Vissza a főoldalra * Vissza novemberi levelekhez * genocidium oldal * vissza meghívóhoz * irányított káosz

A II. Uzsora-értekezlet c. 2003. március 28-29-i konferencián program szerint Zacsek Gyula ismerteti az uniós csatlakozási szerződéssel kapcsolatos véleményét, elsősorban a föld kérdésében. Nem előadásvázlatot adott előzetesen, hanem az alábbi parlamenti hozzászólásának szövegét, valamint ajánlotta a Soros Alapítványról szóló írását a Magyar Fórum 1992. szeptember 3-i számában, amelyet azonban nem tudott mágneslemezen átadni, és nincsen meg az újság internetes archívumában sem. 

GONDOLKODÓ

Gondolatok a MAGYAR FÖLDVÉDŐ MOZGALOMHOZ írt levelekből. MFMG – 4/2002.11.17.

mafom@mailbox.hu              1734 Bp. Pf. 172

Részlet az Országgyűlés hivatalos jegyzőkönyvéből, 1994. március 7. (hétfő)

ELNÖK: (Szabad György)

Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Számos név van még a táblán, de olyanoknak a neve, akik a napirend előtti vitában nem jelentkeztek és nem frakcióvezetők. Hivatkozva az ezzel kapcsolatos szabályzatra, kérem, hogy töröljék nevüket, nem tudom megadni számukra most a szót.  (Közbeszólások a jobb oldalról: Helyes!)

Kérem továbbá, hogy Zacsek Gyula és Dénes János, akik a mai napra frakciótámogatással napirend előtti felszólalásra kértek lehetőséget, halasszák ezt a felszólalást a holnapi vagy holnaputáni napra.  (Dénes János tiltakozóan ingatja a fejét. Trombitás Zoltán: Na ne!)

Kérem, akkor megadom Zacsek Gyulának a szót azzal, hogy kérem, legyen nagyon rövid, tudniillik nem rendelek el szünetet mindaddig, amíg a tárgysorozati szavazás meg nem történik. Különben mindenki, aki ezzel ellentétesen cselekszik, vegye tudomásul, hogy a magyar törvényhozást utolsó törvényalkotó lehetőségeitől fosztja meg! (Dr. Hack Péter: Reméljük, nem! – Fodor Tamás: Miért, feloszlatjátok a Parlamentet?) Ezért kérem a frakcióvezetőket és valamennyi képviselőt, szíveskedjék a Ház határozatképességét biztosítani. Zacsek Gyuláé a szó. (A képviselők csoportosan hagyják el az üléstermet.)

Napirend előtti felszólaló: Dr. Zacsek Gyula (Magyar Piacpárt)

ZACSEK GYULA, DR. (Magyar Piacpárt) 

Tisztelt Elnök Úr! Sokkal fontosabb kérdésről kívánok szólni, mint ami itt 1 óra 40 perc alatt történt.

Tisztelt magyar Országgyűlés! Az egyén biztonságától a nemzet biztonságáig terjed az a kérdéskör, amiről szólni fogok. 1992-ben és 1993-ban az adatvédelemről, valamint a statisztikai és egyéb célú adatgyűjtések körülményeiről hozott törvényt e Parlament. Megpróbálta szabályozni az államigazgatási, bírósági, rendőrségi, önkormányzati és egyéb hivatali ügyintézés során szükséges, személyekhez kötődő adatok beszerezhetőségének körét, tárolását, felhasználását. Szabályozta azt, hogy mikor kérhető a személyi szám és mikor nem; ki milyen feltételekkel végezhet statisztikai felmérést, és ki-ki miként kötelezhető erre, illetve mikor tagadhatja azt meg. Az egyén biztonságát alapvetően befolyásolhatja és befolyásolja az is, hogy a nemzet értékeihez kapcsolódó információknak mi lesz a sorsa, amikor, kinek a kezébe kerülnek azok.

Most nem elsősorban a katonai jellegű adatokra gondolok, hanem arra például, hogy a nemzet érdekét sértő, a nemzet értékeit kiárusító privatizációs ügyletekkel kapcsolatos információk sorsa a különböző, ellenőrizhetetlen eredetű külföldi tanácsadó cégeken keresztül hogyan alakult és alakul.

A napokban számoltak be az újságok a Budapesti Közért Részvénytársaság 24 üzletének privatizációjáról. Megtudtuk, hogy az ÁVÜ által megállapított névérték négyszereséért, azaz 1 milliárd 211 millió forintért, magyar kárpótlási jeggyel fizetve vásárolhatta meg a budapesti üzletláncot az izraeli Super-Sol-Magyarország Kft.

(16.40)

Természetesen voltak magyar pályázók is, mégis külföldi érdekeltség alá került e hatalmas érték. Hogy mekkora érték elkótyavetyéléséről van szó, azt a Batthyány téri ABC-áruház értéke mutatja. Az értékbecslés szerint ez az egy üzlet önmaga 600 millió forint értékű. A kérdés az; miként lehetett a meghirdetett névérték 300 millió forint a 24 üzletre?

Egy kis fejszámolás elegendő ahhoz, hogy mindenki beláthassa: a Batthyány ABC árán megvásárolt üzletlánc további 23 tagjához az izraeli vevő majdnem ingyen jutott, hiszen Magyarországon a kárpótlási jegyek árfolyama 50–60% között mozog és 100, azaz száz százalékon váltották be az izraeli cégtől.

Feltehetik a kérdést: miért az adatgyűjtés és nyilvántartás kapcsán beszélek erről? Elmondom.

Az egyik magyar pályázó, a Varihold Befektető Kft. 1994. február 11-én levelet kapott az ÁVÜ-től, amelyben felszólítják a pályázót, hogy – idézem – "figyelemmel az ajánlatok közel azonos tartalmára, a megalapozott döntés érdekében" módosítsák pályázati ajánlatukat. Ezt követően a Kossuth rádió február 23-i reggeli krónikájában, 6 óra 45 perckor Pintér Dezső műsorvezető Rácz Ernővel, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgató-helyettesével beszélgetett. Rácz Ernő a következőket mondta a külföldiek privatizációs érdeklődéséről és a Közért Részvénytársaság privatizációjáról:

Idézem: "A maradt kínálatból elsősorban az élelmiszer-ipari vállalatoknak a jobb egysége iránt; tejipar, gabonaipari cégek, egy-két húsipari cég iránt jelentkezik igény. Elsősorban azok iránt, amelyek a mindennapi fogyasztási cikkeket termelik, ezek iránt persze a magyar vállalkozók is komolyan érdeklődnek."

Majd folytatta: "Ugyanakkor érdeklődnek nagyon keményen továbbra is a kereskedelmi, kiskereskedelmi vállalkozások iránt is, a Budapesti Közért Részvénytársaság privatizációs pályázatában már az első körben közel 300%-os ajánlatok érkeztek külföldről és belföldről is."

Ez hangzott el Rácz Ernő szájából február 23-án reggel, amikor a tenderbontás dátuma a kiírás szerint 23-án délelőtt lett volna.

A Varihold Kft.-nek írt módosítást ösztönző levél február 11-i dátumú. Vajon a tenderbontás előtt a levél írója és Rácz Ernő honnan jutottak e biztos és bizalmas, ha tetszik titkos információkhoz, és ki hatalmazta fel őket arra, hogy mindezt közzétegyék, amikor az ÁVÜ a pályázatok kapcsán a következő nyilatkozatot írta alá. Idézem:

"Kijelentem, hogy a pályázat során birtokomba került adatokat, a pályázattal kapcsolatban tudomásomra jutott információkat üzleti titokként megőrzöm, ezen előírás megsértése esetén a jogkövetkezményeket vállalom."

Ilyen eljárással lehet a sarokba szorítani a magyar pályázókat és elvtelenül előnyben részesíteni az anyagi gondokkal nem küszködő külföldi tőkeérdekeltségű pályázókat. Ez mélységesen felháborító!

Nagyon sokszor emeltünk szót a Monopoly-csoport keretében az ilyen jellegű eljárások ellen. A hatalomnak nem volt füle rá, hiszen a paktum alapján végezhette nemzeti értékeinket kiárusító gyakorlatát, az ehhez hasonló feltárt esetek következmény nélkül hagyását.

Ne tévesszen meg senkit ma Magyarországon például a Szabad Demokraták Szövetségének, a FIDESZ-nek vagy az MSZP-nek, de még a kereszténydemokratáknak sem az a különös zajkeltése, amely a privatizáció tisztaságáért aggódik. Ez csak most jutott az eszükbe a választások előtt?

A Parlamentnek módjában állt volna e folyamatot megakadályozni, de érdekes módon négy évig senki nem tette meg ezt. Egyetlen törvénytelen, nemzeti érdeket sértő feltárt ügynek sem volt olyan következménye, amely elbátortalanította volna e káros folyamat irányítóit és végrehajtóit. Valamennyi ilyen jellegű privatizációs akció során az egyén és a nemzet biztonsága sérül egyszerre.

Miként teremthetünk biztonságos jövőt gyermekeinknek, ha a nemzet vagyona idegen, külföldi érdekeket kiszolgálók kezébe kerül? De van itt egy másik ügy is, amely legalább annyira súlyos, mint a most bemutatott vagy talán még annál is súlyosabb.

Néhány napja kaptam egy levelet és egy kérdőívet egybeszerkesztve. A levélpapír fejlécén a bal oldalon angolul ez állt: The Jewishe Agency for Israel Budapest. Azért, hogy a rádióhallgatók és a tv-nézők is tudják, ez magyarul annyit jelent, hogy "Zsidó Ügynökség Izraelért".

A fejléc jobb oldalán, mivel héberül nem tudok, ezért csupán feltételezem, hogy ugyanez áll héber nyelven. A levélpapír közepén a zsidó állam hatágú csillag alakú nemzeti jelképét tartja magasba egy stilizált kézpár. A lap alján egy budapesti cím, két telefonszám, külön faxvonal és külön telex is. Egy kezdő magyar vállalkozás biztosan megirigyelné ezt a kapcsolatteremtési adottságot Magyarországon.

Az első oldalon magyar nyelvű levél található, a másodikon pedig egy kérdőív. A levél írója Tuvya Raviv és Itzhak Blonder. Nem derül ki a levélből, hogy milyen állampolgárságúak, de gondolom, a beavatottak biztosan tudják.

Nagyon szeretném tudni, hogy kik azok, akik a legszemélyesebb adatokat gyűjtik össze itt Magyarországon tőlünk, a Magyarországon élőktől. Személyes adatokat valakinek, valamilyen szervezetnek megadni kétféleképpen biztonságos.

Az egyik a bizalmi kapcsolat, amikor a két fél ismeri egymást, a másik a törvényi rendezettség által nyújtott garancia. Itt egyik sem áll fenn két okból:

Egyrészt nem tudom, hogy a "Zsidó Ügynökség Izraelért" nevű szervezet és a két aláíró kicsoda, micsoda? Azért is gyanús számomra a dolog és vagyok bizalmatlan velük szemben, mert a levélből kiderül, hogy a "Zsidó Ügynökség Izraelért" – idézem – "más néven Szochnut egy nemzetközi cionista zsidó szervezet, amelynek központja Jeruzsálemben van." Ezt a mondatot a levélből idéztem.

Megpróbáltam kideríteni a szervezet magyarországi működésének legális, illegális voltát. 1994. február 28-án, hétfőn reggel fél 9-kor a Cégbíróságon jelezték, hogy a cégjegyzékben nem szerepel, javasolták, hogy a Gazdasági Kamaránál keressem. A Kamarában nyilatkozták, hogy a nyilvántartásban nem szerepel, az itt elhangzott javaslat a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma volt. Válaszok: az NGKM nyilvántartásában nem szerepel, javasolta a Dorottya utca 4-et, az Euroinform-ot. Itt sincs.

BM: dr. Fenyvesy Jenő szerint a BM-ben nincs, javaslat: menjek el az izraeli nagykövetségre, ott talán tudok szerezni valamilyen információt. Lehet, hogy az izraeli nagykövetségen adnak engedélyeket szervezeteknek magyarországi tevékenységeikhez, és nem a magyar kormányzati szerveknél vagy bíróságoknál? Másrészt: az adatszolgáltatással kapcsolatban ez esetben nem ad törvényi biztonságot az adatgyűjtésről és -kezelésről szóló törvény sem.

A Központi Statisztikai Hivatal 1992-ben felmérést készített a népesség felekezeti hovatartozásáról és vallási életéről mintegy 29000 önkéntes válaszoló személyi adatainak felhasználásával. A népesség megoszlása vallási hovatartozás szerint 1992-ben a KSH-adatok alapján a következő: katolikus 67,8%, református 20,9%, evangélikus 4,2%, izraelita – nincs adat –, felekezeten kívüli 4,8%, egyéb és ismeretlen 2,3%, összesen 100%.

Ebből a hivatalos jelentésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy izraelita vallású személyek nem élnek Magyarországon? A KSH-tól kért információ szerint nem ez a helyzet, mert idézem a választ: "A zsidó vallásúak nem akarták bevallani hovatartozásukat a felmérés során."

Nagy talány számomra, honnan tudhatták a felmérők, hogy ki volt zsidó az interjúalanyok között, ha nem vallották be?

A kisebbségekről és a nemzetiségi jogokról szóló törvényben nem szerepel a Magyarországon élő kisebbségek, nemzetiségek között a zsidó nemzetiség. Ha sem vallásként, sem nemzetiségként nem élnek Magyarországon zsidók, akkor kikhez szól a zsidó ügynökség izraeli szervezet levele és kérdőíve? Nézzük a levelet, amelynek első mondatával már értelmezési problémám van ezek után:

"Ha önnek fontos a hazai zsidó láncolat folytatása, kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbiakat."

Mit kell "hazai" alatt érteni? Ha azt, hogy magyarországi, akkor milyen zsidó láncolatról és annak folytatásáról van szó, ha sem etnikai nemzetségi, sem vallási zsidó kisebbség nem él Magyarországon? Esetleg van mégis egy titkos, a magyar nemzet szeme elől elrejtve élő és működő láncolat? Mi a célja, feladata, küldetése? Miért kell rejtőzködnie?

Néhány további gondolat a jelzett anyagból: "Ha ön hajlandó segíteni nekünk vállalt feladataink teljesítésében, kérjük, töltse ki a túloldalon lévő kérdőívet és segítsen eljuttatni azt zsidó barátaihoz és ismerőseihez."

Ha a kérdésnek eleget akarok tenni, honnan tudhatom, hogy barátaim és ismerőseim közül ki a zsidó, ha egyik sem meri bevallani azt ma Magyarországon? Ezen segít ez a kérdőív, és amit nem tudott megoldani a KSH, azt megoldja a "Zsidó Ügynökség Izraelért" nemzetközi cionista zsidó szervezet Magyarországon, hiszen a kérdőív kérdései igen nagy részletességgel kívánják feltárni a családfő személyét – idézem: "vezetéknév, utónév, születési ideje, vallása – hogy zsidó vagy más –, apja neve, anyja neve, családi állapota; egyedülálló, házas, elvált vagy özvegy, címe, telefonszáma, végzettsége – alap-, közép-, felsőfok –, képzettsége, munkahelye, foglalkozása."

(16.50)

Vajon miért kellhet egy nemzetközi cionista szervezetnek a Magyarországon élő zsidó és más családfőknek ilyen részletes ismerete?

Nem folytatom tovább a kérdőív tartalmának felolvasását. Felesleges, mert egyetlen utalás sem hangzik el a két oldalon arról, hogy a válaszadás nem kötelező, hogy az önkéntes, hogy mindez azért kell, mert ma Magyarországon a KSH nem tehet fel ilyen kérdéseket a magyar állampolgároknak. Nem hallottam, nem olvastam sehol, hogy egyetlen érintett is lett volna, aki már kikérte magának az ilyen részletes, tapintatlan átvilágítást, hogy torkaszakadtából kiabált volna törvényi segítségért személyi jogainak, személyi adatainak védelme érdekében. Én most megteszem.

Megteszem azért, mert ha ők nem kiabálnak, akkor szervezkednek, és ez nemzetbiztonsági kérdés. A nemzeti lét és az egyéni biztonság kérdése.

Ezért felkérem a Parlament elnökét, szíveskedjék intézkedni ez ügyben, hogy a Kormány és a Nemzetbiztonsági Hivatal végezzen vizsgálatot e kérdéskörben és tegyen jelentést a Parlamentnek és a nemzetnek

Köszönöm figyelmüket.  (Szórványos taps a jobb oldalon.)

ELNÖK: (Szabad György)

Fodor István, a független képviselők csoportjának vezetője kíván szólni.

Napirend előtti felszólaló: Dr. Fodor István (független)

FODOR ISTVÁN, DR. a független képviselők csoportjának vezetője:

Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatásul annyit kell elmondanom, hogy amikor a mai csoportmegbeszélésünkön Zacsek Gyula a független képviselők támogatását kérte a napirend előtti felszólalásához, azt a tájékoztatást kaptuk, hogy hozzászólásának a témája az lesz, hogy személyes adatok védelméről kíván szólni privatizációs ügyek kapcsán. Úgy gondolom, hogy ez a hozzászólás nem erről, illetve nem elsősorban és nem kizárólag erről szólt. Azt nem tudom megmondani, hogyha tájékoztat bennünket hozzászólásának tartalmáról, megkapta volna-e a támogatásunkat. Köszönöm a figyelmet.  (Szórványos taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Zacsek Gyula erre kíván reflektálni? Két perc időkeretben. Tessék.

Napirend előtti felszólaló: Dr. Zacsek Gyula (Magyar Piacpárt)

ZACSEK GYULA, DR. (Magyar Piacpárt) 

Tisztelt Elnök Úr! Nincs két percre szükségem. Én azt hiszem, hogy amit elmondtam, az egyértelműen abba a témakörbe tartozik, amit megneveztem. Mellesleg szeretném jelenteni, hogy ezt a kérdőívet csatolom a jegyzőkönyvhöz.

ELNÖK: (Szabad György)

Zacsek Gyula egy kérést intézett hozzám. Rossz helyre címezte. Én az általa elmondottakban elnöki teendőt nem látok. Amennyiben ő bármilyen nyomozati szervnek vagy kormányzati szervnek az eljárását szükségesnek látja, közvetlenül fordulhat az illetékes szervhez. Köszönöm.

Vissza az oldal tetejére