Vissza a főoldalra * Vissza az előkészületek 2003 márciusban oldalhoz * Vissza ügyészségi levélhez

mellékelt 7 ábra

1)

Minimálbér alakulása.
Érték: Ft/hó.
	Érvényes	Éves	Éves	Reál	Változás	Kormányzati
Év	időtől	átlagos	fogy.ár	min.bér	előző évhez	ciklusonkénti
1988.I.1.	3000	3000	100,0	3000		halmozott
1989.III.1.	3700		117,2			változás
1989.X.1.	4000	3658	117,2	3121
1990.II.1.	4800		151,0	0
1990.IX.1.	5600		151,0	0
1990.XII.1.	5800	5017	151,0	3323
1991.IV.1.	7000	6700	203,9	3286	5,3%	Antal-
1992.I.1.	8000	8000	250,6	3192	-2,9%	Boros
1993.II.1.	9000	8917	307,1	2903	-9,1%
1994.II.1.	10500	10375	364,9	2843	-2,1%	-8,9%	Széchényi
1995.II.1.	12500	12333	467,5	2638	-7,2%	Bokros-	ösztöndíj*
1996.II.1.	14500	14333	577,9	2480	-6,0%	Medggyesy		-14,6%
1997.I.1.	17000	17000	683,8	2486	0,2%	összesen
1998.I.1.	19500	19500	781,5	2495	0,4%	-12,2%	156000
1999.I.1.	22500	22500	859,7	2617	4,9%	Orbán	180000
2000.I.1.	25500	25500	944,2	2701	3,2%	összesen	204000
2001.I.1.	40000	40000	1031,0	3880	43,9%		320000
2002.I.1.	50000	50000	1092,9	4575	17,9%	83,7%	400000
Forrás:KSH évkönyv, költségvetési törvények.					* Előző évi minimál bér 8-szorosa,
2001-től, 2000: CXXXIII. tv. 89 §" (5) Az ösztöndíjak odaítélésének részletes rendjét,
az ösztöndíjra jogosultak körét, és a pályázat feltételeit miniszteri rendeletekben kell meghatározni."

2)

A GDP és az import energiaár változásának összefüggése
Megnevezés	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.	2001.elő
PJ import	578,1	609,4	651,6	630,9	659,5	649,6	662,8	676,5
ezer USD	1717186	1801150	2194708	2050954	1691233	1705669	2685183	2762738
M Ft	181083	225959	334503	378741	361348	406866	759996	792262
Árfoly. Ft/USD	105,45	125,45	152,41	184,67	213,66	238,54	283,03	286,77
M USD/PJ	2,970	2,956	3,368	3,251	2,564	2,626	4,051	4,084
M Ft/PJ	313,2	370,8	513,4	600,3	547,9	626,3	1146,6	1171,1
Az import energia árváltozásásának éves hatása: előző évhez viszonyítva "csökkentő -", "növekvő +"
M USD		-9,0	268,8	-74,0	-452,7	39,8	944,9	47,0
M Ft		-1130,4	40973,5	-13671,2	-96722,7	9499,5	267425,3	13491,2
GDP, md Ft-ban		5614	6893,9	8540,7	10087,4	11393,5	13075,2	14770,0
Árfoly. Ft/USD	105,45	125,45	152,41	184,67	213,66	238,54	283,03	286,77
GDP volumene, előző évhez		1,5	1,3	4,6	4,9	4,2	5,2	3,8
Imp. enár vált GDP %-ban		-0,02	0,59	-0,16	-0,96	0,08	2,05	0,09
GDP en.ár hatás nélkül		1,48	1,89	4,44	3,94	4,28	7,25	3,89
EU GDP volumen növ		2,4	1,8	2,6	2,7	2,3	3,3	1,6
Éves növekedési deficit, %*		3,32	1,71	0,76	1,46	0,32	-0,65	-0,69
Halmozott deficit együttható		1,033	1,051	1,059	1,074	1,003	0,997	0,990
Halmozott lemaradás md Ft		186	351	503	750
Halm. lemard.1999-2000 között (- növekedési többletet jelent)						36	-43	-151
GDP növ f.áron		127,4	122,8	123,9	118,1	112,9	114,8	113,0
GDP deflátor		125,5	121,2	118,4	112,6	108,4	109,1	109
Halmozott lemaradás évenkénti összege
2000. évi áron		356	553	669	887	40	-43	-138
1995-1998 között felhalmozott növekedési deficit összesen					2465	milliárd Ft		-142
* Növekedési deficit az elmaradt gazdasági növekedés hatása, ami a rosszul felmért alkalmazkodás miatt következett be:
EU konjunktura idején restrikciót vezettek be.Optimális mérték EU növekedés kétszerese +=elmaradt növekedés, -= többlet.
Forrás: KSH évkönyv, OECD Economic Outlook,66. dec. 1999,68. 2000, 2001. KSH előzetes.
Fogyasztói ár %		128,2%	123,6%	118,3%	114,3%	110,0%	109,8%	109,2%

3)

Az országba belépett külföldi tehergépkocsik száma, a járművet nyilvántartó ország szerint.
Mértékegység: ezer darab tehergépkocsi
Ország	1991.	1992.	1993.	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.
Ausztria	65	76	64	67	72	72	67	78
Belgium	5	5	5	5	5	5	5	6
Luxemburg
Dánia	6	7	5	4	3	3	3	3
Egyesült Királyság	12	12	9	8	4	6	11	11
Franciaország	7	10	9	9	10	8	8	12
Görögország	52	59	25	13	15	15	17	17
Németország	79	87	85	84	84	84	83	102
Olaszország	31	41	44	49	53	56	54	54
Hollandia	22	26	24	27	31	32	37	41
Spanyolország
Portugália
Finnország
Svédország	5	6	4	3	3	4	4	4
Írország
Eu.Össz.	284	329	274	269	280	285	289	328	294	314
EU/Össz %	48,3	42,6	41,3	34,5	32,1	30,1	26,3	27,8	27,8	27,8
Csehország	49	99	105	132	141	132	158	60	60	65
Szlovákia							23	109	100	105
Románia	20	28	40	72	88	102	131	196
Törökország	75	87	63	58	51	65	67	67
Szovjet utód	21	28
Ukrajna			13	18	27	27	33	46
Egyéb
Összesen	588	773,2	663,5	778,7	872,5	947,8	1098,4	1180,6	1056,2	1128,2
Le: Cseh és szlovák	49	99	105	132	141	132	181	169	160	170
Részössz:	539	674,2	558,5	646,7	731,5	815,8	917,4	1011,6	896,2	958,2	Kár össz
Külföldi tgk által okozott közvetlen környezeti kár (városban 50 km, országúton 350 km)
M EUR	24,7	30,9	25,6	29,6	33,5	34,1	35,9	39,6	35,0	37,5	326,3
Magyar tgk. által okozott közvetlen környezeti kár (városban 50 km, országúton 150 km)
Magyar tgk.edb.	175	203,3	199,1	227,7	245,8	311,6	363,2	486,5	517,7	547,8
Körny kár M EUR	9,7	11,2	11,0	12,6	13,6	17,2	20,5	34,8	46,7	45,8	223,2
Forrás: KSH, KHVM statisztika
Magyar tgk.átl.km	800	800	800	800	800	800	814	1000	1231,4	1149,3
Ebből: külföldön	600	600	600	600	600	600	614	800	1031,4	949,3
A Magyarországon áthaladó kamionok által okozott összes környezeti kár:											95-98 között
M EUR	26,9	35,4	30,4	35,7	40,0	43,4	50,3	54,1	48,4	51,7	187,75
Md Ft	2,50	3,62	3,27	4,45	6,50	8,30	10,61	13,03	12,23	13,44	38,44
Árfolyam Ft/EUR	92,70	102,10	107,50	124,78	162,65	191,15	210,93	240,98	252,80	260,04
A Magyarországon 1995 és 1998 között áthaladó kamionok által okozott összes környezeti kár:
2000 évi áron:					48,82	milliárd Ft összegű kárt okoztak.

4)

Havi nyugdíj átlag alakulása 1994 és 2002 között									*4,5 % is
	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.	2001.	2002.	2002.*
Nominális	13977	16030	18113	21473	26105	29639	32986	38231	43826	44346
Nom nőv %		114,7	113,0	118,6	121,6	113,5	111,3	115,9	114,6	116,0
Fogy.ár index		128,2	123,6	118,3	114,3	110	109,8	109,2	106,0	106,0
Reál %		89,5	91,4	100,2	106,4	103,2	101,4	106,1	108,1	109,4
Nyugdíj 1994. évi áron		12504	11431	11455	12184	12576	12747	13529	14631	14804
2002. évi áron	41867	37455	34241	34313	36496	37670	38182	40525	43826	44346
Forrás: KSH Évkönyv			* SzJA kedvezmény 15 md Ft, ez 1,3 %-os átlagos emelésnek felel meg.
		Nominál	Fogyasztói	Reál ár		Lemaradás		Lemaradás tőkével és kamattal* együtt levezetve:
Év		vált %	ár %	%	1994.évi	1994-es						Összesen
1994.	13977				szint	szinttől		5890	27681	32202	18071	83844
1995.	16030	114,7	118,2	97,0	16521	5890		6479
1996.	18113	113,0	123,6	91,4	20420	27681		8138	31916
1997.	21473	118,6	118,3	100,2	24157	32202		9790	38395	35487
1998.	26105	121,6	114,3	106,4	27611	18071		11385	44654	41271	19553
95.-98.		186,8	197,5	94,5		83844
1999.								12751	50012	46223	21899
2000.								14256	55913	51678	24483
2001.								15853	62176	57466	27225
2002.								17121	67150	62063	29403	175737
								Lemaradás tőkével és kamattal együtt: 175737 Ft/fő
Átlagos nyugdíjak változása 1999 és 2002 között 1998-hoz viszonyítva.							* kamat= fogyasztói ár + 2%
		Nominál	Fogyasztói	Reál növ		Növekedés		Növekedés tőkével és kamattal* együtt levezetve:
		vált %	ár %	%	1998.évi	1998-as
1998.	26105				szint	szinttől		11082	17477	45605	65316
1999.	29639	113,5	110,0	103,2	28716	11082		11747
2000.	32986	111,3	109,8	101,4	31530	17477		13133	18508
2001.	38231	115,9	109,2	106,1	34430	45605		14604	20581	48159
2002.	41939	109,7	106,0	103,5	36496	65316		15772	15802	52012	67929	151514
99.-02.		160,7	139,8	114,9		139480

Képviselői alapdíj reál értékének változása
	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.	2001.	2002.
Nominális	56000	67300	87800	114000	114000	130000	140800	153000	165000
Nom nőv %		120,2	130,5	129,8	100,0	114,0	108,3	108,7	107,8
Fogy.ár index		128,2	123,6	118,3	114,3	110	109,8	109,2	106
Reál %		93,7	105,6	109,8	87,5	103,7	98,6	99,5	101,7
Alapdíj 1994. évi áron		52496	55410	60815	53207	55159	54409	54142	55084

Nyugdíjpénztárak vagyona 2001. végén: 573,4 md Ft
2001. évi hozam 7 % alatt volt.
Ezek szerint az igért és elvárt legalább 5 %-os nettó hozam a 9,2 %-os infláció miatt 7,2 %-os elvonást jelent.
1,092*1,05/1,07=		1,0716	ezt 573,4 md Ft-ra vetítve		41,055	, tehát 41 md Ft-ot vettek el a külföldi magánnyugdíjalapok.

5

Költségvetés oktatási kiadásai
Millió Ft-ban folyó áron
Megnevezés	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	95-98 között
Összesen	278322	306525	340562	425587	493240	összesen
Előző évhez
%	1	1,101332	1,111042	1,249661	1,158964
Fogy ár	1	1,282	1,236	1,183	1,143
Reál index	1	0,859074	0,898901	1,056349	1,013967
1994. évi áron	278322	239099,06	214926,36	227037,25	230208,22
Etvont összegek 1994-hez viszonyítva
1994. évi áron	0	-39223	-63396	-51285	-48114	-202017
2002. évi áron	0	-107592	-173899	-140678	-131980	-554149
Forrás: KSH évkönyvek 1996 és 1999 év

6)

A tehéntej felvásárlásának erőfölény alkalmazásával elért extra profitja
	1990.	1993.	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.	1994-2000
Felvásárlási										összesen
átlagár Ft/l	14,2	19,2	24,4	29,6	34,5	44	55,5	59,4	63	millió Ft
Piaci ár Ft/l	16,5	35,5	40,9	49	60,5	72,2	80	87,9	104,4
Kereskedelem haszna
Ft/l	2,3		16,5	19,4	26	28,2	24,5	28,5	41,4
%	16,2		67,6	65,5	75,4	64,1	44,1	48,0	65,7
Felvásárolt termék mennyisége
millió liter			1511	1556	1478	1504	1638	1629	1686
A feldolgozó és a nagykereskedelem haszna, millió Ft
	1990.	1993.	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.	1994-2000
Bruttó (23,5 és 2,8 % zsírtart. hatás is)			31164,4	37733	48035	53016	50164	58033,1	87250,5	365395,8
Nettó*			5972,7	7461,3	8260,5	10720,5	14727,3	15675,5	17207,3
A termelőkre kényszerített 2 havi hitel és 3,5 ill. 2,8 % közötti zsírtartalom 25 %-os hozadéka**
	1990.	1993.	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.	1994-2000
2 havi hitel Millió Ft			1769,7	2932,3	2855,5	3121,3	3681,8	3225,4	3505,2	21091,2
Zsírtartalom 25 %-os eltérése			6232,9	7546,6	9607,0	10603,2	10032,8	11606,6	17450,1
A hozadékok levonása utáni haszon			4203,0	4529,0	5405,0	7599,2	11045,4	12450,1	13702,1	58933,9
Erőfölénnyel elért extra profit			26961,4	33204,0	42630,0	45416,8	39118,3	45583,0	73548,4	306461,8
Forrás: KSH évkönyvvek
* Az 1990. évi árréssel, 16,2 %-kal számolva
** Mindenkori fogyasztói ár + 10 %, a felvásárolt mennyiség 2 havi értékére vetítve, a felvásárolt tej zsírtartalma 3,5 %-os,
a fogyasztónak értékesített tejjé pedig 2,8 %-os, ami 25 %-os eltérést jelent az azonos árbázis alkalmazhatósága miatt.
	1990.	1993.	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.	1994-2000
Fogyasztói árindex
	28,9	22,5	18,8	28,2	23,6	18,3	14,3	10,0	9,8
További nemzetgazdasági negatív hatás, az infláció árrés növelése általi gerjesztése, kereslet mérséklés népegészségügyi kára stb.
Tej fogy ár, Ft illetve %		40	2,87	19,80	23,47	19,34	10,80	9,88	18,77
A "reggeli ital" megjelenése: 2000-ben a fogyasztói árat 9 %-kal meghaladó tej áremelés, ezt követi az olcsóbb reggeli ital.
A reggeli ital egészségi károkat okoz és csökkenti a természetes tej iranti keresletet, majd további termelői tejár csökkenést idéz elő.

7)

Magyarországra érkező külföldi tehergépkocsik útadója							2002.III.9.
Év	Tehergk	Útadó*	Ft/ECU,	Fizetendő	Fizetett	Meg nem	Meg nem	Fize-
	ezer	Ft/tkm	Ft/EUR	útadó	útadó**	fizetett	fizetett	tendő
	darab			milliárd Ft-ban			M.EUR	M.EUR
1989.	363,1		65,07
1990.	441,0		80,48
1991.	588,0		92,70
1992.	773,2	3,00	102,10	23,2	2,0	21,2	208	227
1993.	668,5	3,16	107,50	21,1	2,0	19,1	178	196
1994.	778,7	3,67	124,78	28,6	2,0	26,6	213	229
1995.	872,5	4,78	162,65	41,7	2,0	39,7	244	256
1996.	947,8	5,62	191,15	53,2	2,0	51,2	268	278
1997.	1098,4	6,20	210,93	68,1	2,0	66,1	313	323
1998.	1180,6	7,08	240,98	83,6	2,0	81,6	339	347
Össz.	4099,3			246,6	8,0	238,6	1164	1204
*1992-ben 3 Ft/tkm, utána ECU illetve EURO árfolyam változással valorizálva, az 1991. évi LXXXII.törvény
és 1994.évi I. törvény szerint, amelyek tartalmukban az úthasználati díj összegét jelentik.
** Részben becslés, sok éves átlag alapján.
Az útadó számítás alapja:25 tonna, 400 km és valorizált útadó
Az országba belépett külföldi rendszámú tgk ezer darab, KSH évkönyv szerint

+1)

Brüsszel, 2002.03.12.

Beatrice Schell

igazgató részére

az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség

Brüsszel

Tisztelt Hölgyem,

Örömmel válaszolok Wallström környezetvédelmi főbiztos asszonynak címzett levelére, amely nemrég jutott el hozzám, és amely a az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti árufuvarozási megállapodással (Tranzit Megállapodással) kapcsolatos.

A kétoldalú megállapodások vonatkozásában pontatlan az a megállapítása, hogy a jelenlegi Tranzit Megállapodás alapján történő hatályban maradásuk megnehezítené az illetékek bevezetését a nehéz tehergépjárművekre. Éppen ellenkezőleg, a Megállapodás 8. cikke kimondottan előirányozza annak a lehetőségét, hogy a szerződő felek megemeljék az útdíjakat vagy bármilyen más illetéket a közúti infrastruktúra használatáért. Ez a lehetőség megfelel a használó fizet elvnek. Az útdíjaknak és illetékeknek azonban meg kell felelniük a közösségi jogszabályoknak.

A 8. cikk 5. szakasza – az Ön állításával ellentétben – nem vonja kétségbe a fent említett lehetőséget. A gyakorlat, amit a 6. cikk 2.h pontja megerősít, és amely szerint a használati engedély mentes mindenfajta adó és díj alól, egy általánosan elfogadott gyakorlat a közlekedési ágazatban. Valójában az a célszerű, ha a fuvarozó az infrastruktúra használatáért fizet és nem az engedélyért.

A Megállapodással a két szerződő fél elő kívánja segíteni a gazdasági fejlődést és integrációt, valamint a kereskedelmi kapcsolatokat és a belső piac működését.

Tisztelettel:

Dirk Van Vreckem

főosztályvezető

Európai Bizottság

Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság

Szárazföldi Közlekedési Igazgatóság

Közúti és Belvízi Közlekedési Főosztály

Vissza a tetejére