KIÁLTVÁNY
A
MAGYARSÁGHOZ ÉS A VELE EGYÜTTÉLNI KÍVÁNÓ
NÉPEKHEZ,
KÖZÖSSÉGEKHEZ
Magyarország
alkotmányos rendje 1944. március 19-én megszakadt. A nemzeti szocialista
uralommal egyet jelentő német megszállást a II. világháborút követően
– a bolsevista uralommal egylényegű – szovjet megszállás váltotta
fel.
A
nyolcvanas évek elején az internacionalista bolsevizmus érdekházasságra lépett
a kozmopolita monetarizmussal. Ennek haszonélvezői elvtelen paktumokkal,
korrupt megállapodásokkal körülbástyázott választással megszervezték
az egypártrendszerről a színlelt többpártrendszerre való áttérést. Így
az 1989-90-es fordulattal létrejött a pénzügyi rendszer és a termelővagyon
zömének kisajátításán alapuló szervezett magánhatalom, s ténylegesen
ez gyakorolja a főhatalmat az állam
fölött. Valójában az állampolgárokat továbbra is kizárták a közügyekről
való döntésekből. Az államhatalom hiába oszlik meg törvényhozó, végrehajtó
és bírói hatalomra, mert a magán háttérhatalom a birtokában lévő pénzrendszerre,
termelővagyonra és médiára támaszkodva biztosítja, hogy az államhatalom
képviselői rendre e háttér-magánhatalom érdekeit szolgáló döntéseket
hozzanak a társadalom zömének a rovására. A felszínen megjelenő
„jobb- és baloldal” színjátéka csak e valóságos helyzet álcázását
szolgálja.
A
mai négypárti-egypártnak nincs a társadalom elé tárható jövőképe!
Tényleges
törekvésük ugyanis – a háttérhatalom szolgálatában – egy olyan
Magyarország, amelyben a multikat kiszolgáló mintegy tízezer magyar nagytőkés,
akik élvezik „a tőke szabad áramlásának”,
a profit mindenek fölé helyezésének hasznát, uralkodnak kilencmillió
kilencszázezer nyomorgó, magyarságát is elveszített proletáron. Ezt a jövőképet
persze nem lehet a választópolgárok elé tárni.
Hazafias
lelkiismeretünkre hallgatva, félretéve minden különbséget, egyéni törekvést
és megosztó érdeket a nemzet,
a haza érdekében életre hívtuk az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító
Nemzetgyűlést Előkészítő ORSZÁGOS NEMZETI BIZOTTMÁNYT, hogy soraiba szólítsuk
a parlamenten kívüli pártokat, politikai erőket, a történelmi egyházak
vezetőit, a kamarák, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, a
magyarországi nemzetiségek képviselőit, a tudományos és művészeti élet
nagyjait, az egyetemek vezetőit, a nemzeti emigráció legjobbjait, a határokon
túli magyarság küldötteit, a Szent Korona-tanban a magyarsággal együtt
élni kívánó testvérnépeket és közösségek küldötteit, valamint országunk
megyéinek és fővárosának küldötteit. Az Országos Nemzeti Bizottmány történelmi
küldetése, hogy előkészítse
és összehívja az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlést.
A cél: helyreállítani az alkotmányos jogfolytonosságot és jogfejlődést.
A szélsőséges
vagyoni viszonyokon alapuló pénzuralmi renddel szemben gyakorolni akarjuk
ellenállási jogunkat minden szellemi, jogi, törvényes eszközzel. A történelmi
alkotmányosság helyreállítása alapján olyan közhatalmi rendszert lehet
és kell létrehozni, amely biztosítja a döntések nyilvánosságát, áttekinthetőségét,
az állampolgárok közösségei által való ellenőrizhetőséget, és a választópolgároknak
azt a jogát, hogy a közérdeket rögzítő választási szerződést megszegő
képviselőiket visszahívják, és ennek révén az államélet minden
szereplőjét, aki a közérdeket
sértő döntést hoz, megfosszák közhatalmától. Vissza kell térnünk a kétkamarás
országgyűléshez, melynek felsőházában helyet kapnak a szakmai
szervezetek, az érdekvédelmi szervezetek, a nemzeti erkölcs védelmét
hivatásuknak tekintő történelmi egyházak küldöttei; amely felsőház gátja
annak, hogy az alsóház a közérdeket sértő, alkotmányellenes törvényeket
hozzon.
Mi kell, és mi nem kell országunk népének?
NEM
KELL a GDP (a nemzeti össz-pénzforgalom) állandó növelése,
NEM
KELL a külföldi tőke mindenáron való becsábítása,
NEM
KELL a világpiaci versenyképesség erőltetése, mert mindezek arra szolgálnak,
hogy a bankokat és az exportot kezükben tartó multikat és hazai milliárdos
kiszolgálóikat továbbgazdagítsák, népünk nagy többségének továbbszegényedése
révén.
KELL
a történelmi alkotmány visszahelyezése az ország társadalmi rendjének
alapjává, és így az 1944-es német megszállással megszakadt alkotmányos
jogfolytonosság helyreállítása, és erre az alapra építve a független,
jóléti, természetbarát Magyarország megteremtése.
A közérdeknek
elkötelezett magyar szakemberek által kidolgozott jövőkép:
természetes
társadalom, azaz független, jóléti, természetbarát Magyarország; általános
létbiztonság; négy év alatt kétszeresre emelkedő reáljövedelmek; szociális
piacgazdaság munkanélküliek, hajléktalanok és eladósodottság nélkül;
közkézben, társadalmi ellenőrzés alatt tartott oktatás, egészségügy
és közüzemek; létminimum szintű családi pótlék; a környezetpusztítás
megállítása; alulról, önrendelkező közösségekből fölépülő részvételi
demokrácia.
Ez a program egyre erősödő, nagy szellemi világáramlathoz kapcsolódik: a
pápai szociális enciklikákhoz, a világ nagy antiglobalista, humanista
mozgalmaihoz, az általuk az utóbbi években közzétett jövőképekhez.
Itt
az idő a nemzeti összefogásra, a közös cselekvésre!
Felhívjuk az ország összes településén élő, nemzeti elkötelezettségű
honfitársunkat, hogy - mint 1956-ban – mindenütt
hozzák létre a helyi nemzeti bizottmányokat! A helyi nemzeti
bizottmányok azonnal jelezzék megalakulásukat az Országos Nemzeti Bizottmány
titkárságával (1092 Budapest, Üllői út 45. /volt Kilián laktanya/ III.
315. telefon és fax: 1-215-0034, e-mail: novokem@axelero.hu).
Az
ország valamennyi nemzeti bizottmányának egyetlen feladata tehát: felkészülni
és megjelenni Budapesten, 2004. március 15-én 11 órakor a rendszerváltó
nagy ünnepen, a Magyar Világtalálkozón, a Szent István Bazilika előtti téren,
hogy közösen legitimizáljuk a Nemzetgyűlés alakuló ülését. A határokon
túlról is várjuk a küldötteket.
Széchenyi
Istvánnal valljuk:
„A
Szent Korona-tan olyan régi malaszt, hogy azt valóban úgy kell tekinteni,
mint védangyalunkat. Legszentebb kötelességünk tehát ezt védelmezni, hazánk
minden lakosára átruházni!”
2004.
január 10.
Az
Országos
Nemzeti Bizottmány alapító tagjai:
Balog
Barna újságíró,
Bakos
Batu polgármester,
Balla
Tíbor,
Beck
György,
Dohán
Mihály mérnök,
Dr.
Bándi Kund nemzetközi jogász,
Dr.
Bene László ny.egyetemi tanár,
Dr.
Drábik János a Szer volt. szerk.,
Dr.
Nagy Attila orvos,
dr.
Szeszák Gyula jogász,
Dr.
Szőllősi József jogász,
Dr.
Tóth Tibor eszmetörténész,
Dr.
Zacsek Gyula közgazdász,
Frik
László,
Giczy
György,
Haranghy
Sándor,
Dr.
Keserű József,
Kincsesné
Salca Mária ny. mérnök,
Könyves
Tóth Pál,
Mándoki
Andor mérnök-közgazdász,
Marek
Tibor,
Romhányi
László rendező,
Siklaky
István közgazdász,
Szőllősi
Csaba közgazdász,
Szöllősi
József jogász,
Takács
András közíró,
Tőke
Péter író,
Varga
László mérnök,
Zielinszki Szilárd mérnök,
Zielinszki Szilárdné vegyészmérnök