Vissza a főoldalra * genocidium oldal *
ERDÉLYI
MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS RMDSZ-PLATFORM
ÁLLÁSFOGLALÁSA
A
SZÉKELYFÖLD ETNIKAI JELLEGÉNEK MEGVÁLTOZATÁSA ELLEN
A
XIII. századtól máig a Székelyföldön mintegy négyszáz kisebb-nagyobb
településen élnek, élünk magyarok, románok, a történelmi Háromszék, Csík
szék, Udvarhely szék, Maros szék területén, jelenleg mintegy 700-750 ezer
magyar és mintegy 100 ezer román lélek.
Le
kell szögeznünk hogy központilag irányított, tervszerűen és betelepítéssel
történő románosításról beszélünk, aminek gyökerei – erdélyi
vonatkozásban – a két világháború közötti időkbe nyúlnak. Akkor ez a
folyamat köztisztviselők, hadsereg, tanítók–tanárok, illetve román egyházi
intézmények személyzetei betelepítésével, továbbá a magyar–román határ
melletti telepes falvakban ókirálysági román földművesek importálásával
zajlott.
A
kommunizmus évtizedeiben, tapasztalhattuk, hogy az ún. szocialista iparosítással
folytatódott Erdély etnikai képének átrajzolása – a román nemzetstratégia
jegyében. Ezzel párhuzamosan különösen a 80-as években erősödött fel a
pályakezdő erdélyi magyar értelmiség Regátba való telepítése.
1989
után az egymást követő román kormányzatok legegyértelműbb románosítási
akciósorozata – a megelőző évtized intenzív és bevált gyakorlatát
folytatva, a több évtizedes tapasztalatokat hasznosítva – a Székelyföldön
bontakozott, bontakozik ki. A tömbmagyarság
régióinak vegyes-lakosságúvá, a vegyes-lakosságúak szórvánnyá
(azaz 10 százaléknál kevesebb magyar által lakott településekké, térségekké)
sorvasztása a bukaresti nemzetstratégia pontos menetrendje szerint folyik.
A
Székelyföld a romániai magyar nemzeti közösség belső anyaországa. Tehát
e térség magyar jellegének megváltoztatása, vegyes lakosságúvá formálása
a teljes romániai magyar nemzeti közösség kárára történik.
Az 1989-es fordulat óta az ortodox és görög katolikus román egyházi
intézmények és az állam erőszak-szervezetei (hadsereg, csendőrség, rendőrség)
szervezése útján folytatódott, folytatódik a románosítás.
Ismeretes,
hogy Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen kaszárnya-monstrum építések
jelzik ezt a folyamatot, és éppen most, azokban a hónapokban, években amikor
a NATO-követelmények miatt Romániának nagyságrendekkel kell csökkentenie
hadserege állományát, amikor az ország tömbrománság lakta vidékein
jelentős katonai egységeket számolnak fel.
Sajátságos
megoldásként a betelepített katonai egységek „támogatnak” egyes székelyföldi
„civil” román tanítási nyelvű iskolákat, így például Székelyudvarhelyen,
olyan iskolákat, melyek tanulóinak többsége román vidékekről importált
román fiatal.
A
központilag irányított, tervszerű románosítás másik erősen szembeötlő
formája a román egyházi intézmények székelyföldi létrehozása. Ilyenek:
Székelyudvarhelyen a csereháti görög katolikus-akció és Csíkszeredában
az ortodox püspökség, Marosfőn a kolostor-együttes, stb.
Miközben ezeket a tényeket és még szinte számtalan hasonlót számbavehetünk,
tudatosítanunk kell nemzeti közösségünk egészében, hogy ez a románosítási
folyamat ellentétes a Románia – mely alkotmányos demokrácia – alaptörvényei
közé sorolt seregnyi nemzetközi jogi dokumentummal. Ismeretes, hogy az egyes
országokban törvényerőre emelt nemzetközi dokumentumok előnyt élveznek az
ún. nemzeti jogalkotás törvényei előtt.
1.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(Koppenhága, 1990), 33. szakasz, 1. bekezdése:
„A
nemzeti kisebbségnek és a hozzájuk tartozó személyeknek joguk van hazájukhoz,
mint etnikai identitásuk elválaszthatatlan alkotórészéhez, elsősorban
pedig hagyományos lakóterületeik és életkörülményeik védelméhez.”
2.
Az ENSZ A Nemzeti Kisebbségek Jogairól Szóló Nyilatkozat-tervezete
(1991. március 5.),
2. szakasz, 2. bekezdése:
„Az
államok megóvják a kisebbségek létét és identitását azok mindenkori lakóterületén…”
3.
Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről
(Strasbourg, 1995. február 1.)
a)
A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a
nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat
megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és
szabadságokat, melyek jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.
b)
Egy nemzeti kisebbség lakta terület demográfiai összetételét tilos
szánt - szándékkal ennek a kisebbségnek rovására megváltoztatni.
4.
A Népcsoportok Alapvető Jogairól Szóló Alapokmány Stauffenberg-féle
tervezete az EK- hoz tartózó 12-ek körében
(1998), 3.
szakasz, b) pontja:
„A
népcsoportoknak egyetemes joga, hogy hazájuk legyen, e jog tiltja a kényszer-áttelelpítéseket,
illetve az elűzetést, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a népcsoportok
régióinak a népcsoport terhére történő demográfiai megváltoztatására
irányulnak”.
Bakk
László, Katona Ádám,
Moldován
Béla, Sántha Pál Vilmos , dr. Ujvári Ferenc
– az EMK elnöksége
4150
Székelyudvarhely – Odorheiu Secuiesc, Tamási
Áron út 15.
tel/fax:
40-266-211 697, mobil: 40-722-790 924, e-mail: emkrmdsz@xnet.ro
htt://www.nexus.hu/erdelyimagyarkezdemenyezes
1. számú
Melléklet az EMK 2003 pünkösdjén közreadott Állásfoglalásához
HÁROM ERDÉLYI NAGYVÁROS ETNIKAI ÖSSZETÉTELÉNEK MEGVÁLTOZÁSA
1880–1992 KÖZÖTT
2. számú Melléklet az
EMK 2003 pünkösdjén közreadott Állásfoglalásához
A RENDŐRSÉG ROMÁN SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁNAK GYARAPÍTÁSA 1989 UTÁN A SZÉKELYFÖLD LEGMAGYARABB TÉRSÉGE, A HAJDANI UDVARHELY SZÉK TELEPÜLÉSEIN
