Vissza a főoldalra * Csekey: Magyarország alkotmánya-előlap
(Budapest, 1943 - könyvnap, Renessaince Könyvkiadó)
II. fejezet. A magyar alkotmány: a magyar államhatalom jogi szervezete
1. cím. Az állam
szervei.
.................................
5. A királyi közigazgatási szervek.
I. A FŐISPÁN.
II. A KIRÁLYI KOSZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI SZERVEK.
III. A HATÓSÁGI KÖZEGEK.
IV. A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK.
Az államhatalmat alsóbb fokon a hatósági szerveknek két nagy csoportja gyakorolja és ellenőrzi: a királyi szervek és az önkormányzati szervek. Az előbbiek voltaképen a királyt megillető végrehajtó hatalomnak a szervei, amelyek tehát a király végrehajtó hatalmának a jogán működnek és a király végrehajtó jogát gyakorolják. A királyi államhatalmi szervezet egyik része az általános közigazgatást gyakorló önkormányzati szervek fölött végzi az ellenőrzést tulajdonképem közigazgatási hatáskör nélkül, ezek a főispánok. A másik rész vagy különleges közigazgatási ágakat lát el hatósági hatalommal vagy a nélkül, mint pl. a pénzügyi, közoktatásügyi, közegészségügyi, gyámügyi, gazdasági stb, hatóságok, illetőleg szakigazgatási szervek; vagy pedig az államhatalom hatósági intézkedéseit, ha szükséges, kényszerrel is végrehajtják. Ezek az ú. n. hatósági közegek, amilyenek a rendőrség, a csendőrség, a pénzügyőrség stb.
I. A FŐISPÁN. - Az általános közigazgatást végző önkormányzati hatóságok fölött ellenőrzésre hivatott kormányközeg. A főispán a törvényhatóság élén álló kormánytisztviselő; a vármegyei, illetőleg városi törvényhatóságnak első tisztviselője azonban az alispán, illetőleg a polgármester. A főispán tehát a központi végrehajtó hatalom képviselőjeként nem tartozik a törvényhatóság szervezetébe, de vele kapcsolatban van. mert több fontos bizottság elnöke. Közvetlen intézkedési jogköre azonban nincsen, csupán ellenőrző. Ezzel azonban befolyásolhatja a törvényhatósági közigazgatást.
A főispánt a belügyminiszter előterjesztésére a király nevezi ki. Állása politikai jellegű, úgyhogy a kormány távozásával vagy saját kérelmére bármikor távozhatik állásából, s a kormány indokolás nélkül bármikor elbocsáthatja. Bizalmi állás, amely képesítéshez kötve nincsen. Ellene fegyelmi eljárás nem indítható. Nyugdíjigénye van.
A főispán feladata elsőül a törvényhatóság közigazgatásának az ellenőrzése. Azzal, hogy elnöke a törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak, a kisgyűlésnek és még több jelentős bizottságnak, döntő szóval vesz részt e bizottságok határozathozatalában.
A főispánt a kormány kivételes hatalommal ruházhatja föl. Ha ugyanis a törvényhatóság nem hajtja végre kötelességszerűen a törvényes rendeleteket, a kormány felhatalmazhatja a főispánt, hogy átmenetileg közvetlenül rendelkezzék azokkal a törvényhatósági tisztviselőkkel, akikre a rendelet végrehajtása végett szüksége van.
A főispán hatásköre azonban némi vonatkozásban kiterjed a törvényhatóság területén működő királyi (állami) közigazgatási szervek tevékenységére is. Tőlük eljárásukról felvilágosítást kérhet, kinevezésük és előléptetésük iránt javaslatot tehet stb.
II. A KIRÁLYI KOSZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI SZERVEK. - Már mondtuk (124. l.), hogy a törvényhatóságok a törvényeket az egész ország területén végrehajtják. E szerint általános szervei a közigazgatásnak, és csak kivételesen járnak el a királyi közigazgatási szervek (1886: XXI. tc.). A közigazgatás minden intézkedése tehát elvileg és általában törvényhatósági szervek hatáskörébe tartozik. Kivételek azok a különleges közigazgatási ágak, amelyeket törvényes rendelkezések kivontak az általános közigazgatást teljesítő törvényhatósági szervek hatásköre alól, és amely ágakat külön királyi közigazgatási szervek látnak el.
Ezeknek a király i közigazgatási szerveknek egyik része hatósági ténykedést fejt ki, mert az állam akaratát a hatáskörébe utalt ügyekben saját határozatával kifejezheti, és az közvetlenül végrehajtható. Ezek tehát a hatóságok. A királyi közigazgatási szerveknek másik része ellenben közhatalom (imperium) nélküli közigazgatást gyakorol, úgyhogy ezek szakigazgatási szerveknek vagy hivataloknak nevezhetők. Ilyenek pl. a hatósági orvosok, a m. kir. központi állampénztár, az államépítészeti hivatalok, a posta, az államvasutak, amely két utóbbi egyúttal a közüzemek körébe tartozik. Az elnevezések nem irányadók, mert pl. a hatósági orvos nem hatóság, ellenben az adóhivatal az.
Hatósági ténykedést végeznek a minisztériumok sorrendjét követve a következő királyi közigazgatási szervek: a külképviseletek, a rendőrség, az árvaszékek, a pénzügyigazgatóságok, az adóhivatalok, a bányakapitányságok, a kincstári jogügyi igazgatóság, a hadtestparancsnokságok stb.
III. A HATÓSÁGI KÖZEGEK. - Ezek az államhatalom fizikai nyilvánulásának a közegei. E karhatalmi alakulatok a közigazgatás szervezetének azok a tagjai, akik a hatóságoktól kijelentett államakaratot, ha szükséges, kényszerrel hajtják végre.
A közigazgatás fegyveres őrtestületei a következők: a rendőrség őrszemélyzete, a csendőrség, a pénzügyőrség, a börtönőrség, a képviselőházi őrség, a koronaőrség és a testőrség. A végrehajtás karhatalmi közege a honvédség is, amelynek főfeladata ugyan az állam hatalmának idegen államokkal szemben kényszerrel való érvényesítése; de ha a karhatalmi alakulatok ereje nem elegendő, a belső közigazgatási végrehajtás céljából is igénybe vehető.
IV. A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK. - Ezek hatósági jogkörrel nem bíró közintézmények, amelyek jóval nagyobb számban vannak, mint a hatóságok és szintén a minisztériumok hatáskörében csoportosíthatók. Részletes felsorolásuk már kilép az alkotmányjog köréből és a közigazgatási jog feladata.