Vissza a főoldalra * Történelmi alkotmányunk jogán - tartalomjegyzék
Amiről
fogalmunk sincs, az ellen védekezni sem tudunk.
Gondolatébresztőnek még egy megállapítást olvassanak el ugyancsak
Tudós-Takács Jánostól, ”A római jog hiányosságai” címen. Ez a
megjegyzés jelzi, hogy már kétezer éve Európa történelmét végigkíséri
a probléma, az erősebbnek adjon igazat vagy a „jogosnak”, az „igazságosnak”.
Az istenítélettől régen elszakadt az európai gondolkodás, napjainkban mégis
végzet-szerűen emlegetik, hogy az erősebb igazát nem lehet elvitatni.
Holott meglehet, hogy az úgymond „erősebb igazságának” az elfogadása
nem más, mint a megszorultak felületessége.
Keynes óta tudjuk, hogy mivel megszűnt az Aranypénz viszonylag
nehezen hamisítható eszköze, ezért szinte mindent meg lehet tenni a hitelpénz
kibocsátása és kezelése során, mert a szabályokat meglepő mértékben
mi alkotjuk és ellenőrizzük. Ha ezen szabályalkotást és –kezelést nem
ellenőrzi egy népesség, a társadalom valamely csoportja, Európa egy országa,
nemzete, akkor velük szinte észrevétlenül majd mindent meg lehet tenni.
Akkor a szabály-alkalmazó vagy csak arra hivatkozó még erősebb se kell
legyen, elég ha magabiztosan felelőtlenül, a másik iránt minden
szolidaritás nélkül, az alkotmányos elveket sértve blöfföl, és a kárt
szenvedett az eredményt, a hamisítást istenítéletszerűen fogadja el.
Két hiányosság állapítható meg az egyébként kétségtelenül értékes és időtálló római jogban:
1./ A római jog csak a birtokban lévő jogaira van figyelemmel, és nem törődik annak szabályozásával, hogyan lehet birtokhoz jutni annak a személynek, akinek nincs semmi munkalehetősége, sem örökösödési kilátása. Pedig a természetjog szerint a Föld elsődlegesen az emberiség közös tulajdona, ezért - a magántulajdon elismerése mellett - valami módon mindenkinek részesülnie kell ebből a közös tulajdonból. - Ebből a szempontból a római jogot bizonyos tételes törvényekkel ki kell egészíteni.
2./ A római jog csak a cselekmények külső eredményét nézi, és nem veszi figyelembe semmilyen módon a cselekvő személy lelkületét a büntetőjogban, még akkor sem, amikor ez a lelkület bizonyos külső objektív jelekből bizonyossággal kikövetkeztethető. - Itt is szükség van kiegészítő tételes törvényekre.
Tudós-Takács
János