerének tudatos felszámolása, tönkre tétele akkor is üldözendő, ha közvetett szabályozó eszközökkel, illetve lényegi mulasztással követik el.
(21) A magyar történelmi alkotmány nem a belső, funkcionális alkalmatlansága miatt, hanem az 1944-es német majd az orosz megszállás miatt nem érvényesülhetett a magyar politikában, mind a mai napig. Tehát semmiféle minőségi megalkuvást nem jelentene jogfolytonosságának elismerése. Sőt, ez tényleges politikai létünk elengedhetetlen kiinduló pontja.
(22) Alkotmányunk jogfolytonosságát helyreállítani e célra választott, jogfolytonosság helyreállító nemzetgyűlés jogosult.
(23)
Az európai alkotmányos eszmények, alkotmányos felfogás
hajnalkorának két kimagasló emléke az angol Magna Charta (1215) és a magyar
Aranybulla (1222). A kontinens alkotmányos korszakában a császári hatalom és
a pápai tekintély kiegyensúlyozták egymást.
(24)
Az eredeti alkotmányos korszak Angliában Morus Tamás kivégzéséig
tartott (1523, a király lett az egyházfő); a kontinens nyugati felén az állam
és egyház szétválasztásáig, az egyház közéletből kiszorulásáig;
Magyarországon pedig 1944-ig.
(25)
A történelmi sorsunk miatt a nemzetnek van alkotmányos hagyománya
határon innen és túl, de csak a határokon innen tudunk ennek megfelelő
jogot alkotni – ha vállaljuk, ami rajtunk múlik.
(26) Az
uniós integráció az ő eredeti alapítóinak (Conrad Adenauer, Schuman, de
Gasperri) kinyilvánított szándéka szerint is akkor lehet európai és alkotmányos,
ha alapelvének teszi a hatalom, erkölcs és igazság egymás mellé rendelését,
a klasszikus hatalmi ágak megosztását, az alkotmányos elvek és a megfelelő
egyezmények fogalmának logikus szétválasztását, az európai alkotmányosság
népenként különböző hagyományainak elismerését. Ezt fejezte ki később
de Gauelle a „nemzetek Európája” terminológiával: az állam európai
fogalmak szerint a nemzet reprezentánsa, amely nemzeti léthez kötött, nem számolható
fel.
Minden
egyezmény (szerződés), ami az alkotmányos elvek (evidenciák) figyelembevétele
nélkül, vagy sérelmére erőszakosan köttetett, az eleve illegitim és
semmis ~
mert ”alkotmány-sértő törvény jogot nem alapít”. ~ Alk
Műh.
Alkotmányos EVIDENCIÁINK ~ (belátható kiinduló vita-tételek - 2003 októberi megfogalmazásban)
A számozás esetleges, a bekezdések elkülönítését szolgálja, semmilyen jelentősége nincsen, a korábbi változat ettől eltérő számú volt, kifejezetten félrevezető lenne, ha a "legfőbb X" tételről szó esne! - FÁ