Vissza a főoldalra * dokumentumok felsorolás
(Budapest, 1943 - könyvnap, a címoldal felirata)
... Nevezzük tehát mai szóval egy terjedelmes, ismeretterjesztő tanulmánynak
ezt a művet. Legyünk készek minden sorát, kifejezését mérlegre tenni,
hogy mai fogalmainkkal élve miként fogalmaznánk – ugyanarról, a magyar
alkotmányos hagyományról. Két nemzedék múlt el a könyv megjelenése óta.
Átalakult a világ. Számos propagandisztikus megállapítása (a németekkel szövetséges világháborús
Magyarországon került kiadásra) a mai közvélemény számára jóformán érdektelen,
értelmezhetetlen. Az azóta eltelt fél évszázadban megváltoztak a
politikai realitások, sok új történelmi
szempont, ismeret került a figyelem sugarába. Számtalan részletkérdésben tehát idejétmúltnak kell tekinteni,
illetőleg a megjelenés korszakára jellemzőnek a kötet megállapításait. Egyes elvi részletkérdésekben viszont érdemes visszább
menni, régebbi kútfőkhöz, de ezen korábbi elemzések kiértékeléséhez ismét sok
idő kellene. A lényeget,
a magyar alkotmányosságot tekintve mindenképpen figyelemre méltó kötet, talán a
legutolsó összefoglaló kiadvány. ...
A
szkennelő, a digitalizáló beolvasást végző ajánlása:
1. A magyar alkotmány fogalma.
I. A MAGYAR ALKOTMÁNY A KARPÁT-MEDENCE NÉPEI ÉLETÉNEK JOGI ALAPRENDJE
II. A MAGYAR ALKOTMÁNY TÖRTÉNELMI JELLEGE.
III. A MAGYAR ALKOTMÁNY TOVÁBB FEJLESZTÉSE.
2. A magyar alkotmány alapeszméje: a Szent Korona tana.
I. A KORONAESZME.
II. AZ ORGANIKUS ÁLLAMFELFOGÁS.
III. A SZENT KORONA TANA.
3. A magyar alkotmányjog rendszere.
I. AZ ALKOTMÁNYJOG FOGALMA
II. A MAGYAR ALKOTMÁNYJOG TÁRGYALÁSÁNAK RENDSZERE.
1. A magyar alkotmányfejlődés jogi és politikai alapjai.
I. A SZEMÉLYES KIRÁLYSÁG KORA
II. A HŰBÉRI ÁLLAM KORA
III. A RENDI ÁLLAM KORA
IV. A NÉPKÉPVISELETILEG KORLÁTOLT KIRÁLYSÁG KORA
V. ALKOTMÁNYUNK ALAKULÁSA 1918 ÓTA.
2. magyar alkotmányfejlődés területi alapjai.
I. NAGY-MAGYARORSZÁG TERÜLETI VÁLTOZÁSAI.
II. A HŰBÉRES VAGY MELLÉKORSZÁGOK
III. MAGYARORSZÁG VISZONYA AUSZTRIÁHOZ.
I. fejezet. A magyar alkotmányjog kútfői.
1. A kútfők tana.
I. A KÚTFŐK FOGALMA ÉS OSZTÁLYOZÁSA.
II. A JOGFORRÁSOK RANGFOKOZATA.
2. Az írott kútfők.
I. A TÖRVÉNY.
II. A RENDELET
III. A SZABÁLYRENDELET
IV. A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK
V. A HÁZSZABÁLYOK
VI. A DÖNTVÉNYEK
3. Az íratlan kútfők.
I. A SZOKÁSJOG
II. AZ ÍRÁSBA FOGLALT SZOKÁSJOG
B) RENDSZERES RÉSZ - 2.
II. fejezet. A magyar alkotmány: a magyar államhatalom jogi szervezete
1. cím. Az állam
szervei.
1. A király.
I. A KIRÁLY URALKODÓI JOGÁLLÁSA.
II. A KIRÁLYI TRÓN BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA
III. A KORONÁZÁS.
IV. A KIRÁLYI TRÓN MEGÜRESEDÉSE
V. A KIRÁLY HELYETTESEI.
VI. A KIRÁLYI CSALÁD TAGJAINAK JOGÁLLÁSA.
VII. A KIRÁLY FELSÉGJOGAI.
2. A kormányzó
I. A KORMÁNYZÓ JOGKÖRE.
II. A KORMÁNYZÓI TISZT MEGÜRESEDÉSE ÉS A KORMÁNYZÓVÁLASZTÁS.
III. A KORMÁNYZÓI-HELYETTES.
3. Az országgyűlés.
I. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE.
II. A FELSŐHÁZ.
III. A KÉPVISELŐHÁZ.
IV. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉT HAZÁNAK VISZONYA.
V. AZ ORSZÁGGYŰLÉS HATÁSKÖRE.
I. A KORMÁNY SZERVEZETE.
II. A KORMÁNY HATÁSKÖRE.
III. A KORMÁNY FELELŐSSÉGE.
IV. A LEGFŐBB ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.
5. A királyi közigazgatási szervek.
I. A FŐISPÁN.
II. A KIRÁLYI KOSZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI SZERVEK.
III. A HATÓSÁGI KÖZEGEK.
IV. A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK.
6. A királyi bíróságok.
I. A RENDES BÍRÓSÁGOK
II. A KÜLÖNBÍRÓSÁGOK.
III. A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG.
IV. A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG.
7. A törvényhatósági és községi szervek.
I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI SZERVEK.
II. A KÖZSÉGI SZERVEK.
2. cím. Az államhatalom személyi kiterjedése.
1. Az állam népe.
l. A NÉP FOGALMA.
II. NÉP ÉS NEMZET.
III. KIRÁLY ÉS NEMZET.
2. Az állampolgárság.
I. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE.
II. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELVESZTÉSE.
III. A VISSZAHONOSÍTÁS.
IV. A TRIANONI ÁLLAMPOLGÁRSÁG.
V. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG A VISSZACSATOLT TERÜLETEKEN.
3. Az állampolgárok jogállása.
I. AZ ÁLLAMPOLGÁROK JOGI VISZONYA AZ ÁLLAMHOZ.
II. AZ ÁLLAMPOLGÁROK ÉS AZ IDEGENEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG.
III. AZ ÁLLAMPOLGÁROK JOGI EGYENLŐSÉGE.
IV. AZ ÁLLAMPOLGÁROK JOGI JELENTŐSÉGŰ OSZTÁLYAI.
4. Az állampolgárok jogai.
I. SZABADSÁGJOGOK ÉS POLITIKAI JOGOK.
II. A SZEMÉLYES SZABADSÁG.
5. Az állampolgárok kötelességei.
I. AZ ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGEK ÁLTALÁBAN.
II. A HONVÉDELMI KÖTELESSÉG.
3. cím. Az államhatalom térbeli kiterjedése.
1. A területi felségjog és az integritás.
I. A TERÜLETI FELSÉGJOG.
II. AZ INTEGRITÁS.
2. A magyar állam mai területe.
I. A TRIANONI ORSZÁGCSONK TERÜLETE.
II. A CSONKA ORSZÁG KIEGÉSZÜLÉSE.
3. A magyar állam jelvényei.
I. AZ ÁLLAMCÍMER.
II. NEMZETI LOBOGÓ.
III. AZ ÁLLAMPECSÉT.
A szkennelő, a digitalizáló
beolvasást végző ajánlása:
Az itt következő könyv tömör címével (Magyarország alkotmánya)
és évszámával (1943) került jogosan egyre inkább a figyelem körébe az
1990-es „rendszerváltást” követő években. Sokan hivatkoznak rá úgy,
hogy ők elolvasták „Magyarország alkotmányát” 260 oldal terjedelemben
úgy, ahogyan az 1943-ban nézett ki, az 1944. március 19-i német megszállást
megelőző évben. Ha tehát visszatérne mégis Magyarország a történeti
alkotmányához, akkor íme itt van a sorvezető, ezt kell ismét törvényerőre
emelni.
Csakhogy ez egy tankönyv, egy ismeretterjesztő mű, nem pedig §-okba
szedett, valamely testület által elfogadott szöveg, amint azt a chartális
alkotmányon, az egybe szerkesztett alkotmánylevél gondolatával felnőtt
nemzedék tagjai várnák el – még azok is nem kevesen, akik pedig fáradtságot
nem kímélve ajánlgatják a történelmi alkotmányhoz való visszatérést.
Nevezzük tehát mai szóval egy terjedelmes, ismeretterjesztő tanulmánynak
ezt a művet. Legyünk készek minden sorát, kifejezését mérlegre tenni,
hogy mai fogalmainkkal élve miként fogalmaznánk – ugyanarról, a magyar
alkotmányos hagyományról. Két nemzedék múlt el a könyv megjelenése óta.
Átalakult a világ. Számos propagandisztikus megállapítása (a németekkel szövetséges világháborús
Magyarországon került kiadásra) a mai közvélemény számára jóformán érdektelen,
értelmezhetetlen. Az azóta eltelt fél évszázadban megváltoztak a
politikai realitások, sok új történelmi
szempont, ismeret került a figyelem sugarába. Számtalan részletkérdésben tehát idejétmúltnak kell tekinteni,
illetőleg a megjelenés korszakára jellemzőnek a kötet megállapításait. Egyes elvi részletkérdésekben viszont érdemes visszább
menni, régebbi kútfőkhöz, de ezen korábbi elemzések kiértékeléséhez ismét sok
idő kellene. A lényeget,
a magyar alkotmányosságot tekintve mindenképpen figyelemre méltó kötet, talán a
legutolsó összefoglaló kiadvány.
A magyar történelmi alkotmány hagyománya ugyanis egyrészt éppen régisége
miatt nem köthető egyes történelmi korokhoz, főleg nem azok
propagandisztikus megfogalmazásaihoz. Másrészt azonban számunkra
a magyar alkotmány nem elsősorban ősisége, dicső fénye, „a magyar
közjogi géniusz világító lobogása” miatt érdekes, hanem azért, mert
mint időközben kiderült, számtalan mai aktuális problémára kínál megoldást.
A rendszerváltás elmúlt 14 éve többek között nyilvánvalóvá tette, hogy
a magyarság történelmi alkotmánya nélkül csak tovább botladozhat – unióban
vagy azon kívül.
Nem mondom, hogy történészként, felkészült kutatóként kíváncsiskodjunk
lapjait olvasva, mert nem ajánlható tíz-tizenöt millió magyarnak mint
szakavatott történésznek (főleg mint szakavatott alkotmány-történésznek?!)
e könyv átolvasása, de ajánlom mint egy nagy
katasztrófa után a romokban keresgélőknek, hogy ne dobjanak ki mindent, ami
a múlthoz kötődik, hogy mentsék, ami menteni való, hogy ne a régi időket
idéző emlékek hangulatait keressék csupán benne, hanem a lényegi
gondolatokat, a sok nemzedékkel megedzett hagyományok máig aktuális rendező
elveit. Ajánlható Szemere Bertalan 1861-es levelinek olvasása, Deák Ferenc
érveinek olvasása, Timon Ákos és Molnár Kálmán írásainak olvasása
mellett.
Valahogyan úgy, amint a gyógynövények kedvező hatását sem kell
elfeledni, hanem ápolni kell, nemzedékről nemzedékre átadni a róluk való tudást,
a használatuk módját. Nem kesergésre, az alig felmérhető XX. századi tragédia
hangsúlyozására javasolom olvasását, hanem az alkotmányos viszonyok rendezése
érdekében a mai tájékozódásunk segítésére.
A menet közben hozzáfűzött lábjegyzetektől ne várják, hogy a ma
elvárható szinten teljes értékű kritikai megjegyzések lehetnek, mert ilyen
munkára nincsen lehetőség. A szövegben nem voltak vastag betűs kiemelések,
apró bekezdésekbe tördelt felsorolások. Ezeket a könnyebb áttekinthetőség
kedvéért készítettem (illetve ilyen lábjegyzetek készülhetnek a jövőben
is).
Fáy Árpád, 2004 február
MAGYARORSZÁG
ALKOTMÁNYA
ÍRTA: CSEKEY ISTVÁN
A KOLOZSVÁRI
EGYETEM NY. R. TANÁRA
BUDAPEST,
1943 - KÖNYVNAP
R E N A I S S
A N C E K Ö N Y V K I A D
Ó
COPYRIGHT BY RENAISSANCE KÖNYVKIADÓ 1943
Felelős kiadó: Káldor György
PÉCSI IRODALMI ÉS KÖNYVNYOMDAI RT.
A nyomdáért felelős: Schender Károly