A klasszikus európai alkotmányosság a Magna Chartával és az Aranybullával kezdődött.

Klasszikus európai fogalmak szerint a hatalom, erkölcs, tudás egymás mellé rendelendő.

A természetjog, a klasszikus európai alkotmányosság, és az ENSZ alapelvei szerint a készülő európai unió nem alkotmányos szerveződés – hamis az uniós alapszerződést alkotmánynak nevezni.

És mindezek alapján ki kell nyilvánítani, hogy magyar fogalmak szerint

lényegi különbség van az alkotmány és az alaptörvény között, a magyar alkotmány nem alaptörvény!

Nyilatkozat az alkotmányért

Célunk az alkotmányosságért kiálló kezdeményezések, törekvések találkozásának segítése, felülemelkedve a napi politika szempontjain - és nem a társadalmi-politikai ellentétek kiélezése.

Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy nem szabad engedni a kísértésnek, hogy „fegyelmezetten hallgassunk” a gondolkodásunkat, értékítéletünket meghatározó alkotmány stratégiai kérdéseiről - a reálpolitika taktikai sikerei érdekében.

A magyar alkotmány alapelvei - mint a magyarság kétségtelen kincsei - önazonosságunk támasztó oszlopai, amelyek jól illeszkednek az Aranybulla és a Magna Charta idejéig visszamenően a legnemesebb európai hagyományokhoz, s a modern időkben az ENSZ számos természetjogi elvet alapul vevő szellemiségéhez. Ezek erősebbek minden hatalmi kényszernél, politikai taktikánál, önkényuralmi előírásnál - legyen szó belső törvényről, vagy nemzetközi önkényről.

A magyar alkotmányos jövő csak az alkotmányos hagyományainkhoz való élő kapcsolat kialakításával képzelhető el. Úgy kell rendezni a magyar közjogot, hogy a történelmi alkotmány magvát jelentő alapelveket az alkalmazott törvények és nemzetközi szerződések ne sértsék, hiszen ezek az elvek Európa, az emberiség közös kincsei.

A történelmi alkotmány tudomásul vétele tehát nem pártpolitikai kérdés, hanem a magyar közélet szereplőinek kötelezettsége egyeztetésre és összefogásra.

Százak Tanácsa 2004 február 4. - Alkotmányossági Műhely és Fórum …

Százak Tanácsa 2004 február 4.

III. alkotmányos vitanap programja:

2004 április 17-én, szombaton gyülekező 9 órától, előadások 10.00-tól délután 5 óráig

Európa - alkotmány és autonómia

Fáy Árpád: Autonómia és a pénz - az emberi személy ügyében, a közösségeken belül, nemzetek között

Tudós Takács János: A „tökéletes társaság” és az autonómia

dr Eva Maria Barki szovátai beszéde (2004.04.02-i e-mail részlet felolvasása)

dr Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke levelének ismertetése

Dupka György: A kárpátaljai magyar autonómia törekvésekről

Hódi Sándor a vajdasági autonómiakoncepcióról (felolvasás a Légüres térben c. kötetéből)

Takács András: Honi Nemzeti Tanács kezdeményezésről

Hévizi Józsa: Autonómia a magyar történelemben és Európában

dr Detre Csaba: Diaszpórában élő nemzetek és a nemzeti autonmóia

dr Kellermayer Miklós: Egyetemi autonómia Magyarországon

dr Andrásfalvy Bertalan: „A falu autonómiája” a föld javainak használatában és „az európai jog”

(külön postai írásos meghívót a III. vitanapra nem küldünk - FÁ)

Részlet Eva Maria Barki leveléből: .................

1. Az erdélyi magyarság nem kisebbség, hanem nép. A nemzetközi jog ezt a megkülönböztetést nép és etnikai kisebbség között azért is teszi, mert a két Emberjogi Paktumban, a Covenant on Civil and Political Rights és a Covenant on Economic, Social and Cultural Rights elsö cikkélyében a nép (peoples) fogalom szerepel és a népnek jár az önrendelkezési jog, valamint ugyanígy az ENSZ kartájának 1. cikkelyében. Egy nemzeti kisebbség vagy népcsoport esetében talán vitatni lehetne, hogy jár-e az önrendelkezési jog minden formájában, egy nép esetében semmiképpen sem.

Hadd utaljak itt a román nemzetközi jogászra, az ENSZ Special Rapporteurre CRISTESCU-ra, aki a nép fogalmához a következö kritériumokat sorolja fel: a) szociális egység tiszta identitással és saját jellemzőkkel, b) egy territoriumhoz való kapcsolódás.

CRISTESCU azt is hangsúlyozza, hogy nem szabad összekeverni egy népet, egy etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbséggel. Tehát felejtsék el a kisebbségi jogokat, mert a kissebbségjogok koncepciója nem passzol, több számmal kisebb a cipő. Önöknek jár az önrendelkezési jog minden formájában, és nem csak a belső autonómia. Ez azért fontos, mert ebből adódik, hogy nem a maximumot, hanem a minimum jogokat tettszenek követelni.

2. Ez az önrendelkezési jog egy kényszerítő jog - ius cogens - ami azt jelenti, hogy minden e jog ellenében megkötött szerződés semmis és ami azt is jelenti, hogy ez a jog nem tagadható meg és erről a jogról nem is lehet lemondani. Ennek is utána tudnak olvasni a román nemzetközi jogász CRISTESCU-nál. Tehát az önrendelkezési jog gyakorlásáról csak és kizárólag a nép dönthet. Sem a magyar kormány, sem a román kormány, semmilyen párt, minden ellenkező békeszerződés vagy alapszerződés semmis, minden koccintás hatástalan, mert: a nép a szuverén és senki más.

3. A harmadik dolog, amire utalni szeretnék, hogy nem szabad és nem is lehet más autonómia mintákat lemásolni. Mert nincs olyan európai példa, amelyet követni lehetne, a déltiroli autonómiát is csak korlátozottan lehet összehasonlítani., ami a megillető jogok tartalmát illeti. Minden nemzetiségi probléma más és más, minden nemzetiségi problémát a történelmi, jogi, szociológiai és a specifikus néppszichológiai adottságok alapján kell megoldani. Nincsen még egy olyan nemzetiségi probléma Európában, amely az erdélyihez hasonlítana. Erdélynek egy több mint 1000 éves saját történelme van, amely folyamán önálló állam is volt. Erdély és Románia között nincs közös történelem, nincs közös kultúra, sőt két különböző kultúrkör ütközik. Ez egyrészben nehezíti a dolgot, másrészben ebből következik, hogy a föderalizáció és egy autonóm Székelyföld valamint egy autonóm Erdély nélkülözhetetlen.

De van sok pozitív elem is. Erdély hagyománya nem csak a többszázéves békés együttélés a magyar, román és német nép között, hanem Erdély hagyománya a tolerancia, a szabadság és az önrendelkezési jog, az autonómia is. Erdély az autonómia bölcsője. Ezt is tolmácsolni kell a nyugat felé. Mert ezt nem tudják, és akkor nem értik meg a problémákat.

Nehéz munka elé néznek, sok csalódás volt és lesz, sok hanyattesés volt és lesz. De végeredményben az önrendelkezést el fogják érni, mert tartósan semmiféle hatalom, semmiféle diplomácia a világon nem tudja megakadályozni az önrendelkezést, a román kormány sem. Csak akarni kell és követelni. És dolgozni és harcolni. Akkor a siker biztos lesz…..

---