Vissza a főoldalra * Vissza 2003 nyári előlapoldalhoz
A mára már elhunyt dr Lenkey János nevével fémjelzett, a MANESZ keretében készített javaslat
dr Lenkey János és a MANESZ tevékenysége
időben megelőzte az Alkotmányossági Műhely ténykedését.
Például az alaptörvény és alkotmány fogalmi megkülönböztetését
nem szorgalmazták. Mindazonáltal fontos teljesítményt,
a továbbiakban is felhasználandó teljesítményt jelent munkájuk
- jól dokumentálva,
hogy a magyart alkotmányosság, a magyar lét számára
mennyire jól járható utat jelent az alkotmányos hagyományok
közvetlen alapul vétele (Aranybulla, Tripartitum, stb),
és ezáltal ugyancsak jól dokumentálva,
hogy mennyire a lehető legrosszabb megoldást jelentené
a '49/xx-as törvény szellemiségének tervezett átmentése
a jövőre - FÁ.
.
Miért
kell népszavazáson szentesített,
Új Alkotmány ?!
Amikor az emberek egész napi munkától fáradtan hazatérnek, könnyed,
szórakoztató könyv olvasásával vagy azok film illetve TV-játék formájában
feldolgozott változatának megtekintésével kapcsolódnak ki. Elenyészően
kevés azoknak a száma, akik "szórakozásul" az alkotmányt választják
olvasmányul. Az Európai Unió (EU) tagállamaiban élőknek sem az alkotmány
a legizgalmasabb olvasmánya. A magyar állampolgár azonban jelenleg nincs
abban a helyzetben, hogy számára közömbös, érdektelen lehetne az alkotmány,
s ennek a nyugat-európai EU-tagállamokban tapasztalhatótól jelentős mértékben
eltérő, húsbavágó okai vannak!
A
mindennapok embere abban a hiszemben van, hogy az alkotmánytól számára a
kenyér és a tej nem lesz olcsóbb, ezért az őt nem is nagyon érdekli, de ez
merő tévedés. Az alkotmány szabályozza a hatalom gyakorlását s az alapvető
közjogi rendet, s ha a nép az alkotmány szabályai szerint az országirányítók
személyét jól választja meg, életfeltételei jók lesznek, a kenyér és a
tej árát is beleértve, s a legcsekélyebb mértékben lesz oka panaszra.
Magyarországon azonban
az Alkotmánybíróság, a Parlament és a Kormány alkotmányellenesen és
jogellenesen Rákosi Mátyás által a Szovjetuniótól szinte maradéktalanul
átvett s általa az akkori Parlamenttel megszavaztatott, jogilag semmis 1949.
évi XX. törvényt annak jogellenesen a Parlament által végrehajtott módosításával
alkalmazza "alkotmány"-ként. „Magyarországon" tehát
jelenleg alkotmány nélküli exlex állapot áll fenn!
Közjogilag érvényes
alkotmány hozatala, ugyanis, kizárólag népszavazás útján történhet,
mely felől jogérvényesen az 1989. évi XVII. törvénycikk 7-ik
paragrafusa rendelkezik. Eszerint: "Az alkotmány elfogadásáról
(megerősítéséről) népszavazás útján kell dönteni."
Ennek az 1989. június
13.-a óta hatályban lévő törvénynek az alapján, a szovjet fegyveres kényszertől
és fenyegetéstől megszabadult Magyarországnak népszavazáson szentesített
Alkotmánya kellene már, hogy legyen.
Egy nemzet új alkotmányának
megszerkesztésekor a történelmi joganyagot nem lehet figyelmen kívül
hagyni. Kr.u. 1000-től, Szt. Istvántól 1921-ig, az 1916-ban megkoronázott
IV. Károly detronizálásáig, a történelmi joganyag által szabályozott, főként
az Arany Bullában és Werbőczy Hármaskönyvében lefektetett szokásjogi
alkotmány volt, sőt van érvényben! Ezt nem lehetett és nem is lehet a mai
napig más, Parlament által hozott és módosítgatott "alkotmány"-nyal
kicserélni, mivel 1919. január 11-ike óta nincs hatalmat jogszerűen gyakorló
szerv Magyarországon, mely ezen történelmi Alkotmánytól eltérő, bármiféle
"alkotmány" hozatalára jogosult lett volna.
A mai napig érvényes, hatályos Arany Bulla és Werbőczy Hármaskönyvének
közjogi rendelkezésein alapuló, új magyar Alkotmány népszavazásra bocsátását,
mind 1990 májusában, akkor már független ország uralomra jutott kormánya,
az Antall-kormány, mind 1994-től a Horn-kormány elszabotálta. Valójában
tehát ezeknek a kormányoknak a hatalomgyakorlása, népszavazáson
megszavazott Alkotmány hiányában, alkotmány és törvényellenes. Ennek következtében
meg kell állapítani, hogy jogellenesen születtek meg törvények és jogszabályok,
melyeknek joghatálya semmis.
Alkotmánynak kell szabályoznia Magyarország államformáját.
Az MSZMP-s egypártrendszer parlamentjének 1989. október 23-án végrehajtott
akciója, melynek során a Parlament erkélyéről kikiálttatta a Köztársaságot,
törvényellenes volt. Ellentmondásba került az 1989. évi XVII. tc. 7.
paragrafusával, ennek folytán semmisnek minősül! Az Alkotmánnyal együtt az
államforma joghatályos és törvényszerű eldöntése is csak népszavazás
útján történhet, mivel az alkotmánybeli szabályozásra tartozik. Népszavazáson
elfogadásra kerülő Alkotmánnyal a törvényes közjogi rend helyreállítása
végett megalakult az Összmagyar Alkotmányozó Nemzetgyűlést Szervező Társaság.
E Társaság tagjai Dr. Lenkei János Pál szerkesztésében, a magyar történelmi
joganyag alapvető és a mai napig érvényes, hatályon kívül soha senki által
nem helyezett törvényeinek alapulvételével elkészített "Magyarország
Alkotmányá"-t tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy magyar Alkotmány
legyen.
Annak érdekében,
hogy ezt a magyar állampolgárok megismerjék és az Alkotmányról, az államformáról
s ennek megfelelő államfő személyének kiválasztásáról, szavazattöbbséggel
népszavazáson dönteni tudjanak, az alábbiakban ismertetem, a Dr. Lenkei János
Pál által szerkesztett "Magyarország Alkotmányá"-t.
Az Alkotmány első része
az általános emberi alapjogokról rendelkezik, melyeknek szabályozása - az
ENSZ-szel és az EU-val kötött nemzetközi szerződéseinknek megfelelően -
egy új Alkotmányban kötelező. Ezek közül, a teljesség igénye nélkül érdemes
kiemelni a hatalomgyakorlók hatalmi visszaéléseinek kiküszöbölésére, az
új Alkotmányba beiktatott, itt röviden bemutatott rendelkezéseket.
a.)
A vélemény állampolgári kinyilvánításának olyan korlátlan
szabadságát, mely a rágalmazás büntethetőségét lehetővé teszi.
b.)
Az előzetes bejelentés és engedélyeztetés nélküli fegyvertelen gyülekezési
jogot.
c.)
A levél és a távbeszélgetések továbbá a személyi adatok védelmét
és titkosságának biztosítását úgy, hogy a hatalmat gyakorlók részéről
ezek megsértését az új Alkotmány bűncselekménynek minősíti, mely
esetekben számukra nem nyújthat védelmet a mentelmi jog sem, mely egyébként
is az emberi egyenjogúságot és a bíróságok előtti jogegyenlőséget sérti,
és az egyenlő esélyű elbírálást kizárja.
d.)
Az Alkotmány szabályozására szorulnak a magyar állampolgárság
feltételeinek előírásai, melyek éles határvonalat húznak a magyar és
nem-magyar (idegen) állampolgárok jogi státusza között anélkül, hogy az
utóbbiak általános emberi jogai csorbát szenvednének. Itt kellett szabályozni
a menedékjog megadását úgy, hogy a menedékben részesülő nem szerezhet
magyar állampolgárságot.
e.)
A tulajdoni, örökösödési és tulajdon-kisajátítási jogot, az
Alkotmány első részében szabályozott, általános emberi alapjogokon túlmenően,
az Alkotmány második részében még külön, megszorító rendelkezésekkel
kellett kiegészíteni. Ennek oka az, hogy a hatályon kívül soha nem
helyezett, és ép ésszel nem helyezhető, 1222. évi Arany Bulla XXVI. cikkelyének
rendelkezését, mely szerint: "Birtokot az országon kívül való
embernek ne adjanak.", az új Alkotmány sarkalatos pontjaként érvényre
kell juttatni. Ennek érvényesülését az új Alkotmányban az a
rendelkezés biztosítja, hogy a kizárólag köztulajdonban lévő ingatlanokon
kívüli egyéb ingatlanok tulajdonjogát, birtokát csak Magyarországon lakó,
magyar állampolgárok, vagy kivétel nélkül magyar állampolgárokból álló
jogi személyek szerezhetik meg, s egyetlen külföldi állampolgár tagjuk kizárja
a jogi személy tulajdonszerzését és birtoklási jogát.
f.)
Az Alkotmány második része az állam feladatát és működését szabályozza,
melynek során alapvető és elsődleges Magyarország államformájának a nép
által, népszavazáson kötelező, egyszer s mindenkorra való eldöntése.
Ennek kell bele kerülnie a végleges Alkotmány szövegébe.
g.)
Az új Alkotmány második részében került szabályozásra a magyar népnek
az Arany Bulla XXXI. cikkelyében rögzített ősi, elemi joga, az ellenállási
jog. Abból a célból, hogy ez ne csak egy passzív alkotmányos jog legyen, az
Alkotmány ezt szabályozó szakaszát ki kellett egészíteni a nép által sérelmezett
törvények és jogszabályok eltörlésének kötelezettségével, mely a
hatalom gyakorlóit a nép által elfogadható, új törvények és jogszabályok
hozatalára kötelezi.
h.)
A második rész a továbbiakban az államháztartási egyensúly megtartásának
kötelezettségét, a pénzrendszert, a gazdaság stabilizációját, a szociális
háló rendszerét, az állam szolgáltatási kötelezettségeit, a honvédelmi
kötelezettséget, az egészségügyi rendszert és a munkát szabályozza.
i.)
Az új Alkotmány harmadik, negyedik és ötödik része az államfő, a
miniszterelnök és a felsőház tagjaival szemben támasztott személyi feltételeket,
megválasztásuk módját és hivatali feladatkörüket szabályozza. Népi
kezdeményezésre bármelyikük megbízatása megszüntethető. Általuk elkövetett
bűncselekmények miatt ugyanolyan elbírálás alá kell őket vonni, mint bármelyik
állampolgárt. Minthogy oly bűncselekmények elkövetői is lehetnek, melyek
elkövetésére egy átlag állampolgárnak módja nincs, ugyanis hatalmi státuszuk
folytán a magyar társadalom ellen részükről a legsúlyosabb bűncselekmények
elkövetése is lehetséges, új büntetőtörvénykönyv feladata lesz, hogy az
eddig ismerteknél súlyosabb, a bűncselekmény súlyával arányban álló büntetést
lehessen számukra kiszabni.
j.)
Szakszerű törvények meghozatala felsőház (szenátus) létét nem nélkülözheti.
Tagjai kizárólag csak az élet különböző szakmai területének legkiválóbb
szakértői lehetnek.
k.)
A képviselőház (alsóház) valamint az önkormányzatok választott
tisztségviselőinek választási eljárása során pártokra és pártlistákra
szavazni nem lehet, ha a népszavazáson szentesített Alkotmányt a nép ily
feltételek mellett szavazza meg. Ez az ismertetett alkotmányszövegben is
szerepel. A képviselőház annyi képviselőből fog állni, amennyi a választó
kerületek száma. A választható képviselő jelölteknek olyan személyi feltételeknek
kell megfelelniük, melyeket külön választási törvény ír elő. A választók
kezdeményezésére a képviselőket vissza kell hívni, s ennek okait a választóknak
nem kell megindokolniok. Bíróság a választók követelését képviselőjük
visszahívására nem bírálhatja felül, abba bele nem szólhat. A választott
önkormányzati tisztségviselők visszahívásába sincs a bíróságoknak
beleszólási joguk A képviselők és önkormányzati választott tisztségviselők
által elkövetett bűncselekmények feletti ítélethozatal, azonban bírósági
hatáskörbe tartozik.
l.)
Az Alkotmány nyolcadik része a választásról és a választási eljárásról,
kilencedik része a négy fokú bírósági szervezetről, tizedik része a közszolgálat
szabályairól rendelkezik. Általános rendelkezésekkel és befejező záradékkal
zárul az új Alkotmány.
Szigorúan a jogtudomány alapelveire épített, fent ismertetett, népszavazással
szentesített Alkotmány az egyetlen kiút az elmúlt évtizedek közjogi káoszának
és diktatórikus önkényuralmának felszámolására, tömeges korrupciós bűncselekményeinek
megbüntetésére és azok országkárosító hatásainak megszüntetésére,
melyeket a hatalmat gyakorló politikusok követtek el.
A jogérvényes Alkotmány hiányában, még a közelmúltban is, egy
hatálytalan választási törvénnyel magát a választók megtévesztésével
megválaszttató MSZP-SZDSZ kormánykoalíció Kárpótlási Hivatal és a
privatizációs miniszter által irányított ÁPV Rt. működtetésével,
valamint mérhetetlen felelőtlenséggel végrehajtotta az ország olyan
javainak kiárusítását külföldi, főként multinacionális cégeknek,
amelyeket saját maguknak elosztogatni már végképp nem lehetett.
Általános emberi alapjog, hogy minden állampolgár jogai és kötelezettségei
egyenlők. Egy a Metró padjain éjszakázó hajléktalannak a jogai azonosak az
államfő és a miniszterelnök jogaival. Mégis egy hajléktalannak még álmában
sem jutna eszébe, hogy eladja a Váci utcai Honvédségi Művelődési Házat,
vagy a MOM-ot, hogy azt lerombolják. A jogellenesen működő országgyűlés,
pedig karba tett kézzel asszisztált a miniszterelnök vezette kormánynak,
hogy ezeket a bűncselekményeket alkotmányellenesen végrehajtsa, miáltal bűnsegédi
bűnrészessé vált a parlament mind a 386 képviselője egyénileg és együttesen.
Az alkotmányellenes, és törvénytelen hatalomgyakorlás ódiumát azért
tűnt szemükben célszerűbbnek vállalni, népszavazáson hozott, jogszerű
alkotmány hiányában, mert úgy gondolták, hogy az országkifosztás felelősségét
a népre háríthatják, azzal, hogy őket a nép választotta meg; ámde
nem az ország kifosztására! Egy olyan alkotmánytervezetet, mellyel rablógazdálkodásukat
törvényesíteni tudták volna, belátták, hogy a néppel megszavaztatni végképp
nem lehetett, mert a nép naiv jóhiszeműségének is van határa.
A hatalmat évtizedeken
át, alkotmányellenesen gyakorló rezsimek abban a csalóka tévhitben ringatják
magukat, hogy a magyarság ellen elkövetett bűncselekményeik miatti felelősségre
vonást megússzák úgy, hogy egy új alkotmánynak nincs visszamenőleges hatálya.
Ebben azonban nagyot tévednek. A soha hatályon kívül nem helyezett, s a
magyarok számára hatályon kívül egyáltalán nem helyezhető, az MSZP-SZDSZ
kormánykoalíció és jogelődjei által mégis nem létezőnek kezelt, történelmi
alkotmány rendelkezései ugyanis a mai napig érvényben vannak. Ezek áthágása
szolgáltat okot és jogalapot felelősségre vonásukra.
Az új "Magyarország Alkotmánya" Dr.. Lenkei János Pál
szerkesztésében, annak népszavazás útján való elfogadása, nagy előre lépés
lesz az alkotmányos rend helyreállítására, mely megnyugtató akadályát
fogja képezni a mindenkori hatalomgyakorlók esetleges garázdálkodásainak.
Budapest, 1998. június
12.
Dr. Lenkei János Pál
az Összmagyar Alkotmányozó
Nemzetgyűlést
Szervező Társaság elnöke
"Magyarország
alkotmánya
...
Szerkesztette:
Dr.
Lenkei János Pál
Előszó
Jelen
alkotmánytervezet oly alapelvek alapján készült, mely semmiféle párt,
jelenlegi vagy múltbeli kormány és parlament továbbá érdekcsoport érdekeit
nem veszi figyelembe. Nem süthető rá az a bélyeg, hogy szerkesztésekor
valamely politikai párt vagy érdekcsoport akaratérvényesítését kívánja
alkotmányi szintre emelni s az ország népére rákényszeríteni.
Szerkesztésekor
a Magyar Alkotmányozó Nemzetgyűlést Előkészítő Szövetség kizárólag
az általános emberi jogviszonyokat, és az egyetemes magyar társadalmi és
gazdasági érdekeket vette figyelembe azon célból, hogy egy hosszú távra szánt
alkotmány tervezetét ajánlja fel, a népszavazás által történő
elfogadtatásra és törvényerőre emelésre.
A
jelenlegi állapot az, hogy a mai napig, sőt ezen túl, az új alkotmány törvényerőre
emelkedéséig a Rákosi Mátyás diktatúrája által alkotott „alkotmányt"
tekintik érvényesnek, sőt az Alkotmánybíróság is e szerint minősít
minden, elbírálásra eléje kerülő jogszabályt, jogszabálytervezetet vagy
jogesetet alkotmányellenesnek vagy alkotmányszerűnek.
Még
a jelenlegi országirányitás hatalmi szervei is (államfő, parlament és kormány)
egyetértenek abban, hogy alkotmány Magyarországon csak a népakarat érvényesítésével
népszavazáson születhet. Ha ezen alapelvet minden kétséget kizárónak
tekintjük, ebből az is következik, hogy az alkotmányon a legcsekélyebb módosítást
is csak népszavazáson lehet jogerősen végrehajtani.
A
Rákosi Mátyás nevével fémjelzett „alkotmány" idegen szovjet
fegyverek árnyékában készült, a népre akarata ellenére rákényszerített
alkotmány, azt a nép soha nem szavazta s nem is szavazta volna meg. Ezt a
jogellenesen, mesterségesen keletkezett alkotmányt s annak parlamenti többséggel,
jogellenesen, csoportérdekek érvényesítésével a népre kényszerített módosításait
tekintik érvényben lévőnek, s ezt alkalmazzák a mai napig, de hogyan?!
Rákosi,
ezen csaknem 50 évvel ezelőtti „alkotmányában" az állami tulajdon
mindenhatóságát fogalmazta meg, s hajtotta végre erőszakkal a mindenki által
ismert állami tulajdonba vételeket. A legalapvetőbb emberi logika teljes
arculcsapása és csődje, hogy ezen állami tulajdoni elvekre alapozott alkotmányra
hivatkozással hajtanak végre 1990 óta kártalanításokat és privatizációkat.
Kormány
és parlament ezt arra való hivatkozással teszi, hogy Ők a Rákosi féle
„alkotmányt" módosították s ezen kártalanításoknak és privatizációknak
az volt a „jogi" alapja.
Ha
viszont a nép, a kormány és a parlament véleménye megegyezik abban, hogy
alkotmányt és alkotmánymódosítást csak érvényes népszavazáson lehet
hozni, akkor népszavazáson történt megszavaztatás hiányában jog- és törvényellenesnek
kell tekinteni a Rákosi Mátyás féle „alkotmányt", annak 1990 óta
minden módosítását. Az MSZMP szűk pártcsoportja által az országra kényszerített
s 1989. október 23.-án kihirdetett „köztársaságot" mint államformát,
az államfőnek „elnöknek" való megválasztását s a választás módját,
azon kívül az 1989. évi XXXIV.-ik választási törvényt, melyet az MSZMP
egypártrendszere hozott.
Népszavazásnak
kell eldöntenie, hogy Magyarország jövendő államformája fejedelemség, királyság,
kormányzóság, diktatúra, köztársaság vagy más, az emberiség történelméből
ismert egyéb államformájú ország legyen-e. A választott államformát kell
az alkotmányba foglalni, s szervezeti felépítését az Alkotmányban szabályozni.
A
napjainkig folytatódó közjogi rendezetlenség és diktatórikus uralomgyakorlás
az oka, hogy Magyarországot az Európai Unió nem hajlandó tagjai sorába
fogadni. Az ország Európa-uniós tagságáról az Európa Unió csak udvarias
tárgyalásokat folytat anélkül, hogy a tényleges tagsági viszony létesítését
Magyarországgal komoly megfontolás tárgyává tenné.
Az
Alkotmány egy ország legfontosabb közjogi alapjogszabálya, melyet nem lehet
havonta, negyedévenként vagy négyévenként módosítgatni. Azt úgy kell
megszövegezni, hogy hosszú évszázadokra megalapozza, és eleve meghatározza
egy népközösség életének legelemibb alapszabályait, mely alapját képezi
egy az illető állam ezt követően kialakításra kerülő teljes jogrendszerének,
mely ezen alkotmányban szentesített alaptézisekre épül.
Egy
önálló államnak azonban saját nemzeti sajátosságai és hagyományai
vannak s ezeknek érvényesülniük, és tükröződniük kell az illető állam
alkotmányában, hogy azt a nép sajátjának érezze. Ennek érdekében
Magyarországnak nem szabad más országok, vagy akár az ENSZ, akár az Európa
Unió alkotmányára tekintettel lennie alkotmánya megalkotásakor.
Az
más lapra tartozik, hogy egy ésszerűen megalkotott alkotmány nem fog ellentétben
állni az említett nemzetközi államszövetségek tágan értelmezhető,
sokszor dodonai alapszabályaival, „costitution" - jaival.
Egy
új alkotmánynak, hogy az az általános emberi jogviszonyokon kívül a sajátos
magyar viszonyok szabályozója legyen, s abban minden magyar állampolgár a
saját érdekeinek érvényesülését lássa, úgy kell megfogalmazásra kerülni,
hogy benne azt az érzetet keltse, mintha azt Ő maga fogalmazta volna meg a saját
szája íze szerint.
Az
új alkotmány megszerkesztéséhez nélkülözhetetlen alapkövetelmény
Magyarország történelmi hagyományaiból és jogtörténetéből kiindulni.
Az emberiség története folyamán az írott jog és törvényhozás úgy
alakult ki, hogy a hosszú időn át gyakorolt szokásjogot írásba foglalták.
Magyarország
államformája a honfoglalás előtt és a honfoglalás utáni időkben szokásjogi
alapon fejedelemség, Kr. után 1001-től 1921. november 5.-éig, IV. Károly
Habsburg származású magyar király detronizálásáig királyság volt, mely
államformának közjogilag megalapozott s ahhoz fűződő alkotmánnyal biztosított
törvényes volta minden kétséget kizáró.
1918.
október 30.-án IV. Károly király gróf Károlyi Mihályt nevezte ki
miniszterelnöknek, akit egy törvényes közjogi státusz nélküli „Nemzeti
Tanács" 1919. január 11.-én önkényesen, törvényellenesen és közjogilag
érvénytelenül „köztársasági elnök"-ké kiáltott ki akkor, amikor
Magyarország törvényes államformája még mindig a királyság volt.
Ezzel
létrehozott egy közjogilag lehetetlen állapotot, mégpedig azt, hogy
Magyarországnak, mint törvényes királyságnak, melynek 1916. november 22.-étől
törvényes, 1916. december 30.-ától megkoronázott királya IV. Károly volt,
köztársasági elnökké kiáltatta ki magát a törvények szerint magyar királyságban,
melynek a királya is még élt.
Ezt
követően egy közjogilag soha el nem ismert diktatórikusan magát az ország
vezetését jogellenes eszközökkel megszerző „katona- és munkástanács"
1919. március 21.-én Károlyi Mihályt lemondatta, s Kun Béla vezetésével
kikiáltotta a közjogilag teljesen illegális proletárdiktatúrát, a tanácsköztársaságot
akkor, amikor Magyarország törvényes államformája még mindig a királyság,
s királya is még él.
Mind
gróf Károlyi Mihály, mind Kun Béla az első világháború utáni zavaros
helyzetet használták ki, a törvény és jogellenes hatalomátvételre,
uralmuk közjogi legalizálása és legalizáltsága nélkül.
Horthy
Miklós alatt az ország államformája közjogilag forma szerint királyság
volt, melynek államfője kormányzó s mely államfői tisztséget Hunyadi János,
majd később Kossuth Lajos az interregnumok idején gyakorolta.
A
második világháború után az első világháborút követő közjogi káoszhoz
hasonlóan törvényen kívüli, ex lex állapot keletkezett, amikor is
1945-46-ban egy közjogilag törvényellenes „Nemzeti Tanács" kikiáltotta
másodszor is a törvénytelen „köztársaság"-ot, de annak népszavazáson
történő elfogadtatását meg sem kísérelte, ezáltal közjogilag törvénytelen
volt ugyanúgy, mint a gróf Károlyi féle első köztársaság.
Sztálin
parancsára a szovjet fegyverek kényszerítő eszközeivel általa hatalomra
juttatott Rákosi Mátyás vezette kommunista diktatúra a nevével fémjelzett
„alkotmánnyal" együtt közjogilag ugyancsak törvényen kívüli volt,
melyet a terror módszereivel kényszerítenek a magyarságra és tartottak
fenn.
Ezen
idegen fegyverekkel fenntartott terroruralom alóli felszabadítási kísérlet
volt az 1956-os forradalom, mely ha sikerrel járt volna, lehetővé tette volna
egy törvényes és népszavazással szentesített, közjogilag elismert államforma
bevezetését.
Az
1956-os forradalom idegen fegyverekkel való vérbe fojtása után folytatódott
Magyarországon a minden közjogi alapot nélkülöző törvényellenes
kommunista diktatúra vezetésével hazánk gyarmati állapota 1990-ig.
Ennek
a diktatórikus hatalomnak a gyakorlója a szovjetirányítást szolgaian
kiszolgáló MSZMP-s egypártrendszerbeli kormány és parlament, mielőtt törvényellenes,
közjogilag legalizálatlan, diktatórikus, idegen hatalmi kényszerrel
fenntartott uralmát átadta volna, 1989. október 23.-án közjogilag érvénytelenül,
a tőle megszokott diktatórikus eszközökkel a parlament erkélyéről
kihirdette Magyarország új államformájaként a köztársaságot.
Egy
jogellenes hatalmat gyakorló maroknyi, hatalmi tébolyban szenvedő s attól
megrészegült embercsoport a kényszerű hatalomátadás előtti utolsó
pillanatban a legelemibb közjogi alapelveket felrúgva törvényellenesen
meghatározta Magyarország államformáját és az államfőválasztás mikéntjét.
„Végrendeletileg" az országra „hagyományozta" az általuk szintén
jogellenesen hozott 1989. évi XXXIV.-ik választási törvényt, hogy a jövőben
szabad akaratuk szerint manipulálhassák a választásokat, hogy kedvük
szerint a nekik tetsző vezetőgárdát juttathassák uralomra.
Magyarországot
az 1921. november 5.-én történt a király detronizálása óta a mai napig közjogilag
el nem ismerhető illegális, egymást követő diktatúrák államformai
keretei között kormányozzák.
Idegen
parancsuralmak akaratát érvényesítő s általuk Magyarországra kényszerített
bábkormányok uralkodása alatt, az ország szuverenitásának érvényesülését
kizárta ez idáig az idegen hatalom fegyveres kényszere, mely az illető
idegen külső hatalom gyarmatává tette az országot s népét ennek a
hatalomnak a rabszolgájává.
1990-től
a „több párt" rendszer urainak vagy inkább elvtársainak véletlenül-e
vagy tudatosan eszébe sem jutott a volt 1989. évi egypártrendszer utolsó
jogellenes közjogi „törvényeit" megsemmisíteni s az ország
szuverenitását a legalapvetőbb közjogi rendelkezések megtételével helyreállítani.
Az
új szuverén magyar demokratikus államot létrehozni s 75 évi közjogi
illegalitást megszüntetni csak az ország új államformájának népszavazáson
történő megválasztásával lehet, s a népnek kell eldöntenie az államformának
megfelelő államfő személyét mily választási szabályok szerint akarja
megválasztani s az személy szerint ki legyen.
Mindezek
után kerülhet csak sor a népszuverenitást kihangsúlyozó alkotmány
meghozatalára, továbbá, hogy ezt követően mily választási szabályok
szerint kell a jövőben az államformának megfelelő államfőt megválasztani.
Az
alkotmány törvényerőre emelkedésének feltétele az új alkotmány népszavazáson
történő elfogadása.
Mindaddig,
amíg a demokrácia alapkövetelményeinek megfelelően ezen közjogi rendezés
nem történik meg, az ország feletti minden hatalomgyakorlás illegális és
érvényes törvények hozatalára nem jogosult.
Az
ilyen diktatórikus hatalom gyakorlói által hozott „törvények" érvénytelenek.
/
Dr. Lenkei János Pál /
Magyarország
alkotmánya
Bevezetés (Preambulum):
Mi,
Magyarország népe, az Isten és a magyar haza iránti szeretettől és érte
való felelősségtudattól vezérelve s attól indíttatva, hogy megvalósítsuk
Magyarországon az igazságosság érvényre jutását, az ország belső
biztonságának fenntartását.
Biztosítsuk:
a haza védelmét, országunkban az általános emberi jogok érvényesülését,
az ország államformájának egyszer s mindenkorra érvényes, és a magyar
hagyományoknak megfelelő megválasztását népszavazáson. A választott államforma
szerinti államfő személy szerinti megválasztását népszavazáson, ezentúl
előmozdítsuk az országnak és lakóinak gazdasági érdekeit, megteremtsük a
közjót, a magyar nép műveltségének világszínvonalra emelését és ezen
színvonalon tartását és fejlesztését, magunk és utódaink számára népszavazással
törvényerőre emeljük és általánosan kötelezővé tesszük Magyarország
alábbi alkotmányát, mint az ország alaptörvényét.
Ezen
alkotmányban foglalt rendelkezésekkel ellentétes bármilyen államhatalmi
szerv által kiadott bármilyen szintű jogszabály (törvény, rendelet,
helyhatósági szabályrendelet stb.) érvénytelen és végre nem hajtható.
Jelen
népszavazáson megszavazott s ez által törvényerőre emelkedett alkotmány bármilyen
módosítása és kiegészítése csak népszavazáson lehetséges és csupán a
nép többségi szavazata által válik érvényessé. Ez az egész magyar nép
számára érvényes és kötelező alkotmány részben a magyar nemzeti hagyományokon
(az Árpád fejedelem idejében érvényes szokásjogon, a Kr. u. 1000-től
1945-ig törvényes királyság közjogi jogszabályain, a Szent Korona tanán,
az 1945-től a mai napig törvény- és alkotmányellenes diktatúra közjogi
intézkedéseinek semmissé nyilvánításán) alapul, másrészt jelen alkotmányban
szabályozza az általános emberi jogokat és szabadságjogokat (melyek a világ
minden modern demokratikus államának alkotmányában szabályozásra kerültek).
I. Rész :
Általános emberi alapjogok
1. Szakasz : Jogok
és kötelezettségek egyenlősége
1. §. /l/ Minden magyar állampolgár alapvető emberi jogai és kötelességei
egyenlők.
/2/ Közhivatalok és
azok alkalmazottai, hivatali intézkedéseik során s az állampolgárok ügyeinek
intézésekor különbségtétel nélkül az egyenlő elbírálás mellett méltó
magatartást kötelesek tanúsítani.
/3/
A közhivatali visszaéléseket külön törvényben szabályozott elbírálás
alá kell vonni.
/4/ Idegenek jogait és kötelezettségeit
nemzetközi szerződések, ilyenek hiányában a kölcsönösség határozza
meg.
2. §. Minden magyar és
idegen állampolgárnak joga van az emberi méltóságra, melynek betartása és
betarttatása az állam irányítását végzőknek, hatóságok és hivatalok
alkalmazottainak eljárásaik során elsődleges kötelessége mindaddig, amíg
az állampolgár és idegen is ugyanilyen magatartást tanúsít.
2. Szakasz :
Állampolgári személyes szabadság cselekvési és hivatásgyakorlási jog
3. §. /I/ Minden magyar
állampolgárnak joga van a személyes szabadságra, ennek keretében a cselekvési
szabadságra, hivatásának megválasztására s annak gyakorlására, személyi
adottságainak kifejlesztésére és gyakorlására mindaddig, míg cselekvése
hivatásának és személyi képességeinek gyakorlása mások ugyanezen jogait
nem sérti, és az erkölcsi normák, és a törvények keretei között marad.
/2/ Az állampolgár
hivatásának gyakorlásához külön törvény az abban meghatározott szakképzettség
megszerzését kötelezővé teheti.
/3/ Az állampolgár
cselekvése és hivatásának gyakorlása során jogait mások terhére vagy kárára
nem gyakorolhatja. Másokénál több jogot - az állampolgári jogegyenlőség
megsértésével - magának nem formálhat, és nem követelhet. Cselekvésének
és hivatásának gyakorlása során mások testi épségét és egészségét
nem veszélyeztetheti, a környezetvédelem törvényi előírásait, az ország
integritását nem sértheti, és nem veszélyeztetheti, a haza kárára idegen
országok számára kémtevékenységet büntetőjogi következmények nélkül
nem folytathat, az erkölcsi normákat nem sértheti, meg s megbotránkozást
nem okozhat, az ifjúság megrontására szavai vagy tettei nem irányulhatnak.
Ezek megsértése büntető törvénykönyvben szabályozott büntetés és az
általuk okozott kár megtérítésének következményét vonja maga után.
/4/ A törvényellenesen
letartóztatott és fogvatartott ártatlan, vagy bíróság által felmentett ártatlannak
bizonyult személy a hatóságtól, bíróságtól, az őt jogalap nélkül bevádolt
személytől bírósági ítélet szerinti összegű kártérítésre jogosult.
Ilyen esetben az őt jogtalanul és igaztalanul megvádoló személy, intézkedő
hatósági alkalmazott, bíró személyi felelősségét meg kell vizsgálni, s
ellene külön törvényben meghatározottak szerint kell eljárni.
3. Szakasz :
Gondolat - tudat - és véleményszabadság
4. §. Minden állampolgárnak
joga van a gondolat-, tudat- és véleményszabadságra s annak szóban, írásban
és kép alakjában történő kinyilvánítására televízión, rádión, sajtón
keresztül, vagy akár zárt, akár nyilvános helyen s ebben hatósági intézkedés
(cenzúra) nem akadályozhatja. Amennyiben ezen tevékenységével büntetőtörvényt,
vagy mások véleménynyilvánítási szabadságát nem sérti s mások
igaztalan rágalmazásának bűntettét nem követi el, személyi tisztességét,
valamint az ifjúság vallási, hazafias vagy erkölcsi fejlődését nem
rombolja.
4. Szakasz : Vallásszabadság
és a vallás szabad gyakorlása
5. §. /1/ Minden állampolgár
vallását szabadon gyakorolhatja a törvényes keretek között s világnézeti
felfogása szabad és sérthetetlen, amíg azt másokra nem kényszeríti s
mindaddig, amíg mások hitbéli és vallási felfogását maga is tiszteletben
tartja.
/2/ Vallása szabad
gyakorlásában senki mást nem zavarhat, ameddig önmaga és vallásának hívei
az általános emberi jogokat nem sértik és a magyar törvényeket, betartják
s tevékenységük a magyar büntető törvénykönyvbe, nem ütközik. Bűncselekmény
megvalósítása esetén működésüket hatóságilag be kell tiltani, s cégbejegyzésüket
törölni; ha külföldi (idegen) állampolgárok), büntetőjogi felelősségre
vonása s büntetésének letöltése után az ország területéről ki kell
utasítani és örök időkre kitiltani.
5. Szakasz : A gyülekezési
jog
6. §. A magyar állampolgároknak
joguk van fegyvertelenül, bejelentés és engedély nélkül szabadon a gyülekezésre.
Gyülekezési joguk szabad gyakorlásának az ország törvényei által meghatározott
keretek, fegyelmezett magatartás, és a közrend megtartása az elsődleges
feltétele.
6. Szakasz : Egyesülési
jog
7. §. /I/ A magyar állampolgároknak
jogában áll pártokat, egyesületeket és szövetségeket szabadon alapítani,
amennyiben céljuk és tevékenységük nem nemzetellenes, a többi állampolgár
hazafias és hitbeli, vallási érzelmeit nem sérti, s nem irányul jelen
alkotmányban rögzített törvényes rend megdöntésére. Ezek a jogi személyek
nem lehetnek fegyveres testületek, s cégbírósági bejegyzéssel válnak törvényes
jogi személyekké.
/2/ Jelen alkotmány I. rész
6. szakaszának 7. §.-a /1/ bekezdésében foglalt jogi személyek tevékenységére
és működésére a természetes személyek cselekvési és hivatásgyakorlási
szabadságát szabályozó jelen alkotmány I. rész 2. szakasz 3. §.-ának /3/
bekezdésében szabályozott korlátait kell értelemszerűen alkalmazni. Törvényellenes
tevékenységük esetén törvényben meghatározott esetekben azokat meg kell
szüntetni, velük szemben elkobzásokat kell foganatosítani. Másoknak okozott
erkölcsi és anyagi károkért egyetemlegesen tartoznak kártérítési kötelezettséggel.
7. Szakasz : Levél
- és távbeszélési titok ; Személvi adatvédelem
8. §. /1/ A levéltitok,
a távbeszélés titkossága, a személyi adatok, valamint azok kezelésének
titkossága szavatolt. A törvényhozónak a polgári és büntető törvénykönyvekben
kell szabályoznia és biztosítania e jogok védelmét s ezen alkotmánybeli
jogok áthágóinak és megsértőinek büntetését, az eredeti állapot helyreállítását
( in integrum restitutio ) és ezen jogok megsértői által azok költségeinek
viselését.
/2/ A levéltitok, távbeszélési
titok és a személyi adatok titkossága alól indokolt, külön törvényben
meghatározott esetekben a törvény, mentesítést adhat, s az arra jogosult bíróságot,
és hatóságot kijelöli.
8. Szakasz :
Az állampolgárság , az állampolgárság megszerzése külföldiek
tartózkodása
9. §. /1/ Magyarországon
született és az ország területén élő magyar állampolgárok és
gyermekeik teljes jogú magyar állampolgárok s magyar állampolgárságuktól
nem foszthatók meg. Törvény által előírt nagykorúságuk betöltésétől
fogva szavazati joggal rendelkeznek, de törvényben meghatározott esetekben bírói
ítélettel ideiglenesen vagy véglegesen politikai jogaik gyakorlásától és
szavazati joguktól megfoszthatók.
/2/ Külföldön élő
magyar állampolgároknak szavazati joguk nincs. Az országba történő végleges
visszatelepülésük esetén azonban kérelmezés nélkül szavazati jogot
kapnak. Ezek a magyar állampolgárok törvényben meghatározott esetekben bírói
ítélettel magyar állampolgárságuktól és ahhoz fűződő jogaiktól
megfoszthatók.
10. §. /1/ Külföldiek
magyar állampolgárságot csak külön törvényben meghatározott esetekben,
az államfő, az alsó és felsőház együttes határozatával szerezhetnek. Törvényben
meghatározott esetekben ezek, bírói ítélettel, szerzett állampolgárságuktól
és ahhoz fűződő jogaiktól megfoszthatók.
/2/ Külföldiek
magyarországi tartózkodását külön törvény, nemzetközi egyezmények és
a kölcsönösség határozzák meg.
9.
Szakasz : Megkülönböztetési tilalom
11. §. Nemére, származására,
nyelvére, beszédmódjára, hazájára, hitére, vallási vagy politikai felfogására,
tekintet nélkül minden magyar egyenlő és egyenlő elbírálásban kell részesíteni.
10.
Szakasz : Törvény előtti egyenlőség
12. §. /1/ Minden magyar
állampolgár, férfi vagy nő a törvény előtt egyenlő s ügyeik intézése
során egyenlő elbírálásra jogosult.
/2/ A magyar állampolgárokat
bírói, államigazgatási szerveknél, telekkönyvi hivatali eljárásaik során
ügyvédi közreműködésre nem lehet kötelezi.
/3/ Egy állampolgár sem
fenyegetheti a másikat büntetőjogi következmények nélkül. Büntetés
kiszabására a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján csak bíróság
jogosult./
/4/ Az állampolgári
jogegyenlőséget sértő országgyűlési képviselői mentelmi jogot sem törvény,
sem jogszabály nem állapíthat meg, és nem adhat.
/5/ Külföldi diplomáciai
testületek hivatalos tagjait nemzetközi szerződések és viszonosság esetén,
törvény által meghatározott keretek között a mentelmi jog megilleti.
11. Szakasz :
Kiszolgáltatás : Menedékjog
13. §. /1/ Magyar állampolgár
külföldi államnak általában nem szolgáltatható ki.
/2/ Magyar és külföldi
állampolgárok kiszolgáltatási eseteit külön törvény, nemzetközi szerződések
és viszonosság határozzák meg.
/3/ Külföldi állampolgárnak
hazájában történt politikai üldöztetése, vagy életét fenyegető veszély
miatt a törvényben meghatározott esetekben és hatóságok által, ügyének
gondos kivizsgálását és mérlegelését követően, indokolt esetben,
politikai menedék adható, melyre gazdasági okokból, hazájukból menekültek
nem tarthatnak igényt.
12. Szakasz :
Szabad lakhelyválasztás. A lakás , otthon sérthetetlensége
14. §. /1/ Minden magyar
állampolgár szabadon választhatja meg lakhelyét az ország egész területén.
/2/ A lakhely szabad megválasztásának
jogát a bűntető törvénykönyv szabályaiba ütköző cselekmény elkövetése
esetében bírói ítélet korlátozhatja, az ifjúsági korúakra a teljes jogú
állampolgárokra érvényes törvényes rendelkezésektől eltérően is.
/3/ Törvény által arra
felhatalmazott hatóságok elemi csapás, katasztrófa, szerencsétlenség, merénylet,
járvány vagy annak veszélye, illetve bekövetkezte, háborús rendkívüli állapot
miatt ideiglenes szükség lakhelyeket jelölhetnek ki.
15. §. /1/ A letelepedési
helyen birtokolt vagy bérelt lakás sérthetetlen. Védelmét büntető törvénykönyvben
előírt szabályozással kell biztosítani. A lakhely megvédése törvényellenes
behatolók ellen bármilyen eszközzel önvédelemnek minősül, s büntetése
kizárt.
/2/ Idegeneknek az ország
területén tartózkodási jogát s annak feltételeit külön törvény,
nemzetközi szerződések és a kölcsönösség szabályozzák.
13. Szakasz :
Tulajdonjog , örökösödési jog , tulajdon-kisajátítás
16. §. /1/ A tulajdon és
annak öröklési joga sérthetetlen, szavatolását és védelmét a hozzá fűződő
önvédelmi joggal együtt a polgári és a büntető törvénykönyvekben kell
szabályozni.
A tulajdon jogellenes
megszerzése, vagy a tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén büntető
törvénykönyvben kell szabályozni a bűncselekmény elkövetőjével, annak
családjával, tettestársaival és az orgazdával szembeni büntetést, továbbá
az általuk okozott kárnak a sértett részére való maradéktalan megtérítését
az egyetemlegesség alapján s a büntetőeljárás költségeinek megfizetését.
( In integrum restitutio )
/2/ A tulajdonjognak és
használatának korlátait, valamint közérdekből való kisajátítását külön
törvény előírásai szabályozzák.
/3/ A tulajdonjog
kiterjedésének határait, különös tekintettel a vízpart mentén fekvő
ingatlanokra, a föld mélyére, az ingatlanok légterére, külön törvény
szabályai írják elő.
14.
Szakasz : Szerzői-, alkotótevékenységi-, szabadalmi jogvédelem
17. §. Szerzők és művészek
alkotásai, felfedezések, találmányok, újítások külön törvények szabályai
szerint jogvédelemben részesülnek. Ezen jogok megsértése a büntető törvénykönyv
szabályai szerinti büntetés és teljes kártérítési kötelezettség
megfizetésének következményeivel jár.
15.
Szakasz : Ipar és kereskedelem szabad gyakorlása
18. §. Az ipar és
kereskedelem gyakorlása szabad, de ezek gyakorlásához külön törvény
szakképzettség megszerzésének feltételeit írja elő. Ipari és
kereskedelmi jogok kizárólagos gyakorlását külön esetekben és időlegesen
törvény szabályozza.
16.
Szakasz : Kérelmezési jog
19. §. Egyénileg vagy
csoportosan, mindenkinek joga van kérelmet benyújtani az arra illetékes hatóságnak,
kormányzati szervnek, képviselőnek, képviselőháznak stb.
17.
Szakasz : Panaszjog
20. §. A panasztétel
joga magyar állampolgárnak és külföldinek egyaránt biztosítva van.
Mindenkinek jogában áll pert, vagy hatóság előtti eljárást indítani bármely
hatóság ellen, akiknek hivatalos előírásai, határozatai jelen alkotmány,
törvény vagy egyéb jogszabály rendelkezéseibe ütköznek, a panasztevő
jogaival vagy érdekeivel ellentétben állnak. Ez irányú panaszt azon hatósághoz
kell címezni és benyújtani, amely a sérelmezett határozatot hozó, intézkedést
tevő hatóságnak közvetlen felettese s a panasztevő, ha szükségesnek látja,
panaszával a legfőbb hatósághoz, országos szervhez is fordulhat.
Elutasító
határozatát a legfőbb hatóság köteles megindokolni.
18.
Szakasz : Az emberi alapjog elvesztése
21. §. Aki valamelyik
emberi alapjogával visszaél, vagy mások valamelyik emberi alapjogát sértő
cselekedetet követ el, saját maga is elveszti abbéli emberi alapjogát
,amellyel visszaélt, vagy amelyet megsértett.
19.
Szakasz : Emberi alapjogok ideiglenes korlátozása rendkívüli esetekben
22. §. Törvény,
jogszabály, katasztrófa vagy annak veszélye, rendkívüli, valamint háborús
állapot bekövetkezése miatt egyes emberi jogok gyakorlását időlegesen felfüggesztheti.
II..
Rész :
Az
állam. Az állam feladata, működése
20.
Szakasz : A nemzeti zászló
23.
§. A nemzeti zászló: piros, fehér, zöld.
21. Szakasz : Állami
berendezkedés. Államforma
24. §. /1/ Magyarország
demokratikus berendezkedésű állam. Az ország demokratikus berendezkedése népszavazás
útján szentesített alkotmányon és annak következetes és szigorú végrehajtásán
alapul, s amelynek bármilyen módosítása csak népszavazás útján lehetséges.
/2/ Magyarország államformája,
egyszeri népszavazáson eldöntött többségi szavazati arányú szavazási
eredmény alapján:
a./
Magyar Fejedelemség, vagy
b./ Magyar / Alkotmányos
/ Királyság, vagy
c./ Magyar Kormányzóság,
vagy
d./ Magyar Köztársaság, vagy
e./ Magyar Diktatúra.
/3/
A jelen alkotmány 24. §.-ának /2/ bekezdése szerinti valamelyik államformát
a magyar nép szavazati joggal rendelkező állampolgárai nyílt szavazás útján
szavazattöbbséggel választják meg.
22.
Szakasz : Az állam fő feladata
25.
§. Az államnak fő feladata a nép általános jólétének előmozdítása.
Ezen célból az állam köteles gondoskodni a nép erkölcsi és gazdasági érdekeinek
érvényesítéséről, az állam fenntartásáról törvényhozó intézmények
útján törvények és jogszabályok hozatalával.
23.
Szakasz : Az államhatalom, annak megszerzése, birtoklása
26.
§. /1/ A teljes államhatalom a magyar népé és a magyar néptől ered. Ezen
jogát a nép az általa választott államfőre, a két házból álló
parlamentre és miniszterelnökre ruházza. Ezt a jogot egyes jogok, és kötelességek
törvényi szabályozása tekintetében a nép saját magának tarthatja fenn,
az átruházott jog gyakorlását bármikor, bármely esetben saját hatáskörébe
vonhatja.
/2/ A nép által közvetlenül
választott államfő, miniszterelnök, a parlament két háza tevékenységükért
a népnek, a választók összességének tartoznak felelősséggel és állampolgári
kezdeményezésre bármikor, azonnal is leválthatók.
/3/ Megbízatásuk lejárta
és esetleges leváltásuk után azonnali elszámolási kötelezettséggel
tartoznak és teljes hivatali idejük alatti működésük vizsgálat tárgyát,
képezi, melynek lezárása után a jelen alkotmány III., IV., V., VI. és VII.
részeiben szabályozott rendelkezések szerint indokolt esetben felelősségre
vonást kell ellenük alkalmazni. Aktív hivatali működésüket sokkal szigorúbb
elbírálás alá kell vonni, mint az átlag állampolgárokét s mivel károkozásuk
az egész ország működésének minőségére kihat, kártérítésre és
teljes vagyonelkobzásra is ítélhetők.
/4/ A nép által választott
államhatalmi szerveken és a nép érdekeinek képviseletét szolgáló helyi
önkormányzatokon kívül más önkormányzatok ( társadalombiztosítási,
betegbiztosítási önkormányzat ) nem alakíthatók és nem működhetnek, államot
az államban nem alkothatnak.
/5/ A parlament alsó házának
tagjai közszolgálati, közhivatali tisztséget nem tölthetnek be, állami
vagy magánvállalatok tulajdonosai, vezérigazgatói, igazgatói, alkalmazottai
nem lehetnek, ily irányú működésük tisztségükkel összeférhetetlen, és
választaniuk kell, hogy országgyűlési képviselői mandátumukat kívánják-e
megtartani, vagy egyéb kereső foglalkozást akarnak-e űzni. Törvényhozásuk
során természetes és jogi személyek és azok érdekei által befolyásolt
hivatali működésük esetén választott tisztségüktől meg kell őket
fosztani, s helyükre a választásokon második legtöbb szavazatot elért jelölt
lép. Károkozás esetén kártérítésre kell őket kötelezni.
24.
Szakasz : Ellenállási jog ( Jus resistendi )
27. §. /1/ Minden magyar
állampolgár alapvető joga az ellenállási jog az állam irányító
szerveinek, általa sérelmesnek ítélt intézkedéseivel szemben. Követelésére
az általa kifogásolt törvények és egyéb jogszabályok felülvizsgálata és
esetleges módosításuk, kiegészítésük az igazságosság érvényre juttatása
érdekében kötelező.
/2/ Az államfő és a
felsőház állampolgári engedetlenség hatására a sérelmezett törvény
illetve jogszabály alkotóját új törvény vagy jogszabály hozatalára, az
érvényben lévő törvény vagy jogszabály módosítására, kiegészítésére
utasíthatja.
25.
Szakasz : A jogalkotó kötelezettsége
28. §. A jogszabályok,
törvények félreérthetetlen, egyértelmű, egymásnak ellentmondástól
mentes megszerkesztéséért a jogszabályalkotó a felelős, ellenkező esetben
fel kell vetni és megvizsgálni jogszabályalkotásra való alkalmasságát.
Ennek megítélése az államfő és a felsőház feladata, eseteit külön törvény
szabályozza.
26. Szakasz :
Jogalkalmazók jogai és kötelességei az általuk alkalmazott
jogszabályok gyakorlati alkalmazása során
29.
§. /1/ A jogszabályokat gyakorlatban alkalmazó és végrehajtó bíróknak, közalkalmazottaknak
és szerveknek a jogszabályok végrehajtása és végrehajttatása során a
jogszabályok betű szerinti értelmezésével szemben az igazságosság
elveinek érvényesítését kell előnyben részesíteni és érvényre
juttatni.
/2/
Amennyiben az igazságosság a jogszabályok betű szerinti értelmezése
mellett nem érvényesülhet, a jogszabály alkalmazónak kötelessége azt a
jogszabály alkotójával közölni. Ez esetben a jogszabályalkotó köteles az
általa hozott jogszabályt felülvizsgálni, módosítani, kiegészíteni, vagy
a kifogásolt jogszabályt eltörölni és szükség szerint új jogszabály
hozatalával pótolni.
27. Szakasz : Az állam
kötelezettsége a gazdasági tevékenységek előmozdítására
30.
§. Az államnak elő kell mozdítania a földművelés, az ipar, a kereskedelem
és a szolgáltatás világszínvonalon való működését, ezen ágazatokban
foglalkoztatottak létszámának és kereseti színvonalának növekedését. Elő
kell segítenie az ezen ágazatokban dolgozók balesetbiztosítását és a
javak kárbiztosítását. A gazdagodás új forrásainak keresésére kell törekednie,
működésüket felül kell vizsgálnia.
28.
Szakasz : Fizetőeszközök és közhitelek
31. §. /1/ Az állam
feladata az ország teljes pénzforgalmának, a forgalomban lévő fizetőeszközöknek
és közhiteleknek külön törvényben történő szabályozása.
/2/ Jelen alkotmány 31.
§.-ának /1/ bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése az államfő
közvetlen felügyelete alatt működő államkincstár feladata.
/3/
Az államkincstár a Magyar Nemzeti Bank ( MNB ) közvetlen irányító és
ellenőrző szerve.
/4/
Az állam pénzügyeinek kezelését külön törvény szabályozza.
29.
Szakasz : Államháztartási egyensúly, az állam fenntartása
32.
§. /1/ Az államnak a hatalmi szerveinek kötelessége az állam gazdasági
egyensúlyát biztosító, törvényhozás útján szabályozott igazságos és
méltányos adórendszer bevezetése, a kereseti minimumon és az alatt
élők adómentességének szabályozása, a magasabb gazdasági színvonalon élők
vagy jövedelemmel rendelkezők arányosabb adóterheinek előírása.
/2/ Az államnak a gazdasági
szükségleteinek lehető legmagasabb mértékű kielégítéséről és fedezéséről,
a közösségi követelményeknek megfelelő új jövedelemforrások teremtéséről,
felkutatásáról az államhatalmi szerveknek kell gondoskodnia.
30.
Szakasz : Szociális rendszer működtetése
33. §. Az államhatalmi
szervek ellátási, felügyeleti kötelezettségébe tartozó állami feladat a
szegények, árvák, öregek, szellemi és testi fogyatékosok és gyógyíthatatlanok
számára létesítendő intézmények fenntartása, a betegségi-, öregségi-,
munkára alkalmatlansági és tűzbiztosítási rendszer működtetése.
31.
Szakasz : Életmentő és anyagi javakat mentő szolgálat
34. §. Az emberélet és
az anyagi javak azonnali cselekvést igénylő megmentésére az államnak a
mentés céljait szolgáló intézményeket kell létrehoznia, és azok működési
feltételeit biztosítani.
32.
Szakasz : Kizárólag köztulajdonú, magántulajdon alá nem vonható területek
és ingatlanok
35. §. /1/ Az ország
erdői, vizei s azok külön törvény által meghatározott területű parti sávjai,
közparkjai, közútjai, vasúti és egyéb helyi közlekedési vonalai, középületei,
temetői s egyéb, külön törvényben meghatározott területei és ingatlanai
sem, természetes sem jogi személyek tulajdonába nem adhatók. Köztulajdonban
tartásuk kötelező, bérleti jogviszony rájuk nem létesíthető, ennek kötelező
betartásáért és betartatásáért az államfő, az alsó és felsőház s a
miniszterelnök felelősek s ezen szabály áthágásáért az elkövető személyileg
felelős és teljes vagyonának elkobzása mellett maradéktalan kártérítésre
kell bírói ítélettel kötelezni.
/2/ Jelen alkotmány II.
rész 32. szakasz 35. §.-ának /1/ bekezdésében rögzített s ott meghatározott
ingatlan területek használata felett az államfő, a miniszterelnök vagy
felhatalmazásuk alapján meghatalmazottjuk rendelkezik, kiknek tevékenységéért
a meghatalmazó az általa meghatalmazottal egyetemlegesen anyagilag is felelős.
Ezen ingatlanok, és azok felépítményeinek megóvása, gondozása és
karbantartása a megbízó és megbízott együttes kötelessége.
Vadászatra
és halászatra alkalmas területek kizárólag csak köztulajdont képezhetnek,
melyek felett a felügyeletet, a vadászati illetve halászati jog gyakorlását,
az ezen jogokat gyakorlók jogait és kötelezettségeit külön vadászati - és
halászati törvény szabályozza.
33.
Szakasz : Tulajdonszerzési és haszonbérleti jog
36. §. A magyar állam
tulajdonába kerül a jelen alkotmány II. rész 32. szakaszában foglalt, kizárólag
köztulajdont képező ingatlanokon kívül azon magyar vagy külföldi állampolgár
vagyona, aki törvényes örökös vagy végrendelet nélkül halt el, s hagyatéka
gazdátlanná vált. Ezek gondozásának és fenntartásának kötelezettsége
azonos a jelen alkotmány II. rész 32. szakaszában szabályozott ingatlanokra
vonatkozó előírásokkal.
37. §. /1/ Magyarországon
a jelen alkotmány II. rész 32. szakaszában felsorolt ingatlanokon kívül egyéb
ingatlanok tulajdonjogát csak Magyarországon lakó magyar állampolgár, mint
természetes személy, vagy kizárólag Magyarországon lakó magyar állampolgárokból
álló jogi személy szerezheti meg.
/2/ Nemzetközi szerződésekben
rögzített feltételek mellett vagy kölcsönösségi alapon, csak külföldi
államok követségei rendelkezhetnek külön törvényben meghatározott s
abban kijelölt ingatlan tulajdonnal.
/3/ Külföldi természetes
vagy jogi személy Magyarországon ingatlan tulajdont nem szerezhet s telekkönyvileg
bejegyzett ingatlantulajdonos, nem lehet. Ezen rendelkezés alól az országgyűlés
felső és alsó házának együttes javaslatára és felterjesztésére csak az
államfő tehet kivételt.
/4/ Magyarországi
ingatlan tulajdont a jelen alkotmány II. rész 32. szakaszában foglalt
ingatlanok kivételével magyar állampolgár a polgári törvénykönyvben
foglalt rendelkezések, betartásával szerezhet.
/5/ Magyarországon lakó
magyar állampolgár a jelen alkotmány II. rész 32. szakasza alatt felsorolt
ingatlanok kivételével ingatlant kizárólag saját jogon bérelhet bérleti
vagy haszonbérleti jogviszony alapján, melyet albérletbe nem adhat. A szóbeli
vagy írásbeli albérleti jogviszony létesítése semmis, ily esetben a bérlő
köteles az ingatlant a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Az albérleti
jogviszonyt létesítő bérlő ellen büntetőjogi felelősségre vonást és pénzbüntetést,
valamint az albérletbe adásból származó anyagi hasznának és kamatainak az
államkincstár részére történő befizetési kötelezettséget kell előírni
s szükség esetén végrehajtást foganatosítani.
34.
Szakasz : Állami szolgáltatási kötelezettségek
38. §. /1/ Az állam
szolgáltatási kötelezettségeit a lakossággal szemben, azok elidegeníthetetlenségét
s az állam által való gyakorlásuk módját részletesen külön törvényekben
kell szabályozni.
/2/ Az államnak az állampolgárok
igényeit kielégítő szolgáltatási kötelezettsége a lakosság energia
(elektromos áram, gáz, lakossági ellátáshoz szükséges bányászati termékek),
víz, vasút és úthálózati ellátása és szolgáltatása, posta és távbeszélő
szolgáltatás, bankrendszer és biztosítási rendszer, szemétszállítás állami
működtetése és működőképes állapotban tartása, melyek magántulajdonba,
bérbe nem adhatók.
/3/ Az államfő, a
miniszterelnök, az alsó és felsőház feladata, kötelezettsége, és leváltásuk
terhe melletti felelőssége az egészségügy, az alap-, közép-, és felsőfokú
oktatási és nevelési intézetek és intézmények fenntartása, legmagasabb
ismeretszerzési szintjének biztosítása, működtetése, a szerzett jogú
nyugdíjrendszer fenntartása és a nyugdíjak értékállóságának biztosítása.
Ezen szolgáltatási kötelezettségeit az állam magán természetes vagy jogi
személyekre nem háríthatja át, magán - vagy önkormányzati működtetésbe
adásuk semmis s jelen alkotmány rendelkezései szerint tiltott és alkotmányellenes.
/4/ A jelen alkotmány II.
rész 38. szakaszának 42. §.-ának /1/, /2/ és /3/ bekezdésében foglalt
szolgáltatások kiemelkedően magas szintű teljesítéséért az államfő, a
miniszterelnök és az alsó és felsőház egyetemlegesen felelősek. Ebbeli kötelezettségük
teljesítésének elmaradása esetén a nép megbízatásuk lejárta előtt őket
azonnal lemondathatja, illetve leválthatja, s velük szemben alkotmányszerű
és jogos a jelen alkotmány II. rész 24. szakaszának 27. §.-ának /1/ és
/2/ bekezdésében foglalt állampolgári engedetlenségi jog gyakorlása.
35.
Szakasz : Állami monopóliumok ( regálék )
39. §. /1/ Állami jövedék
( regálé ) fizetésének kötelezettsége alá kell vonni külön törvényekben
meghatározott s ezek fizetésére kötelezett termékeket.
/2/ Az államfő, a
miniszterelnök, az alsó és felsőház a jövedéki törvényben előírt jövedékbeszedési
jogot sem természetes, sem jogi személynek át nem adhatja, bérbe, haszonbérbe
nem adhatja, annak beszedésére saját hivatali apparátusával köteles, s ez
kizárólag állami feladatkör.
36.
Szakasz : Katonakötelezettség
40. §. /1/ A férfiak törvényben
előírt nagykorúságuk betöltésétől katonai szolgálattételre kötelesek.
/2/ A katonai szolgálattételi
kötelezettség alól orvos által megállapított egészségi fogyatékosság
miatt felmentés jár.
/3/ A katonai szolgálati
kötelezettséget meggyőződésbeli okokból fegyveres szolgálattétel helyett
kötelező katonai szolgálatot pótló katonai egészségügyi, gazdasági
hivatali, élelmezési stb. szolgálati kötelezettség tejesítését a honvédelmi
törvény előírásai szerint kell alkalmazni. Ezen katonai szolgálatok ellátására
a honvédelmi törvényben előírt esetekben nagykorú nőket is lehet katonai
szolgálattételre kötelezni.
/4/ Egészségügyi vagy egyéb okokból
felmentettek polgári vagy légvédelmi kiképzés után a polgári vagy légvédelemi
szervezet keretei között kapnak beosztást a honvédelemi törvény rendelkezései
szerint.
/5/ Az általános
katonai szolgálati kötelezettség alól a honvédelmi törvény nélkülözhetetlen,
fontos állami vagy egyéb beosztást ellátók számára az őket alkalmazó
szervek indokolt kérelmére időleges felmentést adhat.
37.
Szakasz : Iskolakötelezettség
41. §. /I/ Az oktatási
törvény szerint iskolakötelezett kort elért kiskorúak iskolai oktatásra kötelezettek.
/2/ Minden szülő és
mindazok, akiknek gyermekek) állnak) gondozásuk, gyámságuk alatt, a gondozásuk
alatt álló gyermekek szellemi neveléséről, testi gondozásáról
gondoskodni kötelesek, felelősek hazafias és erkölcsi nevelésükért s a törvényekben
meghatározott esetekben gyámhatósági, bírói, büntetőbírósági eljárás
alá kell őket vonni. Szülők, gyámok és nevelők kötelesek gondoskodni a
gondozásuk, nevelésük alatt álló(k) kötelező iskolai oktatásban részesítéséről,
az iskolakötelezett korú iskolai jelenlétéről.
/3/
A kötelező iskolai oktatás szabályait oktatási törvény írja elő.
/4/ Az oktatási törvényben
meghatározott esetekben és szabályainak keretein belül magánoktatásnak,
nevelésnek indokolt esetben helye lehet.
/5/ Az oktatás és nevelésügy
kiemelten fontos állami feladat s szigorúan állami felügyelet alatt áll.
Annak hatékonysága, működőképessége az állami oktatásügyi felügyeleti
szerveken túl az államfő és a miniszterelnök elsődlegesen kiemelt kötelezettsége
és személyes felelőssége.
/6/ A kötelező és nem
kötelező oktatás és nevelésügy szigorúan állami felügyeleti kötelezettség.
A közép - és egyetemi oktatást az államfő és miniszterelnök világszínvonalra
fejleszteni és azon tartani köteles. Jó képességű és adottságú, de
anyagi eszközöket nélkülöző kis-, serdülő- és fiatalkorúak közép- és
egyetemi fokú oktatásban részesítése és ehhez az anyagi feltételeik
biztosítása az oktatásügy felett felügyeletre kötelezettek, az államfő
és a miniszterelnök egyetemleges kötelezettsége.
38.
Szakasz : Az egészségügy
42. §. /1/ Az egészségügyi
intézményrendszer fenntartása és hatékony működésének biztosítása az
államfő, a miniszterelnök, az alsó és felsőház kiemelt feladata, kötelesek
gondoskodni betegellátási intézmények, kórházak működtetéséről és
ezek anyagi és gazdasági alapjairól, ebbeli kötelezettségeiket és felelősségüket
önkormányzatra, egyéb szervre nem ruházhatják át.
/2/ Az egészségügy
keretébe tartozó állami kötelezettségeket egészségügyi törvényben kell
szabályozni.
/3/
Az egészségügyi törvényi szabályozás körébe tartozik a szenvedélybetegek
és az alkoholizmus áldozatainak gyógyítása, gyógyintézmények működtetése
s a belügyi szervekkel közösen a munkakerülőkkel szemben foganatosításra
kerülő intézkedések
39.
Szakasz : A munkavégzés szabályozása
43. §. /1/ A munkavégzés
feltételeit, szabályait a munka törvénykönyv és a polgári törvénykönyv
kötelmi jogi rendelkezései szabályozzák.
/2/
A munkatörvénykönyv szabályozási körébe tartozik
a./ A munkavállalás
korhatára, cselekvőképtelen korúak munkavégzési tilalma ,
b./ Nők és fiatalkorúak
alkalmazási feltételei, kizárásuk a különösen balesetveszélyes és egészségre
ártalmas foglalkozások végzése alól, általuk a nagykorú férfiakéval
azonos munkáért járó azonos bérezés szabályozása,
c./ Állami és magánvállalkozások
körében végzett munkák állami felügyeletére vonatkozó jogi szabályozás,
d./ A közerkölcsbe és
általános erkölcsi felfogásba ütköző munkákra szakosodott vállalkozások
és ezek körében munkára vállalkozás tilalmi listájának összeállítása,
beleértve ilyenek külföldi szervezésének tilalmát, azok bűncselekménnyé
nyilvánítását s büntető törvénykönyvben kötelező szabályozásukat az
emberrablástól az önkéntes munkavállalásig, különös tekintettel ezekbe
a fiatalkorúak bevonására,
e./ A kisebb társadalmi
veszélyt jelentő foglalkozások ( pl.: koldulás ) tilalma s ilyenek bűncselekményt
megvalósító szervezett formában működése és működtetése,
f/ Az egyenlő munkáért
egyenlő bér megállapítás kötelezettségének és a végkielégítés
tilalmának szabályozása a közalkalmazotti munkaviszony létesítésekor. Magánjogi
munkaszerződések kötése esetén a szerződő felek végkielégítési kikötései
érvényesek.
/3/ Munkaügyi balesetvédelmi
törvény előírásait kell alkalmazni a
a./ balesetveszélyes,
b./ egészségre ártalmas
munkakörökben foglalkoztatottak védelmét célzó szabályok, védelmi
berendezések kötelező alkalmazásának kötelezettségére, azt elmulasztó
munkaadók, vállalkozók vállalkozási engedélyének bevonására, vállalkozástól
való eltiltásukra.
/4/ Törvényi szabályozási
kötelezettség alá tartozik a munkaszüneti napok, állami és vallási ünnepek,
a heti pihenőnapok és a rendes évi szabadság előírási kötelezettsége.
III.
Rész :
Az
államfő
44./A. §. Az államformát egyszer s mindenkorra, illetve az annak
megfelelő államfőt népszavazáson kell megválasztani.
1./ Ha a népszavazáson
a nép a fejedelemség mint államforma mellett dönt, a megválasztott
fejedelem ezen tisztét életfogytig tölti be.
2./ Ha a nép a népszavazáson
a királyság mellett dönt, döntenie kell arról is, hogy a királyság
a./ örökölhető
legyen-e, vagy
b./ a király halála után új királyválasztást
kell-e kiírni.
3./ Ha a nép népszavazáson
a kormányzóságra mint államformára szavaz, a kormányzó ezen tisztét életfogytig
tölti be, halála után új kormányzóválasztást kell kiírni.
4./ Ha a nép népszavazáson
a köztársasági államformát választja, arra is választást kell kiírni,
hogy a köztársasági elnök 4 vagy 7 évig maradjon-e hivatalában, melynek
letelte után új köztársasági elnököt kell választani.
5./ Ha a nép népszavazáson
államformának a diktatúrát választja, azt is népszavazáson kell eldönteni,
hogy az hány évig maradhat hivatalában.
40.
Szakasz : Az államfői személvi követelmények
44./B. §. Államfőnek
és az államfő helyettesének csak magyar származású, a három keresztény
államvallás - a római katolikus, református, evangélikus - valamelyikének
hitét valló, de vallási felekezetét el nem hagyott Magyarországon született,
az ország területén lakhellyel rendelkező, 35 évesnél idősebb magyar állampolgár
választható. Az államfő nem lehet politikai párt vezetője, tagja, vagy elkötelezettje,
fegyveres testület állományának tagja.
45. §. Az államfő az
országgyűlés két házának együttes ülésén hivatali eskütételre köteles.
41.
Szakasz : Az államfő megválasztása
46. §. /1/ Az államfőt
népszavazás útján a nép közvetlenül választja.
/2/ Az államfőválasztás
kétfordulós.
/3/ Az államfő választási
eljárás első fordulójában a Magyarországon lakó magyar állampolgárok
jelen alkotmány III. rész 40. szakaszának 44. §.-ában előírt feltételeknek
megfelelő jelöltek valamelyikére adják le szavazataikat.
/4/ Az államfőválasztás
három legtöbb szavazatot elért jelöltje második választási fordulón
indul s a közülük legtöbb szavazatot elért jelöltet, kell az államfői
tisztségbe beiktatni.
47. §. Az államfő
helyettesét az államfő jelöli ki és bízza meg, aki tisztségét arra az időre
tölti be, amíg az államfő az államfői tisztséget betölti.
42.
Szakasz : Az államfő hivatalba iktatási esküje
48. §. Az államfő
tisztségébe iktatása előtt az alábbi eskü letételére köteles:
„Ünnepélyesen
esküszöm, hogy a magyar nép alkotmányát és törvényeit megtartom, az ország
függetlenségét és területi épségét megőrzöm, a nép jólétét és az
ország gyarapodását elősegítem, mindenkit igazságos elbánásban részesítek.
Isten engem úgy segéljen."
43.
Szakasz : Az államfő és helyettesének hivatali kötelezettségei
49. §. Az államfőnek és helyettesének kötelező hivatali tevékenysége
a./ az országgyűlés
felső és alsóháza tagjainak megesketése az alkotmányra és hogy törvényhozási
működésük során az általuk javasolt és hozott törvények jelen alkotmány
rendelkezéseivel nem ellentétesek Az államfő és helyettese a két ház törvényhozási
tevékenységét alkotmányszerűség vagy alkotmányellenesség tekintetében
felülvizsgálni köteles.
b./ az országgyűlés két
háza által előterjesztett törvények mérlegelése, aláírásával azok törvényerőre
emelése vagy elvetése, új törvény hozatalának, az eléje terjesztett törvénytervezet
módosításának és kiegészítésének elrendelése.
c./ joghiányt pótló törvények
hozatalának kezdeményezése, az országgyűlés két házának felszólítása
ezen hiánypótló törvények tervezeteinek elkészítésére.
d./ Nemzetközi szerződések
megkötése vagy elutasítása, meglévő nemzetközi szerződések hatályának
megszüntetése az államfő kizárólagos joga.
e./ a törvényhozási
vagy egyéb jelentős ügyben az országgyűlés két házával egyeztető tárgyalás
kezdeményezése,
f / az országgyűlés évi
ülésszakának megnyitása,
g./
külföldi államok újonnan kinevezett követeinek fogadása, megbízólevelük
átvétele,
h./ a népszavazáson közvetlenül
és személy szerint megválasztott felelős miniszterelnök és az általa felkért
kormánytagok, miniszterek kinevezése, hivatali esküjük vétele, kinevezési
okmányaik átadása, felmentésük,
i./ a Legfelsőbb Bíróság
elnökének és helyettesének, a legfőbb ügyész és helyettesének, az ország
minden szintű bírósági elnökének kinevezése a két ház együttes
javaslata alapján, hivatali esküjük vétele, felelősségre vonásuk, felmentésük,
j./ a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének
és helyetteseinek,
k./
a Magyar Államkincstár főkincstárnokának és helyetteseinek,
l./ a Magyar Nemzeti Bank elnökének és
helyetteseinek,
m./ a Magyar Állami
Televízió elnökének és helyetteseinek,
n./ a Magyar Állami Rádió
elnökének és helyetteseinek,
o./ a Magyar Hadsereg vezérkarának,
p./ az Országos Rendőrfőkapitánynak és
helyetteseinek,
r./ az Országos Vámőrség
parancsnokának és helyetteseinek,
s./ az Országos Választási
Bizottság elnökének és helyetteseinek,
t./ az Országos Telekkönyvi
Hivatal vezetőjének és helyettesének
kinevezése,
hivatalukba iktatása, hivatali esküjük vétele, hivatali működésük miatti
felelősségre vonásuk kezdeményezése, bűncselekmény általuk való elkövetése
esetén ellenük bírósági eljárás kezdeményezése, szükség szerint kártérítés
megfizetésére kötelezés kezdeményezése.
44.
Szakasz : Közvetlenül az államfő alá rendelt szervek
50. §. Az Országos Választási
Bizottság az államfő közvetlen irányítása alatt áll s elnöke és
helyettesei az államfő közvetlen beosztottai.
45.
Szakasz : Az államfő a hadsereg főparancsnoka
51. §. /1/ Az államfő
a magyar hadsereg legfőbb parancsnoka. Azonnali intézkedést igénylő hadműveletek
elrendelésére, indítására és folytatására jogosult.
/2/ A hadsereg bevetését
elrendeli természeti katasztrófa elhárítására, vagy egyéb rendkívüli állapot
bekövetkezése esetén.
/3/
Általános mozgósítás elrendelésére jogosult.
46.
Szakasz : Külképviselet vezetőinek kinevezése
52. §. A magyar állam külképviseleteinek
vezetőit, az egyes külföldi államokban az országot képviselő nagyköveteket,
követeket, meghatalmazott diplomáciai testületi vezetőket az államfő
nevezi ki, hívja vissza.
47.
Szakasz : Az államfő katasztrófával sújtott területté nyilvánításának
joga
53. §. Vészhelyzet,
természeti katasztrófa bekövetkezése miatt az államfő kötelessége a
rendkívüli állapot elrendelése s az érintett terület katasztrófa sújtotta
területté nyilvánítása.
48.
Szakasz : Az államfő tiszteletdíja
54. §. Az államfő
hivatali kötelezettségének ellátásáért tiszteletdíjban részesül,
melyet azon idő alatt, amelyre megválasztották, csökkenteni nem lehet.
49.
Szakasz : Az államfő elmozdítása vagy egyéb okból államfői tisztétől
való megválása
55. §. /1/ Az államfő
elhunyta, hivataláról lemondása, vagy hivatalának ellátására képtelenné
válása esetén arra az időre, amíg az új államfőt megválasszák, az államfői
tisztséget az államfő helyettese tölti be.
/2/ Az államfőt el kell
mozdítani hivatalából, ha
a./
bűncselekményt követ el,
b./ államellenes vagy az
állam érdekeivel ellentétes, idegen érdekeket kiszolgáló cselekményt követ
el,
c./ hivatali ténykedését
egyes személyek vagy jogi személyek érdekei befolyásolják a közérdek vagy
az igazságosság rovására,
d./ valamely bíróság
ítélethozatalát befolyásolja,
e./ amennyiben legalább
100.000 választópolgár valamely államfői tevékenységét úgy ítéli meg,
hogy tisztségéből el kell mozdítani, hivatalából fel kell függeszteni s
az esetet az országgyűlés felsőházának ki kell vizsgálnia, s ha a választópolgárok
ellene felhozott kifogása alaposnak bizonyul, tisztségéből el kell mozdítani.
Amennyiben az állampolgárok ellene felhozott kifogása koholt, az államfő
leváltását kezdeményező állampolgárokat kártérítés megfizetésére
kell kötelezni, s politikai jogaik felfüggesztését megfontolás tárgyává
kell tenni.
50. Szakasz :
Az államfő és az általa kinevezett tisztségviselők
56. §. Az államfőt, az
államfő helyettesét és az általa kinevezett tisztségek viselőjének bármelyikét
a felsőháznak a Legfelsőbb Bíróság ( Kúria ) elnökének elnöklete alatt
megtartott ülésén felelősségre vonási eljárás során hivatalukból el
kell bocsátani hazaárulás, passzív vagy aktív vesztegetés, egyéb súlyos
bűncselekmény vagy vétség miatt a felsőház által történt elitélés
esetén.
IV.
Rész :
A
miniszterelnök
51. Szakasz : A
miniszterelnök megválasztása
57. §. A miniszterelnököt
a nép népszavazás útján közvetlenül választja az államfő megválasztását
szabályozó jelen alkotmány III. rész 41. szakasza 46. §.-ában foglalt államfőválasztás
szabályai szerint, azzal az eltéréssel, hogy miniszterelnökké választásának
nem akadálya, ha valamely politikai párthoz tartozik. Választott tisztsége négy
éves időtartamra szól.
52. Szakasz :
A miniszterelnök hivatali kötelezettségei
58. §. A jelen alkotmány
II. részében foglalt kötelezettségek ellátása, működtetése, működőképességük
biztosítása, az országgyűlés két háza által hozott és az államfő által
aláírt törvényekben foglaltak maradéktalan végrehajtása s az erre
legalkalmasabb miniszterek kinevezése.
53. Szakasz :
A miniszterelnök és a miniszterek hivatali eskütétele
59.
§. A megválasztott miniszterelnök és az általa kinevezett miniszterek az államfő
kezébe hivatali eskü letételére kötelezettek, mely után az államfőtől
kapják meg kinevezési
54.
Szakasz : A miniszterelnök és miniszterei hivatali ideiének lejárta utáni
eljárás
60.
§. A választott miniszterelnök és miniszterei négy évre szóló hivatali
megbízatásának lejárta után új miniszterelnök megválasztására új választásokat
kell kiírni, melynek időpontja egybeesik az országgyűlési képviselőválasztásokkal.
55. Szakasz : A
miniszterelnök fizetése
61.
§. Törvény által a közhivatalnokok részére meghatározott fizetési osztályokra
és fizetési fokozatokra osztott fizetési táblázat szerinti első fizetési
osztályra meghatározott havi fizetés.
56.
Szakasz : A miniszterelnök és a miniszterek elmozdítása vagy egyéb okból
hivatalától való megválása
62. §. A
miniszterelnöknek és minisztereinek hivatalából való eltávolítására az
államfő tisztségéből való elmozdításának vagy egyéb okból való megválásának
eseteit kell értelemszerűen alkalmazni. A miniszterelnök felelős az általa
kinevezett minisztereinek hivatali tevékenységéért is. Amennyiben a
miniszterelnök, vagy valamelyik minisztere a jelen alkotmány II. részében
meghatározott állami feladatkörök ellátására nem alkalmas, vagy azt nem a
tőle elvárható s az ország érdekeit legmesszebbmenően szem előtt tartó
szinten látja el, az országgyűlés két háza által kormányzásával
szemben támasztott követelményeknek hivatali tevékenysége nem felel meg, a
két ház ebbeli felszólítására le kell mondania. Miniszterelnök választásra
30 napon belül új népszavazást kell kiírni. Az új miniszterelnök megválasztásáig
ügyvezető gyanánt megbízható a miniszterelnöki funkció ellátásával,
vagy ha a felsőház erre nem tartja alkalmasnak, ideiglenesen ennek ellátására
megbízást ad a képviselőház elnökének. A miniszterelnök és minisztere(i)
elleni eljárás lefolytatására a felsőház jogosult, melynek során a felsőház
elnöki tisztét a Legfelsőbb Bíróság ( Kúria ) elnöke látja el.
V.
Rész :
A
felsőház
57. Szakasz : A
felsőház tagjainak száma
63. §. A felsőház 50
felsőházi tagból álló törvényhozó testület.
58. Szakasz : A
felsőház tagjainak kiválasztása A felsőház összetétele
64. §. /1/ A felsőháznak
hivatalból tagjai
a./
a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöke
b./
a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke
/2/ 48 felsőházi tag
kijelölésére az államfő tanácsadó testülete és az országgyűlés alsó
háza (képviselőháza) együttesen tesz az államfőnek ajánlást. Az ajánlottak
közül az államfő választhatja ki a felsőház tagjait.
/3/ A felsőház tagjelöltjei
köztiszteletet és megbecsülést kiérdemelt Magyarország területén lakó
magyar állampolgárok, akik a maguk szakterületének elismerten kiemelkedő
kiválóságai, elsősorban a jog, a gyakorlati, alkalmazott gazdaságtudomány,
egészség és környezetvédelem, a közművelődés és oktatás, nevelés,
továbbá egyéb fontos szakterületen.
/4/ A felsőház
tagjainak megbízólevelet működésükre az államfő ad hivatali eskütételük
vétele után.
59. Szakasz : A
felsőház hivatali feladatköre
65. §. /1/ Az államfő,
miniszterelnök leváltása
a./ a nép követelésére
b./ a jelen alkotmány
III. rész 49., 50., és IV. rész 56. szakaszában foglalt jogi eljárás
lefolytatásának szüksége esetén, annak rendelkezései szerint.
/2/ A választott országgyűlési
képviselő elleni eljárás levezetése, ügyének elbírálása és határozathozatal
a./
a nép követelésére képviselőjének leváltására,
b./ a jelen alkotmány
III. rész 50. szakaszában felsorolt általa elkövetett cselekmény esetén.
Az államfőnek javaslattétel mandátumának megvonására.
66. §. /1/ Az alsóház ( képviselőház ) által megszavazott törvénytervezeteket,
azok mérlegelése után
a./
elfogadja,
b./ kifogásainak közlése mellett módosításra,
kiegészítésre, új teljes átdolgozásra az alsóháznak ( képviselőháznak
) visszaküldi.
/2/ A felsőház az általa
elfogadott törvény tervezetét aláírásra az államfőnek megküldi, aki
jelen alkotmány III. rész 43. szakasza 49. §.-ának b./ pontjában foglaltak
szerint jár el.
67. §. /1/ A felsőház
összehangolja a törvény és a jogalkotás munkáját. Az alsóházat felszólítja
törvényhozatalra az ország érdekeinek megfelelő tárgykörökben.
/2/ Kezdeményezi korábbi
törvények alsóházi módosításait, kiegészítésüket, egymásnak
ellentmondó törvények hatályon kívül helyezését s helyettük új törvényjavaslat
elkészítését, homályos, értelmetlen törvények semmisé nyilvánítását
s helyettük új, közérthető törvény megszerkesztését.
68 §. Törvények,
jogszabályok, társadalmi és emberi jogesetek alkotmányszerűségének vagy
alkotmányellenességének elbírálására a Legfelsőbb Bíróság ( Kúria )
elnökének elnöklete alatt megtartott ülésén a felsőház jogosult.
60. Szakasz : A
felsőházi tag leváltása
69. §. A felsőház bármely
tagjának leváltását
a./ a nép kezdeményezheti,
b./ a jelen alkotmány
III. rész 50. szakaszában foglalt valamelyik esetben ellene a leváltását
megelőző eljárást le kell folytatni. Ügyét a felsőház és az alsóház
tagjaiból álló bizottság vizsgálja ki és annak eredményét az államfőnek
megküldi, aki a felsőházi tag ügyében határozatot hoz.
VI.
Rész :
Az
alsóház ( Képviselőház )
61. Szakasz : Az
országgyűlés alsóházi tagjai megválasztásuk Az ország választókerületei
70.
§. /1/ Az alsóház ( Képviselőház ) tagjait négy éves időtartamra a nép
népszavazáson választja a Magyarországon lakó magyar állampolgárok közül.
/2/ A országgyűlési képviselőkre,
mandátumuk elnyerése után kötelező a jelen alkotmány II. rész 23.
szakaszának 26. §.-a /5/ pontjában foglalt összeférhetetlenséget szabályozó
rendelkezés betartása.
71.
§. Magyarországot területi megosztással külön törvény választókerületekre
osztja. A választókerületeket úgy kell kijelölni, hogy egy-egy választókerület
lakosainak lélekszáma közel azonos legyen.
73.
§ Az országgyűlési képviselők megválasztását jelen alkotmány VIII. részében
foglalt rendelkezések szerint kell lebonyolítani.
62. Szakasz : Az
alsóház ( Képviselőház ) feladatköre
73.
§. Az államfő, a felsőház és az alsóház közös megegyezéssel eldöntik,
hogy mi legyen a szükséges törvények meghozatalának sürgősségi
sorrendje, és megbízást adnak az egyes tárgykörök legismertebb szakértőinek
a sorra kerülő törvényjavaslatok elkészítésére.
74.
§. A szakértők által előkészített törvényjavaslatokat az országgyűlés
elfogadja, vagy átdolgozásra visszaküldi a szakértőknek.
75.
§. Az alsóház által elfogadott törvényjavaslatot az alsóház elnöke megtárgyalásra
és elfogadásra a felsőháznak megküldi, mely jelen alkotmány V. rész 59.
szakaszának 66. §.-a szerint jár el.
63. Szakasz : Az
országgyűlési képviselő megbízatásának megszűnése
76. §. Az országgyűlési
képviselő megbízatása megszűnik
a./
ha a választási ciklus befejeződik, és új választásokat írnak ki,
b./ ha a választási
cikluson belül az őt megválasztó választópolgárok azonnali leváltását
kezdeményezik, s bizalmukat tőle megvonják,
c./ ha jelen alkotmány
III. rész 50. szakaszában foglaltak valamelyike miatt választott tisztségének
betöltésére méltatlanná válik. Ez esetben ügyét a felsőház elé kell
terjeszteni, mely a vizsgálat eredményétől függően jár el vele szemben.
VII.
Rész :
Az
önkormányzatok
64. Szakasz : Az önkormányzatok
választott tisztségviselői
77.
§. /1/ Az önkormányzatok választott tisztségviselőit az önkormányzatok
területén lakó magyar állampolgárok választják a jelen alkotmány VIII. részében
foglalt eljárás szerint.
/2/ Önkormányzati választásokat négyévenként kell tartani.
65. Szakasz :
Az önkormányzatok és választott tisztségviselőinek feladatai
78.
§. Az önkormányzatok, és az önkormányzatok választott tisztségviselőinek
feladatait külön törvény szabályozza.
66. Szakasz :
Az önkormányzati választott tisztségviselők megbízatásának megszűnése
79. §. Az önkormányzati
választott tisztségviselők megbízatása megszűnik
a./ ha a választási ciklus letelik s új választáson új önkormányzatot
választanak,
b./ ha a választási
cikluson belül az önkormányzat területén lakó választópolgárok a
bizalmukat tőlük megvonják, és azonnali hatállyal leváltják,
c./ ha jelen alkotmány
III. rész 50. szakaszában foglaltak valamelyike miatt eljárás indul ellenük
s választott tisztségük betöltésére méltatlanná válnak.
VIII.
Rész :
A
választás és a választási eljárás
67. Szakasz : Országos
Választási Bizottság
80.
§. /1/ Az államfőválasztást, a miniszterelnök választást, az országgyűlési
képviselőválasztást és a helyi önkormányzati tisztségviselők választását
az Országos Választási Bizottság hirdeti meg, írja ki és bonyolítja le.
68. Szakasz : Az államfő
megválasztása
81.
§. /1/ Az államforma népszavazáson történő megválasztásának eredményétől
függ, hogy államfőválasztást mily időközönként kell tartani. A választott
államforma szerinti államfő megválasztásának időpontját az államfő
megbízatásának lejárta után 30 napon belül kell kiírni.
/2/
Az államfőválasztást jelen alkotmány III. részének 41. szakaszában
foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell lebonyolítani.
69.
Szakasz : A miniszterelnök választás
82.
§. /1/ A miniszterelnök megválasztására jelen alkotmány IV. rész 51.
szakaszának 57. §.-ában foglalt rendelkezések előírásai kötelezők.
/2/
A miniszterelnök négy éves hivatali megbízatásának letelte után 30 napon
belül új miniszterelnök választást kell kitűzni.
/3/ Az új miniszterelnök választás időpontját az államfő határozza
meg.
70.
Szakasz : Az országgyűlési képviselőválasztás
83
.§. /1/ Az általános országgyűlési képviselőválasztásokat négyévenként
kell megtartani.
/2/
A négyéves országgyűlési ciklus letelte után 30 napon belül az államfő
köteles az általános országgyűlési képviselőválasztásokat kitűzni.
/3/
Az általános képviselőválasztásokat az Országos Választási Bizottság
írja ki az államfő által kitűzött időpontra és bonyolítja le.
7l. Szakasz : Az
országgyűlési képviselőválasztás lebonyolítása
84.
§. /1/ Az általános országgyűlési képviselőválasztás időpontjáig az
Országos Választási Bizottság a Magyarországon lakó magyar választásra
jogosult állampolgárok listájának összeállításáról választókerületenként,
köteles gondoskodni. Egy választópolgár a választási kiírásban csak egy
választókerület egy lakóhelye szerinti körzetében szerepelhet, mely
rendelkezés megszegése a választás semmisségének következményeit vonja
maga után. A választás semmissége lehet az ország egész területére, egy
választókerületre, vagy egy választási körzetre kiterjedő hatályú. Az
Országos Választási Bizottság a választás semmisségét köteles kimondani
abban az esetben, ahol vesztegetés, korrupció a választás tisztaságát kétségessé
tette.
/2/ Azokban a választókerületekben,
ahol hét, vagy annál kevesebb az induló országgyűlési képviselőjelöltek
száma, a választókerület képviseletét a legtöbb szavazatot elért jelölt
nyeri el.
/3/ Azon választókerületekben,
ahol a képviselőjelöltek száma a hetet meghaladja, második választási
fordulót kell kiírni, melyen az első fordulóban a három legtöbb szavazatot
elért képviselőjelöltre adhatják le a választópolgárok szavazataikat.
/4/ Ha a megválasztott
országgyűlési képviselő meghal, vagy a választókerület választópolgárai
lemondatják, vagy választott hivatali tisztétől jelen alkotmány III. rész
50. szakaszában foglalt valamely cselekmény elkövetése miatt hivatalától köteles
megválni, helyére abban a választókerületben, amelynek képviselője, a választáson
második legtöbb szavazatot elért jelölt lép. A választópolgárok 20 %-ának
kezdeményezésére bármely megválasztott országgyűlési képviselő megbízását
azonnal meg kell szüntetni, ha a választók 50 vagy annál több százaléka képviselőjük
leváltása mellett szavaz. Az országgyűlési képviselő betegsége, személyi
indokai, vagy egyéb okból tisztségéről való lemondása esetén helyére a
választáson második legtöbb szavazatot elért jelölt lép.
72.
Szakasz : Helyi önkormányzati tisztségviselők választása
85. §. A helyi önkormányzati
tisztségek választására az országgyűlési képviselőkre vonatkozó, jelen
alkotmány VIII. rész 70. és 71. szakaszaiban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen
alkalmazni.
IX.
Rész :
A
bíráskodás
73.
Szakasz : A bírói ítéletek formai követelménye
86. §. A bírók ítéleteiket a nép által választott magyar államforma
nevében hirdetik ki.
74.
Szakasz : A bíróságok függetlensége
87. §. A bíróságok a
törvény által előírt igazságszolgáltatási tevékenységük és eljárásaik
során törvényes hatáskörük és illetékességük határainak keretei között
függetlenek, s mentesek minden kormányszerv befolyásolása alól.
75.
Szakasz : A bírói ítéletek alapkövetelményei
88. §. /1/ A bírósági
rendszer körében a bíróságokról szóló törvény szabályozási keretein
belül működő bírói testületek és bírók, bírói tevékenységükért
felelős bírókkal működnek, akik ítéleteiket a törvények korlátain belül
szabadon, külső befolyásolás nélkül, az igazságosság és a józan mérlegelés
és megítélés alapján kötelesek meghozni s azokért személyes felelősséggel
tartoznak.
/2/ A bírók ítélet-előkészítési
eljárásaik során a tárgyalásokról kötelesek jegyzőkönyvet felvenni,
melyekben a felek nyilatkozatait szó szerint kötelesek rögzíteni s azoknak a
bírók által megfogalmazott tartalom szerinti írásba foglalása
megengedhetetlen. A bíró az iktatástól számított 30 napon belül köteles
az első tárgyalást kitűzni.
76.
Szakasz : A bíróságok rangfokozatai ( hierarchia )
89. §. /1/ Az alapfokú
bíróságok a kerületi, városi, községi bíróságok, melyek első fokon
hozzák meg ítéleteiket.
/2/ A másodfokú bíróságok
a törvényszékek az alapfokú bíróságok által hozott ítéletek másodfokú
ítélethozó bírósági szervei. A törvényben meghatározott esetekben első
fokon hoznak ítéleteket.
/3/ A harmadfokú bíróságok
a táblabíróságok az alapfokú és törvényszéki bíróságoktól fellebbezés
folytán eléjük utalt ügyekben hoznak jogerős ítéleteket.
/4/ A legmagasabb
rangfokozati bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság ( Kúria ) tevékenységi
körét a bíróságokról szóló törvény szabályai határozzák meg.
/5/ Az egyes
rangfokozatba tartozó bíróságok a bíróságokról szóló törvényben
foglalt rendelkezések szerint egyesbíróságok vagy bírói hármas illetve ötös
tanács szervezeti formái között működnek.
77.
Szakasz : A bírósági elnökök kinevezése
90.
§. A különböző fokú bíróságok elnökeit a felsőház javaslata alapján
az államfő nevezi ki hivatali esküjük vétele után, és menti fel őket
tisztségük alól, s a felsőház fegyelmi felelősségre vonási körébe
tartoznak. A bírósági elnökök felelősek az általuk kinevezett bírókkal
egyetemlegesen a hatáskörükbe és illetékességi körükbe utalt ügyekben
hozott bírói ítéletekért. A bírók felelősségre vonását és felmentését
az egy illetve több fokozattal magasabb fokú bíróságok végzik, mint
amelyhez az eljárás alá vont bíró tartozik.
78. Szakasz : Bírósások
államigazgatási szervekkel szemben fennálló kötelességei
91.
§. Az államigazgatási és hatósági szervek tisztségviselői hivatalos eljárásaik
során és jogos igények védelme érdekében elvi állásfoglalásért a bíróságokhoz
folyamodhatnak.
79. Szakasz : A bírósági
elnökök, bírók felmentése
92.
§. A bírósági elnököt vagy bírót hivatalából azonnali hatállyal el
kell bocsátani a jelen alkotmány III. rész 50. szakaszában meghatározott
cselekmények valamelyikének elkövetése esetén.
80. Szakasz : A bírósági
elnöki, bírói kinevezés alapvető követelményei
93.
§. A bírósági elnököt, bírót kinevező testületnek kötelessége a
kinevezés előtt meggyőződnie arról, hogy
a./
a kinevezésért folyamodó rendelkezik-e bírói vizsgával vagy az alól való
felmentéssel,
b./ a kinevezését kérelmező
rendelkezik-e a bírói alapkövetelmények szerint nélkülözhetetlen igazságérzettel
és ítélőképességgel. ( judícium )
81.
Szakasz : A bíróságoknál foglalkoztatottak javadalmazása
94. §. A bíróságok
elnökeit, bíróit, bírósági egyéb alkalmazottait a közalkalmazottak fizetési
osztályait és fokozatait meghatározó törvény előírásai szerint kell
besorolni és fizetésüket folyósítani.
X.
Rész :
A
közszolgálat
82.
Szakasz : A közszolgálati alkalmazottak
95. §. A közszolgálati,
állami, önkormányzati alkalmazottak feladatkörét, hatáskörét, illetékességi
körét a közszolgálati törvény határozza meg, mely az állam működési
területeinek változásával bővül vagy szűkül, az állam szükségleteinek
megfelelően.
96 .§. Az állami-, önkormányzati
tisztségek viselőit az arra illetékes állami, önkormányzati vezetőknek a
jelöltek közül kell kiválasztani és kinevezni szakmai végzettségük, felkészültségük,
gyakorlati tapasztalatuk és jellembeli tulajdonságuk gondos mérlegelése után.
Közalkalmazottnak, állami, önkormányzati alkalmazottnak csak az ország területén
lakó magyar állampolgár nevezhető ki.
97. §. Az állami, önkormányzati
alkalmazottakat hivatali tisztségük viselése alól alkalmatlanságuk, vagy
jelen alkotmány III. rész 50. szakaszában meghatározott valamely cselekmény
elkövetése miatt el kell bocsátani.
98. §. A közszolgálati,
állami, önkormányzati alkalmazottak fizetését a közszolgálati fizetéseket
szabályozó törvény, fizetési osztályba és azokon belüli fokozatok
valamelyikébe való besorolás szerint kell megállapítani és folyósítani.
99. §. A közszolgálati,
állami, és önkormányzati alkalmazottak kinevezési okmányaik átvétele előtt
a következő szövegű eskü letételére kötelesek „Esküszöm, hogy
hivatali eljárásaim során Magyarország alkotmányát és törvényeit
betartom s a rámrótt feladatokat híven teljesítem. Isten engem úgy segéljen.
XI.
Rész :
Általános
rendelkezések
83.
Szakasz : A közszolgálati munkakörök hatásköri és munkaköri elosztása
100. §. A választott és
alkalmazott köztisztségek viselői között a közszolgálati hatáskörök és
munkakörök megszervezését, munkamegosztását, valamint a jogi szabályozást
azok átfedéseinek kiküszöbölésére a közszolgálati törvény rendelkezései
írják elő.
84. -Szakasz : Az állam
és az önkormányzatok felelőssége
101. §. Az állam, az önkormányzatok,
állami szervezetek, intézmények és köztörvényi alapítványok felelősek
az általuk okozott károkért és szervezeteik hatásköri túllépéseiből adódó
törvényellenes intézkedéseiért. Ezen károkat okozó közalkalmazottakat,
cselekményük súlya szerint felelősségre kell vonni, súlyosabb esetekben állásukból
felfüggeszteni, elbocsátani s ellenük az általuk okozott kár megtérítésére
eljárást indítani és azt velük megtéríttetni, a közszolgálati törvény
és a büntető törvénykönyv rendelkezései szerint.
85. Szakasz : Álközszolgálati
alkalmazottak elleni eljárás
102. §. Azokat, akik törvényellenesen
magukat közszolgálati, hatósági alkalmazottaknak állítva s magukat hamis
okmányokkal igazolva a jóhiszemű állampolgárok megtévesztésével nekik kárt
okoznak, a büntető törvénykönyvben szabályozott büntetési tétel kiszabása
mellett az ellenük hozott büntető ítéletben őket és akik bűncselekményükből
hasznot húztak, az általuk okozott teljes kár megtérítésére kell kötelezni.
(in integrum restitutio)
86. Szakasz : Közszolgálati
intézmények ellátása
103. §. A közszolgálati
intézményeket, azok feladatkörét és azok ellátásához szükséges ellátmány
biztosítását külön törvény szabályozza.
XII.
Rész :
Az
alkotmány gyakorlati alkalmazása és végső rendelkezések
87. Szakasz : Az
alkotmány jogerőre emelkedése
104. §. /1/ Jelen népszavazáson
megerősített és jogerőre emelt alkotmány, mint Magyarország alaptörvénye,
kihirdetése után azonnal általánosan érvénybe lép és joghatályos.
/2/
Ezen alkotmány bármilyen kiegészítése vagy módosítása csak népszavazás
útján történhet.
88. Szakasz : Az
alkotmány értelmezése
105. §. Jelen alkotmány
alkalmazása során annak értelmezésére az országgyűlés alsóházának kétharmados
többséggel hozott határozatát jóváhagyó felsőház és az államfő együttes
és egybehangzó írásbeli állásfoglalása irányadó és kötelező.
89. Szakasz :
Az alkotmánnyal ellentétes jogszabályok
106. §. Jelen alkotmánnyal
ellentétes bármilyen szintű jogszabály, szabályrendelet vagy utasítás érvénytelen
és azt semmissé kell kinyilvánítani. Azokat a törvényes rendelkezéseket,
melyek jelen alkotmány szellemével össze nem egyeztethetők, felül kell
vizsgálni, hatályukat megszüntetni és jelen alkotmány szellemében hozott
új rendelkezésekkel pótolni.
90. Szakasz :
Az alkotmány végrehajtása
107. §. Jelen, népszavazás
által jogerőre emelkedett alkotmány végrehajtásáért az államfő a
parlament két háza és a kormányfelelős.
/ Dr. Lenkei János Pál /
Befejező
záradék
(clausura):
Az
állam egy bizonyos földrajzi területen megtelepedett s ott élő népesség,
mely az együttes társadalmi, gazdasági, érzelmi együvé tartozás, boldogulás
és önvédelem előmozdítására önkéntesen vállalt közös hatalom alatt
egyesült azon célból, hogy az ahhoz tartozó emberi közösség szellemi, erkölcsi,
fizikai és anyagi jólétét biztosítsa.
Demokratikus
állam kizárólag csak a nép hatalmán alapuló népszuverenitás alapján
szerveződött államberendezkedés lehet, melyben a legfőbb törvényhozó
szerv a nép.
Az államberendezkedés leglényegesebb
alapvető szabályait az illető állam alkotmánya foglalja egységbe, melyet
egy demokratikus államban a nép népszavazáson fogad el, ennek folytán az
alkotmány módosítása, kiegészítése is csak népszavazás útján történhet.
Az államforma határozza meg, hogy ki a
legfőbb államhatalom bittokosa: az államfő-e, vagy az állampolgárok összessége?!
Abszolút
monarchiában az államfő a legfőbb államhatalom birtokosa.
Alkotmányos
monarchiában az államfő az államhatalomnak csak forma szerinti birtokosa,
melyben a tényleges hatalom a nép kezében van, melyet a nép az általa választott
képviselők közreműködésével gyakorol. Ebből következik, hogy amennyiben
a választott képviselő nem a nép akarata szerint teljesíti törvényhozói
feladatát, a népnek jogában van akár azonnali hatállyal is megfosztani mandátumától.
Az alkotmányos monarchiában az államfő megtartja rendelkezési jogát a más
államokkal fennálló viszonyok kialakítása tekintetében ( külügy, hadügy
) s személyében egymaga képviseli az államot.
Köztársaságban a nép a teljes államhatalom
birtokosa, beleértve a külképviseletet és a hadügyet is.
A diktatúra az abszolút monarchiával
szemben nem az állam, hanem csupán a saját maga érdekeire alapozza a hatalom
gyakorlását.
A
kormány a végrehajtó hatalom fő szerve s az országgyűlés által hozott törvények
népakarat szerinti végrehajtása a feladata s amennyiben ebbeli feladatát nem
a nép akaratának megfelelően látja el, a nép azonnal is leválthatja.
A
magyar nép számára most nyílt meg az alkalom arra, hogy saját kezébe vegye
sorsának irányítását és egy népszuverenitáson alapuló demokratikus állam
alapjait rakja le, s jelen 1996. augusztus 20.-án befejezett alkotmányt népszavazáson
szentesítheti, mellyel az ország közjogi viszonyait rendezve kiinduló alapul
szolgálhat egy új igazságos jogrend megteremtésére. Amennyiben pedig ez a
jogrend igazságos törvény és jogszabály végrehajtási rendszerrel párosul,
jelen alkotmány egyúttal egy boldogabb magyar nép virágzóbb Magyarországának
alapjait teremtheti meg.
/
Dr. Lenkei János Pál /
az 1996. évi alkotmány szerkesztője
Indokolás:
Az 1996. augusztus 20.-án elkészült „Magyarország alkotmányá"-hoz.
Az
1996 évben szerkesztett „Magyarország alkotmánya" a népszavazás
szentesítésével emelkedik jogerőre.
Szerkesztése
során az egyik fő szempont az volt, hogy az Árpád-házi II. Endre király által
Kr. u. 1222-ben kibocsátott Aranybulla és II. Ulászló király által jóváhagyott
Werbőczy István Kr. u. 1514-ben szerkesztett Hármaskönyvének ( Tripartitum
) közjogi törvényrészei messzemenően beépüljenek ezen 1996 évi új
alkotmány egyes paragrafusaiba, a XX.-XXI. évszázad követelményeinek
megfelelő korszerűsítéssel.
Ennek célja az volt, hogy az
1996 évi magyar alkotmány Magyarország közjogtörténelmi hagyományainak
folytatója legyen s annak csíráiból lombosodjék ki s attól senki ne szakíthassa
el, hogy szűklátókörű, pillanatnyi egyéni vagy párt, illetve csoportérdekek
ne legyenek elsődlegesen meghatározó szempontok s azok ne érvényesülhessenek
a jövő magyar alkotmányában.
Szerkesztésekor
a másik fő szempont az volt, hogy a mai modern kultúrállamok alkotmányaiba
beépített általános emberi alapjogok az új 1996 évi magyar alkotmányban
is kötelező rendelkezések legyenek, melyek szabályozása biztosíték arra,
hogy Magyarországot a világ és ezen belül Európa államai közösségükbe
fogadják és maguk közé tartozónak tekintsék.
Az
alábbi táblázat kimutatja, hogy az 1222 évi Aranybulla és Werbőczy
Tripartitumának fejezetei az új alkotmány mely részeinek mely cikkelyeibe épültek
bele.
Az
Aranybulla cikkelye |
Az
1222 évi Aranybulla szó szerinti szövege |
Az
1996 évi új alkotmány rendelkezése az 1222 évi Aranybulla szellemében |
I. |
Rendeljük,
hogy a szent király ünnepét minden esztendőként, ha csak valami nagy
nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat
tartozzunk megülni. 1.§.
És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen
érettünk és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja és az
egész nemesség valaki, akar szabadon oda gyűlhessen. |
1996
évi alkotmány II. rész 39. szakasz
43. §. /4/ bekezdés |
II. |
Ezt
is akarjuk, hogy nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha
meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedvéért
,hanem ha előbb perbe hivatott és rendes úton törvényt láttak rá. |
I.
rész 2. szakasz 3.§. /4/ bekezdés I.
rész 10. szakasz 12.§. /1/, /3/ bekezdés |
Az
Arany-bulla cikkelye |
Az
1222 évi Aranybulla szó szerinti szövege |
Az
1996 évi új alkotmány rendelkezése az 1222 évi Aranybulla szellemében |
III. |
A nemesek és
egyházak jószágának szabadságáról. 1.§. Hívatlan sem házokra
sem falujokra nem szállunk. |
I.
rész 13. szakasz 16.§. |
IV. |
Ha valamely
nemes fiú magzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya
kapja; a többivel azt mívelje, amit neki tetszik. 1.§. Ha pedig
testamentom nélkül történik halála, valamely közelebb való
atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége
nem volna, a királyra szálljon birtoka. |
II.
rész 33. szakasz 36.§. |
VIII. |
A nádorispán
minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül ítéljen. |
I.
rész 10. szakasz 12.§. /1/ bekezdés |
IX. |
Országunk bírája
, míg a curián leend , mindeneket ítélhessen és a curián
indult pert akárhol elvégezhesse. |
IX. rész |
XI. |
Ha
vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, az ország tanácsa
nélkül méltóságra ne jussanak. |
III.
rész 40. szakasz 44.§. V. rész 58. szakasz 64.§. /3/ bekezdés VI.
rész 61. szakasz 70.§. /1/ bekezdés |
XIII. |
A jobbágyurak
úgy kövessék a király udvarát , vagy akármerre is úgy járjanak
, hogy a szegénységet ne fosszák,
ne nyomorgassák. |
III.
rész 49. szakasz 55.§. /2/ bekezdés c./ és e./ pont |
XIV. |
Továbbá, ha valamely
ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem
viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind
az ország színe előtt vessék ki tisztéből szégyenére és mit
elragadott, adja vissza. |
IV.
rész 56. szakasz 62.§. V. rész 60. szakasz 69.§. VI. rész 63. szakasz
76.§. b./ és c./ pont VII.
rész 66. szakasz 79.§. b./ és c./ pont |
Az
Arany-bulla cikkelye |
Az
1222 évi Aranybulla szó szerinti szövege |
Az
1996 évi új alkotmány rendelkezése az 1222 évi Aranybulla szellemében |
XVI. |
Egész
megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul
vagy birtokul nem adunk. |
II. rész 32., 33.
szakasz |
XVII. |
Amely
birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett,
attól soha meg ne fosztassék. |
I. rész 13. szakasz 16
§. /1/ bekezdés |
XIX. |
A
várakhoz tartozó jobbágyok szent István királytól
szerzett szabadságuk szerint éljenek. 1
§. Hasonlatosképpen a vendégek is, akár micsoda
nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak,
mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve. |
I. rész 1., 2.,
3. és 4. szakasz |
XXIII. |
Továbbá
a mi új pénzünk esztendeig járjon, húsvét napjától húsvét napjáig. 1.§.
És a dénárok olyfélék legyenek , amineműek voltak Béla király idejében. |
II.. rész 28., 29.
szakasz |
XXVI. |
Továbbá
birtokot az országon kívül való embernek
ne adjanak. |
II.
rész 33, szakasz 37.§. /1/ bekezdés |
XXVIII. |
Ha
valaki törvény renden elmarasztott, senki a hatalmasok
közül meg ne oltalmazhassa azt. |
IX. rész 74. szakasz 87.§. |
XXIX. |
Az
ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek:
egyebek, a királyhoz tartozók, úgymint cseberpénz,
vám, ökrök és a várak jövedelmének két
része is a király számára legyen. |
I1. rész 35. szakasz 39.
§. |
XXX. |
Továbbá
e négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt,
a bánt, király országbíráját és királyné
asszonyát kivéve, senki két tisztet ne viseljen. |
II.. rész 23. szakasz
26.§, /5/ bekezdés |
Az
Arany-bulla cikkelye |
Az
1222 évi Aranybulla szó szerinti szövege |
Az
1996 évi új alkotmány rendelkezése az 1222 évi Aranybulla szellemében |
XXXI. |
2.
§. Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül
valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon
szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli
nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen jelenvalóknak és jövendőbelieknek
és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk., mind az utánunk következő
királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellent állhassanak
és ellentmondhassanak mindörökké. |
II.
rész 24. szakasz 27.§. /1/,/2/ bekezdések |
Az 1222. évi Aranybulla XXVI. cikkelyét
megerősítik az alábbi törvénycikkelyek: |
1996.
évi alkotmány |
1439. évi V. tv. cikkely: Továbbá, hogy országunkban idegen és külső embereknek, bármilyen
nemzetiségűek és nyelvűek legyenek is, nem fogunk tisztségeket adni. 1. §. És várakat, erősségeket, határokat, birtokokat,
hivatalokat, nagyobb egyházi javadalmakat, báróságokat, ispánságokat
és akármilyen egyházi vagy világi méltóságokat nem fogunk akár
ideiglenesen akár állandóan külföldieknek vagy idegeneknek adományozni,
hanem csakis magyar embereknek. 2. §. És hogy a főpapok meg bárók ne tartsanak maguknak külföldi
vagy idegen embereket. |
V.
rész 58. szakasz 64.§. /3/
bekezdés VI.
rész 61. szakasz 70.§./1/ bekezdés II.
rész 33. szakasz 37.§./1/ bekezdés |
1492. évi VI. tv. cikkely: Továbbá, hogy midőn Magyarországban fog tartózkodni / mármint a
király/ a tanácsosokat, kanczellárokat, a kincstárnokot, az
udvarmestereket, főasztalnokot, főpohárnokot, kamaragrófokat a
magyarok közül vegye és egyáltalán minden felsőbb és alsóbb tisztségre
magyarokat alkalmazzon, a mint ez a néhai boldog emlékű fenséges László
király úr idejében is szokásban és gyakorlatban volt. |
V.
rész 58. szakasz 64.§./3/ bekezdés VI.
rész 61. szakasz 70.§. /1/ bekezdés |
Az 1222. évi Aranybulla XXVI. cikkelyét
megerősítik az alábbi törvénycikkelyek: |
1996.
évi alkotmány |
1492. évi VII. tv. cikkely: És amikor Magyarországnak és az alája vetett részeknek dolgai és
ügyei forognak szóban, azok fölött másokkal, mint magyar tanácsosokkal
tárgyalásokat és tanácskozásokat ne tartson és más idegen embereket
és idegen nemzeteket az ilyen tárgyalásokhoz és tanácskozásokhoz ne
bocsásson. |
V.
rész 58. szakasz 64.§. /3/ bekezdés VI.
rész 61. szakasz 70.§./l/ bekezdés |
1492. évi VIII. tv. cikkely: Az erdélyi vajdaságot, a székely és temesi ispánságokat, a szlavón-,
dalmát-, és horvátországi, valamint a szörényí, nándorfehérvári
és jaiczai bánságokat meg más véghelyeket és végvárakat, úgyszintén
a királyi városokat a királyi felség ne adja és ne adományozza
tisztségül másnak, mint magyaroknak, még pedig csak jól érdemesülteknek. |
II.
rész 33. szakasz 37.§./1/ bekezdés |
1492: évi IX. tv. cikkely: A birtokok és birtokjogok nem idegenek, hanem csak az ország jól érdemesült
és Magyarország koronájának alávetett lakosai részére adományozandók, érdemeikhez és szolgálataikhoz képest. |
II.
rész 33. szakasz 37.§.
/1/ bekezdés |
Werbőczy
István Hármaskönyve ( A Magyar Tudományos Akadémia által gondozott
harmadik kiadás, 1894 ) és jelen alkotmány részei közötti kapcsolatot az
alábbi táblázat mutatja.
Werbőczy
István: Hármaskönyv ( Tripartitum ) Első
rész, 10. cím |
Az
1996 évi új alkotmány rendelkezése a Hármaskönyv szellemében |
Fejedelmünk minden báró úrnak és mágnásnak, az ország többi
nemeseinek és birtokosainak igazi és törvényes utóda, abban az
esetben, ha valamelyikük örökösök, és maradék nélkül halna el. 1.§. Mert azoknak összes fekvő jószágai és birtokjogai a jelzett
átruházás erejénél fogva, eredetileg Magyarország szent koronájától
függenek és törvényes birtokosuk magvaszakadtával mindig ugyanerre is
néznek és háramlanak. |
II. rész 33. szakasz 36.§. |
Werbőczy
István: Hármaskönyv ( Tripartitum ) Első
rész, 10. cím |
Az
1996 évi új alkotmány rendelkezése a Hármaskönyv szellemében |
2. §. Ez oltotta belénk azt a rég törvényerőre emelkedett szokást,
hogy minden egyedülálló és magára maradt személy, a kinek igazi és
törvényes örököse nincsen, birtokjogairól királyi jóváhagyás nélkül
nem rendelkezhetik. |
II. rész 33. szakasz 36. §. |
Werbőczy István: Hármaskönyve Második rész, 3. cím: Kik alkothatnak törvényeket és statútumokat |
Az 1996 évi új alkotmány rendelkezése a Hármaskönyv szellemében |
Immár azt a kérdést veszem fejtegetés alá: vajjon a fejedelem törvényeket,
statútumokat önmagától alkothat-e, avagy a nép beleegyezésének is
szükséges hozzájárulnia? 1. §. Mire nézve meg kell jegyeznünk, hogy jóllehet hajdan, a midőn
a magyar nemzet még pogány módra élt és nem király, hanem vezér és
kapitányok igazgatása alatt állott, akkor a törvényhozásnak és
rendelkezésnek minden hatalma ezeknél vala. 2. §. De minekutána a katholikus hitre tértek és maguknak önként
királyt választottak, úgy a törvényhozásnak, mint bármely
birtokadományozásnak és minden bíráskodásnak hatalmát és jogát az
uralkodással és kormányzással együttesen ez ország szent koronájának,
melylyel Magyarország mindenik királyát megkoronázni szokták, joghatóságára
és következésképen a mi törvényesen rendelt fejedelmünkre és királyunkra
ruházták át. És így ettől fogva a királyok a törvényeket a nép
összehívása és megkérdezése mellett kezdették alkotni, a mint ez
korunkban is történni szokott. |
1996 évi alkotmány II. rész 23. szakasz
26. §. /1/ bekezdés III. rész 43. szakasz
49. §. a./ és b./ pont V. rész 59. szakasz
66., 67. és 68. §.-ai VI. rész 62. szakasz
73., 74. és 75. §.-ai |
Werbőczy István: Hármaskönyve Második rész, 3. cím: Kik alkothatnak törvényeket és statútumokat |
Az 1996 évi új alkotmány rendelkezése a Hármaskönyv szellemében |
3.
§. A fejedelem mindazáltal egyedül a maga akaratából és önkényesen,
kiváltképpen az isteni és természeti jogot sértő dolgokban és az egész
magyar nemzet régi szabadságának ártalmára semmit sem rendelhet;
hanem össze kell hívnia és megkérdeznie a népet; ha vajjon ennek az
ilyen törvények tetszenek-e vagy sem ? a kik ha igennel felelnek,
azontúl az ilyen végzéseket ( az isteni és természeti jog mindig épségben
maradván ) törvényekül tartjuk meg. 4.
§. Többnyire pedig, közös megegyezéssel, maga a nép is elhatároz
valamit, a mit a közjóra hasznosnak ítél és írásban terjeszti a
fejedelem elé, kérvén, hogy erre nézve neki törvényt adjon és ha
maga a fejedelem az ilyen végzéseket elfogadja és helyben hagyja, akkor
az törvényerőre emelkedik s azonnal törvénynek kell tekintenünk. 5.
§. Mégis mindezeket nem a nép, hanem különösen a fejedelem statútumainak
mondjuk azért, mert ha a fejedelem beleegyezése és megerősítése
mindkét esetben azokhoz nem járul, eme rendeleteknek semmi ereje nem
leszen. Mindazáltal általános néven eme rendeleteket igen gyakran az
ország végzeményeinek nevezzük. |
1996 évi alkotmány II. rész 23. szakasz
26.§. /1/ bekezdés III. rész 43. szakasz
49.§. a./ és b/ pont V. rész 59. szakasz
66., 67, és 68 §.-ai VI. rész 62. szakasz
73., 74. és 75 §.-ai |
Werbőczy István: Hármaskönyve Harmadik rész, 2. cím |
Az 1996 évi új alkotmány rendelkezése a Hármaskönyv szellemében |
5. §. Éppen úgy a különböző vármegyék is a szántóföldeknek,
réteknek, erdőknek, és egyéb folyóvizeknek őrzése, vagy a malmoknak
állapotja és jövedelme tárgyában és egyéb hasonló dolgokban, ( sőt
a törvényszakoknak és perfolyamoknak megtartásában, hogy tudniillik a
megye törvényszékén a megyei ispán előtt kezdett peres ügyeket itt
rövidebb, amott hosszabb perrel végezzék ) maguk között józan tanácskozás
után rendelkezhetnek és statútumokat hozhatnak ugyan, de az egész ország
közönséges végzeményét és a királyi curia régi és jóváhagyott
szokását, a melyet ( amint mondám ) a bíráskodásban követni
szokott, soha meg nem sérthetik és velők nem ellenkezhetnek. |
XII. rész 89. szakasz 106. §. |
Werbőczy István: Hármaskönyve Harmadik rész, 22. cím |
Az 1996 évi új alkotmány rendelkezése a Hármaskönyv szellemében |
Tudnunk kell továbbá, hogy a védelmet kétféleképpen érthetjük.
Először: a test és személy védelmeképp; másodszor pedig az ingatlan
vagyon vagy örökségek megtartásaképp. 1. §. A mi tehát a test és a személy oltalmát illeti, a védelemnek
nyomban és mielőtt a sértés teljes befejezéshez jut, vagy ugyanazon
tusa és czívódás folytán a bűnös tettnek már első hevében kell történnie
és véghez mennie, mielőtt tudniillik a megtámadó, vagy az, ki az első
ütést mérte, a hely színéről eltávozott, mert ha ezután történnék,
nem védelemnek, hanem ( mint előbb említettem ) bosszúállásnak
neveznők azt. 2. §. A mi pedig az ingatlan javak és birtokjogok megtartását
illeti: az ezekből kiforgatott nemesnek vagy bármely más birtokos
embernek, országunk régi szokása ( mint már az első részben említettem
) egy egész év leforgását tűzte ki és engedte meg a végett, hogy
jogait megvédje és ezek fosztogatóját azokból kidobja, a mely idő
alatt teljes hatalmában áll magát az elfoglaló és fosztogató ellen,
a hogy tudja, megvédeni és azt az elfoglalót ennek jelentékeny kárával
és jogaiból és örökségeiből kidobni. 3. §. És e részben a fosztogató és elfoglaló védekezése, bármilyen
legyen is az, nem fog mentségére szolgálni. 4. §. És innen van, hogyha a dolgok és fekvő jószágok megtartása
czéljából a védelem bárkit megillet: annak a test és személy
megoltalmazása végett ( mikor veszedelembe forognak ) sokkal inkább és
nagyobb erővel szabad magát védelmeznie. 5. §. Mindazonáltal Isten és a lelkiismeret ítélőszéke szerint
minden védekezésnek a vétlen önvédelem mérsékletével kell történnie.
Hogy pedig a védelem vétlenül történt, ezt akkor mondjuk, a mikor
valaki vagyonának és személyének veszélyeztetése nélkül máskép
meg nem védheti, hanem ha azt, a ki őt megtámadja, vagy megöli vagy
megsebesíti. |
I. rész 12. szakasz 15. §./l/ bekezdés |
Az
Aranybulla, az 1439. évi, az 1492. évi törvények, továbbá Werbőczy István
Hármaskönyvének ( Tripartitum ) fent idézett törvényhelyei a Magyar Törvénytárból
( Corpus Juris Hungarici ) idézett jogszabályok, melyeket a mai napig nem
helyeztek hatályon kívül s ezért ma is hatályos törvények.
Az
1989. évi XVII. törvény 7.§.-a szerint: „Az alkotmány elfogadásáról (
megerősítéséről ) népszavazás útján kell dönteni." Ennek az 1989.
júniusa óta kötelező törvénynek az Országgyűlés a mai napig nem tett
eleget és ezt áthágta, ezért Magyarországnak nincs érvényes alkotmánya,
a jelenlegi semmis.
A
Magyar Törvénytárat ( Corpus Juris Hungaricí ), mely Kr. u. 1000-től
1873-ig terjedő időben a hatályos magyar törvények gyűjteménye, a magyar
jogtudósok gyűjtötték össze és adták ki, mely oly nagyszabású munkának
bizonyult, hogy 1896 évre, az ezeréves ( millenniumi ) évfordulóra nem készültek
el vele, s így az 1899 és 1912 években került kiadásra.
Ezen
anyag áttanulmányozásának befejeztével, tárgyilagosan le kell vonni azt a
végkövetkeztetést, hogy a magyar közjogi rendszer nem pártokra épül,
ahogy jelenleg az államhatalom gyakorlását az egyes politikai pártok a maguk
számára ki akarják sajátítani, párt diktatúrát teremtve Magyarországon.
Az
1996 évi Magyar Alkotmányban foglalt rendelkezések szerint történelmi
hagyományokra alapozott indokok alapján pártokra szavazni a jövőben alkotmányellenes
lesz s minden választott tisztséget személy szerinti választás útján kell
majd Magyarországon betölteni.
Ez
felel meg országunk történelmi közjogi államberendezkedésének és hagyományainak.
Ez tükröződik az 1996. évi alkotmány államfő-, miniszterelnök-, országgyűlési-
és helyhatósági képviselőválasztás rendelkezéseiben. Ez biztosítja a párt-
és csoportérdekektől mentes tárgyilagos törvényalkotást Magyarországon.
A
jelenlegi magyar parlament pártérdekekre alapozza a maga alkotmánytervezetét,
s akarja népszavazáson a magyar népre kényszeríteni. Amennyiben a magyar nép
a parlament ezen alkotmánytervezetét fogadná el, a jelen alkotmánytervezettel
szemben, maga alatt vágná a fát s Magyarországból soha népszuverenitáson
alapuló demokratikus állam nem lenne.
Budapest, 1996. augusztus 28.
/ Dr. Lenkei János Pál /