-----Original Message-----

From: Fáy Árpád [mailto:fay@ngo.hu]

Sent: Wednesday, March 12, 2008 12:30 AM

To: 'megujulas@ngo.hu'

Subject: Inflációs presszió - Kedves tisztelt hölgyek és urak!

Inflációs presszió

Nem a gázárnak van fő inflációs hatóereje,
hanem a programnélküli,
gyáva, fantáziátlan, lelketlen hülyeségnek

Kedves tisztelt hölgyek és urak!

Megy itt a nagy nemzeti bohóckodás, és a folyamatos rögtönzés.

Mibe kerül az nekünk, hogy nincsen egy valamirevaló rendszerváltási nyilvánosságunk, nemhogy vitakultúráról beszélnénk?

Mibe kerül nekünk, hogy a technológiai méretet, a piaci folyamatok volumenjeit ráengedtük primitív módon a tulajdoni viszonyainkra?

Mibe kerül nekünk az, hogy országos rendszerváltásról beszélünk az egyén szintjén megoldatlan létfeltételekkel, átalakulási támogatottsággal (mégiscsak barakkból kellene kiköltözni, ha röhejes is volt a sufni, ami kínunkat okozta). Ehelyett a tábori markecolók játszák el nekünk a modern piaci szereplőt, erkölcsi fennhájázással.

Mibe kerül nekünk az, hogy az iskolai oktatást citromfacsaróba nyomogatják immár 17 éve (Antallal kezdve!), ahelyett, hogy a pedagógiai funkció javítására figyeltek volna legnagyobb erőfeszítéssel, immár 17 éve? Hosszú távon, és 17 már nem rövid, az iskola oktatás a legfontosabb befektetés. Tehát ennek elmaradása mint válság-indikátor, az egyik központi mutatónk. Ezt nem lehet kimagyarázni. Sortűzperek? Oktatási rendszer állapot? Teljes a süketség, a butaság, a kis-szerű lökdösődés az iskola épületekért. Ennyit látnak a volt téglák a jövőben, téglarakást, amiből ki kell űzni a gyógyítás, oktatást, minden értelmes tevékenységet, amit az ő agyuk nem fog fel. Ez a neo-primitív, amely furcsa mocsokként kúszik szét, és rátelepszik mindenre. Mert lehetne magyarázni, hogy az oktatási és orvoslási technológia úgy megváltozott, hogy nincsen már szüksége a régi épületekre, hogy a labor nem egy épületszárnyat foglal el, hanem egy táskát az orvos autójában - csakhogy úgy tűnik másról van szó. A laborfunkcióról kell lemondanunk minden jel szerint, nem csupán a labor épületéről. Ostromállapothoz hasonló káoszban épületfoglalás zajlik egészen egyszerűen - nem pedig az emberi személyes és közösségi életfeltételek rendezése.

Mibe kerül nekünk, hogy a téglajegyekből összerakott épületek, közösségi célú ingatlanok privatizációját nem tiltottuk le? Lehetne őket magáncélra használni licitált bérletért, de nem szabadna eladni őket. Sokba kerül nekünk, hogy máig nem lehet felvetni ilyen gondolatokat. Inkább inflálunk, inflálgatunk nemzeti meg nemzetietlen oldalon versengve a jobb helyezésért. Meg hazudgatunk. Azaz hazudgatunk. Ki hazudik nagyobbat versenyben most nem kétséges a bajnok. De nem kellene az egész mezőnyt átrendezni, és törölni a hazudozás versenyszámot?

Mibe kerül nekünk az, hogy egy egészség-fenntartásra irányuló rendszer helyett (amely a környezetvédelem mintájára tenger munkahelyet teremtett volna), 17 éve trancsírozgatják a rossz egészségügyi rendszert? Merthogy mivel az rossz, nem lehet kifogásolni a nyaggatását. Jaj annak, ami nem jó. Szabad préda az egészségügy... Mintha dömperrel ingáznának oda-vissza egy lehetséges jobb egészségügy, egészségi állapot, egészségkultúra álmain.

Mibe kerül nekünk az, hogy a legkorszerűbb, de legalábbis második vonalbeli technológia használata helyett politikai okokból kikapcsolgatott honlapok, semmitmondó információk méregdrága számlái között vergődünk? Mélyen alatta vagyunk a TSZ-melléküzemágak társadalmi sikerességén.

Mibe kerül nekünk az, hogy a hitelhez való alanyi jog mérlegelése helyett banknak álcázott kisstílű uzsorások karmai közt futkározunk (vergődünk)?

Mibe kerül nekünk az, hogy minden jobbító szándékot, még a méregdrágán megfizetett uniós visszaosztásokat is lenyúlja a bűnöző politika? Mekkora ennek az inflációs hatása?

Mibe kerül nekünk az, hogy az áldemokrácia álságos politikai hazugságai (mint szabad választás örve alatti kifosztás és egyéb hamisított disznóságok) mellett például nincsen tisztességes mutató a rossz, elhibázott rendszerváltásnak köszönhető inflációra? Az öreg kommunisták vettek elő néhány mutatót, mint 3.60-as kenyér, tej, benzin. Szerencsétlen pufajkás Horn Gyulától hátamon a szőr feláll. Nem szeretem őkelmét. De tisztázzuk, tőlük meg a cipőfűzőjüktől függetlenül a 3.60-as kenyér nem üres nosztalgia, hanem a lopási ráták egyik sarokszáma! Lehet hozzá viszonyítani. Talán az államosítást kellene még valamiképpen bele integrálni, mint mutatószámba, és itt a XX. század. Az államosítás "tisztességes" korrekciója 3.60-as kenyér mellett lenne elfogadható. Csak tessék végig gondolni, és ha kell pontosítani. De a legnagyobb inflációs nyomást e kérdés elutasításának köszönhetjük.

Mibe kerül nekünk, hogy torkunkon a gyurcsányista gazemberek mellett lenyomják azokat az úgynevezett ellenzéki közgazdász-véleményeket is, amelyek szerint a világnak ez a természete, hogy az ember egyre inkább kiszolgáltatott, a politikusok pedig egyre inkább mások kiszolgálói (nem a választóiké). Ez szerintem hazugság, és a hazugokon át kell látni, el kell nézni a fejük fölött, és keresni a kiutat, meglátni az elvi sarokpontokat. Például hogy a technológiai meg piaci áruméretek, mennyiségek tulajdoni leképezése (a társadalom 99 %-át kiforgatva), az nem korszerűség, hanem gyilkos rablás. Semmi haszna vagy értelme. Mint amikor Bokassa megette az egyházi iskolás lányokat uralkodása idején - maximum azzal vethető egybe. A mai szervezési módszerek idején csak elhatározás volna a természeti és társadalmi erőforrások köztulajdonának megtartása hatékony menedzselési formákkal össze kapcsolva - mert a logikai lehetőség, a szervezési eszközök adottak hozzá. A lehetőség adott. Nincsen mentség milliók kisemmizésében élvezkedők viselkedésére (hogy ők nem a társadalmat szeretik, hanem a profitot!? Minden tolvaj így van ezzel, mégsem neveljük a gyerekeinket arra, hogy szeressed a profitot minden más helyett).

Mibe kerül nekünk, hogy sokezer hektáros gazdaságokban számolgatják a PROFITOT néhányfős idióta tulajdonosi csoportok, amikor közben kihalnak falvak? Ahelyett, hogy akár százezer hektáron lennének technológiai rendszergazdák - a versenynek feltétlenül kitéve, a legkínosabb felügyelet mellet? Legyenek ők a legjobb rendszergazdák, a legjobb kereskedők, a legjobb tanácsadók - de társadalmi létfeltételek tömeges felszámolása nélkül. A kettő nem keverhető össze. Rendszerváltás, technológiai korszerűsítés helyett itt rendszerbe állt társadalom-felszámolás folyik, az ócskások sztárolásával. A 80-as években nem volt titok, hogy a régi esztergagépekre rá lehet szerelni akár commodore számítógépet is?! Csak 30 évvel később nem lehet intelligens társadalompolitikai szabályozást kialakítani a mezőgazdaságban? Százezer tehén egyetlen istállóban? Kolomp helyett morze-kütyüvel a nyakában? Miért nem lehet ilyesmit a magántehén (pontosabban a háztáji tehén, tehát kiscsoportos tehén nyakába akasztani)? Amikor minden egyes autóra tesznek globálisan műholdról vezérelt lopásgátlót, akkor nem lehet akár minden tyúk, nyúl és kecske nyakába akasztani egy jeladót, hogy a vércukorszintjét 24 órában regisztrálhassák akár globális technológiai rendszergazdák (de nem-tulajdonosok)? Miért csak latens polgárháború piszkoskodásaiba besuvasztott technika kedves a szívünknek? Hát ha az kell a perverzióhoz, akkor legyen (mármint a nagylétszámú állattelephelyek, a bazilika méretű gabonatárolók). De nem a vidéki lét felszámolásaként, hanem ahhoz igazítva. Legyen annyi erőfeszítés a társadalompolitikában, önszervezésben, hogy a revolver-automatikát nem csak NKVD-s célokra tudjuk alkalmazni, hanem esztergában, mezőgazdasági gépekben, szabályozó rendszerekben is - gyilkolászás, rablás, megnyomorítás nélkül!

Mibe kerül nekünk, hogy magunk építette közművek új tulajdonosainak alkalmazottai leckéztetnek minket ingyenélésből, hogy mindenért fizetni kell - nekünk (nekik, akik ár alatt, monopoliumot kialakítva, tehát fizetés nélkül jutottak a rendszerhez)?

Mibe kerül, hogy itt még mindig képesek munkamegosztásként eladni azt az őrületet, hogy egyik dolgozik, a másik meg pénzt számol, kiforgatja tulajdoni lehetőségéből is a többséget, és ettől leszünk modernebbek, mert "szakosodtunk"?

Mibe kerül nekünk, hogy az idiótát kormányon tartja ellenzéke immár _ _ _ hány éve is?

Mibe kerül nekünk, hogy egyelőre hírét sem halljuk egy értelmesebb társadalompolitikai alapállásnak? Hogy ha valakik mégis tennének valamit, akkor megindul a kórus, hogy ők a szélsőségesek, mert langyosan, indulat nélkül nem akarnak kábán kimulni? Hogyan lehet egy társadalom élet-halál tusájában kétségbeesett kiútkeresést csúnya "radikalizmusnak" nevezni? Ha egyszer milliós jövedelmekkel képtelenek alapvető társadalompolitikai feladatokat kezelni a "föntlévők", akkor mi a fenét csúfolódnak azon, hogy hörög, akinek a torkán ugrálnak?

Elcsesződött a rendszerváltás társadalmi programja - a magukat rendszerváltónak tekintő szerencselovagok és szerencsétlen kváziszereplők miatt.

Mibe kerül, hogy nem számolta ki még mindig egyik agrár érdekvédelmi szervezet sem, hogy az új technológiák tulajdonlásából milliók kiszorítása mekkora inflációs nyomást jelent 17 éve? Hogy az ő személyes relatív megerősödésük, mások lemaradásával mekkora kárra vezet? Hogy milyen katasztrófa a társadalmi átalakulás, életképes átrendeződés helyett az "olló" kinyílása?

Mibe kerül nekünk az, hogy mindenki a világpiaci árak beáramlását szajkózza, holott szelektív módon csak a fogyasztói szegmensben a monopolárak terrorját éljük meg - mert a nemzeti oldal is csak szajkózta mindeddig, hogy "nemzeti-társadalmi érdek", de nem fogta fel, hogy kábult barakklakók vagyunk mindaddig, amíg a társadalmi rendszerváltási program kidolgozása, nyilvánossága, mozgalmi szintű követelésének hiánya a legfőbb inflációs nyomásnövelő ok ?!?!?!

Mibe kerül az nekünk, hogy reform meg nem-reform közgazdászaink a 90-es években beájultak minden csillogó kütyünek (nyolcvanas években egy csillogó töltőtollért fél országot kiárusító külkeresek mintájára), és nem voltak hajlandók a tulajdon-rendszeri kérdést elővenni, mint legfőbb politikai kérdést?

Mibe került nekünk, hogy a sztalini burzsoá-kibernetika után nálunk tarol mindennek a diszkvalifikációja, amit kapcsolatba lehet hozni a vörös demagógiával. Cipőfűző? Az volt Hitlernek és Sztalinnak is, tehát aki arról beszél, azt be lehet sározni, attól el kell határolódni. És elhatárolódtak. Hogy ennek inflációt köszönhetünk? Na és. Majd kifizetik - valakik.

A hülyeséget néven nevezni sértő, attól mindenki ódzkodik. Aki hülyén viselkedik, az jó társaságban élheti le életét, akár képviselőként, miniszterként, hadováló politológusként. Aki kimondja, hogy itt tombol a hülyeség, annak kikapcsolják az internetjét, lekapcsolják a honlapját. Nem az élet fontos, hanem a stílus. Hogy ennek mekkora az inflációs hatása, az senkit sem érdekel, mert a hülyeség akkora, hogy természetesnek veszik, hogy csak veszthetünk, hogy a gazdaság abból áll, hogy mások tekerik a gázárat, mi meg fizetjük. De ez nem gazdaság, hanem a legfőbb válság-jelenség.

Nem a gázárnak van fő inflációs hatóereje, hanem a programnélküli, gyáva, fantáziátlan, lelketlen hülyeségnek.

Már csak hörögni tudok lassan.

Nem sokáig, gondolom az e-mailt is ki fogják kapcsolni, s akkor legfeljebb a villamoson tudok megjegyzést tenni. Hadonászva, talán kócosan, akit a jegyellenőr lökdöshet.

A technológiai rendszerek nemzedékváltásait tudatos társadalompolitikával, tulajdonosi rendszer politikával kellene kísérni. 5 évenként le kellene cserélni a teljes szoftverállományt - például falusi iskolákban, külvárosi tanácsadó irodákban - a használók érdeklődésétől, igényétől hajtva. De akkor hova lesz az extraprofit, a hellyel közzel használható, lopott szoftverek és szellemi termékek kimagaslóan drága eladásából (úgy, hogy a használókat szoftver-rendőrséggel fenyegetik).

A NAGY_TOLVAJOK korszaka sokmindenre képes, kivéve az emberi energiák, mint legfontosabb pénzfedezet értelmes folyamatba szervezését. Ami itt megy, hasonlatos a munkatáborok hatékonyságnövelő projektjeihez (hogyan lehet az őrség számának csökkentésével növelni a rabok szökésének valószínűtlenségét, akár a rabok létszámának csökkentése által is).

Fáy Árpád

utóirat:

nehéz a műszaki hibát megkülönböztetni a manuális kikapcsolástól

azóta újraindult a honlap

FÁ

   Vissza az oldal tetejére