A rendszer határozza meg az embert vagy fordítva
- a semmi-kből épített idea, rendszer -
nélkülözhetetlen, létünk alapja
- áttekintésre, problémafelvetésre törekedve (III/B. rész)
Minden pontosító, kiigazító megjegyzést örömmel veszek – FÁ
Volt egy előadás (Hitelek-deduktiv modell – tennivaló meghirdetett címmel) 2014 január 2-án, amelyen "A rendszer határozza meg az embert vagy fordítva I-III. írások lényegét próbáltam meg jelezni (mert részletezni nem volt idő).
Az előadás után kezdett motoszkálni bennem az a sarkos fogalmazás, amely tanultabbakban, érdeklődőbbekben bizonyára fiatalabb kortól evidencia lehet sok-sok évszázada, hogy:
- a semmi-kből épített idea, rendszer -
nélkülözhetetlen, a létünk alapja ...
gondoljunk csak a matematikai pontra,
amely ősidők óta
kiterjedés nélküli, tovább nem osztható, mondhatnánk üres, semmi
a tér-idő-okság világán kívüli, megragadhatatlan,
DE elképzelhető ez a furcsa, fogalmilag megformált, megjelölt semmi,
sőt gondolkodásunk egyik legfontosabb alapja.
... a lényegét, természetét tekintve tiszta idea
Képzeljük el, hogy a geometria úgy épül fel, hogy van egy anyagtalan-semmi-pont, ami megfoghatatlan, még fel sem címkézhető, csak emlékeztetőül jelölhető rajzokon, és mégis amiből ha kettő van, távolságot jelölhetünk vele, de bármilyen közel van a kettő egymáshoz, köztük vonalat húzva mindig végtelen sok további pontból áll a legrövidebb vonal (szakasz) is. És a játék folytatódik. A semmi-pontokból alkotunk egyenest, síkidomot, bármiféle felületet, kerületet és területet. A kiterjedés nélküli, oszthatatlan, semmi-pontokból alkotjuk meg a kockát, a kocka felületét, térfogatát (hogy koordináta rendszerek térképezte térről, függvényekről ne is beszéljünk). Nem vagyok matematikus - nekem ez egy új rácsodálkozás. Talán már hallottam is róla. Talán, sőt bizonyára közismert dolog ez a matematikában, sőt talán középiskolás olvasókönyvekben, ajánlott irodalomban is benne van. A matematikai pont mint gondolkodásunk egyik induló ideája, eszméje. Enélkül nem tudnánk rajzolni, pontos számításokat, méréseket végezni - a kézzel fogható valóságban sem.
De az az érzésem, hogy alkotmánybíráink, parlamenti képviselőink, sőt sok olyan ember sem ismeri ezt a gondolatsort az elemi pontról, akik alkotmányról reggeltől napestig tudnak határozott véleményt formálni. Akik leírták, azaz leértékelték, az alkotmány és alaptörvény közti különbség meghatározó jelentőségét. Azaz azt mondják, nem érdekes a jogfolytonosság , mert minek is az? Mi is az? Legyek rejtélyes, és egyúttal próbáljak a lényegre tapintani? A jogfolytonosság jelentőségét nem csak a történelmi alkotmánnyal, hanem egyúttal Euklidesz Elemek című munkájával sem kellene lebecsülni. Mert egyelőre a modern világ nem szakított az Elemek-el, hanem továbblépett az Elemekben megkezdett úton (egy eléggé eredményes úton).
A személy fogalma egy a matematikai ponthoz hasonló idea, eszmény, a kiterjedés nélküli, tovább nem osztható, tér-időn-okságon kívüli, "semmi". Csak már az emberi minőség, lét dimenziójában. Egy másik eszme, eszmény, ami nélkül nem élet az élet, amire épül létünk, gondolkodásunk, alkotmányos létünk-esélyünk. Azzal kell szembesülnünk, hogy az analfabétizmus problémája nem megoldott a betű-ákom-bákomok mechanikus másolgatásával (kézzel avagy billentyűk nyomkodásával). Ha elveszítjük szem elől a 2 és félezer éves gondolkodási sikereket, ha nem értjük a matematikai pont és a személy fogalmának egymáshoz hasonló idea-eszmény természetét, akkor életképtelenekké válhatunk, akárhány chipet varrjunk is a bőrünk alá érzékelő tuningnak, memóriabővítésnek. Körül kell járni a személy fogalmát, meg kell érteni, élményeinkben, érzelmeinkben kell a helyét megtalálni, rá kell hangolódni - és akkor talán megérthetjük, hogy kétezer év történelme miről is szólt. És akkor talán nem veszítik el eleink küzdelmei az értelmüket - mert akkor nem romboljuk emléküket, ami nem évszám, nem nevek sora, nem mindenféle szimbólum, hanem eligazodási készség, hajlandóság, bátorság, vállalás olyan alapvető aktuális kérdésekben is, mint az alkotmányosság megértése, megélése az alanyi jog és a személyi lét kettősében .....
Ha jól értem.
FÁ