A Szent Korona Tana
http://users.atw.hu/magtar/cikkek/szkorona/szktan.htm
(2009 ?)
<<<(((olvasói vitatkozó megjegyzésekkel 2023 -FÁ)))>>>
Magyarország Szent Koronájáról és a Szentkorona-tanról már sokan, és sokat írtak. Az ajánlott irodalom keretében felsoroltakon kívül még számos forrásból tájékozódhatunk a Szent Korona tanával kapcsolatban. Itt röviden, és korántsem a teljesség igényével némi ízelítőt állítottunk össze, a Szent Korona misztikus és közjogi tana iránt érdeklődőknek.
Aki további ismereteket kívánnak szerezni a témában, azoknak a lap alján található ajánlott irodalmat, illetve Kocsis István honlapunkon elérhető előadását ajánlom.
A Szent Korona tanának első és legfontosabb tétele, hogy a Szent Korona a misztikus és közjogi utalásokban nem tárgynak, se nem szimbolikus erejű jelképnek, hanem élő és szent személynek tételeződik[1]. Ez az isteni eredetű szentség, és az ebből következő hatalom a Szent Korona sajátja, semmilyen más tárgyra, élő személyre vagy közösségre (beleértve a nemzetet is) nem ruházható át![2]
[1] <<<((( -FÁ)))>>> ami illetve aki a szentkoronában mint tárgyban és a hozzá kapcsolódó eszmekörben, tanban objektiválódik?
[2] <<<((( -FÁ)))>>> ha egyszer magát a nemzet közösségét jelenti, akkor miképpen volna átruházható?
1038. év augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Szent István király az országot a Szent Korona személyében a Szűzanyának felajánlotta. Ez az Ég és Föld között létrejött Szövetség földi hatalom által érinthetetlen, keresztény magyar ember ezt a Szövetséget nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem bonthatja fel[3].
[3] <<<((( -FÁ)))>>> technikailag lehetséges, csak a magyarság mint politikai nemzet identitását tudomásul véve fel nem bontható szövetség, azaz felajánlás (keresztény magyar ember nem bonthatja fel).
Ezen felajánlás következtében Szűz Mária az ország királynője (Regina Hungariae), Magyarország pedig a Boldogasszony országa (Regnum Marianum). Ezért Magyarországon a misztikus hatalmat Szűz Mária gyakorolja a Szent Koronán és annak akaratán keresztül[4].
[4] <<<((( -FÁ)))>>> az alkotmány a nemzet államalkotó akarata – más szavakkal a szentkorona szuverenitásán értett alkotmányos alapelvek nem hagyhatók figyelmen kívül a magyar alkotmányos hagyományhoz igazodóan.
A Szent Korona tanának gyökerei már Szent István király Intelemiben kimutathatóak. A Korona már ekkor jelentette:
- az országot, mint területet,
- az országot, mint közigazgatási intézményrendszert, világi hierarchiát.
- az országot, mint egyházi, szakrális hierarchiát,
- a király személyét,
- a király uralkodói tulajdonságait, képességeit,
- mindezek legitim átörökítési képességét.
A magyar jogtörténet egyedülálló jellegzetessége, hogy a Szent Korona elengedhetetlen a legitimitáshoz. A hagyományok szerint a magyar király koronázásakor négy feltételnek kellett teljesülnie:
1. Magyar királyt jogérvényesen csak a Szent Koronával lehet koronázni.
2. A koronázás helyszíne Fehérvár.
3. A koronázó egyházi személy az esztergomi érsek.
4. A koronázásnak egyházi ünnepen kellett történnie.
A négy szabály közül három áthágható, ha a körülmények kompromisszumot követelnek, azonban a Szent Koronával való megkoronáztatást nem pótolhatja semmi. Hiányában a királyi hatalom elveszti legitimitását, a hozott törvények és rendeletek nem érvényesek.
A Szent Korona a magyar államhatalom legmagasabb rangú alanya, a legmagasabb közjogi méltóság, benne egyesülnek a megosztott törvényhozó, végrehajtó hatalom részesei. A Koronát illeti a hatalom teljessége, tagjainak egyike sem tarthat igényt a teljes hatalomra.
A Szent Korona akaratát tagjain keresztül a törvények által fejezi ki.
A magyar közjogi hagyomány szerint legitim hatalmat csak az gyakorol, aki a Szent Koronát elfogadva, annak tagjaként, a természeti-isteni törvények szellemében a Korona többi tagjával gyakorolja a megosztott politikai-törvényhozói, bírói és végrehajtói hatalmat.
Ha a hatalom törvényes gyakorlása nem lehetséges a nemzetgyűlés a Szent Korona tanának megsértése nélkül rendelkezhet a hatalom átruházásáról és megosztásáról. A nemzet visszaállíthatja a királyságot, vagy határozhat egy király nélküli királyság mellett, amiben egy kormányzóra vagy elnökre ruházhatja át a királyi jogokat, illetve azok egy részét.[5]
[5] <<<((( -FÁ)))>>> ez az út a jelenkori felállás felé
A legitim hatalmat három tényező együtt gyakorolja: a Szent Korona, a megkoronázott király és a koronázó nemzet. Sem a király, sem a nemzet nem határozhatja meg helyzetét a Koronával szemben[6], mert ez eleve adott.
[6] <<<((( -FÁ)))>>> más szóval ez a megkötés a szentkorona szuverenitásához kötött alkotmányos alapelveket teszi kikezdhetetlenné a tagok illetve szűkebben a hatalmat gyakorlók részéről.
Koronázáskor a király esküt tesz az alkotmány biztosítására. Ha az uralkodó vét a Szent Korona ellen, a nemzet ellenállási jogával élhet, esetleg a személyi sérthetetlenségét figyelembe véve minden hatalmától megfosztható.[7]
[7] <<<((( -FÁ)))>>> általánosításként ez vonatkoztatható minden személyében megválasztott, önálló jogkörrel járó tisztségre, azaz választókra és választottakra. Tehát alapvetően nem magukra az intézményekre, nem a kinevezettekre stb hanem a személyekre mint választókra és választottakra.
1848-ig a Szent Korona tagja a nemesség volt, jelen pillanatban a Szent Korona tagjának tekinthető minden magyar természetes és jogi személy.[8]
[8] <<<((( -FÁ)))>>> mint olvasó ezt a gondolatot nem tudom követni. Tehát az állam mint jogi személy vagy a kft a szentkorona tagja volna? Azt hiszem ez melléfogás. Ahogy a szentkorona nem jogi személy, úgy ezt a választóvonalat tovább kellene gondolni.
Eszerint a szentkorona tagjai lehetnek természetes személyek és azok közösségei. De nem mint jogi személyek. A szentkorona tagság ugyanis pld hűséget jelent a szentkorona elveihez. Egy kft-n nem lehet hűséget számon kérni. A jogi személy tulajdonosain viszont számon lehet kérni.
Enyhén más kifejezéssel a szentkorona testét politikai testnek is lehet nevezni. Ennek felel meg a politikai nemzet fogalma. De ennek kellene megfelelnie a választókörzetnek is: élő politikai test kellene legyen. Jogi személy nem tekinthető élő politikai testnek. Tehát egy város vagy más közösség vagy autonómia lehet tagja a szentkoronának? Ha igen, akkor óvatosan különbséget kell tenni a város vagy más közösség, autonómia élő természetes személy tagjainak élő közössége és annak jogi személy struktúrája, önirányítási eszközrendszere között. …
A Szent Korona tagság közjogi fogalma az országlakosok tekintetében a mellérendelést részesíti előnyben az alárendeléssel szemben, a jogokat nem korlátozza, hanem kiterjeszti, ugyanis a Szent Korona minden tagja „egy és ugyanazon szabadság” elvén ugyanazon kötelességekkel[9] és jogokkal rendelkezik. Ezen kötelességek és jogok megvalósulási formái ugyan különbözhetnek, de lényegük azonos.
[9] <<<((( -FÁ)))>>> a tagok hűsége elengedhetetlen követelmény. A jogkiterjesztés természetes határa a lehetséges tagok hűség-vállalása vagy hűség-elutasítása.
A hűség vállalás egyfajta nagykorúsági eskü is lehet például 18 vagy 24 éves korban. Az öröklési elv talán könnyítést jelenthet, de a személyes elköteleződés kijelentéséről nem lehet lemondani. A konfirmálás vagy bérmálás ennek egyházi változata. Amint egyházi, vallási előképe volt ezer évvel ezelőtt a koronázásnak a szentkorona teste képzetnek stb, úgy a párhuzam kétségtelen a hűség kijelentésének szükségében is.
Kínálkozik a lehetőség az állampolgárság és a szentkorona tagság párhuzamosságára és különbségére.
Ugyanezen mellérendelő kapcsolat érvényes a Szent Korona országaira. Ezen államegységek nem Magyarországnak voltak alárendelve, hanem annak testvérországaként a Szent Koronának.
A Szentkorona-tan a magyar történelmi alkotmány legfontosabb alapelveinek összegzése. Jogrendszerként egy folyamatosan bővülő, fejlődő rendszer, melynek kiindulási és viszonyítási pontja a Szent Korona. A jogrendszer egyik legfontosabb alapelve a „jogkiterjesztés” elve, ami a már meglévő jogok újabb és újabb csoportokra való kiterjesztését jelenti. Ennek értelmében Magyarországon a nemesség nem vesztette el soha sem „kiváltságos” helyzetét, hanem jogait és kötelességeit kiterjesztette a lakosság más csoportjaira, a polgárságra és a jobbágyságra.
A Szent Korona eszméje alapján fennálló jogfolytonos állapotot a nép, az uralkodó, valamint külső fegyveres erő (vis maior) is megszakíthatja. Az ebben a hatalmi helyzetek teljesen törvénytelenek és legitim módon nem igazolhatóak. Abban az esetben, ha a Korona – király[10] – nemzet hármasság nem állhat fenn, valamint a történeti alkotmány intézményei útján legitim hatalom nem gyakorolható, akkor részleges legitimitás, illetve a szokásjog elve alapján a jogfolytonosság fennállhat, ha a nemzet szándékát fejezi ki azzal, hogy a teljes legitim állapotot visszaállítja.[11]
[10] <<<((( -FÁ)))>>> király, azaz a szentkorona alkotmányosságát alapul vevő bármilyen léptékű hatalomgyakorlás
[11] <<<((( -FÁ)))>>> érdekes párhuzam: Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amelynek kihirdetése Magyarországon az 1976. évi 9. törvényerejű rendeletben történt meg. Ebben az okmányban egy nép, nemzet, ország természetes erőforrásokhoz való joga akkor is elismerendő (legitimnek tekintendő), ha csak szóbeli de létező, élő hagyományon alapszik. Állítólag Jacques Maritain francia neoskolasztikus filozófusnak köszönhető a szigorú fogalmazás.
A Szent Korona, mint jogi személy[12], magába foglalja az egész országot. Bármely történelmi vész darabolja szét is az országot, az a Szent Korona személyében mindig egységes marad.
[12] <<<((( -FÁ)))>>> A Szent Korona mint jogi személy logikai önellentmondás, de ezen túl is tévedésnek látom. A szentkorona mint közösséget megjelenítő kvázi élő személy nem lehet egyúttal jogi személy is, mert az élő személy nem lehet jogi személy. Jogalany lehet mindkettő, de az élő személy és a jogi személy fogalmak egymást kizárják. A jogi személynek van tulajdonosa. A szentkorona viszont mint tulajdonos szuverén személy csak tulajdonosa lehet a jogi személynek.
A Szent Korona az első és fő tulajdonos az országban, és ő részesíti a tulajdonból a Szent Korona tagjait. A Korona jövedelmei és javai tétel azt is jelenti, hogy a Szent Korona tagjainak feje a korona jövedelmeivel feladatainak ellátása érdekében rendelkezett és nem mint magánszemély.
Minden birtokjog gyökere a Szent Korona, minden birtokjog rá száll vissza. Magyarország területén idegen állampolgár nem birtokolhat földtulajdont, csak a Szent Korona tagjává válva (honosítva).[13]
[13] <<<((( -FÁ)))>>> az idegen állampolgár kitétel bizonytalan, hiszen mostani jogszabályok szerint minden uniós állampolgár egyúttal magyar állampolgár is, tehát a szentkorona tagjai fogalomból kell kiindulni. A különbségtétel egyértelműbb ha a szentkoronát és államot megkülönböztetve (a szentkorona mint közösségi kvázi természetes személy) teszünk különbséget szentkorona tag és állampolgár között.
Ugyanígy elidegeníthetetlenek az ország természeti kincsei és értékei, illetve az ezekből származó jövedelmek!
A magyar Szent Korona területén a főkegyúri jogok a magyar királyt illetik, a római katolikus egyház fejének csak megerősítési jogköre van. Ez alapján a magyar király alapíthat egyházat, püspökséget, apátságot, prépostságot, ő adományozhat egyházi hivatalokat és vissza is veheti őket.
A főkegyúri jogokat a nemzet megvonta Horthy Miklós kormányzótól, ezért az a pápára szállt vissza.
A Szent Korona tan értelmében Magyarországon 1946 óta nem állt helyre a jogfolytonosság, tehát illegitim módon gyakorolják a hatalmat. 1946 és 1990 között külföldi csapatok megszállása alatt állt az ország, ezért nem volt lehetséges a jogfolytonosság helyreállítása. Az alkotmány alapjául szolgáló többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény is ebben az állapotban született, ezért a mai magyar alkotmány, és az ezen alapuló hatalom illegitim. Mivel a Szent Korona tagjainak (jelen pillanatban minden magyar állampolgárnak) kötelessége a jogfolytonosság helyreállításán munkálkodnia, ezért a Szent Korona tan helyreállításáig gyakorlatilag a mulasztásos alkotmánysértés állapotában vagyunk.
A magyar nemzetnek ki kell nyilvánítania a jogfolytonosság helyreállításának szándékát, majd alkotmányozó nemzetgyűlést kell összehívnia, ahol a választott képviselőknek kell a hatalmi legitimitást helyreállítania. A Szent Korona szellemében felül kell vizsgálni a magyar jogrendszert és minden nemzetközi szerződést, beleértve az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződét is.
A történelmi alkotmány helyreállítása után pedig újabb szabad választásokon kell dönteni a képviselői helyekről[14].
[14] <<<((( -FÁ)))>>> Szigorúan véve (illetve definíciótól függően), de a szentkorona tan szerint az országgyűlés tagjai nem lehetnek képviselők, hanem csak követek. A különbség a meghatalmazásukban keresendő. Követeknél a pártfegyelem nem lehet vezérlő elv. Látszólag a pártfegyelemnek alávetett országgyűlési képviselők biztosabb hatalomgyakorlást tesznek lehetővé (stabilabb politikai állapotokat), de ez a stabilitás egyúttal falanszter jellegű, tömegtársadalmi hatalmi önkényt is jelent. Végső soron talán szét kell választani a követi meghatalmazást a pártok szerinti képviselőkétől. Végső soron, ha sikerül a funkcióikat megfelelően megkülönböztetni. Azonban a szentkorona szuverenitásának alapkövetelménye az akár felsőházba (vagy akár 3-ik házba) terelt követi rendszer, amely megfelelhet a szentkorona szuverenitásából következő, a felek együttműködésén alapuló megosztott hatalomnak a hatalomra választók és választottak között.
· Zétényi Zsolt: A Szent Korona – a magyar nemzet jelképe és őrzője, Püski, Budapest, 1997; az interneten elérhető a http://www.alkotmany.ngo.hu/korona.htm címen.
· Kocsis István: A szakrális fejedelem, Püski, Budapest,
· Kocsis István: A Szent korona tana, Püski, Budapest, 1995
· Kocsis István: Magyarország Szent Koronája, Püski, Budapest, 2000
· A magyar Szent korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón; Szent István Társulat, Budapest, 1999 (A kötetben hat tanulmány található Molnár Tamás, Pap Gábor, Pecze Ferenc, Tóth Zoltán József, Vass Csaba és Zlinszky János tollából)
· Kardos József: A Szent Korona és a Szentkorona-eszme története, IKVA, Budapest, 1992
· Kardos József: A Szentkorona-tan története 1919-1944, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987
· A korona kilenc évszázada, Európa Kiadó, Budapest, 1979
· www.szent-korona.hu/ - a Szent Korona Szövetség honlapja.