From: Fáy Árpád [mailto:fay@ngo.hu]
Sent: Friday, February 15, 2008 9:10 PM
To: alkotmany@ngo.hu
Subject: Egy pontosítás

Történeti tudat és hétköznapi vitatkozó eszmecserék.

Köszönetet mondtam a megjegyzésért dr Zlinszky Jánosnak. Majd eltelt pár nap (2 db), és a következőre gondoltam:

1. meg kell jegyezni, hogy régóta ismétlődő szemléleti különbség került elő.
   1. Számomra a nemzet fogalma, jelentése jogilag is változott 1848-ban, kiterjesztőleg, onnan mindenki a nemzet tagjának tekintendő, és tudtommal Deák Ferenc alkuja is ezt fejezte ki.
   2. Tehát mint minden más fogalomnak (ha egészen pontosan akarom a jelentését megadni) egyebek mellett a közlő személyét, a hallgatóságát, a közlés közegét, és időpontját is figyelembe kell venni.
   3. Tehát ha pedagógiai vagy kutatási céllal folytatnánk vélemény cserét, akkor Dr Zlinszky János definíciója minden igényt kielégíthet - mondjuk az 1840-es évek elején.
   4. De tudtommal a kiegyezés óta "hivatalosan" is más a helyzet, főleg ha a történelmi alkotmányos hagyomány kiemelkedő teoretikusait vesszük alapul Deák Ferenc és 1944. március 19 között.
   5. Amit kevésbé értek, az az, hogy az emberjogi aktivisták, partizánok és egyéb konjunktúra hajszolók mi kivetnivalót látnak a politikailag szervezett, tagjaival szolidáris nemzeti közösség ideájában (ahol az emberek egymást személyiségnek tekintik)?
      1. Persze tudok egy sereg közszájon forgó interpretációt, de átérezni, megérteni nem tudom őket - mint értelmi-érzelmi valóságot, szükségszerűséget.
2. Közben a mai napon volt egy másik beszélgetésem, amelyik felértékelte számomra a nemzet fogalmának kérdését. Olyasmiket hallhattam, hogy
   1. senkit sem érdekel már a természetjog, mert nem is tudjuk mi az, nem is érdekel senkit, nem közösség-képző értékrendi alap
   2. nem létezik már a nemzeti közösség, tehát ne kacérkodjunk a "nemzet akaratával"
   3. az alkuk rendszere, küzdelme a valóságos társadalmi rendszert formáló közösségi akarat, nem az alkotmányos hagyomány.

Tehát nem dr Zlinszky érveit soroltam a 2-es pont alatt, hanem egy társalgásét, amelyben felrémlett bennem, hogy a nemzet fogalmáról mennyire egyszerűbb vitatkozni, mint a természetjog közösségképző szerepének tagadásáról. Felidézve az elmúlt 8-10 év alkotmányosságról szóló vitáinak emlékét, azt kell mondjam, hogy talán idő kell, amíg helyére tudjuk tenni mindazt, amire rábukkantunk:

1. az alkotmány és alaptörvény funkcionális különbözőségére - és ebből következően a mai XX-as törvény bumfordi önkény §-ára, amelyben leszögezi, hogy a magyar alkotmány nem más, mint az alaptörvény (függetlenül a magyar történelmi alkotmány identitásképző szerepétől, kétségtelen magas elvi logikai színvonalától, a rendszerváltási-talpraállási társadalmi koncepció megalapozhatóságát nyújtó lehetőségtől stb-stb).
2. felszínre került a magyar alkotmányos hagyomány természetjogi megalapozottsága - ami európai kultúránk, létünk sarokköve.
3. alátámasztja értékrendjével a politikai, jogi, közgazdasági társadalom-szabályozás számára a társadalmi alany és eszköz egyértelmű szétválasztását - a személy és a személyi lét eszközeinek határozott különbségtevésével.

és a sor még hosszan folytatható

Más oldalról azt is meg kell fontolni, hogy a jelen légkörben mit tehetünk.

Egy valamire való nemzetgyűlés bár kívánatos volna, de tényleg nem tűnik valószínűnek a legközelebbi időben.

Mégis le kell szögezni, hogy a nemzetgyűlés

1. funkciója az alkotmányos identitásunk alapját képező történelmi alkotmányunk közjogi-politikai elismerése lenne
2. a benne szereplő "nemzet" kitétel pedig nem a százötven évnél korábbiak szerint a politzálók szűkebb körét jelentené benne,
   1. hanem a politikailag szervezett, önszerveződésre kész
   2. tagjaival szemben szolidáris társadalom képviseletét - az alaptörvény és az egész törvényi rend alkotmányos evidenciákhoz illesztésében.
   3. hosszú távú folyamatában a jogkiterjesztés logikáját tovább érvényesítve - például a köztulajdon újabb kori újra definiálásában.
   4. Tehát nem zárná ki a modern élet megkívánta folyamatok szervezését, szabályozási gondozását, hanem az alany (például természetes személy) és eszköz (például jogi személy) mivoltának, szerepének, egymást feltételező, de egymástól eltérő funkciójára támaszkodást tenné lehetővé. HELYÉRE KERÜLNÉNEK A DOLGOK.

A történeti tudat azt jelenti, hogy eligazodunk a történeti folyamatok, változások, átrendeződések, gondolkodási és fejlődési lépcsők világában. Nem könnyű feladat. Nem is vagyunk rá felkészítve.

Viszont igen fontos lehet, mert az élet nem csupán fogyasztási cikkek vásárlásából áll. Tehát az olyan kis-szerű praktikákat, mint továbbélő buzgó osztályharc és hasonló partizánosdi - sürgősen abba kellene hagyni, mert kudarcaink elsősorban a felelőtlen, a kommunista korszakból hátramaradt hatalmi billentyűk és praktikák birtokában kiszoríthatatlannak tűnő, mindent össze romboló rossz reflexeknek tudható be.

Kezdjük hát el az emberi energiákkal való tisztesebb törődést- kezdve az alkotmányos hagyományon és a nemzet fogalmának, közösségének türelmesebb, óvatosabb kezelésén.

Tisztelettel-üdvözlettel

Fáy Árpád

   Vissza az oldal tetejére