Vissza a főoldalra * Csekey: Magyarország alkotmánya-előlap
(Budapest, 1943 - könyvnap, Renessaince Könyvkiadó)
II. fejezet. A magyar alkotmány: a magyar államhatalom jogi szervezete
3. cím.
Az államhatalom térbeli kiterjedése.
1. A területi felségjog és az integritás.
I. A TERÜLETI FELSÉGJOG.
II. AZ INTEGRITÁS.
2. A magyar állam mai területe.
I. A TRIANONI ORSZÁGCSONK TERÜLETE.
II. A CSONKA ORSZÁG KIEGÉSZÜLÉSE.
3. A magyar állam jelvényei.
I. AZ ÁLLAMCÍMER.
II. NEMZETI LOBOGÓ.
III. AZ ÁLLAMPECSÉT.
I. A TERÜLETI FELSÉGJOG. - Az állam fogalmát tekintve, mint mondottuk (32. l.), lényegileg cselekvések összessége. Az államot tehát állami cselekvést kifejtő és e cselekvéseknek engedelmeskedő emberek, helyesebben személyek alkotják. Az állami cselekvéseknek számító emberi cselekvések színtere az állam területe. Az államterület tehát szabatosan szólva nem tartozik az állam alkotóelemei közé. Csupán járulékos részként jön tekintetbe, amelyre az államhatalom működése kiterjed. Ha mégis a területről az állam alkotórészeként beszélünk, róla a személyi alkotóelemektől való megkülönböztetésül csupán mint dologi alkotórészről lehet szó.
Jóllehet a terület elméletileg nem tartozik szorosan az állam fogalmához, mégis olyan elválhatatlan kapcsolatban van az állammal, hogy állam terület nélkül el sem képzelhető. A terület szabja meg az állam hatalmának kiterjedését. A modern államok területhez kötöttsége politikai tény. A nemzetközi jogi értelemben vett állam is szükségképen térhez kötött. Innen a geopolitikának nagy jelentősége, amelyet röviden a politikai események térhez kötöttségéről szóló tudománynak lehet nevezni.
Az államterület a földnek az a körülhatárolt része, amelyen az állam hatalmát más államhatalom kizárásával gyakorolhatja. Az államterület tehát az állam felségjoga érvényesülésének területi kiterjedését jelenti. A területi felségjog az állam területén minden személlyel szemben érvényesül. A területi felségjog tehát nem dolgokkal való rendelkezési jog, hanem személyek fölötti hatalom. Az államterület az államnak nem magánjogi tulajdona (dominiuma). Vannak az államterületnek az állam tulajdonában lévő részei (állami ingatlanok, koronajavak), de az állam hatalma nemcsak ezekre terjed ki. Lehetnek azonban az államnak külföldi ingatlanai is, amelyekre azonban már nem hat ki az állam területi felségjoga.
Az állam területe három dimenziójú. A föld körülhatárolt felszínén kívül a föld alatti rész kúp alakban a föld középpontjáig és a levegőtér a kúp meghosszabbításaként a végtelenségig. Az állam területi felségjoga azonban kiterjed az államhatárok közé eső szárazföldön kívül a belvizekre, a határfolyókra a középig és a parti tengeren egy ágyúlövésnyire, valamint a nyílt tengeren a nemzeti lobogó alatt közlekedő hajókra. (Nemzeti lobogót csak a belföldön lajstromozott hajók viselhetnek.) Az állam területi felségjogát korlátozzák a hajózásra szabadnak, illetőleg nemzetközinek nyilvánított folyók (nálunk a Duna), valamint a külföldi uralkodókat és diplomáciai személyeket megillető területenkívüliség (exterritorialitás).
II. AZ INTEGRITÁS. - A területi felségjog biztosítja az állam részére a maga területével való rendelkezést. Magyarország szempontjából ennek az az értelme, hogy a magyar állam területét csakis törvénnyel lehet megváltoztatni. Ez az ország területi épségének (integritásának) elve, amelynek megtartását ígéri és fogadja a király a hitlevélben és az esküben. Mivel a Szent Korona tana szerint a magyar állam területe a Szent Korona területe, egy talpalatnyi föld sem idegeníthető el jogosan a Szent Korona birtokából idegen felségjog körébe.
Az államterület sérthetetlenségének biztosítására a büntetőtörvénykönyv tartalmaz rendelkezéseket. Felségsértés bűntettének minősül és életfogytig terjedhető fegyházzal büntetendő az a cselekmény, amely közvetlenül arra irányul, hogy az állam területe vagy annak egy része erőszakkal idegen uralom alá jusson, vagy az államtól erőszakkal elszakíttassék (1878:V. tc. 127. §).
Az államterület valamely nép életének tere és politikai uralmának alapja. Ebből következik, hogy a nemzetközi jog mindig megkísérli a terülct sérthetetlenségének biztosítását. A területi változásnak törvényes módja a népszavazás. Amikor 1920-ban a trianoni békeparancsban .Magyarországot oly példátlanul megcsonkították, a magyar békeküldöttség népszavazást kért az államhatárok új megállapításához. A kisantant államok képviselőinek előterjesztésére azonban a békeértekezlet azt az álláspontot fogadta el, hogy a nép óhaja már megnyilatkozott azokon a népgyűléseken, amelyeket Felső-Magyarországon és Erdélyben rendeztek, s amelyeken olyan határozatokat fogadtak el, hogy Magyarországtól elszakadni kívánnak. Viszont az a népgyűlés, amelyet még a Károlyi-kormány rendeztetett Felső-Magyarországon, kijelentette, hogy hű akar maradni Magyarországhoz.
Egyedül Sopron környékén volt népszavazás, de ez sem a trianoni szerződés rendelkezéséből. 1921 okt. 13-án Magyarország és Ausztria közt Olaszország közvetítésével létrejött a velencei egyezmény, amelynek értelmében az 1921 dec. 14-15-én végrehajtott soproni népszavazás Sopron sz. kir. várost megtartotta a Magyar Szent Korona tényleges uralma alatt. A népszavazás emlékét az 1922:XXIX. tc. megörökítette és elrendelte, hogy Sopronban emlékművet állítsanak, a város címerét pedig a civitas fidelissima jeligével egészítette ki.
I. A TRIANONI ORSZÁGCSONK TERÜLETE. - Az ezeréves magyar állam területe olyan természetes határok övezte egység, amely megközelítette a geopolitika tudománya által meghatározott ideális államalakot: a kört. Ezt az eszményi államterületet darabolta föl hét részre az 1914-18-i világháború után a trianoni békeszerződés. A legyőzött államok egyike sem került ki annyira megcsonkítva a háborúból, mint Magyarország, amelynek ezeréves egységes testét olyan új határokkal vették körül, amelyek sem földrajzilag, sem néprajzilag nem voltak indokolhatók. A párizskörnyéki békediktátorok hat államot fizettek ki hazánk testéből. Magyarország 325.411 km2 területéből 93.073 km2, 20,886.487 lakosából 7,987.204 maradt a trianoni vagy Csonka-Magyarországnak. Az ország tehát elveszítette több mint kétharmadát eredeti területének és lakóinak jóval több mint felét. Az elszakított területek a következő államalakulatokhoz kerültek:
1. Nyugat-Magyarország: 1921-38-ig Ausztria, 1938 óta Németország birtokában; 2. Felső-Magyarország: 1918-38-ig Cseh-Szlovákia, 1938 óta részben Szlovákia birtokában; 3. Felső-Magyar-ország északi csücske: 1918-39-ig Lengyelország, 1939 óta Németország birtokában; 4. Kelet-Magyarország (a Tiszántúl egy része, a Bánsák keleti fele és Erdély): 1918-40-ig teljes egészében, 1940 óta részben Románia birtokában; 5. Dél-Magyarország (a Bánság nyugati része, a Bácska, Baranya délkeleti szöglete és a Muraköz) továbbá Horvát-Szlavon-Dalmátországok: 1918-41-ig Jugoszlávia, 1941 óta a Bánság nyugati része Szerbia, Horvát - Szlavon - Dalmátországok Horvátország (Dalmácia részben Olaszország) birtokában; 6. Fiume: 1918-19-ig Jugoszlávia birtokában, 1919-22-ig önálló állam, 1922 óta Olaszország birtokában.
A Magyar Szent Korona Országainak 71 vármegyéje közül (63 az anyaország, 8 Horvát-Szlavonország területén) 10 maradt meg épségben, 25 pedig megcsonkítva. Az utóbbiakból az 1923:XXXV. tc. 17 vármegyét közigazgatásilag egyelőre – 7 vármegyévé egyesített úgyhogy a vármegyei törvényhatóságok száma 25-re csökkent. A 27 városi törvényhatóságból (4 Horvát-Szlavonország területén) 11 maradt meg.
A trianoni békeszerződést az Amerikai Egyesült Államok nem erősítették meg, hanem 1921 aug. 29-én Budapesten külön a békeszerződést kötöttek, amely területi rendelkezéseket nem tartalma (1921:XLVIII. tc.). A trianoni békeszerződés első szerződéses módosítása az 1921-i velencei egyezmény volt.
II. A CSONKA ORSZÁG KIEGÉSZÜLÉSE. - A trianoni „békemű" igazi széthullása azonban 1938-ban kezdődött. A magyar törvényhozás a német birodalmi kormány és az olasz királyi kormány által Bécsben, 1938 nov. 2-án hozott döntőbírósági határozat értelmében Magyarországnak ítélt felvidéki területeket a Magyar Szent Koronához visszacsatolta és egyúttal kimondotta e területek közigazgatásának s általábanegész jogrendszerének az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztését (1938:XXXIV. tc.).
Amikor pedig 1939 márc. 14-én Cseh-Szlovákia két államra bomlott, a magyar honvédség 1939 márc. 15-18-án birtokba vette a Magyar Szent Koronának ezt az akkor ténylegesen sehová sem tartozó területét, úgyhogy a Kárpátok gerincén húzódó ezeréves határok egy része is visszakerült. A visszacsatolást törvénybe iktató 1939:VI. tc. addig is, amíg a Magyar Szent Koronához visszacsatolt kárpátaljai terület önkormányzatát (amelyet a trianoni békeszerződés ellenére Cseh-Szlovákia sohasem adott meg) a törvényhozás nem szabályozza, felhatalmazta a kormányt a kárpátaljai terület közigazgatásának ideiglenes rendezésére. Ma itt 3 közigazgatási kirendeltség működik kinevezett tisztviselőkkel, a közigazgatás élén a kormányzói biztossal (1939 jún. 22-i 6.200/1939 M. E_ számú rendelet).
A következő esztendő újabb területgyarapodást jelentett a trianoni bilincseit szétzúzó Magyarországnak. A német és olasz kormánynak Bécsben, 1940 aug. 30-án hozott második döntőbírósági határozatával visszatértek részben a tiszántúli részek is, amelyeket a visszacsatolásukról szóló 1940:XXVI. tc. helytelenül hol „kelet- magyarországi és erdélyi", hol pedig „keleti és erdélyi" részeknek említ, mintha Erdély nem volna beleértendő Magyarország fogalmába, ami pedig ellenkezik az Erdély visszacsatolásáról szóló 1848:VII. és 1868:XLIII. tc. rendelkezéseivel.
Végül amikor 1941 ápr. 10-én a horvát nemzet elszakadt Szerbiától, s a német-jugoszláv háború folytán felelőtlen elemek kezdtek garázdálkodni a magyar lakosságú területeken, „parancsoló kötelességünkké vált, hogy a Magyarországtól 1918-ban elszakított terület és az azon nagy tömegben élő magyarság sorsának és helyzetének biztositását újból kezünkbe vegyük ..., hogy a Délvidéken élő magyarságot az anarchia pusztításaitól megóvjuk" (a kormányzónak 1941 ápr. 10-i kiáltványa). Ennek a kötelességünknek tett eleget a honvédség, amelynek hadművelete „nem a szerb nép ellen irányult, amellyel nincs vitánk és amellyel a jövőben is békében akarunk élni" (mondotta a kiáltvány). 1941 ápr. 11-16-ig visszafoglaltuk a Muramelléket, a Muraközt, a baranyai háromszöget és a Bácskát. A visszacsatolást az 1941:XX. tc. cikkelyezte be.
A négyízben meggyarapodott Csonka-Magyarország mai területe: mintegy 172.028 km2, 14,843.279 lakossal, úgyhogy Magyarország immár a középhatalmak sorába emelkedett. Vármegyéink száma 41-re nőtt (21 teljes és 20 csonka vármegye, közülük 9 közigazgatásilag egyelőre 4 megyévé egyesítve). Törvényhatósági jogú városaink száma 23 (1942:XXIII. tc.). Megyei városainké 68, a nagyközségeké 1509, a kisközségeké 5071 és a járásoké 264.
A magyar állam megszemélyesítő jelképe a Szcnt Korona. Más államokhoz hasonlóan azonban vannak a magyar államnak is felség- és egyéb jelvényei, amelyeknek szimbolikus a jelentősége.
Felségjelvények az államcímer és a nemzeti lobogó, amelyek mind bel-. mind külföldön az államiság külső kifejezői, épen ezért különös tiszteletben részesülnek és rendszerint ünnepélyes alkalmakkor használják mindkettőt. Az állam jelvényei közé tartozik az állampecsét is.
I. AZ ÁLLAMCÍMER. - A magyar állam címerének két alakja van: a kis- és közép- (vagy egyesített) címer. Leírásukat és rajzukat a 3.970/1915. M. E. számú rendelet tette közzé.
A kis címer hasított pajzson jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező (pólya), balról vörös mezőben zöld hármashalomnak nyitott aranykoronás, kiemelkedő, középső részén ezüst, talpas kettőskereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik, és a pajzsot vagy jobbról és balról egy-egy lebegő, fehérruhás angyal tartja, vagy pedig jobbról cserfa-, balról olajág övezi.
A középcímer négy részre osztott, behajló szélű nagy pajzs, szívpajzsként a kiscímerrel, jobbról fent Dalmácia, balról fent Horvátország, jobbról lent Szlavónia, balról lent Erdély címerével; a két utóbbi közé jobbról Bosznia és Hercegovina, balról pedig Fiume címere ékelődik be a pajzs alján. A nagy pajzson a Szent Korona nyugszik; a pajzstartók ugyanazok, mint a kis címernél.
A Magyar Szent Korona országai igény- és emlékcímereit, tehát az egykori hűbéres vagy mellékországok címereit is magában foglaló ú. n. nagycímer hivatalos megállapítását a 3.970/1915. M. E. számú rendelet későbbre halasztotta.
A középcímer használatának változatlan fenntartására utal a trianoni területcsonkítás után az 1921:XXXVIII. a helyébe lépő 1923:XXVII. tc.
Az államcímerek használatához engedély szükséges. Az engedélyt arra érdemes magánosok, testületek intézetek és vállalatok részére megállapított díj ellenében a miniszterelnök adja meg és vonja esetleg vissza. Pénz- és hitelintézetek részére az államcímer használatát csak a törvényhozás engedheti meg (1883:XVIII. tc.).
Az államcímernek engedély nélkül, elferdített vagy az állam méltóságát sértő alakban való használatát, továbbá a nemzeti lobogó és címer meggyalázását törvényeink büntetik (1879:XL. tc. 36-37. §-a, 1883:XVIII. tc. 9. §-a stb.).
II. NEMZETI LOBOGÓ. - A magyar királyság színei a címerben előforduló piros-fehér-zöld. A nemzeti lobogón hosszában egymás alatt vannak a nemzeti színek, középen az ország címerével (1921:XLIX. tc. 3. §). Ez a háromszín valószínűleg a XVIII. században került az ősi magyar hét sávos vörös-fehér (tehát az Árpádok címerszíneit feltüntető) lobogó helyébe. Az 1848:XXI. tc. szerint nyilvános ünnepek alkalmával középületeken és a magyar hajókon a címeres nemzeti lobogót kell használni. Ugyanazt rendeli az 1907:XXVII. tc. a népiskolákra (17. §). Ez a honvédségnek és minden magyar állami polgári hatóságnak is a zászlaja.
A nyilvános ünnepek, amelyeken a középületekre a lobogó kitűzendő, a mindenkori nemzeti ünnepek. Ezek: régi hagyományok és az 1938:XXXIII. te. szerint Szent István napja (aug. 20), nemzeti újjászületésünk emléknapja, március 15-e (1927:XXXI. tc.), a mindenkori király születésnapja és a hősök emlékünnepe (május utolsó vasárnapja) (1924:XIV. tc.). A kormányzó születésnapja és névnapja megünneplése céljából a hatósági épületekre a nemzeti lobogó szintén kitűzendő (3.518/1925. B. M. számú rendelet).
A címeres nemzeti lobogó használata magánosoknak külön engedély nélkül szabad.
A magyar államban élő nemzetiségek a történelmi hagyományaik és népszokásaik szerint tényleg kialakult nemzetiségi színeiket, ha azok valamely idegen állam jelvényeivel nem azonosak, nyilvános helyeken és alkalmakkor akadálytalanul használhatják, ha ugyanott és ugyanakkor a magyar nemzeti színeket legalább is egyenlő mértékben szintén alkalmazzák.
III. AZ ÁLLAMPECSÉT.
- A magyar állampecsét a 3.970/1915. M. E. számú rendelet szerint a Magyar
Szent Korona Országainak pajzstartó angyalokkal ábrázolt, egyesített címerét
tünteti föl, a középpajzson szívpajzsként az uralkodóház címerpajzsával.