Vissza a főoldalra * genocidium oldal

ERDÉLYI MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS RMDSZ-PLATFORM

ÁLLÁSFOGLALÁSA

A SZÉKELYFÖLD ETNIKAI JELLEGÉNEK MEGVÁLTOZATÁSA ELLEN

A XIII. századtól máig a Székelyföldön mintegy négyszáz kisebb-nagyobb településen élnek, élünk magyarok, románok, a történelmi Háromszék, Csík szék, Udvarhely szék, Maros szék területén, jelenleg mintegy 700-750 ezer magyar és mintegy 100 ezer román lélek.

Le kell szögeznünk hogy központilag irányított, tervszerűen és betelepítéssel történő románosításról beszélünk, aminek gyökerei – erdélyi vonatkozásban – a két világháború közötti időkbe nyúlnak. Akkor ez a folyamat köztisztviselők, hadsereg, tanítók–tanárok, illetve román egyházi intézmények személyzetei betelepítésével, továbbá a magyar–román határ melletti telepes falvakban ókirálysági román földművesek importálásával zajlott.

A kommunizmus évtizedeiben, tapasztalhattuk, hogy az ún. szocialista iparosítással folytatódott Erdély etnikai képének átrajzolása – a román nemzetstratégia jegyében. Ezzel párhuzamosan különösen a 80-as években erősödött fel a pályakezdő erdélyi magyar értelmiség Regátba való telepítése.

            1989 után az egymást követő román kormányzatok legegyértelműbb románosítási akciósorozata – a megelőző évtized intenzív és bevált gyakorlatát folytatva, a több évtizedes tapasztalatokat hasznosítva – a Székelyföldön  bontakozott, bontakozik ki. A tömbmagyarság  régióinak vegyes-lakosságúvá, a vegyes-lakosságúak szórvánnyá (azaz 10 százaléknál kevesebb magyar által lakott településekké, térségekké) sorvasztása a bukaresti nemzetstratégia pontos menetrendje szerint folyik.

            A Székelyföld a romániai magyar nemzeti közösség belső anyaországa. Tehát e térség magyar jellegének megváltoztatása, vegyes lakosságúvá formálása a teljes romániai magyar nemzeti közösség kárára történik.        

            Az 1989-es fordulat óta az ortodox és görög katolikus román egyházi intézmények és az állam erőszak-szervezetei (hadsereg, csendőrség, rendőrség) szervezése útján folytatódott, folytatódik a románosítás.

Ismeretes, hogy Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen kaszárnya-monstrum építések jelzik ezt a folyamatot, és éppen most, azokban a hónapokban, években amikor a NATO-követelmények miatt Romániának nagyságrendekkel kell csökkentenie hadserege állományát, amikor az ország tömbrománság lakta vidékein jelentős katonai egységeket számolnak fel.

Sajátságos megoldásként a betelepített katonai egységek „támogatnak” egyes székelyföldi „civil” román tanítási nyelvű iskolákat, így például Székelyudvarhelyen, olyan iskolákat, melyek tanulóinak többsége román vidékekről importált román fiatal.

A központilag irányított, tervszerű románosítás másik erősen szembeötlő formája a román egyházi intézmények székelyföldi létrehozása. Ilyenek: Székelyudvarhelyen a csereháti görög katolikus-akció és Csíkszeredában az ortodox püspökség, Marosfőn a kolostor-együttes, stb.

            Miközben ezeket a tényeket és még szinte számtalan hasonlót számbavehetünk, tudatosítanunk kell nemzeti közösségünk egészében, hogy ez a románosítási folyamat ellentétes a Románia – mely alkotmányos demokrácia – alaptörvényei közé sorolt seregnyi nemzetközi jogi dokumentummal. Ismeretes, hogy az egyes országokban törvényerőre emelt nemzetközi dokumentumok előnyt élveznek az ún. nemzeti jogalkotás törvényei előtt. 

1.      Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Koppenhága, 1990), 33. szakasz, 1. bekezdése:

„A nemzeti kisebbségnek és a hozzájuk tartozó személyeknek joguk van hazájukhoz, mint etnikai identitásuk elválaszthatatlan alkotórészéhez, elsősorban pedig hagyományos lakóterületeik és életkörülményeik védelméhez.”

2.      Az ENSZ A Nemzeti Kisebbségek Jogairól Szóló Nyilatkozat-tervezete (1991. március 5.),         2. szakasz, 2. bekezdése:

„Az államok megóvják a kisebbségek létét és identitását azok mindenkori lakóterületén…”

3.    Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről  (Strasbourg, 1995. február 1.)

a)      A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.

b)     Egy nemzeti kisebbség lakta terület demográfiai összetételét tilos szánt - szándékkal ennek a kisebbségnek rovására megváltoztatni.

4. A Népcsoportok Alapvető Jogairól Szóló Alapokmány Stauffenberg-féle tervezete az EK- hoz tartózó 12-ek körében (1998), 3. szakasz, b) pontja:

„A népcsoportoknak egyetemes joga, hogy hazájuk legyen, e jog tiltja a kényszer-áttelelpítéseket, illetve az elűzetést, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a népcsoportok régióinak a népcsoport terhére történő demográfiai megváltoztatására irányulnak”.

Bakk László, Katona Ádám,

Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos , dr. Ujvári Ferenc

– az EMK elnöksége

4150 Székelyudvarhely – Odorheiu Secuiesc,  Tamási Áron út  15.

tel/fax: 40-266-211 697, mobil: 40-722-790 924, e-mail: emkrmdsz@xnet.ro

htt://www.nexus.hu/erdelyimagyarkezdemenyezes

1. számú Melléklet az EMK 2003 pünkösdjén közreadott Állásfoglalásához

HÁROM ERDÉLYI NAGYVÁROS ETNIKAI ÖSSZETÉTELÉNEK MEGVÁLTOZÁSA 1880–1992 KÖZÖTT

2. számú Melléklet az EMK 2003 pünkösdjén közreadott Állásfoglalásához

A RENDŐRSÉG ROMÁN SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁNAK GYARAPÍTÁSA 1989 UTÁN A SZÉKELYFÖLD LEGMAGYARABB TÉRSÉGE, A HAJDANI UDVARHELY SZÉK TELEPÜLÉSEIN

Vissza az oldal tetejére