Vissza a főoldalra *

 A szerkesztő személyes oldala

  1. A szerkesztő részben írja a honlap fő témakörének szövegeit, az alkotmányosság belső logikájának feltárására törekedve.

  2. részben szerepel a szerkesztő irodalomlistája a nyitó oldal alján "szerkesztő" címszó alatt

  3. harmadik minőségben pedig egy vallomás-szerű összeállításban ötletek, gondolat-foszlányok arról, hogy milyen világban szeretne élni - a honlap szerkesztője, mint kezdeményező - mert ami az alkotmány ügyét illeti, azt most mintha még nehezebb lenne feszegetni, mint 10 évvel ezelőtt (1996-206)

  4. siker az lenne, ha idővel egy-egy témakörben szakértők is szerepet vállalnának - de mióta ezt a próbálkozást elkezdtem, azóta kiderült, hogy erre más, nálamnál sokkal nagyobb erőkkel fogalmazott honlapok készülnek környezetvédelem és ezernyi más címszavakkal. A "blog" műfaját pedig a paprikajancsi megutáltatta velem.

  5. az utopia és az uchronia mintájára egy mesék-vágyak országát képzelhetek el, amelyről számtalan ponton kiderülhet, hogy lassan uniós előírás lesz, ne adj Isten fedezeti támogatás nélkül, ahogy az nálunk szokásos (lásd az önkormányzati feladatok elsikkasztott fedezeteit 16 éven át, négy kormány, miniszterelnök asszisztálásával) FÁ.

A főváros és minden település

a rendszerváltás kárvallottjainak kompenzálása

a szemét kezelése (megelőzés, szelektív kezelés, utólagos semlegesítés (szemétbányák tényleges felszámolása, rekultivációja)

Az országgyűlés funkcionális tagolása

a fővárosnak

(és minden településnek)

üde zöldnek és egyszerre részben árnyékot adónak is részben naposnak kellene lennie az emberi településnek

  1. tűzfalakon futónövénynek kellene zöldellnie a városokban ~ a nagy udvarokat ha megnyitják sétáló utcának, parknak, akkor jelentős adókedvezményt kapjon a tulajdonos, a lakóközösség, vagy minden bérháznak legyen udvar-adója, amelyet elengednek, ha megnyitja kapuit, merthogy nem gettókat építgetünk

  2. a befuttatott tűzfalak körül pedig maximális közbiztonság legyen, mert ami most van 16 éve, azt úgy élem meg, mint amikor kutyákat uszítanak a vándorra a falu szélen

  3. minden utcán fák sorakozzanak kétoldalt, ahol lehet középen is (Bp Andrássy út) ~ jelentős adónemet kellene felajánlani, mint kedvezményt, hogy megérje kertes háznak, emeletes bérháznak, közintézménynek, iskolának és kórháznak a környékén, utcán és udvarán pótolni a  kipusztult fákat, karban tartani a meglévőket, minél nagyobb zöldfelületet tartani, megérje az esővizet öntözésre gyűjteni, tehát pld zöldfelület fenntartási adó formában, amit az önállóan gondozott, létesített fák-bokrok-lugasok, futtatott falak arányában kedvezményként le lehet írni(tehát nem vissza igényelni, hanem be sem fizetni)

  4. a napfényes sarkokat, parkrészeket is elő lehetne írni %-ban

  5. a zöldfelülethez padok tartozzanak, egyébként nincs adókedvezmény.

  6. a városnak, kerületnek érje meg a foghíjakat parkként megtartani, parkosítva játszótérként, pihenőként

csendesnek, derűsnek kellene lennie

  1. a megnövelt zöldfelület eleve járna zajcsökkenéssel

  2. nagyobb utak mellett a zajvédelem az út fenntartójának kötelessége legyen, és civil kezdeményezésre a zajforrás utakat le lehessen bíróilag zárni a forgalom elől

  3. az erősen zajvisszaverő felületek átalakítása ~ pl házfalak, kerítések, útburkolat stb

közlekedés

  1. az ötvenes évek szintjére kellene csökkenteni az utak autóterhelését - főleg a parkolásban ~ fedett parkolók, pince és tetőgarázsok, a garázsok is zöld felületbe burkoltak

  2. tömegközlekedés fejlesztése

  3. bicikli közlekedés általánossá tétele

  4. sporteszközök pártolása ~ korcsolyák, lovas közlekedés, vízi közlekedés, egyéb

lakó-sűrűség, biztonság, hajléktalanok, reklám

  1. a lakósűrűség normáit vidékenként, építkezési övezetekként kell megállapítani. Az elsődleges szempont az "élhetőség" kell legyen ~ valószínű, hogy mentálhigiéniailag (lelki egészség szempontjából) a mai városi laksűrűség minden övezetben túlzott, önmagában túlzott stressz okozója, tehát csökkenteni kell ~ az "élhető" szintű lakósűrűség jelentős adókedvezménnyel kell járjon

  2. a biztonság általános szempont kell legyen, mint mások szabadságának védelme, minden lehető eszközzel erősítve ~ nevelés, sajtó, rendőrség, törvények, stb

  3. a hajléktalanság a közösség veszélyeztetése és az egyén alapjogainak lényegi sérelme ~ életvitelszerűen a hajléktalanság ne legyen szabadságjog (egészségi, lelki, közbiztonsági okokból), az alapellátások költségforrása más célra ne legyen elvonható, spekulációs céllal az anyagilag és más szempontból hátrányos, alsó megélhetési rétegek ne legyenek kiszoríthatóak a szabad ég alá (piac stb hamis jelszóval se külső sem belső erőcsoportok nyomására), különösen a hajléktalanok gyerekeivel nem lehet megtenni ennek az életformának a megtűrését.

  4. a reklámok a környezeti szennyezés egyik legbántóbb formáját jelentik ~ a reklámok információs körbe csatolását a legkeményebb eszközökkel kell elérni (oktatás, törvények, háttér-intézmények, büntetés): a hamis, félrevezető, ellenőrizhetetlen, a környezetet szennyező reklám ellen védeni kell a települést, a társadalmat.

 

stb-stb.

És a végén kiderül, hogy ezek nem ilyen naturális kérdések végső fokon, hanem mind-mind visszavezetnek a krónikus társadalmi bajokhoz, és azon belül is minél hosszabb távon az alkotmányossághoz. - FÁ

Vissza az oldal tetejére