From: Fáy Árpád [mailto:megujulas@ngo.hu]
Sent: Sunday, February 03, 2008 11:58 PM
To: 'Blueskies346@aol.com'
Subject: RE: [Dokumentum] Nincs jo helyen a Szent Korona a Parlamentben? - NewYorkTime...

<<<<Az alkotmányos alapértékekről,
a közösség természetjogi erkölcsi alapjairól
senki sem mondhat le mások,
például a társai vagy az utódai nevében!!!>>>>

Kedves Sándor!

Legutóbbi leveledben vitát emlegettél, amely reményeid szerint megindulhat valamilyen körben.

Akkor hát általam elérhető körben közzé teszem levélváltásunkat.

Legutóbbi leveledhez fűzött megjegyzéseimet <<<<_>>>> zárójelbe téve igyekszem egyértelműen megjelölni.

Leveleidet köszönve üdvözlettel

Fáy Árpád

From: Blueskies346@aol.com [mailto:Blueskies346@aol.com]
Sent: Sunday, February 03, 2008 3:53 PM
To: megujulas@ngo.hu
Subject: Re: [Dokumentum] Nincs jo helyen a Szent Korona a Parlamentben? - NewYorkTime...

Kedves Arpad!

Csak roviden par pont.

1. Van a nepnek joga vagy nincs, a korona-tan es a nepszuverenitas elve osszeferhetetlen. Valasztani kell. Az is valasztas, hogy nem csinalunk semmit es hallgatolagosan elfogadjuk a torvenytelen jelent, ahogy Zsolt latja.  <<<<A népszuverenitás elve, főleg a mai leszűkített mechanizált értelmezésében a szentkorona szuverenitásával szemben nyilvánvaló, hogy természetjogi evidenciát és józanságot sért, mert képtelenségekre vezetett. >>>>

2 Szerintem a korona-tan kerdese osszefugg a tarsadalmi szervezettel. A Korona illetve kiralysag hagyomanyos, rendi tarsadalmat kepvisel, ahol a minoseg es nem a leadott szavazatok szama a donto. Szilard leo, a zsido fizikus mondta allitolag, hogy a harom tobb, mint a ketto, de az, hogy harom tudatlan ember szavazata tobbet er mint ket okose, az ab szurdum!  Igy a mai proletar, sot,lumpenproletar szellemu tarsadalomnak lehet, hogy megfelelobb a nepszuverenitas, szavazatok szamlalasa, es az orszag zuhan a melybe. Ugy nez ki, hogy vilagmeretben is a mennyiseg forradalma gyozott a minoseg uralma ellen. Ezert, ha vissza akarunk terni a hagyomanyokhoz, a minoseg forradalmat kell megcsinalnunk. Nem lesz konnyu feladat. Deak ugy latszik annyira elamerikaisodott, hogy megelegszik a manapsag nepszeru mennyiseg uralmaval.  <<<<A minőség és mennyiség szembeállításával nem tudok mit kezdeni. Számomra a struktúrákat kell figyelembe venni. És a szellemi-érzelmi minőségeket. A minden ember egyazon szavazat az emberi személyiség ideájának elkorcsosítása, megcsúfolása a mai körülmények között. Az államforma egy eszközrendszer típusa. az állam nem alany. A termsézetes személy egyén, és annak közösségei az alanyok. Az alany megválasztja az eszközt, és tetszése szerint formálja, alakítja. Nem fordítva. Nem az eszköznek van alárendelve az alany. Az alany szabadsága a magyar alkotmányosság lényege. Az állami eszközrendszer formája másodlagos kérdés.>>>> 

3. Az allamformakkal kapcsolatban a politologia alapveto kurzusan meg kellelett tanulni Arisztoteles tanait: Ezt irtam cikkemben:
Mielött a királysag intézményét tárgyanánk, hasznos lesz felidézni Arisztotelesz görög filozófus véleményét az államformákról.  Aristoteles szerint harom (illetve hat: harom jo es harom rossz) allamforma valtogatja egymast; egy szemelyes uralkodo, tobbszemelyes es a sokasag uralkodasa. Másszoval van a jó monarchia de amikor az zsarkosagba illetve diktátorságba sülyed, ezt felváltja az arisztokracia amelyet mikor  oligarchiaba sulyed, felvaltja a népuralom amely idövel a csöcselék uralmába sulyed, es utana kezdödik ujra a monarchiaval. A Wikipedia az alábbiakban ismerteti Arisztoteles államformákról szóló tanát.
“A Politikában kifejtett tan szerint összesen hat államforma létezik. Ezek helytelenek vagy helyesek attól függően, hogy a vezetők kizárólag saját magánérdekükre gyakorolják-e a főhatalmat, vagy a köz javára.
Ezek közül három a helyes államforma:
 a királyság (basileia), melyben egyetlenegy ember gyakorolja a· közjó érdekében a legfőbb hatalmat;
 az arisztokrácia, melyben egynél· többen ugyan, de azért mégis kevesen szintén a közjó érdekében gyakorolják a legfőbb hatalmat;
 a tulajdonképpeni politeia, vagyis a cenzusra alapított· köztársaság; melyben a tömeg, a sokaság gyakorolja a közjó érdekében a legfőbb hatalmat;
a három helytelen államforma pedig – ez utóbbiak rendre az előbbiek elfajulásai:
 a türannisz elfajulása a királyságnak, ugyancsak· egyetlenegy ember gyakorolja, de nem a közjó érdekében, hanem a saját maga előnyére a legfőbb hatalmat;
 az oligarchia elfajulása az arisztokráciának,· ebben egynél többen ugyan, de azért mégis kevesen a saját magánelőnyűk érdekében gyakorolják a legfőbb hatalmat;
 a demokrácia elfajulása a politeiának;· ebben a sokaság, a tömeg a saját magánelőnyére gyakorolja azt. 
Tehát nincs államforma, amely egyszer s mindenkor a “legjobb,” de a jók közül az egyéni uralkodó a legjobb, és a népuralom is lehet kezdetben jo, amikor az oligarchiabol kell kiszabadulni, de mikor a demokracia is elromlik, Arisztotelesz szerint a csöcselékuralom a leheto legroszabb allamforma.
Szerintem eljutottunk az arisztoteleszi allamformák olyan kombinációjához ahonnan csak gyökeres rendszer es allamformaváltással tudunk kiszabadulni. A “demokráciának” nevezett lumpenproletar vagy csöcselek-uralom látszata alatt úgy nevezett “szabad választás” eredményeként olyan oligarchiák kerültek hatalomra, amelyek a saját érdekükben hazudnak, lopnak, zsarolnak, és teszik tönkre a nemzetet. Arisztotelesz szerint ebben az esetben a logikus lépés az egyéni uralkodó rendszer, a modern korona-tan szerü azaz alkotmányos királyság visszaállitása."  <<<<Tehát javaslatod szerint a hatalmi rendszer változásának ősi idők óta ismeretes, megfogalmazott dinamikáját kell figyelembe venni, és ebben a változási folyamatban most éppen a királyság előszobájában vagyunk - szerencsés esetben. Nem tudom. Én nem ezt látom legfontosabbnak, de én sem lehetek mindent-látó. Ha a hatalmi rendszer fejlődési dinamikájának folyamatát tekintem, akkor engem az érdekelne, hogy az intézményi struktúrákban milyen változást kellene kiérlelni (erkölcsi alapok és társadalom szabályozási modellek kapcsolat rendszerében például) - amelyek HELYETT pótszerként az egyszemélyi hatalmi pozíciót önmagában megoldásnak tekinteni vakvágányra vezethet. >>>>

 4. Ami a kiralysagot illeti, az egyaltalan nem idejetmult intezmeny. Ma a legstabilabb orszagokban monarchia van. Mint cikkemben irom, "Egy 1990-ben megjelent lista szerint Európában 11 monarchia van, ebböl hét királyság, Anglia, Belgium, Spanyolország, Norvégia, Svédország, Dánia, és Hollandia, a többi négy hercegség. Ezen kivül még van 15 monarchia a világon. Európa legstabilabb országai királyságok. Ezek szerint a monarchia nem egy kihalt, középkori intézmény."  <<<<Nem tudok hozzá szólni. Amiben biztos vagyok, az az, hogy királlyal vagy anélkül, királysági vagy más államformában, de a természetjogi alapokhoz való ragaszkodás a döntő. Utána lehet egyebekről értekezni (ami nem lekicsinylés, hanem a viszonyítás, súlyozás igénye).>>>> 

 5. A termeszetjog az egyenre vonatkozik. Tarsadalmak konvencion, kozmegegyezesen alapulnak.  <<<<Ez súlyos tévedés, felhívom a figyelmedet. >>>> ¤¤¤ <<<<A természetjogi evidenciák és a konkrét szabályozási megoldások, közmegegyezéssel kialakítható valamely változatának mibenléte nem keverhető össze.>>>>  Es az egyen termeszetes joga (szerintem) hogy allamformat valasszon, illetve eldontse, milyen tarsadalomban akar elni. Ebbol kovetkezik a kivandorlas joga: ha nem tetszik ez a rendszer, koltozz oda, amelyik kedvedre valo.  <<<<Túlterheled az általad mondottakat. Az egyéni szabadságot ne a közösség terhére akarjad gyakorolni, méltányolni. Éppen a magyar alkotmányos hagyomány lényege, hogy az egyéni szabadság a közösségben teljesedhet ki. Amit az utolsó bekezdésben mondani találtál, az első olvasatra igen védtelenné tenné a mindenkori következő nemzedéket a szülők meggondolatlansága vagy éppen zsarnoki alávetettsége által.>>>> ¤¤¤ <<<<Az alkotmányos alapértékekről, a közösség természetjogi erkölcsi alapjairól senki sem mondhat le mások, például a társai vagy az utódai nevében!!!>>>>

Ragodj ezen. Tobbre most nincs idom,

Remelem, mas is ragodik majd, es egy vita alakul ki, masok reszvetelevel is.

Olel,

Sandor

In a message dated 2/2/2008 11:59:11 P.M. Eastern Standard Time, megujulas@ngo.hu writes:

Deák Istvánnal szemben nem akartam azt mondani, hogy _ _ _ szóval nem akartam nyers lenni.

Mit mondjak neki, hogy úgy beszél, mint egy exportált ügynök?

Á

From: Fáy Árpád [mailto:megujulas@ngo.hu]
Sent: Saturday, February 02, 2008 11:39 PM
To: 'Blueskies346@aol.com'
Subject: RE: [Dokumentum] Nincs jo helyen a Szent Korona a Parlamentben? - NewYorkTime...

Kedves Sándor!

Alábbi leveledre válaszolva:

Nem tudom, ismered-e Deák urat.

Deák úr elfelejtett válaszolni nekem. Cimkézte, lesajnálta a magyar nemzetet, a történelmi alkotmány híveit hangsúlyos fórumokon, de amikor megjegyzéseire óvás érkezett, akkor csendben maradt.

Tehát nézzük tovább Deáktalanul a korona és köztársaság vagy demokrácia kérdését önmagában.

Szerintem a kérdést érdemben akkor lehet megtárgyalni, ha olyan vizsgálódási szintet (alaphalmazt) választunk, amelyből jó esetben a válaszok az egyes részkérdések ügyében levezethetők.

Zétényi nem egy elméleti ember, nem csodálom, hogy nem tudsz pragmatikus közelítésével mit kezdeni. Abban a reményben, hogy legalább jó szándékú nem részletezem véleményemet vele szemben új megfogalmazásban. a régebbit lásd http://www.alkotmany.ngo.hu/nem_resze_a_jognak_az_alkotm.htm .

Azt hiszem, hogy a nemzeti alkotmányos hagyományt elemezni a természetjog oldaláról lehet. A természetjog kérdése önmagában is probléma, mert napjainkban elhanyagolt, ezért archaizáló megfogalmazásaival kell beérnünk az eszmecserék során. Hacsak nem vagy kíváncsi az általam végzett próbálkozásokra a következő környezetben:

Európai_kultúrkörben ;

Egyéni_és_közösségi_személy;

A_szabályozás ontológiája;

A_természetjog értelmezése;

Emberi megismerés ~ a szabadság és felelősség  alanya csak az ember lehet ...;

Komoly elméleti kérdésekhez juthatunk a természetjogot vizsgálgatva http://www.alkotmany.ngo.hu/nyito_abra_4.htm

Ezekután (tehát az én szemléleti alapom bemutatását követően) véleményem az, hogy a magyar hagyomány szimbólum rendszerében megfogalmazottan évezreden át hagyományozott és fokról fokra tovább finomítottan definiált, megnevezett alkotmányos evidenciák a természetjogi evidenciákra támaszkodnak, azokat teszik hivatkozási alappá, politikai gondolkodásunkban iránytűvé.

A köztársaság fogalmát te talán jobban tudod eredetében tárgyalni, mint én. Biztosan nem az utóbbi kétszáz év szüleménye, és ugyanez szintén bizonyára nem mondható el a demokráciáról. Biztos, hogy korunk sajnálatosan aberrált sajátsága, hogy hatalmi őrületben minden fogalmi-gondolkodási-erkölcsi józanságot fiigyelmen kívül hagyhatónak ítél. Más szóval eltompult lényegi kérdésekben az emberi gondolkodás történelmi tudata, főleg politikai történelmi tudata. Össze-vissza hadoválnak evolúcióról, de az ember természetbe ágyazott sajátos helyzetét, lényegi funkcióját, lét-sajátságait nem veszik figyelembe. Ezért értelmezhetik az általad felhozott demokráciát és népszuverenitást neoprimitív módon a természetjogi evidenciákba ütközően. De ez az ő bajuk.

Nem a demokrácia és a természetjog eredendő ütközéséről van szó tehát, hanem egyesek demokrácia felfogásában is megnyilvánuló értetlenségéről a természetjogi evidenciákkal szemben.

Lehet tehát elemezni, hogy a szentkorona országa milyen államforma mellett létezett évszázadokon át, de ebből nem lehet levonni, hogy mindenféle demokrácia értelmezéssel szembe lehetne fordítani, azokat kizáró módon.

És érdekes módon itt van egy megállapítás, amit nem Zsolt talált ki, de amit úgy tekint, mint amelynek igazat ad, hogy a szentkorona az államformát nem definiálja. Ebben azt hiszem, hogy igaza van.

Tehát lehetséges a szentkorona köztársasága, mint államforma - de csak akkor, ha ez a köztársaság a természetjogi alapok figyelembevételétől nem enged eltérést. Tehát egy a temészetjogi alapokat tisztelő alkotmányosság és törvényesség keretében élő köztársaság nem sértené a szentkoronát. Hogy ugyanez elmondható volna a demokráciára is, azt hiszem igen.

Ezzel nem fenntartásaidat akartam figyelmen kívül hagyni, hanem jelezni akartam, hogy a válasz az általad felvetett kérdésekben attól függ, hogy milyen szinten születik meg.

Azt egyébként igen érdekes és fontos kérdésnek tartom, hogy a kiárályság királlyal vagy király nélkül mint államforma miféle döntési kompetenciákat, döntési mechanizmusokat jelentett. Automatikusan azt hiszem nem lehet érvelni a királyság mint államforma mellett. De a politikai döntéshozatal rendszerének elemzése szintjén nagyon fontos kiinduló pont lehet, ha fel akarjuk használni a természetjogi alapú magyar alkotmányos hagyományt.

Kissé talán kuszának tűnik hirtelen válaszom.

Egyébként Mindszenty óvásának emlegetését igen fontosnak tartom, mert erősíti a figyelem felhívását a tényre, hogy 1945-ös német megszállás óta lényegében megszakadt a magyar politikai élet alkotmányossága, és ideje lenne hozzá vissza térni.

Amiben igen határozottan különbözik a véleményünk, az az, hogy van-e "joga" a nemzetnek felmondani a szentkorona alkotmányt?

A válaszom abból indul ki, hogy tévútra vezethet ilyesminek az emlegetése, mert a történelmi alkotmányunk lényegét tekintve nem a jog része, annak fölötte áll, mint a természetjogi evidenciákat meghivatkozó hagyomány.

Milyen evidenciákat akarhat felmondani a magyar nemzet? A g nehézségi gyorsulási állandót? A hidrogén atom belső szerkezetét? Netán valamely ökológikus élővilági evidenciát akarhatna leszavazni bárki is?

Ezt nagyon jól hangsúlyozza több évtizede Kocsis István, hogy nem szándék kérdése, hogy a nép-nemzet nem változtathatja meg a koronához való viszonyát. De a hajdani uralkodó vagy a mai hatalmat gyakorló személyek, testületek sem! Ez a mikor szavaztuk le vagy nem a szentkorona alkotmány, egyébként Zsolt kedvenc szónoki fordulata, amit én csak helyteleníteni tudok.

Üdvözlettel

Fáy Árpád

From: Blueskies346@aol.com [mailto:Blueskies346@aol.com]
Sent: Saturday, February 02, 2008 8:51 PM
To: megujulas@ngo.hu; hirhalo@fw.hu
Cc: ggyula@index.hu,szittya@cetlink.net,lbotos@peoplepc.com
Subject: Re: [Dokumentum] Nincs jo helyen a Szent Korona a Parlamentben? - NewYorkTime...

Kedves Arpad!

Nem csak Prof. Deak veli, hogy a parlamentaris koztarsasag es a korona-tan nem fernek ossze.

Mint irtam az allamformakrol szolo cikkemben (aminek piszkozatat megkuldtem neked, es nemsokara megjelenik egy antalogiaban) a koztarsasag es a koronatan nem fernek ossze. A kulcs a jelenleg alkotmanynak nevezett alapokmanyban is szentesitett "nepszuverenitas" elve (2.par. 2.), amely szerint minden hatalom a nepe, mig a korona-tan szerint minden hatalom a koronabol szarmazik, es a korona teste a nep, a feje pedig a kiraly. Ha a kettot osszekombinaljuk, marad egy fejnelkuli torzs. Sajnos, a mai helyzet Magyarorszagon nagyon hasonlit ehhez a hasonlathoz.

Igy, mint irtam a dolgozatomban, valasztani kell: korona-tan vagy nepszuverenitas illetve koztarsasag.  Ezert pl. kritizalom Zetenyi Zsolt allaspontjat is, aki ossze tudja boronalni a kettot.

Azonkivul a koztarsasagot a szovjet  alkotmanyellenesen kenyszeritette rank, Mindszenty mint "legfobb kozjogi meltosag" azt hivatalbol megovta, es az ovast soha nem vettek figyelembe, tehat meg ma is fenn all, ezert alkotmanyjogilag ervenyteleniti a koztarsasagi allamformat! Tehat lehetoseget kell adni a nemzetnek, hogy szabadon dontsenek, koronat es korona-tant akarnak (esetleg kormanyzoval, kiraly nelkul, vagy kirallyal), vagy nepszuverenitast es koztarsasagot.

Mint irtam, a nemzetnek joga van valtoztatni es a korona-tant felmondani a koztarsasag javara, de akkor a korona valoban csak egy szimbolum illetve muemlek lesz, minden kozjogi kovetkezmeny nelkul.

Nem akarom Deak Istvant vedeni, de felvetesed, hogy kulfoldrol maskep latja valaki a dolgokat, kicsit feluletes es serto. Nem ertem, az elvek tisztazasa helyett miert kellett szemelyeskedned irasodban. Messzirol az ember gyakran jobban latja az erdot, mint aki kozelrol nezi es a fak akadalyozzak a latasat.

Barati uUdvozlettel,

Balogh Sandor

In a message dated 1/18/2008 2:12:26 P.M. Eastern Standard Time, megujulas@ngo.hu writes:

Tisztelt szerkesztõség és tisztelt olvasók!

Jó lenne ezt a levelet vagy hasonlót tényleg eljuttatni Deák Istvánhoz, derüljön már ki ebben az esetben is, hogy mi okozza a fénytörést egy feltehetõen tanult elme esetében.

Kevés reményt látok, mégis meg kellene próbálni.

Hátha már csak valami "gyurcsányi prizma" miatt látunk minden sarokban bújkáló 19-es terrorlegényt.

FÁ 

Nincs jó helyen a Szent Korona a Parlamentben

Hajdú Online 18.01.2008 11:24

 [Megjegyzés: közbeszúrva - FÁ] 

Magyarország rendszerváltás után felrúgta azt a megállapodást, amit az amerikaiak a korona átadásának feltételéül szabtak - állította Deák István történészprofesszor a Szent Korona hazaszállításának 30. évfordulója alkalmából kerekasztal beszélgetésen helyi idõ szerint csütörtök este a washingtoni magyar nagykövetségen.

A tanácskozáson részt vettek a Carter-adminisztráció volt tagjai, történészek és a Budapestre érkezett egykori delegáció tagjai.

Jimmy Carter amerikai elnök döntése értelmében a történelmi ereklyék 1978. január 6-án érkeztek vissza Magyarországra Fort Knoxból, ahol a II. világháború óta õrizték õket. Az amerikai delegáció egykori tagja, Robert King aki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsában dolgozott akkoriban a hazahozatal körülményeinek részleteit ismertetve elmondta: több feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy a korona magyar földre kerülhessen.

Elõször is nem az akkori magyar kormány, hanem a magyar nép kapta vissza az ereklyét, ezért az átadási ceremónián nem vehetett részt Kádár Jánospártfõtitkár. A másik feltétel az volt, hogy a korona állandó kiállításon, mindenki számára megtekinthetõ helyen legyen kiállítva a nagyközönség számára.

Ez utóbbi feltétel azonban nem érvényesül 2000 óta, mióta a koronát a Nemzeti Múzeumból átvitték a Parlament épületébe - mondta Deák István, a Columbia Egyetem történész professzora, aki szintén tagja volt az akkori amerikai delegációnak. A Parlamentbe ugyanis nem tud bárki bemenni - tette hozzá Deák István, aki emiatt levelet is írt Orbán Viktornak, mondván: a Szent Korona a tömegtüntetések miatt nincs biztonságban a Parlamentben, másrészt el van zárva az épületben a nagyközönség elõl. Emellett - szerinte - a Parlamentben való elhelyezése alkotmányjogi problémát is felvet, mert parlamentáris demokráciában a korona nem lehet a hatalom szimbóluma, a Szent Korona csupán egy történelmi ereklye.

Levélforma megjegyzés:

Tisztelt Deák István!

Ez egy érdekes tétel, amit itt leírt. „parlamentáris demokráciában a korona nem lehet a hatalom szimbóluma”. Talán sorolnia kellene a példákat, mert szövegezésébõl úgy tûnik, hogy a világ országainak vagy harmadában a korona a hatalom szimbóluma, és ezért tömeges tapasztalat áll rendelkezésre arról, hogy demokratikus átmenetben milyen következményekkel jár, ha érvényben marad.

1.  Tehát kérjük a listát (lehet mind az öt földrészrõl)!

a.  ………………………………

b.  …………………….

c.  …………………….

2.  Továbbá kérjük a definíciót, hogy a hatalom feltétlen megosztásának ezer éves magyar gyökereire miért nem oltható rá a modern demokratikus hatalom eszménye, annak bármilyen gyakorlata?

3.  Továbbá kérjük annak tételes felsorolását is, hogy a sors útján messze került professzorként a (magyar és a magyarok közt szentnek nevezett) korona által hivatkozott természetjogi evidenciák közül melyeket látja különösen károsnak – a modern demokráciára nézvést.

Már-már azt hihetnénk, hogy Ön azt szorgalmazza, hogy a magyar társadalomban lényegében az igazságosság és méltányosság politikai megélésének igényét kell (annak magyar szimbólumával együtt) a múzeumba tenni.

A szimbólum ugyanis nem választható el attól, amit szimbolizál. Magyaroknak és másoknak a történelem során, és az utóbbi években megint egyre inkább: a korona (amaz magyari, a magyarok által szentnek nevezett korona) a politikai létezés, igazság, az emberként élhetõ világ reményének szimbóluma. Deák professzor miért akar egy ilyen szimbólumot múzeumba vinni?

Meglehet ha meghallgatnánk érveit részletesebben, más kép tárulna elénk arról, hogy mit miért mond. Nem kételkedem abban, hogy jót akar, sõt talán nem is tudatlan, csak marketing megfontolásból beszélt ilyen furcsán leegyszerûsítve (ha nem éppen elferdítették mondatait, mint annak idején Teller Ede szavait). De ha ezt az elõfeltevést megengedjük is neki (hogy véleménye leegyszerûsítve jutott el hozzánk a távoli messzeségbõl), azért ez nem gyengíti a vélekedésünk megalapozottságát arról, hogy kevés fontosabb dolog van a magyar politikában a hatalmi tisztességre természetjogi evidenciákkal intõ szentkoronánál, a szentkorona alkotmányánál. - Mindenféle áldemokratikus szómágiától függetlenül.

Ha eljut hozzá ez a megjegyzés, válaszát érdeklõdve várom (gondolom mások is).

 - Fáy Árpád] 

Robert Kaiser, az egykori budapesti amerikai nagykövet fia, valamint Robert Hunter nemzetbiztonsági tanácstag felszólalásából kiderült, hogy Zbigniew Brzezinski kezdettõl fogva ellenezte a korona visszavitelét, szemben Cyrus Vance külügyminiszterrel, aki támogatta. Brzezinski indoka az volt, hogy Magyarország kommunista ország, és attól tartott, hogy a koronát az oroszok elviszik.

Az amerikai magyarok is emiatt voltak rendkívül megosztottak, egy részük kifejezetten ellenezte, hogy a Szent Koronát a Kádár-kormány kezébe adják. Az emigráció egy része úgy vélte, hogy a korona hazaadása a Kádár-rendszer legitimálásával egyenlõ. Egy magyar asszony azzal is megfenyegette a Carter kormányzatot, hogy a repülõgép elé veti magát, ha mégis hazaküldenék a koronát.

 [Megjegyzés: Na ez a vonat valóban elment, a Kádár-kormány kezébe már nem fog kerülni, az utódairól meg el tudom képzelni, hogy legépelt cédulát adtak a professzornak, hogy arról olvassa fel Gyurcsányi koronátlan köztársaság mániáját. De õk visznek mindent a múzeumokból is. - FÁ] 

A résztvevõk egybehangzóan nagyra értékelték, hogy Kádár János - akit a közvélemény eleinte tömeggyilkosnak tartott, ám aztán egy békés és kiegyensúlyozott Magyarországot teremtett a szocializmusban - tiszteletben tartotta az amerikaiak kérését, és nem vett részt az átadási ceremónián. Deák István szerint ez annak jele volt, hogy már akkor tökéletesen tisztában volt az amerikai gesztus történelmi jelentõségével és az utókor pozitív megítélésével.

Robert King felvázolta a folyamatot, ami a döntéshozatalt megelõzte. Mint elmondta, az amerikaiak kaput akartak nyitni Nyugat és Kelet között. Másrészt "jutalmazni" akarták Magyarországot a Nyugat felé nyitott külpolitikája és liberalizmus irányába tett lépései miatt.

   Vissza az oldal tetejére