Vissza a főoldalra * Történelmi alkotmányunk jogán - tartalomjegyzék

A jelen kötet előzményeiből néhány levél, nyilatkozat, elemzés. Csak jelzésképpen arról, hogy különféle módon próbáltunk reagálni az alkotmánnyal kapcsolatos eseményekre – magunk is menet közben tájékozódva – de gyakorlatilag teljes a tiltás, a „fegyelem”.

Az elképesztő „csend” néha erőteljes fogalmazásra ragadtatja az embert. De az egyértelmű (érthető) megfogalmazások híján iszonyúak a kétségek, hogy ki mire törekszik, mit ért és nem ért, mit gáncsol és mit segít.

A mindent elborító némaságban

Néhány levél, hírelemzés, nyilatkozat

Áttekintik az alkotmányt – újsághír elemzése - (2003. aug. 26.)

Tiltakozó közlemény az „új alkotmány” javaslat ellen - (2003 aug. 1.)

Tárgyalást kérő levél az „önkényuralmi §” törléséről - (2003. aug. 13.)

Magyar Kiáltvány a világ népeihez - (2003. március 29.)

Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület bejelentése - (2003 április 10.)

A jószolgálati testület névsora - (2003 ápr. 10.)

* * *

A „magyar alkotmány” ügyében 1990 óta végig vita volt Magyarországon, de azt mindmáig sikerült a nyilvánosságtól elrekeszteni, mintha lényegtelen vagy komolytalan ügyről lenne szó, mintha a pártok, parlament vagy kormány által megbízott komoly szakemberekre kellene bízni az ilyesmit.

Áttekintik az alkotmányt – újsághír elemzése
F.Á. (2003. aug. 26.)

(Részletek a Magyar Nemzet, 2003 aug. 26-i ismertetéséből vitázó megjegyzésekkel FÁ)

„ … Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tegnap megállapodott Mádl Ferenc államfővel abban, hogy szakértői csoportot kér fel, amely megvizsgálja majd a jelenlegi alkotmányt, annak hiányosságait, és javaslatokat tesz a szükséges változtatásokra. …

A parlament elnöke rezzenéstelen arccal beszél „jelenlegi alkotmányról”, annak ellenére, hogy tudja: az országban sokan vannak, akik csak a magyar identitás sarokpontjának tekinthető, történelmi magyar alkotmányt ismerik el törvényesnek, a szovjet megszállás termékét vagy ahhoz hasonló újabbat nem — és ezt az elmúlt évek alatt írásban is többször a tudomására hozták.

Nem tett helyreigazítást a köztársaság elnöke sem, aki láthatóan csak az uniós csatlakozásra 38% igennel szavazók, egyébként csalárd eszközökkel jelentős mértékben megtévesztett tábora elnökének tekinti magát. – hiszen az uniós csatlakozás módjával szemben fenntartásokat megfogalmazó tudományos rendezvény közönségének üdvözletét azért utasította el, mert ott kétkedők is lesznek!(!?), kifejezetten elutasította, hogy minden magyarországi lakos államelnökeként kívánjon felelős munkát a résztvevőknek.

… A több mint egyórás eszmecsere után a házelnök elmondta: nincs alkotmányozási kényszer, de lehetne a mainál jobb, hosszú távon működő alkotmányt is készíteni. …

Fegyveres kényszerről hál’ Istennek valóban nem beszélhetünk. Viszont sokak szerint igen súlyos alkotmányos válság van! Mégpedig az 1944 márciusi német megszállás óta folyamatosan! És erre a rendszerváltásnak nevezett korszak 13-ik évében, az úgynevezett magyar parlament elnöke egyetlen szóval sem tér ki.

… A szakértői bizottság feladata lesz annak áttekintése, hogy az alkotmányban hol nem megfelelő a szabályozás, illetve az Alkotmánybíróság állásfoglalásainak figyelembe vételével, hol szükséges változtatás – fejtette ki a házelnök. Hozzátette: elsősorban „a meglévő anyagokat kell elővenni”. Utalt arra az 1997-ben elfogadott alkotmánykoncepcióra, amely ma is hatályos, azonban nem követte normaszöveg, mivel azt nem hagyta jóvá a parlament. …

Évekig tartó, módszeres elemző munkák eredményeképpen rengeteg tanulmány, írásos elemzés van arról, hogy mit érthetünk „magyar alkotmány” alatt. Ezek jelentős része elutasítja az 1995-98 években tevékenykedett parlamenti hatpárti alkotmányozás-előkészítő bizottság alkotmány-puccs tervét! Ezzel a kormányzati törekvéssel szemben fogalmazódott meg a felhívás az alkotmánynak „hazudott” sztálini alaptörvény 77.§(1) mielőbbi törlésére. (Ez az alaptörvényi bekezdés nevezi alkotmánynak a szovjet megszállás alaptörvényét, a magyar alkotmányos értékek és igazságok elfogadása helyett.)

… Az Országgyűlés elnöke szerint az új alkotmány elkészítését többek között az indokolja, hogy jövőre 15 éves lesz a köztársaság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a környező országokban a rendszerváltozást követően mindenhol új alkotmányt készítettek. Ezenkívül az uniós csatlakozásból fakadóan is szükség van bizonyos módosításokra. …

Hogyan lehetne főméltóságaink tudomására hozni, hogy a politikai döntéshozatalt tekintve Magyarországot nagyon régen, már a pusztító francia forradalom előtt is Európa egyik köztársaságának tekintették – Velence, Belgium mellett? Nem 15 éves köztársaságban, hanem az ezer éves alkotmány országában élünk alkotmány-tagadó viszonyok között — 59 éve!

… A köztársasági elnök egyetértett azzal, hogy az Országgyűlés elnöke neves jogászokból álló szakértői munkabizottság felállítását kezdeményezze, amely számba venné, vannak-e az alkotmánynak olyan komoly fogyatékosságai, amelyek korszerű funkcionálását akadályozzák és amelyek új alaptörvény megalkotását indokolhatják …

Az alkotmány Magyarországon nem a jogrendszer része, nem a politikai hatalom játékszere, hanem sokszáz éve kultúránk, közjogi identitásunk sarokköve. Magyarországon ma olyan kormány, parlament, államelnök, politikai vezetés gyakorolja a hatalmat, amely erről nem tud.

Akkor hát kik ők? – A mi politikusaink?

* * *

Az Alkotmányossági Műhely nyolc oldalas levelet írt Dr. Szili Katalinnak, 2002 őszén, amelyben a történelmi alkotmány lényegét adó alkotmányos értékek, igazságok, hagyományozott alapformák elismerése mellett érvelt (http://www.alkotmany.ngo.hu/2002_nov_24_szili_katalinnak.htm internetes címen elolvasható).

A kért személyes találkozóra Szili Katalin nem adott alkalmat, ellenben az ő nevéhez kötődik az „Új Alkotmányt” kezdeményező törvényjavaslat, amelyet júliusban át is adtak az Országgyűlésnek. Erre született a következő közlemény:

Tiltakozó közlemény az „új alkotmány” javaslat ellen
(2003 aug. 1.)

A Szabad Magyarországért Mozgalom sérelmezi azt a gyarmati státusra emlékeztető vazallusi kormánypolitikát, amit a Medgyessy-kormány folytat. A Magyar Köztársaság kormánya az 1949. évi. XX. törvény – amit megtévesztően alkotmányként is emlegetnek – újabb módosításával (T/4486. számú törvényjavaslat) már előzetesen, még az elfogadása előtt alárendeli magát az Európai Unió készülő új alapszerződésének (amit téves fordítással uniós alkotmányként emleget a mai politika és média) anélkül, hogy annak végleges tartalmát ismerné.

Szili Katalin kijelentése alapján határozottan tiltakozunk azon politikai törekvés ellen, miszerint egy új magyar alkotmányt kívánnak elfogadtatni a parlamenttel.

Tiltakozunk az ellen, hogy a magyar államiság alapját és megmaradásunk fundamentumát jelentő történelmi alkotmányunkat, az azt megjelenítő Szent Koronát, annak érték- és eszmerendszerét ilyen álságos módon kívánják továbbra is háttérbe szorítani. Ez a módszer kísértetiesen hasonlít a „sztálini alkotmány” és látszat-jogrend bevezetéséhez, illetve annak egyenes folytatása.

Szeretnénk emlékeztetni a magyar társadalmat, a parlamenti pártokat arra az 1944-ig minden uralkodónk és kormányunk által tiszteletben tartott, ezer éves alkotmányos alapelvre, hogy „hatalmi erő alkotmányt nem írhat, és nem módosíthat.” Más szóval: a hatalmi önkény, diktatúra semmiképpen nem nyerhet alkotmányos legitimitást.

Felvetni is képtelenség, hogy egy olyan kormány folytassa le az alkotmányozást — a magyarságot megalázó „nemzet-és államalapítás” színjátékkal —, amely ki nem mondott célként, de pontosan kirajzolódó módon próbálja megszüntetni a magyar identitás maradékát is, felszámolva annak utolsó gazdasági, politikai, szociális, egészségügyi és kulturális létfeltételeit. (Magyar fogalmak szerint új alkotmány csak új nemzet és új állam esetén jöhet szóba.)

Az újabb félrevezető, parlamenti színjáték helyett követeljük Magyarország alkotmányos rendjének helyreállítását a történelmi alkotmány jogfolytonos elismerésével. Ez törvényes módon kizárólag az erre hivatott társadalmi szervezetek (Magyar Jószolgálati Alkotmányossági Testület, Alkotmányossági Műhely, Szent Korona Társaság, Szent Korona Szövetség, stb.) együttműködésével létrejövő alkotmány-visszaállító nemzetgyűlés által történhet meg.

A magyar alkotmányos hagyomány ugyanis közmegegyezéses kapcsolatot teremt a legfőbb emberi értékek, igazságok és hagyományok, valamint a törvényhozás között. A magyar parlamentnek az alkotmány, az ezeréves alkotmányos elvek felülbírálásához, netán bármely más külső hatalmi testületnek való deklarált alávetéséhez nemcsak joga nincs, de ilyen jellegű társadalmi felhatalmazással sem rendelkezik.

Aki tehát úgymond új alkotmányról beszél, új alkotmányt kínál, erőltet, erőszakol a magyar népre, az a XX. századi népirtások folytatásaként a magyarság végét szorgalmazza, a magyarság felszámolásának mielőbbi befejezésén dolgozik.

Aki a világ tudományos körei által is kiemelkedően értékesnek tekintett, ezeréves, alkotmányos elveink elismerése helyett egy kiforratlan, nemzetek feletti EU-szerződés alá kívánja helyezni népünk társadalmi, politikai és jogrendjét (mi több, ezt a szerződést megalázó módon, úton-útfélen alkotmánynak nevezteti) az semmibe veszi népünk történelmét, nemzeti identitásunk meghatározó elemét, fennmaradásunk kőszikláját: a szentkorona eszmét, az visszaél az alkotmány szó jelentésével és fogalmával. Az vagy nem tudja, mit cselekszik, vagy a haza vesztét szolgálja.

Budapest, 2003. augusztus 01.

Szabad Magyarországért Mozgalom

Alkotmányossági Műhely és Fórum

* * *

Ezt az előbb olvsható közleményt a szerzők tudomása szerint az MTI nem adta tovább, az újságokban nem jelent meg. Párbeszéd nem indult meg, viszont augusztus 20-a ünneplésének előkészítésében elkezdődött az új alkotmány, Európa és az ezeréves Magyar állam fogalmának összekeverése – immár tudatosan. Tudatosan, hiszen a vezető politikusok évek óta megkapják az Alkotmányossági Műhely leveleit, felhívásait (sok más szervezet hasonló levelei mellett), ezért született meg az össze nem keverhető alaptörvény és alkotmány ügyében az alábbi levél, a közjogi főméltóságoknak címezve.

Tárgyalást kérő levél az „önkényuralmi §” törléséről
(2003. aug. 13.)

Magyar Köztársaság elnöke

Dr. Mádl Ferenc részére

Magyar Országgyűlés elnöke

Dr. Szili Katalin részére

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Elnök Asszony!

Tárgyalást kívánunk kezdeményezni Önökkel, mint deklaráltan pártok felett álló, az egész országnak, nemzetnek felelősen elkötelezett közjogi főméltóságokkal az alábbi elvi kérdésről:

Törölni kell az 1949/XX-as törvény 77.§ (1)-t, amely azt a valótlan, hamis állítást foglalja törvénybe, hogy a magyar alkotmány nem más, mint ez a mai szabályok szerint 2/3-os országgyűlési döntéssel bármikor bármilyen módon alakítható törvény (alaptörvény).

Indokolás:

(1)    Ezt a lépést különösen sürgetővé teszi az európai uniós csatlakozási menetrend. Legyen egyértelmű: a magyar fogalmak szerint nem lehet alkotmánynak nevezni sem az 1949/XX-as törvényt, sem az uniós konvent által előkészített nemzetközi alapszerződést, amely nem hivatkozza meg a Magna Chartáig és Aranybulláig visszatekintő európai alkotmányos hagyományt, az alkotmányos értékeket, hagyományokat, nélkülözi, sőt elutasítja az alkotmányos garanciákat. Maga az alkotmány egész Európa esetében is csak az évezredes európai identitás, kultúra részeként értelmezhető. Napi politikai érdekből alkotmány sem létre nem hozható, sem nem módosítható, sem nem szüntethető meg – sem Európában, sem Magyarországon.

(2)    Az alkotmányos állam lényegéből ered, hogy a magyarság boldogulása kizárólag a szentkorona eszmeiség központi intézményként való elismerésével, és annak megfelelő közjogi keretek között remélhető. Ezeréves történelme során ez biztosította az alkotmányos állam fennmaradását.

(3)    Ezen törvényhely törléséig továbbra is tudomásul kényszerülünk venni, hogy folyton változó formában, de változatlanul „törvénybe foglaltan” kell elviselnünk a hatalmi visszaéléseknek való kiszolgáltatottságot. A magyarságnak változatlan alávetettségben kell elviselnie azt a legújabb kori globalista uzsorát, ami egyenes folytatása a trianoni szétszabdalást követő lenini terror (1919), majd hitleri megszállás (1944), majd sztálini szovjet évtizedek minden képzeletet felülmúló önkényének. Mai formájában ezt cinikusan a „jogtechnikai eszközök uralmának” nevezik, holott törvényekkel leplezett kiszolgáltatottságként, diktatúraként nehezedik a vállunkra.

(4)    Nem várjuk tehát, hogy az alkotmányos viszonyokat rendező nemzetgyűlést Önök szervezzék, hogy a jelenlegi államelnök a jelenlegi parlament elnökével egyetértésben írja ki a nemzetgyűlési választásokat, mert az ehhez szükséges feltételeknek és politikai akaratnak híján vannak.

(5)    Elvárjuk viszont, hogy a megjelölt törvényhely törlésének indítványozásával enyhítsenek az ország mai megaláztatásán, hogy tegyenek egy lépést a magyar alkotmány 1949 óta tartó, folyamatos meggyalázottságának oldása felé. Az önkényhatalom alaptörvénye jelenleg egy össze-vissza firkálható papirosnak hazudja alkotmányunkat saját maga (az alaptörvény és alkalmazói), az ország, a nemzet, a következő nemzedékek és a nagyvilág előtt, elutasítva hagyományozott formáit és íratlanul is kötelező igazságait.

(6)    A jelenlegi állapot az Antigoné című görög dráma megírása előtti időszakba veti vissza társadalmunkat, amikor az áldozatokról való megemlékezést sem tisztelték, hiszen százezrek haltak meg a magyar alkotmányért, milliók szenvedtek az alkotmányt, az élet tiszteletét elutasító közállapotok miatt. Nem, hogy a jelen és jövő nemzedékek tagjainak személyiségét, közösségét, életminőségét tisztelné korunk politikai és tőle függő gazdasági, kulturális rendszere, de például hat-nyolc millió élő magzat halt meg, máig megtagadott, hivatalos gyász nélkül. A közvetlen fegyveres terrort és a munkatáborok fizikai brutalitását – ugyanazon célok érdekében – felváltotta az életfeltételek szabályozási eszközökkel való szűkítése, fondorlatos felszámolása – úgymond kodifikált, „törvényes” alapon.

Kezdeményezésünket abban a reményben tesszük, hogy személyükben Önök is kényszeredetten élik meg, hogy 1990 óta a magyar alkotmányosság eddig nem állt helyre.

Tudomásul kell, hogy vegyék azt az egyre szélesebb körű társadalmi felismerést, hogy a társadalmi csoportok folytonos egymás ellen uszítása, és a „jobb-bal” színlelt vetélkedése áll alkotmányos önmagunkra találásunk útjában. Például a magyarok egyharmadának magyar állampolgársága is olyan kérdés, amelyet a magyar alkotmány alapján minden bizonnyal régen – és könnyedén – megoldottunk volna, hiszen ők is, mi is a szentkorona tagjai vagyunk. A magyar alkotmányt megtagadva viszont az állampolgárság kérdése is viszály-forrássá torzítható.

Augusztus 20-a ünnepét megfelelő alkalomnak tekintjük ahhoz, hogy tűzijátékok fénye, ünnepi műsorok kavalkádja között emlékeztessünk társadalmunk talán legfontosabb gondjára: alkotmányos problémáink megoldatlanságára, uzsorás diktatúránk egyenesen körmönfont álcázására – azzal a törvényhellyel, amelynek törlését követeljük.

Budapest, 2003. augusztus 13.

Aláírók: Alkotmányossági Műhely és Fórum valamint 14 további társadalmi szervezet

* * *

Az Alkotmányossági Műhely munkacsoportjában 1999 óta folyik az elemzés, kiútkeresés, az alkotmányos kérdés mibenlétének jobb megismerésére. A kiinduló pont az volt, hogy nemcsak az alkalom hiányzik az alkotmányosság rendezésére, hanem alapvetően felkészületlenek vagyunk rá. Egyáltalán mit érthetünk alkotmány alatt? De a türelmes tájékozódás közben az idő haladt. És egyszer csak itt az uniós csatlakozási szavazás, minden fonákságával együtt. Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?

Az Alkotmányossági Műhely a Szabad Magyarországért Mozgalommal együttműködve a következő kiáltványt bocsátotta ki a népszavazás előtt két héttel.  (http://www.eunyet.hu/magyarkialtvany )

Magyar Kiáltvány a világ népeihez
(2003. március 29.)

A világ népeihez, Az ENSZ közgyűlésének és az Európai Unió Konventjének, a magyar állam és politikai élet felelős képviselőknek

Magyar demokrataként aggodalommal tapasztaljuk, hogy az emberi szabadság eszméjét Európában – ezen eszmeiség szülőföldjén – is nagyhatalmi eszközökkel kívánják visszaszorítani. Különösen szembetűnő a szabad, alkotó, felelősen önrendelkező emberi személyiség-ideájának eltüntetésére való törekvés akkor, amikor a természeti erőforrások szűkössége nyomasztó akadályként jelentkezik előttünk. Most volna legszükségesebb a felelős szabadság feltételein munkálkodni, mind a magyarság, mind Európa számára – a programozott konzum-idióta kultúra helyett.

A korábbi, a nemzeti államok gazdasági együttműködésén alapuló, a keresztény erkölcsiségben gyökerező Európai Közös Piacból egy új szuperállam, a korábban nem tervezett Európai Unió kezd kibontakozni. „Bonyolult döntési mechanizmus” néven az utóbbi évszázadok alapvető demokratikus, piaci vívmányait készülnek felszámolni az Unióban oly mértékig, hogy még a szövetségre lépő államok alkotmányos alapelveit sem tisztelik.

„Alkotmányozó konvent” fedőnéven egy erős önkényuralmat megalapozó szerződést készítenek elő. A személyiség szabadságát szolgáló alkotmányos állam szorgalmazása helyett az emberi jogokat az állam önkorlátozásaként értelmezik. Ez nyíltan deklarált önkényuralmat jelent.

A magyarság számára az íratlanul is általánosan elismert alkotmányos elvek, értékek, igazságok közjogi megjelenítése nemzeti kulturális identitásának fontos részét képezi, amelyhez ezer éve mindig következetesen ragaszkodott (akár rendi uralkodóról, akár polgári kormányról legyen szó), és amelynek legfőbb szimbóluma, „ereje” az állami címerben ma is szereplő „Szentkorona”. Ha pedig ezen felfogást el nem ismerő hatalom, önkényuralom vett erőt az országon, akkor azt nem tekintette legitimnek, és a társadalom előbb vagy utóbb mindig helyreállította az alkotmányos értékeket elismerő jogfolytonosságot.

Tudatjuk Önökkel, valamennyi tagállamuk népével, és az egész Világ közvéleményével, hogy a magyar alkotmánynak 1944-ben, a világháborús német megszállással történt felfüggesztése után máig nem következett be az alkotmányos elvek és hagyomány elismerése, az alkotmányos viszonyok visszaállítása. Ebből következően az ország jelenlegi parlamentje és kormánya is illegitim. Ezért ez a parlament és kormány az európai uniós csatlakozási népszavazás kiírására, aláírására illetéktelen. A 2003. április 12-i népszavazás ezért nem lehet ügydöntő hatályú, és erőltetett végrehajtása ellenére eleve semmis.

Az uniós csatlakozási szerződést jelen formájában magyar részről nem írhatja alá senki, mert a szerződés számos pontjában évezredes alkotmányunkba ütközik, mert az Unió nem kínál alkotmányos garanciákat Magyarországnak. Más szóval a csatlakozási ajánlat nem kínálja az alkotmányos nemzeti autonómiát, mint garanciális keretet az emberi személy szabadságának, önkiteljesítésének, családi és nemzeti közösségének minden újabb nemzedékben választható megélésre, hanem éppen annak fölszámolására tör.

Tudatjuk Önökkel, hogy 1990-ben a „rendszerváltással”, majd a szovjet megszállás megszűntével, a tényleges hatalom birtokosai lényegében nem változtak. A hatalom birtokosai személyükben és kapcsolati rendszerükben nemzetellenes, antidemokratikus kirekesztő politikát folytatnak, az önkényuralmi rendszert működtető belső hatalmi struktúrát, kapcsolati rendszert megőrizték. Az alkotmányos viszonyok rendezését 13 éve halogatják. 

Az ország vezetése és tájékoztatási rendszere a nemzettől a természeti erőforrásokat gátlás nélkül elvonó, a nemzet emberi erőforrásait tudatosan romboló idegen érdekek fenntartás nélküli kiszolgálójává vált. A diktatórikus propagandagépezet ma már hadipszichológiai módszereknek tekinthető, agymosó technikákat alkalmaz, láthatóan a magyar identitástudat és államiság felszámolása érdekében. Teszi ezt túlerejével a sajtóban, az iskolai oktatás tartalmi átformálásában, a nemzeti történelem hamisításával, valamint az alapvető életfeltételeket befolyásoló gazdaságpolitikai szabályozók és egyéb törvényi előírások alakításával.

Tudatjuk Önökkel, hogy kizárólag Magyarország történelmi Alkotmányát fogadjuk el teljes értékűnek, legitimnek. Az 1949. évi sztálinista alaptörvényre való mindennemű hivatkozás eleve alkotmányellenes és hamis.

Tudatjuk Önökkel, hogy Magyarország történelmi, elvileg meg sem szüntethető alkotmánya nem tesz lehetővé olyan csatlakozást, amilyet 2003. április 12-én lényegileg illegitim, de azon túl minden apró részletében megtévesztéssel, a demokratikus kontroll intézményeinek kikapcsolásával, felszámolásával előkészített népszavazással óhajtanak ránk erőltetni. Erre a népszavazásra alkotmányos szabadságunk hiányában, az országunkat elborító politikai-, kulturális-, gazdasági-, médiaerőszak hatása alatt kerül sor.

Tudatjuk Önökkel, hogy az Európai Unióhoz történő magyar csatlakozási szerződés tervezete számos részletében uzsorás szerződésnek tekinthető (pl. a földet, mint termelési tényezőt nem természeti erőforrásnak, hanem szankcionáltan szabadforgalmú tőkének tekinti, a sokunk által vágyott polgári létet pedig nem a gazdasági teljesítéshez köti, hanem taktikai célokat kampányszerűen kiszolgáló, brüsszeli elbírálású pályázatoktól teszi függővé). A szerződéssel szembeni kifogásokat pedig az aláírás után formailag előre kizárja a szöveg. Az ilyen meggondolatlan szerződési ajánlatnak ellent kell mondania minden demokratikus államnak, nemzetnek és személynek. Maga a szerződés oly hanyag megszövegezésében, hogy egészében egyértelműen nem is értelmezhető. Ha pedig egyes részletében mégis egyértelmű, akkor képtelenségeket állít, uzsorás módjára egyenlőtlen gazdasági viszonyokat készít elő. Kulturálisan és a nemzet túlnyomó többségének létfeltételeit illetően pedig kifejezetten a közösséget, a kulturális-, gazdasági-, politikai önszervező képességet megszüntető (genocidiális) folyamatokat ígér (illetve követel meg szankciókkal terhelten) a nép, a nemzet identitásának (közösségi önazonosságának, belső szolidaritásának) helyi, állami és központi brüsszeli eszközökkel való felszámolásában.

Nyilatkoztunk, kérelmeztünk, felhívást intéztünk számtalan alkalommal az ország politikai és állami szerveihez, mindhiába. Nem tudjuk, hogy minek nézünk elébe, de kijelentjük, hogy az alkotmányosságot elismerő politika iránti igényünkről nem mondtunk le. Látva és tapasztalva a gyarmati sorba kényszerítés végső előkészületeit, tudatjuk Önökkel, hogy a magyar népnek jelenleg nem áll módjában felkészülten és szabadon dönteni a fent említett körülmények miatt.

Tudatjuk Önökkel tehát, hogy Magyarország történelmi alkotmánya szerint nem lehet elismerni olyan csatlakozást, amilyet 2003. április 12-én, illegitim népszavazással óhajtanak ránk erőltetni.

Azaz tudatjuk Önökkel, hogy a magyar történelmi alkotmányt el nem ismerő, abba ütköző, vagy azt megkerülő, de az ország, a nemzet sorsát lényegében érintő döntéseket és azok következményeit a magyar nép soha nem fogja legitimnek, törvényesnek tekinteni, magára nézve kötelezően elfogadni.

Budapest, 2003. március 29.

Alkotmányossági Műhely és Fórum Társaság

Szabad Magyarországért Mozgalom

* * *

Jelen kötet szorgalmazójának, a Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testületnek az alapító nyilatkozata és névsora:

Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület bejelentése
(2003 április 10.)

Jószolgálati Alkotmányossági Testület” alakítását jelentjük be,

hogy nyilvánvalóvá váljék, akármint végződik az uniós csatlakozásról szóló népszavazás ügye, az ország sorsát alakító döntésekre a magyar politika csak a valódi magyar alkotmány elismerésével, majd azt követően érdemi alkotmányreformmal válhat illetékessé.

A nemzetgyűlésnek el kell ismernie a valódi magyar alkotmányt, az alkotmányosság legfőbb biztosítékaként szolgáló szentkorona intézményével együtt. A nemzetgyűlés helyre kell állítsa az alkotmány jogfolytonosságát, és utána végre kell hajtania a szükséges alkotmányreformot. Felül kell tehát vizsgálni a törvényeket, a korunkban szükséges főbb intézményeket az alkotmányosság szempontjából – tiszteletben tartva a sok nemzedék erőfeszítésével magas színvonalon megfogalmazott, ránk hagyományozott alkotmányos evidenciákat, amik máig hatóan adják a történelmi magyar alkotmány erejét. Az evidenciákkal szembehelyezkedő hatalomnál diktatórikusabbat ugyanis nehéz elképzelni.

A nemzetgyűlést kifejezetten erre a célra irányuló választással kell kialakítani – az elképzelhető legteljesebb társadalmi részvétel és sokirányú kontroll mellett (területi elvű képviselet, a kamarák, társadalmi szervezetek, történelmi egyházak képviselete, a tudományos, oktatási, egészségügyi intézményi rendszerek képviselői, oktatásban érdekelt szülők és más általánosan kötelező alkotmányos előírást teljesítők képviselete, nemzetiségek és határon túli magyarok képviselete, arra személyükben kiemelten érdemesek stb. részvételével).

A valódi emberi, nemzeti értékeket tagadó, de legalábbis felelőtlenül veszélyeztető korunkban külön hangsúlyozni kell, hogy a nemzetgyűlés egyik fő feladata a természetes személyek, a családi és tágabb közösségek eredendő szabadságának támogatása. A nemzetgyűlés ezt úgy érheti el, hogy az állam minden egyéb érdek elé téve megalkuvás nélküli alapfeladatának teszi e szabadságok politikai, anyagi, kulturális feltételrendszerének kialakítását, és a jövőbeni biztosítását: a törvényi szabályozásban, az állami intézményrendszerben – a mai és a következő nemzedékek számára egyaránt.

Az országgyűlés elnökének a nemzetgyűlés megtartására vonatkozó bejelentését csak üdvözölni tudjuk abban a reményben, hogy ő is a tényleges magyar történelmi alkotmány elismerését kimondó nemzetgyűlés összehívását szorgalmazza.

Tizenhárom évvel ezelőtt erőtlen volt ragaszkodásunk a történelmi alkotmány jogfolytonos elismeréséhez. Akkor nem voltunk tudatában az eredeti alkotmányunk fontosságának, és a ránk leselkedő veszélyek nagyságának. Az elmúlt tizenhárom év veszteségei, kudarcai és a lehetséges további veszélyek azonban rá kellett hogy ébresszenek arra, hogy nincs más megoldás, mint a történelmi alkotmány elismerése, és annak alapján az alkotmányreform végigvitele. Az unióhoz való kapcsolatunk ettől függően formálandó.

Budapest, Kossuth tér, 2003. április 10.

A jószolgálati testület névsora
(2003 ápr. 10.)

1.       dr Bakos Batu, gyógyszerész

2.       dr. Botos Gábor, volt átvilágító bíró

3.       dr. Drábik János, rádiós szerkesztő

4.       dr. Eva Maria Barki ügyvéd

5.       Fáy Árpád közgazdász

6.       dr. Győry Nagy Sándor egyetemi tanár

7.       dr. Gyulay Endre katolikus püspök

8.       dr. Halász József jogász (azóta visszalépett)

9.       dr. Hegedűs Lóránt református püspök

10.    Kocsis István író-történész

11.    dr. Molnárfi Tibor közgazdász

12.    dr. Nemes Árpád ügyvéd

13.    Pap Gábor művészettörténész

14.    Síklaky István, közgazdász

15.    Sinkovits V. András színész

16.    Székelyhidi Ágoston történész

17.    Takács András közíró

18.    dr. Tarr György volt átvilágító bíró

19.    dr. Tóth Tibor, történész

20.    Wittner Mária 1956-os halálraítélt

21.    dr. Zétényi Zsolt ügyvéd

2003. áprilisban

Vissza az oldal tetejére