New Page 1

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Thursday, December 30, 2010 12:22 PM
To: 'Alkotmany-elokeszito eseti bizottsag'
Subject: 'Alkotmany-elokeszito eseti bizottsag' részére - 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról kapcsán - széles körű társadalmi konzultáció reményében

--<<Megjegyzések a jogalkotásról szóló 2010-es törvényhez
--- az úgynevezett alkotmányozásra, az 1949/XX.-as tervezett kicserélésére tekintettel. -FÁ>>--

--<< Ha elvetik a történelmi alkotmány jogfolytonos elismerését (mert most az állam kvázi, a teljes értelemben vett magyar alkotmánytól elszakított kvázi jogfolytonos elismerése mást jelent), ha elvetik a nemzetgyűlés gondolatát bármilyen indokkal, akkor láthatóan megszorítják az alkotmányhoz viszonyulást leegyszerűsített jogkövetési kérdéssé. De ha majdan súlyos társadalmi kérdések merülnek fel, amelyek mélyebb alkotmányos szemlélettel kezelhetők, akkor ezzel a jelenlegi készülő szöveg semmisségét vetítik előre, amely tehát helyzetfüggő is (nem tekinthető abszolút jogi előírásnak a társadalom helyzetétől függetlenül) a mostani alkotmányozók szándékával szemben. De adja Isten, hogy tudják, mit csinálnak, és azt jó szívvel, tiszta ésszel, erős hittel tegyék. Azt azonban, hogy taktikai lépéseiket mindenki értse, nem várhatják, különben nem lehetnének lépéseik taktikaiak. Ami az elvet illeti, a magyarság további ideig lesz kénytelen alkotmányos felfogásához való teljes visszatérésre várni. -FÁ>>--

Tisztelt AEB! --- Élek a lehetőséggel és észrevételeimet megküldöm Önöknek lehetőség szerint szíves figyelembe vételre - közbeszúrt megjegyzések formájában. --- üdvözlettel - Fáy Árpád

Courier betűkkel és szaggatott aláhúzással közbeszúrt megjegyzéseket tettem a szöveg végéig. -FÁ>>--

A mindennapokra nézve leghasznosabb § a jogalkotásról szóló új törvényben
29. § A Nemzeti Jogszabálytárról:
- a kormányzati portálon,
- elektronikus közszolgáltatásként működő,
- bárki számára térítésmentesen hozzáférhető,
- egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó
elektronikus jogszabálygyűjtemény
2012. január 1-jén lép hatályba.
--<<Ettől eltekintve azonban _lássuk a törvény egyéb dolgait. . ._>>--

MAGYAR KÖZLÖNY-ből kimásolva (181. szám) A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. november 29., hétfő

--- Vajon a magyar alkotmányt Gulliverként igyekeznek féken tartani sok kis kötelékkel a pesti Lilliputban? --- Például jogalkotási törvénnyel és más hasonló alig észre vehető eszközökkel 2010-11-ben? --- Vagy most sok minden rendbe tehető, csak legyen hozzá türelmünk és energiánk? >>--

2010. évi CXXX. Törvény --- A jogalkotásról - a jelenlévők kétharmadával elfogadható - törvényt az Országgyűlés a 2010. november 22-i ülésnapján fogadta el.

--<<A Gulliver Lilliputban alcímet a megjegyzésekhez utólag illesztettem. Nem látom ugyanis a folyamatot, hogy a hivatalos törvény előkészítők mellett nem csak gesztus erejéig és mindenekelőtt szakmailag jóindulatú érdeklődéssel fordultak volna a szélesebb közvéleményhez. Tehát az alkotmányozási vita meghirdetése lózungnak hatott a tényleges vita kizárásának eltakarására --- eddig.

Ha megnézem az országgyűlési alkotmányozáshoz hozzászólók hosszú sorát, ott úgy tűnik, hogy megrendelésre érkezett számos levél, sok egyoldalas köztük. Tehát vajon jogos a félelem, hogy az alkotmányozási kérdés elpuccsolását a tömegemberi reflexek kiváltásával takarják, hogy majd statisztikát lehessen csinálni a népszuverenitás népi hangjáról, a lényegen átlépve? Kvázi szavazati vélemény-statisztikák készülhetnek majd, eltakarva a lényegi kérdések megoldatlanságát? Ha ide csúszik véletlenül az úgymond alkotmányozási kezdeményezés nyilvánossága, az szomorú, ha szándékosan megy erre az alkotmányozás nyilvánosságának a szekere, az még szomorúbb, de mindkettő esetben komolytalansága miatt semmissé válik az egész procedúra.

Azaz elmehet az újabb alkalom a magyar politikum legitimitásának morzsáit megszerezni.

MAJD MEGLÁTJUK, MI TÖRTÉNIK. --- Tegyünk úgy, hogy rajtunk ne múljon. -FÁ>>--

--<<Ha máshova nem, akkor ide is kerülhetne egy BEVEZETŐ BEKEZDÉS a szokásjogról és jogszokásról.

- Úgy is mint íratlan jogi szokásról, de

- úgy is, mint a jogot vezérlő, határok közé szorító íratlan alapelvek és a ma már többnyire írottan is rögzített jogi eljárások, tételek teljes egységégének ,,eredeti állapotáról". (Ilyesmiről szót ejteni az őssejtkutatások idején csak kisebb bűn, mintha az alkotmányos kérdés ontológiai mélységeiről írnék.)

Ha ez utóbbit tekintem, akkor az íratlan szokásjogtól megmenekülni lehetetlen, mert a legpozitívabb és legfalanszteriálisabb jogi mechanizmusok mögött is ott van a bevallatlan, elkent, megpuccsolni kívánt alapelvek világa, meg az emberi élet valósága az emberi személyiségek alanyi létében, amelyeknek tagadása nem más, mint kimondva vagy kimondatlanul csupán az adott jogszabályi eszköz-halmaz illegitimitásából következő semmisség erőltetése.

Ezen oldalról közelítve a jogi békeállapot kapuja a jogfolytonosság helyreállítása. Ugyanis a jogrendszer íratlan (mert leírhatatlan, mert leírással a személy valódisága és alanyi szerepe, ,,akarata" nem pótolható) és leírható (mert leírva bizonyos körben az élettelen mechanizmussá válás veszélye ellenére a jogi eszközök alkalmazása ellenőrizhetőbb, kiszámíthatóbb) részeinek egysége (mint az alany és eszköz együttes rendszerének teljessége, ,,teljes halmaz" rendszere) és így alkotmányosságra alkalmas volta a magyar észjárást, hagyományt, cselekvési szükséget tekintve másként életképesen nem biztosítható.

Lehet tehát a jogi hadiállapotot, a felfüggesztett, megszorított jogrendszert tovább erőltetni, hogy mint az itt jegyzetelt ,,jogalkotási törvény"-nek nevezett jogszabály is megemlíti, különleges esetekben a parancs felülírja a méltányosságot, jogszerűséget, ésszerűséget és sok további béke-ideát a rendkívüli helyzetre hivatkozva, DE ez a mi rendkívüli helyzetük kezd igen elhúzódni - a jelek szerint a jövő időszakban is.

Most éppen meg fogja kapni a lassan 70 éve húzódó alkotmánytól elszakított állapotunk szabályzata az ,,E-unionizált sztalini alkotmány" nevet, rövidítve az ,,újalkotmány" tescós névcédulát. Minden vita nélkül. Mert -félelmünk szerint- a hatalom pozícióinak birtokosai úgy rendezhetnek vitát, mint a lövészárokba küldő parancs: te mint baka vagy valamilyen munkaszolgálatos vagy egyszerűen polgári lakos eldöntheted, hogy remegő szívvel vagy igen bátran vonulsz a szögesdrót mögé. De csak oda (nem pedig az alkotmányosság sáncai közé).

Ne legyen igazam. Itt éppen a jogszabály alkotásról és a társadalmi vitáról következik friss törvény. Sok mindent figyelembe vesznek ezen előírások - bizonyára - de amiket van szerencsém felsorolni, megemlíteni, azok régebben ismert gondok, amiket szakértők és laikusok, érdeklődők és csak ingerültek régóta emlegetnek. És például ebben a két törvényként frissen elfogadott szövegben nagy ívben kikerültek mint nemlétező problémákat. Úgyhogy beszélhetünk magunkban? Legalább még egy ideig azt. Vagy ki tudja . . . FÁ>>--

a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében,

a jogalkotó által kitűzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott jogszabályok kidolgozásának elősegítésére,

továbbá annak érdekében, hogy a jog megismerhetőségének feltételei összhangban álljanak a XXI. század adta lehetőségekkel,

b) a normatív határozatra és normatív utasításra (a továbbiakban együtt: közjogi szervezetszabályozó eszköz) terjed ki.

a) a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályokra a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben,

b) a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a --<<Külső fegyveres csoportoknak ... -FÁ>>-- szerinti eset idején kiadható jogszabályra a honvédelemről szóló törvényben

(3) Az Alkotmányra és annak módosítására e törvény rendelkezéseit - a IV. Fejezet --<<alkotmánybíróság -FÁ>>-- és a VII. Fejezet --<<a kormány -FÁ>>-- kivételével - nem kell alkalmazni.

--<< DE mi az alkotmány? Egy jogszabály? Alaptörvény? Része a jognak? Ez a megállapítás, hogy az alkotmányra nem kell alkalmazni a jelen törvényt, logikus volna ha az alkotmány nem része a jognak, hanem annak felette állna a hivatalos vélemény szerint is.

Implicit lezártnak tekint ez a jogszabály egy egészen alapvető kérdést: része-e a magyar alkotmány a jogrendszernek? A magyar alkotmányos hagyományt tekintve, annak jogfolytonos felvállalását tekintve, a mai jogpozitivista szemléletű fogalomhasználatot tekintve?

És mi van a jogrendszer szerkezeti tagolásával? A szokásjog megítélésével? Azok talán a legfontosabb jogszabályi elvi megkötések. A jogalkotási törvényben kikerülhetetlenül érvényesülnek e kérdések, mégha a hiányuk révén is, holott itt volna a helyük. Tehát ezzel a hiánnyal mint mulasztással mégis hat a jogalkotási törvény az alkotmányozásra - HACSAK AZ ALKOTMÁNYOZÁS FOLYAMATÁBAN E KÉRDÉSEKET NEM RENDEZIK?!! -FÁ>>--

(4) E törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit - a 3-6. §, a 13. §, a 16. §, --<<a jogszabály előkészítőjének feladata -FÁ>>-- a 18-20. § --<<Indoklási kötelezettség - A jogszabály tervezetek véleményezése - A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival -FÁ>>-- és a 26. § (1) bekezdése --<<jogszabályok kihirdetése -FÁ>>-- kivételével - a közjogi szervezetszabályozó eszközre is --<<VI. fejezet, 23-24.§ -FÁ>>-- megfelelően alkalmazni kell.

2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

(2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

(A)--<<Ez is egy népfelség jellegű nagylelkű evidencia, aminek csonka, torzó volta miatt bizonyos esetekben nem sok értelme van. Például ha értékelvi kérdésről van szó. Az alkotmányos elvek sérelme akkor is sérelem, ha jogszabály nem tiltotta, mert az alkotmányos elvek (magyar alkotmányról lévén szó) figyelmen kívül hagyása a törvény legitimitását vonja meg, ami után másodlagos, hogy a rossz (alkotmány sértő, illegitim) törvénynek engedelmeskedett-e valaki vagy sem olyan ügyekben, mint például a természetükből kifolyólag közjavak privatizálása.

Általános esetben, ha az alkotmány és a jogrendszer kontúrjai rendezettek, akkor ne legyen szabad visszaható hatállyal jogszabályt alkotni. Csakhogy ezen törvényt az elfogadói a rendszerváltásra, alkotmánynak nevezett alaptörvényre is értelmezik. És ettől minden értelmezés össze zavarodik.

(B) Szemléletes példa, hogy amikor Gyurcsány igen vitatott módon került kormányra, mert el kellett égetnie a választó cédulákat az ellenőrzést kivédve, akkor azzal kívánta kivonni a szelet a vitorlából, hogy ,,europeer" módon bizalmatlansági indítványt nyújtott be maga ellen - KIKNEK? A vele együtt csalással megválasztott kormánypárti képviselőknek. Akik biztosították alvilági betyárok módján a bandavezért a hűségükről. A választó meg választói akarat le van ejtve.

Tehát egy hamis érvelést, legalábbis logikailag téves törvényt, határozatot, döntést se lehet utólag felül vizsgálni? Kétségbe vonni a sokszor szándékosan hamis törvények alapján hozott döntéseket azon az elven, hogy a törvények akkor úgy szóltak, ahogy, függetlenül a törvények komoly felülvizsgálatakor megállapítható semmisségüktől? Ezért a parlamenti döntésért Gyurcsányt és a rá szavazó képviselőket mikor fogják felelősségre vonni?

(C) De ne konkretizáljunk. Az alkotmányától elszakított korszakban nem csak a törvények szövegét szennyezték be, nemcsak a törvények ellenére vagy azokkal fedve követtek el bűnöket és bűnös mulasztásokat, hanem a jogszabályi struktúra, teljességében az alkotmányi-jogszabályi struktúra életképes megtartása, korszerűsítése ellenében is. Tehát a nagy trükk: ragaszkodjunk egy működésképtelen és embertelen jogrendszer mentén szerzett pozíciókhoz, döntésekhez, eleve elhibázott, ártalmas folyamatokhoz? És ezen elhibázott, torz struktúrák és folyamtok fenntartásához füllentsünk alkotmányozást és jogalkotási törvényt? Vagy bízzunk az égiekben, és a magunk részéről a magunk módján szóljunk hozzá? -FÁ>>--

(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és

3. § Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg

ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.

4. § Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél meg valósulásával összefüggő lényeges garanciákat.

5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha

a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni.

(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.

(3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni.

(4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.

6. § (1) A jogszabály területi hatálya a Magyar Köztársaság területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.

a) a Magyar Köztársaság területén a természetes és jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a Magyar Köztársaság területén kívül a magyar állampolgárokra,

b) önkormányzati rendelet esetében az önkormányzat közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre

(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1)-(2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.

2. A jogszabály időbeli hatálya, módosítása és hatályon kívül helyezése

7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap

(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.

(3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető.

(4) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, törvény rendelkezhet úgy, hogy a hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(5) A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző - a jogszabály hatálybalépését követő - időpontokat is meg lehet állapítani.

(6) A végrehajtási jogszabály a felhatalmazást tartalmazó jogszabály kihirdetésével egyidejűleg vagy azt követően, a felhatalmazó rendelkezés hatálybalépését megelőzően kihirdethető. A végrehajtási jogszabályt, jogszabályi rendelkezést a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé.

(7) A jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba.

8. § (1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával,

a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.

(2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét, a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezését, valamint jogszabállyal - a fordítási hiba kivételével - a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.

9. § (1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.

(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.

10. § (1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti

a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi,

b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja,

--<<Mit mond ki az alkotmánybíróság? Nem azt, hogy neki nem tetszik valamilyen érdekből kiindulva, hanem ha jól sejtem, hogy valamilyen kvázi semmisségi ok áll fenn. Tehát egy jogfolytonosság helyreállító döntés után ha marad az alkotmánybíróság, akkor szépen átvizsgálhatná az egész jogszabályi halmazt. Csakhogy akkor nem ezzel a létszámmal kellene működnie, vagy mint tanácsadónak egy nagyobb apparátusban kellene dolgoznia. És óvatosan megjegyzem: egy tényleges alkotmányozásban (a magyar alkotmány elismerését követő jogrendszer felülvizsgálatban) az alkotmánybíróságnak vagy hasonló testületnek nem a mai testület munkájából megítélhető felkészültséggel meg elkötelezettséggel és bürokratikus szemlélettel kellene részt vennie.

A tételes jogszabály felülvizsgálat mellett vagy inkább azt megelőzően pedig egy sor rendszerező szempontot is át kellene fésülni. Mint például a jogszabályok rendszerének felépítése és abban az egyes típusok helye, sajátosságai. Vagy a jogszabályok kibernetikája jöhetne felszínre, ami alatt a jogszabályok egymáshoz kapcsolódásait, hivatkozásait értem, mint áttekintendő vagy átfésülendő, elemezhető kérdést.

Hogy ez mennyire fontos, arra egy példát. A jogszabályi kontrollnak le kell fednie a teljes jogszabályi területet, mert ha a kettő elválik egymástól, az a maihoz hasonló rendszer-uzsorához tud vezetni. A mechanizáltan extrapolált jogszabály értelmezés egyenlőtlen felek szerződésében, ha azt a bíróság meg általában a hatóság nem látja át, akkor hatósági-állami legalábbis passzív

segítséggel érvényesített uzsorához tud vezetni - ami miben tér el az államilag megtűrt maffiától?

Ez a jelenség, a jogszabályok használatának, hivatkozásának ellenőrizetlen extrapolációja vagy éppen beszűkítése olyan mérvű probléma, hogy Kelet-Európa leszakadásának egyik mozgató rugója az utóbbi 20 évben (és a történelemben korábban is már sok esetben). A magyar alkotmányos szemlélet alkalmasabb gyógyír volna a szokásjog modern megközelítésével erre a permanens fejlődési jogi fékezettségre (kijátszhatóságra). -FÁ>>--

(2) A hatályos jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést az (1) bekezdés a) pontja szerint - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatályon kívül helyezni kívánt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv helyezheti hatályon kívül.

a) törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete,

b) kormányrendeletben - ha kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével a Kormány tagjának rendelete.

(4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti azon kormányrendeleteket, amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása.

(5) A Kormány tagja rendeletével hatályon kívül helyezheti a feladatkörébe tartozó azon miniszteri rendeleteket, miniszterelnöki rendeleteket, amelyeket felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása.

(6) A hatályvesztés időpontjának meghatározása esetén rögzíteni kell a hatályvesztés naptári napját, vagy azt valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához kell kötni. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a hatályvesztés időpontja órában is meghatározható.

(7) A hatályvesztés napjának meghatározása esetén a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a nap kezdetén veszti hatályát.

(8) Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - ha az Alkotmánybíróság a határozatában eltérően nem rendelkezik - a nap kezdetén veszti hatályát.

11. § Ha jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépésére vagy hatályvesztésére valamely jövőbeli feltétel

bekövetkeztekor kerül sor, a feltétel bekövetkezéséről a bekövetkezés naptári napjának megjelölésével határozatot kell közzétenni, kivéve, ha a jogszabály hatálybalépése valamely más jogszabály hatálybalépéséhez kötődik. A jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a határozat Magyar Közlönyben történő közzétételére mely feladatkörrel rendelkező miniszter köteles. Önkormányzati rendelet esetén a határozatot a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó rendelkezések szerint teszi közzé.

12. § (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve

a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik.

(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.

13. § (1) A felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén - kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör szabályozására azonos

tartalommal új felhatalmazó rendelkezést alkottak - a hatályon kívül helyezésről rendelkező jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezéséről vagy a végrehajtási jogszabály azon rendelkezésének a hatályon kívül helyezéséről, amely a felhatalmazás végrehajtására irányul. (2) Ha a jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá vált, rendelkezni kell annak hatályon kívül helyezéséről.

14. § (1) A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) bekezdése szerinti

hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát.

(2) Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) bekezdése szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.

15. § (1) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően

(2) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt

4. A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása

16. § (1) A jogszabály előkészítőjének feladata - a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevételével -

(2) A 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesítéséről a kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik. E követelmények érvényre juttatása érdekében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter

a) a törvény és a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé,

b) a miniszteri rendeletet az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.

(3) Ha a miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.

17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat

elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

--<<Egymással egyenrangú két első alapkérdésnek a hatásvizsgálatban mindig a természetes személy egyén és közösségei alanyiságának érvényesülése kell legyen

? úgy a jogszabály közvetlen témakörében, mint közvetett hatásában.

? Mert ezeket az alapelveket sem nemzetközi egyezség sem költségvetési megfontolás sem környezetvédelmi-egészségügyi megfontolás sem adminisztrációs vagy egyéb megfontolás nem sértheti.

Felmerül, hogy ezen szempont értelmében milyen esetekben kell elkerülhetetlennek tekinteni a jogszabályban érintettek képviseletének megkeresését, a nyílt vitát stb. -FÁ>>--

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

--<<Itt jó lenne még olyasmit olvasni, hogy a jogszabály alkotmányossági elemzésekor mik a legfontosabb általános szempontok:

1. az egyéni és közösségi személy alanyiságának sértetlensége

2. a jogi személyek és minden más jogi konstrukció eszköz mivoltának ellenőrzése a jogszabály várható alkalmazásában - a természetes személyek viszonylatában

3. a természetes személyek és közösségeik alapvető tulajdoni pozícióinak sértetlensége

4. a természetes személyek és közösségeik társadalmi és természeti erőforrásokhoz való viszonya vonatkozásában az alkotmányos elvű rendezettség

a. bármilyen eszközrendszer felépítése, alkalmazása esetén a természetes személy egyén és közösségeinek alanyi helyzete nem sérülhet az eszközökkel szemben

5. stb-stb.

Lehet azt mondani, hogy ez majd az alkotmányos alaptörvény feladata lesz, abban szerepeljen. De ha megvalósul az alaptörvény alkotmányt tisztelő módon, akkor a jogalkotásról szóló törvény jelenlegi szövegének felülbírálása válik szükségessé.-FÁ>>--

18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait. –

(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

19. § (1) Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen.

(2) A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen.

(3) A kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során készített jogszabálytervezetek véleményezésére a Kormány ügyrendje további rendelkezéseket állapíthat meg.

8. A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival

20.§ (1) Ha az Európai Unió alapját képező szerződések vagy valamely uniós jogi aktus rendelkezései alapján a jogszabály tervezetét az Európai Unió egyes intézményeinek és tagállamainak, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak előzetesen bejelentésre vagy egyéb véleményezésre (a továbbiakban együtt: előzetes bejelentés) meg kell küldeni, az előzetes bejelentést a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásban kell lefolytatni.

(2) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem miniszter terjesztette elő a jogalkotónak, az előterjesztő a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter a kezdeményezésről tájékoztatja a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.

(3) Ha a nem a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot előzetes bejelentésre meg kell küldeni, és a (2) bekezdés szerint az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve az igazságügyért felelős miniszter - az előterjesztő és a másik miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter az előzetes bejelentési eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az előterjesztőt, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.

(4) Ha a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelete tervezetét előzetes bejelentésre meg kell küldeni az Európai Központi Banknak, a megküldésről a Magyar Nemzeti Bank elnöke gondoskodik.

(5) Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete tervezetét meg kell küldeni előzetes bejelentésre, a megküldésről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke gondoskodik.

(6) Az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály az előzetes bejelentési eljárás befejezését követően alkotható meg.

21. § (1) A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti - utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a miniszter gondoskodik arról, hogy

a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást meg valósító,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

23. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és

az Alkotmányban megjelölt más testületi szerv normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját.

(2) A miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője és az Alkotmányban megjelölt egyszemélyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozó, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelező normatív utasítást adhat ki.

24. § (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben

(2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát.

(3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes.

25. § (1) A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő

elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.

(2) Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetű szöveg) a Magyar Közlönyben nem tehető közzé.

26. § (1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

(2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(3) A Kormány rendeletét - a Kormány döntését követően haladéktalanul - a miniszterelnök írja alá, akit e tekintetben az általa rendeletben erre kijelölt miniszterelnök-helyettes helyettesíthet.

(4) A Kormány tagja rendelet kiadásában (aláírásában) nem helyettesíthető.

(5) A köztársasági elnök által aláírt törvénynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke rendeletének és a (3)-(4) bekezdés szerint aláírt rendeletnek a Magyar Közlönyben való kihirdetéséről - a kézhezvételt követően haladéktalanul - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről - az arra jogosult általi aláírását követően - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik.

(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének és a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata közzétételének szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény állapítja meg.

27. § (1) A törvény megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a törvény kihirdetésének évét, sorszámát, a törvény

elnevezést és a törvény címét. (2) Törvény kivételével a jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetésének napját, a jogszabály elnevezését és címét.

28. § (1) Ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől, a jogszabály aláírója

- törvény esetén a köztársasági elnök vagy az Országgyűlés elnöke - a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig kezdeményezi az eltérés helyesbítését (a továbbiakban: helyesbítés).

(2) A helyesbítésre a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti eltérést a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter megállapítja.

(3) A helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A közzétételről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kezdeményezést követően haladéktalanul gondoskodik.

b) az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítésének részletes szabályait, valamint

c) a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételének és a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a jogszabályszerkesztés részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat részletes szabályait

(4) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg

a) a jogszabály kihirdetés során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésének, valamint

a) - ha arra kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben arra adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a Kormány tagjának rendeletét,

b) azon kormányrendeletet, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása

(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletével hatályon kívül helyezze a feladatkörébe tartozó azon miniszteri, illetve miniszterelnöki rendeletet,

b) amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - nincs felhatalmazása.

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 29. §, 47. § és a 48. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.