Vissza a főoldalra * dokumentumok felsorolás

Csekey István: Magyarország alkotmánya 

(Budapest, 1943 - könyvnap, a címoldal felirata)  

... Nevezzük tehát mai szóval egy terjedelmes, ismeretterjesztő tanulmánynak ezt a művet. Legyünk készek minden sorát, kifejezését mérlegre tenni, hogy mai fogalmainkkal élve miként fogalmaznánk – ugyanarról, a magyar alkotmányos hagyományról. Két nemzedék múlt el a könyv megjelenése óta. Átalakult a világ. Számos propagandisztikus megállapítása (a németekkel szövetséges világháborús Magyarországon került kiadásra) a mai közvélemény számára jóformán érdektelen, értelmezhetetlen. Az azóta eltelt fél évszázadban megváltoztak a politikai realitások,  sok új történelmi szempont, ismeret került a figyelem sugarába. Számtalan részletkérdésben tehát idejétmúltnak kell tekinteni, illetőleg a megjelenés korszakára jellemzőnek a kötet megállapításait. Egyes elvi részletkérdésekben viszont érdemes visszább menni, régebbi kútfőkhöz, de ezen korábbi elemzések kiértékeléséhez ismét sok idő  kellene. A lényeget, a magyar alkotmányosságot tekintve mindenképpen figyelemre méltó kötet, talán a legutolsó  összefoglaló kiadvány. ...

A szkennelő, a digitalizáló beolvasást végző ajánlása:


Bevezető

1. A magyar alkotmány fogalma.

I. A MAGYAR ALKOTMÁNY A KARPÁT-MEDENCE NÉPEI ÉLETÉNEK JOGI ALAPRENDJE

II. A MAGYAR ALKOTMÁNY TÖRTÉNELMI JELLEGE.

III. A MAGYAR ALKOTMÁNY TOVÁBB FEJLESZTÉSE.

2. A magyar alkotmány alapeszméje: a Szent Korona tana.

I. A KORONAESZME.

II. AZ ORGANIKUS ÁLLAMFELFOGÁS.

III. A SZENT KORONA TANA.

3. A magyar alkotmányjog rendszere.

I. AZ ALKOTMÁNYJOG FOGALMA

II. A MAGYAR ALKOTMÁNYJOG TÁRGYALÁSÁNAK RENDSZERE.

A) TÖRTÉNELMI RÉSZ

1. A magyar alkotmányfejlődés jogi és politikai alapjai.

I. A SZEMÉLYES KIRÁLYSÁG KORA

II. A HŰBÉRI ÁLLAM KORA

III. A RENDI ÁLLAM KORA

IV. A NÉPKÉPVISELETILEG KORLÁTOLT KIRÁLYSÁG KORA

V. ALKOTMÁNYUNK ALAKULÁSA 1918 ÓTA.

2. magyar alkotmányfejlődés területi alapjai.

I. NAGY-MAGYARORSZÁG TERÜLETI VÁLTOZÁSAI.

II. A HŰBÉRES VAGY MELLÉKORSZÁGOK

III. MAGYARORSZÁG VISZONYA AUSZTRIÁHOZ.

B) RENDSZERES RÉSZ - 1.

I. fejezet. A magyar alkotmányjog kútfői.

1. A kútfők tana.

I. A KÚTFŐK FOGALMA ÉS OSZTÁLYOZÁSA.

II. A JOGFORRÁSOK RANGFOKOZATA. 

2. Az írott kútfők.

I. A TÖRVÉNY.

II. A RENDELET 

III. A SZABÁLYRENDELET

IV. A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK 

V. A HÁZSZABÁLYOK

VI. A DÖNTVÉNYEK

3. Az íratlan kútfők.

I. A SZOKÁSJOG 

II. AZ ÍRÁSBA FOGLALT SZOKÁSJOG

B) RENDSZERES RÉSZ - 2.

 

II. fejezet. A magyar alkotmány: a magyar államhatalom jogi szervezete

1. cím. Az állam szervei.

1. A király.

I. A KIRÁLY URALKODÓI JOGÁLLÁSA.

II. A KIRÁLYI TRÓN BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA

III. A KORONÁZÁS. 

IV. A KIRÁLYI TRÓN MEGÜRESEDÉSE

V. A KIRÁLY HELYETTESEI. 

VI. A KIRÁLYI CSALÁD TAGJAINAK JOGÁLLÁSA. 

VII. A KIRÁLY FELSÉGJOGAI.

2. A kormányzó

I. A KORMÁNYZÓ JOGKÖRE. 

II. A KORMÁNYZÓI TISZT MEGÜRESEDÉSE ÉS A KORMÁNYZÓVÁLASZTÁS. 

III. A KORMÁNYZÓI-HELYETTES. 

3. Az országgyűlés.

I. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE. 

II. A FELSŐHÁZ. 

III. A KÉPVISELŐHÁZ.

IV. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉT HAZÁNAK VISZONYA. 

V. AZ ORSZÁGGYŰLÉS HATÁSKÖRE. 

4. A kormány

I. A KORMÁNY SZERVEZETE.

II. A KORMÁNY HATÁSKÖRE.

III. A KORMÁNY FELELŐSSÉGE. 

IV. A LEGFŐBB ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 

5. A királyi közigazgatási szervek.

I. A FŐISPÁN.

II. A KIRÁLYI KOSZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI SZERVEK. 

III. A HATÓSÁGI KÖZEGEK. 

IV. A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK. 

6. A királyi bíróságok.

I. A RENDES BÍRÓSÁGOK

II. A KÜLÖNBÍRÓSÁGOK.

III. A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG.

IV. A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. 

7. A törvényhatósági és községi szervek.

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEK.

II. A KÖZSÉGI SZERVEK.

2. cím. Az államhatalom személyi kiterjedése.

1. Az állam népe.

l. A NÉP FOGALMA.

II. NÉP ÉS NEMZET. 

III. KIRÁLY ÉS NEMZET.

2. Az állampolgárság.

I. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE.

II. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELVESZTÉSE.

III. A VISSZAHONOSÍTÁS.

IV. A TRIANONI ÁLLAMPOLGÁRSÁG. 

V. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG A VISSZACSATOLT TERÜLETEKEN. 

3. Az állampolgárok jogállása.

I. AZ ÁLLAMPOLGÁROK JOGI VISZONYA AZ ÁLLAMHOZ.

II. AZ ÁLLAMPOLGÁROK ÉS AZ IDEGENEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG.

III. AZ ÁLLAMPOLGÁROK JOGI EGYENLŐSÉGE.

IV. AZ ÁLLAMPOLGÁROK JOGI JELENTŐSÉGŰ OSZTÁLYAI.

4. Az állampolgárok jogai.

I. SZABADSÁGJOGOK ÉS POLITIKAI JOGOK.

II. A SZEMÉLYES SZABADSÁG.

5. Az állampolgárok kötelességei.

I. AZ ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGEK ÁLTALÁBAN.

II. A HONVÉDELMI KÖTELESSÉG. 

3. cím. Az államhatalom térbeli kiterjedése. 

1. A területi felségjog és az integritás.

I. A TERÜLETI FELSÉGJOG.

II. AZ INTEGRITÁS.

2. A magyar állam mai területe.

I. A TRIANONI ORSZÁGCSONK TERÜLETE.

II. A CSONKA ORSZÁG KIEGÉSZÜLÉSE. 

3. A magyar állam jelvényei.

I. AZ ÁLLAMCÍMER.

II. NEMZETI LOBOGÓ. 

III. AZ ÁLLAMPECSÉT.


Irodalom

Rendszeres Művek

Kisebb összefoglalások

Monográfiák



A szkennelő, a digitalizáló beolvasást végző ajánlása:

Az itt következő könyv tömör címével (Magyarország alkotmánya) és évszámával (1943) került jogosan egyre inkább a figyelem körébe az 1990-es „rendszerváltást” követő években. Sokan hivatkoznak rá úgy, hogy ők elolvasták „Magyarország alkotmányát” 260 oldal terjedelemben úgy, ahogyan az 1943-ban nézett ki, az 1944. március 19-i német megszállást megelőző évben. Ha tehát visszatérne mégis Magyarország a történeti alkotmányához, akkor íme itt van a sorvezető, ezt kell ismét törvényerőre emelni.

Csakhogy ez egy tankönyv, egy ismeretterjesztő mű, nem pedig §-okba szedett, valamely testület által elfogadott szöveg, amint azt a chartális alkotmányon, az egybe szerkesztett alkotmánylevél gondolatával felnőtt nemzedék tagjai várnák el – még azok is nem kevesen, akik pedig fáradtságot nem kímélve ajánlgatják a történelmi alkotmányhoz való visszatérést.

Nevezzük tehát mai szóval egy terjedelmes, ismeretterjesztő tanulmánynak ezt a művet. Legyünk készek minden sorát, kifejezését mérlegre tenni, hogy mai fogalmainkkal élve miként fogalmaznánk – ugyanarról, a magyar alkotmányos hagyományról. Két nemzedék múlt el a könyv megjelenése óta. Átalakult a világ. Számos propagandisztikus megállapítása (a németekkel szövetséges világháborús Magyarországon került kiadásra) a mai közvélemény számára jóformán érdektelen, értelmezhetetlen. Az azóta eltelt fél évszázadban megváltoztak a politikai realitások,  sok új történelmi szempont, ismeret került a figyelem sugarába. Számtalan részletkérdésben tehát idejétmúltnak kell tekinteni, illetőleg a megjelenés korszakára jellemzőnek a kötet megállapításait. Egyes elvi részletkérdésekben viszont érdemes visszább menni, régebbi kútfőkhöz, de ezen korábbi elemzések kiértékeléséhez ismét sok idő  kellene. A lényeget, a magyar alkotmányosságot tekintve mindenképpen figyelemre méltó kötet, talán a legutolsó  összefoglaló kiadvány.

A magyar történelmi alkotmány hagyománya ugyanis egyrészt éppen régisége miatt nem köthető egyes történelmi korokhoz, főleg nem azok propagandisztikus megfogalmazásaihoz. Másrészt azonban számunkra  a magyar alkotmány nem elsősorban ősisége, dicső fénye, „a magyar közjogi géniusz világító lobogása” miatt érdekes, hanem azért, mert mint időközben kiderült, számtalan mai aktuális problémára kínál megoldást. A rendszerváltás elmúlt 14 éve többek között nyilvánvalóvá tette, hogy a magyarság történelmi alkotmánya nélkül csak tovább botladozhat – unióban vagy azon kívül.

Nem mondom, hogy történészként, felkészült kutatóként kíváncsiskodjunk lapjait olvasva, mert nem ajánlható tíz-tizenöt millió magyarnak mint szakavatott történésznek (főleg mint szakavatott alkotmány-történésznek?!) e könyv átolvasása, de ajánlom mint egy nagy katasztrófa után a romokban keresgélőknek, hogy ne dobjanak ki mindent, ami a múlthoz kötődik, hogy mentsék, ami menteni való, hogy ne a régi időket idéző emlékek hangulatait keressék csupán benne, hanem a lényegi gondolatokat, a sok nemzedékkel megedzett hagyományok máig aktuális rendező elveit. Ajánlható Szemere Bertalan 1861-es levelinek olvasása, Deák Ferenc érveinek olvasása, Timon Ákos és Molnár Kálmán írásainak olvasása mellett.

Valahogyan úgy, amint a gyógynövények kedvező hatását sem kell elfeledni, hanem ápolni kell, nemzedékről nemzedékre átadni a róluk való tudást, a használatuk módját. Nem kesergésre, az alig felmérhető XX. századi tragédia hangsúlyozására javasolom olvasását, hanem az alkotmányos viszonyok rendezése érdekében a mai tájékozódásunk segítésére.

A menet közben hozzáfűzött lábjegyzetektől ne várják, hogy a ma elvárható szinten teljes értékű kritikai megjegyzések lehetnek, mert ilyen munkára nincsen lehetőség. A szövegben nem voltak vastag betűs kiemelések, apró bekezdésekbe tördelt felsorolások. Ezeket a könnyebb áttekinthetőség kedvéért készítettem (illetve ilyen lábjegyzetek készülhetnek a jövőben is).

Fáy Árpád, 2004 február


A kötet belső címoldala:


 MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA

ÍRTA: CSEKEY ISTVÁN

A KOLOZSVÁRI EGYETEM NY. R. TANÁRA

BUDAPEST, 1943 - KÖNYVNAP

R E N A I S S A N C E  K Ö N Y V K I A D Ó

COPYRIGHT BY RENAISSANCE KÖNYVKIADÓ 1943

Felelős kiadó: Káldor György

PÉCSI IRODALMI ÉS KÖNYVNYOMDAI RT.

A nyomdáért felelős: Schender Károly

Vissza az oldal tetejére