Vissza a főoldalra * 

Alkotmányossági Műhely és Fórum - Meghívó

A klasszikus európai alkotmányosság a Magna Chartával és az Aranybullával kezdődött.

Klasszikus európai fogalmak szerint a hatalom, erkölcs, tudás egymás mellé rendelendő.

A természetjog, a klasszikus európai alkotmányosság, és az ENSZ alapelvei szerint a készülő európai unió nem alkotmányos szerveződés – hamis az uniós alapszerződést alkotmánynak nevezni.

És mindezek alapján ki kell nyilvánítani, hogy magyar fogalmak szerint

lényegi különbség van az alkotmány és az alaptörvény között, a magyar alkotmány nem alaptörvény!

Meghívó

II. és III. Alkotmányos vitanapokra

– március 19-20. – április 17. -

A rendező szervezetek:

Alkotmányossági Műhely, Százak Tanácsa

Időpont:

II. vitanap 2004 március 19-én, pénteken délelőtt, gyülekező 9 órától, program 10 órától délután 5 óráig

III. vitanap 2004 április 17-én, szombaton délelőtt, gyülekező 9 órától, program 10 órától délután 5 óráig

Helyszín:

„Református gyülekezeti terem” Budapest, X., Bihari u. 9/a. (megközelíthető 3-as villamossal Örs vezért terétől, illetve a Metró Ecseri úti megállójától az Örs vezér tere felé az első megállónál- a villamos a Bihari úton halad, bejárat a mellékutcából – parkolási lehetőség a Bihari utca és Belényessy utca saroknál)

Üdvözlettel

Fáy Árpád

Nyilatkozat az alkotmányért

Célunk az alkotmányosságért kiálló kezdeményezések, törekvések találkozásának segítése, felülemelkedve a napi politika szempontjain - és nem a társadalmi-politikai ellentétek kiélezése.

Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy nem szabad engedni a kísértésnek, hogy „fegyelmezetten hallgassunk” a gondolkodásunkat, értékítéletünket meghatározó alkotmány stratégiai kérdéseiről - a reálpolitika taktikai sikerei érdekében.

A magyar alkotmány alapelvei - mint a magyarság kétségtelen kincsei - önazonosságunk támasztó oszlopai, amelyek jól illeszkednek az Aranybulla és a Magna Charta idejéig visszamenően a legnemesebb európai hagyományokhoz, s a modern időkben az ENSZ számos természetjogi elvet alapul vevő szellemiségéhez. Ezek erősebbek minden hatalmi kényszernél, politikai taktikánál, önkényuralmi előírásnál - legyen szó belső törvényről, vagy nemzetközi önkényről.

A magyar alkotmányos jövő csak az alkotmányos hagyományainkhoz való élő kapcsolat kialakításával képzelhető el. Úgy kell rendezni a magyar közjogot, hogy a történelmi alkotmány magvát jelentő alapelveket az alkalmazott törvények és nemzetközi szerződések ne sértsék, hiszen ezek az elvek Európa, az emberiség közös kincsei.

A történelmi alkotmány tudomásul vétele tehát nem pártpolitikai kérdés, hanem a magyar közélet szereplőinek kötelezettsége egyeztetésre és összefogásra.

Százak Tanácsa 2004 február 4. - Alkotmányossági Műhely és Fórum …

 

II. vitanap programja: 2004 március 19-én, pénteken délelőtt 10 órától délután 1 óráig

Közgazdasági szabályozás – alkotmány - unió

Fáy Árpád: A közgazdasági szabályozás alkotmányosságának jelentőségéről

Loppert Csaba: Szociáldemokrata értékek és közgazdasági szabályozás

Z. Kárpát Dániel: Az unió szabályozási terveiben a magyarság gazdasági önszervezési lehetőségeiről – felkért hozzászóló

Pavics Lázár: Alkotmányos értékek megfoghatatlansága és a konkrét közgazdasági számok

Rozgonyi Ernő: Küzdelmek és elméleti rálátás a közgadaságszabályozásra

Dr Kindler József: Erkölcsi értékek és szabályozási lehetőségek

Kérdések, megjegyzések

Délután 2 órától

Tájékoztató jogfenntartó nyilatkozat ismertetése, aláírása

Európa széles közvéleményéhez és kormányaihoz.

Megemlékezés 1944. március 19-ről

Eszmei különbségek a magyar alkotmány megítélésében a nemzeti mozgalmak körében:

Alkotmányossági Műhely, Százak Tanácsa, valamint Aquinói Szent Tamás Társulás (Rászlai Tibor), Magyar Nemzeti Front (Rozgonyi Ernő), Magyarok Világszövetsége (Zétényi Zsolt előterjesztésében), Összmagyar Testület (Bartis Ferenc), Sárospataki Konzervatív Kör (Kiss Endre József), Szabad Magyarországért Mozgalom (Takács András), Trianon Társaság (Galla János), Vitézi Rend, és Bernáth Zoltán bíró magánvéleménye

Befejezésként: könyörgés-ima

az emberi személyiséget tisztelő társadalompolitikáért, társadalmi intézményrendszerért, a diktatúrát fogalmilag kizáró európai magyar történelmi alkotmányért.

 


III. vitanap programja: 2004 április 17-én, szombaton délelőtt 10 órától délután 5 óráig

2004 április 30 előtti utolsó rendezvényünk.

Európa - alkotmány és autonómia

Fáy Árpád: Az autonómia fogalmáról határon túl és határon innen, Európában

Tudós Takács János: A „tökéletes társaság” és az autonómia

dr Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke levelének ismertetése

Áttekintés a határon túli magyar autonómiák helyzetéről, a határon belüli autonómiákról, és az európai Unióban az autonómiák jövőjéről (felkérések folyamatban, részletes meghívó a www.alkotmany.ngo.hu c. honlapon lesz olvasható, külön postai írásos meghívót a III. vitanapra nem küldünk - FÁ)


 

"... Alkotmányunk … fontos elve a személyes jogok nagy tiszteletben tartása.

Nálunk a státus eszméje, véve azt ó-görög vagy új francia értelemben, ismeretlen. A státus nálunk nem nyelte el az egyént, inkább állíthatni, hogy az egyéni jog magasabban áll a státus jogánál. Példákat idézhetnék fel arra, a személyi szabadság mind politikai, mind magánjogi tekintetben mi féltékeny gonddal biztosíttaték a közhatalom elnyomása ellen, a személy egy szent oltár volt, melyet tilos illetni, hajléka egy erős vár, melybe a bíró is, kezében ítélettel, csak bizonyos formák közt léphet. Inkább szívesen tűrtünk némely veszélyt, mi érhetett, semhogy a törvény nagyon is korlátozzon cselekvéseinkben. Századok óta elvesztők népi szerepünket az európai nemzetek között, de honn a magyar polgár mindig oly szabad volt, mint szabad az angol. Soha nem engedtük magunkat a státus szörnyeteg s meddő eszméje által elnyeletni, mely mindenben minden akar lenni; mindig a státus fölébe helyeztük a nemzetet, mint népfajt, és e fölébe a személyt, mint erkölcsi lényt..."[1]


[1] 1861-es levélből részlet (Szemere Bertalan, Páris. febr. 4.).

Vissza az oldal tetejére