Vissza a főoldalra * Csekey: Magyarország alkotmánya-előlap
(Budapest, 1943 - könyvnap, Renessaince Könyvkiadó)
II. fejezet. A magyar alkotmány: a magyar államhatalom jogi szervezete
1. cím. Az állam
szervei.
.................................
6. A királyi bíróságok.
I. A RENDES BÍRÓSÁGOK
II. A KÜLÖNBÍRÓSÁGOK.
III. A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG.
IV. A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG.
I. A RENDES BÍRÓSÁGOK. - A királytól, illetőleg kormányzótól gyakorolt végrehajtó hatalom hatósági ténykedésének másik ága a közigazgatás mellett a bíráskodás. Ez különbözik a közigazgatástól abban, hogy nem foglalkozik konkrét állami feladatoknak a megoldásával, hanem csak a megsértett jogrend helyreállítására törekszik. Míg tehát a közigazgatás számára a jog csak eszköz feladatainak a megvalósításához, addig az igazságszolgáltatás számára a jog érvényesítése öncél.
A királyi bíróságok szervezete királyi kinevezésen, de jogkörük törvényeken alapul, és igazságszolgáltatási működésüket függetlenül teljesítik. A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bírót ítélkezésében utasítással senki, sem magános, sem hatóság nem befolyásolhatja. Az alkotmányjogi szempontból is annyira fontos bírói függetlenséget biztosítja a bírák elmozdíthatatlansága, a bírói érdekeltség és összeférhetetlenség szigorú megállapítása, felelősségüknek különleges és nyugdíjazásuknak kivételes szabályozása.
A bírói hatalmat eleinte nálunk maga a király gyakorolta, azaz személyesen bíráskodott, később azonban csak nagybírái (nádor, országbíró) és egyéb bírói közegek (ítélőmesterek, táblabírák, szolgabírák stb.) segítségével.
A modern államnak alapelve a végrehajtó hatalom hatósági ténykedést végző két ágának, a közigazgatásnak és a bíráskodásnak szervezeti elválasztása. Nálunk ezt az alapelvet az 1869:IV. tc. mondta ki. Az elválasztás azonban nem merev, mert kivételesen közigazgatási hatóságok is bíráskodnak (magánjogi, kihágási, fegyelmi stb. ügyekben), és bíróságok is végeznek közigazgatási cselekményeket (az ú. n. permkívüli eljárásban: telekkönyvi, hagyatéki, végrehajtási, csőd-, cég-, gondnoksági, anyakönyvi stb. ügyekben). Azelőtt alsófokon a hatósági ténykedés mindkét ágát a vármegyei és városi önkormányzati szervek látták el. A bíróságok mai szervezete az 1871:XXXI. tc. rendelkezésein alapul, amely meghatározta az elsőfokú királyi bíróságokat.
A bíráskodásnak három neme van: a polgári (vagy magánjogi), a büntető és a közjogi (alkotmányjogi és közigazgatási) bíráskodás.
Polgári és büntetőügyekben a következő rendes bíróságok ítélkeznek: 1. a járásbíróságok rendszerint elsőfolyamodású egyesbíróságokként, 2. a törvényszékek rendszerint szintén elsőfokú, az ügyek egy részében egyes-, más részében társasbíróságokként (3 taggal), 3. az ítélőtáblák másod- és harmadfokú társasbíróságokként (5 taggal) és végül 4. a Kúria legfelsőbb társasbíróságként (5 taggal).
A törvényszékek területe nagyjában, de nem kivétel nélkül megegyezik a vármegyék területével. Nagy-Magyarországon volt 65 törvényszék és 386 járásbíróság. A trianoni Magyarországon maradt belőlük 24 törvényszék és 140 járásbíróság. Ma a törvényszékek száma 47-re, a járásbíróságoké pedig 241-re nőtt. A 11 ítélőtábla közül Trianon után maradt 5, ma pedig 9 a számuk.
A királyi bíróságok mellé a büntetőügyekben vádhatóságokként az 1871:XXXIII. tc. a törvényszékek mellé a királyi ügyészségeket, az ítélőtáblák mellé a királyi főügyészségeket és a Kúria mellé a koronaügyészségeket szervezte.
II. A KÜLÖNBÍRÓSÁGOK. - Ezek több szemvontból különböznek a polgári és büntetőügyekben ítélő rendes bíróságoktól.
1. Vannak olyan különbíróságok, amelyek szintén polgári és büntetőügyekben járnak el, de kivételt alkotnak a joghatóságuk alá tartozó személyeket tekintve. Ilyenek a katonai bíróságok, így a honvédtörvényszékek és a legfelsőbb honvédtörvényszék (1912:XXXIII. tc. 19. és 54-73. §-a, 1925:XIII. tc. és 1930:III. tc. 10. §-a), valamint a főudvarnagyi bíróság (1909:XVI. tc.).
2. Vannak a rendes bíróságok keretében működő különbíróságok, mint pl. a jövedéki büntetőbíróságok (31.000/1938. I. M. sz. rendelet), társadalombiztosítási és munkaügyi bíráskodás (1932:IV. tc. és 9.180/1920. M. E. sz. rendelet) stb.
3. Vannak egyéb különbíróságok, így: a szabadalmi bíróság (1895:XXXVII. tc. és 1920:. XXXV. tc.), a tőzsdebíróság, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok különbíróságai (1870:II. tc.), a kereskedelmi és iparkamarák választott bíróságai (1923:V. tc. 44. §-a), a közigazgatási hatóságok mint rendőri büntetőbíróságok (1929:XXX. tc. 59. §-a), a községi bíróság (1911:I. tc. 755-756. §-a) stb. (Lásd felsorolásukat T é r f y, Igazságügyi zsebtörvényvtár, 5. kiad., Budapest, 1941, 926-927. l.)
Az igazságszolgáltatás eljárási részét szabályozó legfontosabb törvényeink a polgári peres eljárásról szóló 1911:I. tc. és bűnvádi eljárásról szóló 1896:XXXIII. tc.
III. A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG. - A magyar alkotmányjog szempontjából ez a legfontosabb bíróságunk, mert nemcsak szervezetileg tartozik bele a magyar alkotmányjog rendszerébe, mint a többi bíróság, hanem ítéleteivel döntően járul hozzá az államjog mindkét ágának, az alkotmányjognak és a közigazgatási jognak a fejlesztéséhez.
A Közigazgatási Bíróság szervezete és jogállása hasonló a Kúriáéhoz. Előde volt az 1883: XLIII, tc.-el szervezett pénzügyi közigazgatási bíróság. Mai szervezetét az 1896:XXVI. tc. állapította meg. Egyfokú bíróság, amelynek két osztálya van: az általános közigazgatási és a pénzügyi osztály, amelyek ötös tanácsban működnek. Az osztályok döntvényeket is alkothatnak, de vannak a Közigazgatási Bíróságnak ú. n. jogegységi és elvi jelentőségű határozatai is. Ítélőbíráinak felerészét a felsőbb bírói hivatalok viselésére, másik felerészét pedig a közigazgatási hivatalok viselésére képesített egyének sorából kell kinevezni, ha már 5 évig fogalmazási szakban szolgáltak és ebből legalább 3 évet magasabb hivatali állásban töltöttek. Az alsófokú közigazgatási bíráskodás szervezése régóta megoldásra váró feladat.
A Közigazgatási Bíróság hatáskörét az 1896: XXVI. tc. nem általános elvi alapon, hanem részletes felsorolással (taxatíve) állapította meg. Azóta a hatáskörébe tartozó eseteket csaknem száz törvény szaporította, úgyhogy a közigazgatási jogvitás ügyek elintézése ma már jórészben a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. Ez a bíráskodás eltérően a polgári és büntető (azaz rendes) bíráskodástól, közjogi (államjogi) bíráskodás, amelyet a jogállam fogalma fejlesztett ki. A modern államban ugyanis a közigazgatás is jogszabályok szerint működik. Előfordulhat azonban, hogy a közigazgatási szerv eljárásában jogszabályt sért, és ennek folytán az egyénen is sérelem esik. Az ilyen jogvitát igazságosan csakis bírói módszerrel, kontradiktórius eljárással lehet eldönteni. Ennek az a lényege, hogy mindkét fél meghallgatása után független bírói szerv dönt. A közigazgatási bíráskodás tehát voltaképen bírói módszerrel végzett közigazgatás.
A jogszabályt azonban az államszervek olymódon is megsérthetik, hogy abból nem származik az egyének alanyi közjogának a sérelme. A jogállam eszméje megköveteli, hogy a közösség érdekében alkotott tárgyi jog szabályait általában megtartsák. Ez már általában a közjogi rend védelme és elvisz az alkotmányjogi bíráskodás fogalmához. A jogállam eszméjében gyökerezik v ugyanis, hogy a közjogi bíráskodás az alkotmány védelmének egyik leghatásosabb eszköze. Ezért néhány állam külön alkotmánybíróságot szervezett, amely olyan fontos alkotmányjogi kérdésekben dönt, mint pl. a rendeletek törvényessége, vagy hogy a törvény nem ellenkezik-e az alkotmánnyal stb. Nálunk a törvények nemcsak a jogvitás közigazgatási kérdésekben terjesztették ki a Közigazgatási Bíróság hatáskörét, hanem nagyfontosságú alkotmányjogi vitás kérdések eldöntését is hatáskörébe utalták, úgyhogy ma a Közigazgatási Bíróság egyúttal alkotmányjogi bíróságunk is.
Alkotmányjogi bíróságként jár el a Közigazgatási Bíróság az országgyűlés mindkét házának szervezeti kérdéseiben. Határoz mind a felsőházi tagok, mind az országgyűlési képviselők választása ellen előterjesztett panaszok tárgyában, még pedig akkor is, ha a képviselőválasztást nem a választók támadták meg, hanem igazolás közben a képviselőház emelt kifogást a megbízólevél ellen. Ítélkezik továbbá az országgyűlési választók névjegyzéke ellen előterjesztett panaszok tárgyában.
Alkotmányjogi bíráskodást végez a Közigazgatási Bíróság az önkormányzati testületek szervezeti kérdéseiben is. Ide tartoznak a törvényhatósági és községi testületi és tisztviselőszervek választási ügyei. Panasznak van helye, ha a kormány a törvényhatósági bizottságot feloszlatja (1929: XXX. és 1930:XVIII. tc.).
Végül nagyfontosságú alkotmánybiztosíték rejlik a Közigazgatási Bíróságnak abban a jogában, hogy az önkormányzatokat bírói védelemben részesíti. A törvényhatóság vagy néhány más önkormányzati testület (a Magyar Nemzeti Múzeum, Mérnöki és Orvosi Kamara stb.) panaszára ugyanis megsemmisítheti a kormánynak vagy bármely közegének az önkormányzatra sérelmes, törvénytelen intézkedését vagy rendeletét. Ezek az ú. n. garanciális panaszügyek, amelyeket a törvényhatóságokra nézve az 1907:LX. tc. szabályoz.
A Közigazgatási Bíróság előtt az eljárás sohasem hivatalból, hanem mindig panaszra indul meg. A panasz lehet magán- és hatósági panasz. A panaszt 15 nap alatt kell előterjeszteni az ügyben elsőfokon eljárt hatóságnál. Mivel hiányzik a közigazgatási eljárást általánosan szabályozó törvényünk, a Közigazgatási Bíróság a polgári perrendtartás (1911:I. tc.) szabályait megfelelően alkalmazza. Ítéletei nemcsak a megtámadott határozatot semmisíthetik meg, hanem az ügyet érdemben is eldönthetik. A végrehajtás azonban a hatóságok feladata.
IV. A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. - Alkotmányjogi bíráskodást nálunk nemcsak a Közigazgatási Bíróság végez, hanem az országgyűlés két háza is, összeférhetetlenségi és mentelmi ügyekben, valamint a miniszterek felelősségre vonásának kérdésében. Az alkotmányjogi bíráskodáshoz számíthatjuk a hatásköri bíráskodást is, amely dönt a végrehajtó hatalom hatósági ténykedést végző két ága, a közigazgatás és a bíráskodás elválasztásának vitás kérdéseiben. Ha egyszerű hatósági hatáskörök megállapításáról van szó, ezt jórészben elintézi a minisztertanács. Itt ellenben államhatalmi hatásköri viták eldöntéséről kell határozni, ami nagyfontosságú alkotmányjogi ténykedés.
A hatásköri összeütközés kétféle lehet: pozitív vagy negatív. Pozitív az összeütközés, ha két vagy több hatóság mindegyike magának igényli az ügy elintézését; negatív pedig akkor, ha mindegyik elutasítja az ügy elintézését magától.
A Hatásköri Bíróságot nálunk az 1907:LXI. tc. szervezte a rendes bíróságok és a Közigazgatási Bíróság egymás közti, valamint ezek és a közigazgatási hatóságok közt történő hatásköri összeütközések elintézésére. A Hatásköri Bíróság a Kúria és a Közigazgatási Bíróság bíráiból úgy alakult vegyes bíróság, hogy mindkét bíróság teljes ülése választ tagjai közül 3 évenként 8-8 tagot. A két bíróság elnökének 3 évenként váltakozó elnöklésével az elnökkel együtt hetes tanácsban határoz, amelyben a két bíróság tagjai egyenlő arányban vesznek részt.
Az 1928:LXIII. tc. a Hatásköri Bíróság hatáskörét a különbíróságokkal való hatásköri összeütközésekre is kiterjesztette.