Tisztelt AEB! --- Élek a felkínált lehetőséggel és észrevételeimet
megküldöm Önöknek lehetőség szerint szíves figyelembe vételre, korábban
közzétett parlamenti és köztársasági elnöki javaslatokhoz fűzött közbeszúrt
megjegyzések formájában.
- Önálló tanulmánnyal
illetve szövegszerű javaslattal nem tudok szolgálni.
- Jelen észrevételeimet az
alkotmányossági Műhely és Fórum tevékenységére alapozom, amely interneten
hozzáférhető. -
Célom a figyelem felhívása volt
bizonyos elhanyagolt összefüggésekre és lehetőségekre. - A
megfogalmazásban nem törekedtem a szokásos „tudományos” megfogalmazásra,
hisz Önök sem törekedtek az alkotmányos problémák alapjainak döntés
előkészítés jelleggel az elfogulatlan és elegendően körültekintő
felmutatására. -
Remélem észrevételeimet haszonnal
olvassák. -
Amennyiben közzétennék levelemet,
azzal egyetértenék. -
Szívük és lelkiismeretük
szerinti, képességeik legjavát érvényre juttató munkát kívánok.
--- üdvözlettel -
Fáy Árpád
Kék színnel
és Courier betűkkel és szaggatott aláhúzással közbeszúrt megjegyzéseket
tettem a
7-ik oldalig
.
A szöveget
magam, a megjegyzések készítője szkenneltem be. Ebből adódóan a scennelő
szoftver okozta nyomdahibákat nem javítottam végig a szövegen. -FÁ>>--
Részkoncepció
Az
Alkotmányelökészítő eseti bizottság
IV.
számú
„Igazságszolgáltatás,
Alkotmány- és
jogvédelem"
munkacsoportjának
részkoncepciója a Bizottság
számára
I. A bírósági szervezet
1. Valamennyi
frakció képviselői egyetértettek az alábbi javaslatokkal;
<<
Innen hiányzik egy
témabevezető. Mi a különbség a mechanizált jogalkalmazás és az
igazságszolgáltatás között? A kartális alkotmány és a magyar alkotmányos
hagyomány viszonyai között melyik milyen mértékben, milyen módon juthat
érvényre? Ezek után jöhet, hogy a munkacsoport melyiket szorgalmazza és
nevezze meg, hogy milyen indokok alapján. Akkortól nem elfogadható lesz a
véleménye, hanem érthető. Hogy ki mit fogad el, az mind ezután következik.
Józan esetben.
Ami itt van
alkotmányozás előkészítő bizottsági munkacsoporti teljesítmény néven, az
tragikus. Az mutatja, hogy a szemkilövető bírósági alkalmazott bírói
szemlélete hatja át a gondolkodást az alkotmányosságról. Ki mit parancsolt
hatalmi erővel? Törekedni kell az ő vélhető igényét úgy kiszolgálni, amit a
munkacsoporti tagok belső cenzúrája és képességei megengednek. Egy
középiskolát ha ennyit össze hord, mint ami itt következik alkotmánytan
vizsgán, érettségi előtt, akkor valószínűleg átengedik azzal, hogy nincs
affinitása a kérdéshez. Nem folytatom, mert hiányosságaival mutatja a
képtelen helyzetet, hogy az alkotmányossági megközelítés absztrakciós szinte
mennyire teljességgel hiányzik, már a hozzászólás választott vázlatpontos
jellegéből következően is.
Pontokban
szavazgatni bármiről is csak akkor van értelme, ha a befoglaló kereteket
illetően teljes az egyetértés, ha azokat egy másik anyagban már
megfogalmazták. Ami itt következik, az csak a lábjegyzetben, függelékben,
mellékletben, második fejezetben mint jegyzőkönyvi kivonat szerepelhetne. De
a főszöveg helyét van hivatva sormintaként eltorlaszolni. Mintha
középiskolás matematika órán koordinátákról szavaznának a koordináta
tengelyek felrajzolása nélkül – ráadásul amikor a tét nagyrészt a koordináta
tengely típusok közti választás!. -FÁ>>
1.
A bírák függetlenségének garanciáit meg kell őrizni és az
új Alkotmányban rögzíteni kell.
2.
A nem bírói tisztséget betöltő igazságügyi alkalmazottak ítélkezési
tevékenységének
fennmaradása csak a függetlenségüket biztosító egyértelmű és teljes
garanciarendszer beépítése esetén
lehetséges.
3.
A hatályos szabályozással megegyezően marad fenn a bírósági szervezeti
szintek
alkotmányban történő meghatározása.
4.
Az új
Alkotmány rögzítse, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön fejezetben
biztosítja a központi költségvetés.
5.
Az új
Alkotmánynak az igazságszolgáltatásról szóló fejezetében kizárólag és
kifejezetten az
igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó alapelvek és alapjogok kapnak helyet.
6.
Az új
alkotmány kifejezetten rögzíti a bírósági ítéletek nyilvánosságát mint
törvényben meghatározott kivételeket
tűrő alapelvet.
7.
Az új
Alkotmány létrehozza a közigazgatási bíróságot, amelyek az Alkotmánybíróság
által eddig ellátott önkormányzati
normakontrollt is gyakorolja.
8.
A bírák és a bírósági vezetők
tekintetében gyakorolt személyügyi jogköröket bírói többséggel működő
szervhez utalja az új Alkotmány. A testületben kétharmados bírói
többséget kell biztosítani.
. --<<De
mi van a pártállami bírák vagy a korrupt bírák vagy egyéb okból
alkalmatlanok ügyében? Hogyan valósítják meg, hogy a pártállami bírák
ügyében az érintettek ne vehessenek részt az esetleges fegyelmi,
felfüggesztő, kizárási ügyekben?
Mintha itt is az önnemzés elve érvényesülne a szakmai autonómia helyett.
Hiányzik a megfogalmazása a szakmai autonómiának. Az elmúlt 20 évben a
szakmai autonómiák sáncai mögé menekültek a régi rendszer érdekeltjei. Ebből
következett, hogy rendszerváltás nem volt, hanem időnként szemkilövetés
október 23-ra időzítve. És ezt politikai ügyességnek beállítva.
A szakmai autonómiának előföltétele, hogy a szakmai struktúrán belül adottak
a személyi és szabályozási feltételek adottak legyenek az olyan működéshez,
amely nem szembe állítja a társdalommal mint szűk csoportérdek érvényesítő
falanxot, adott esetben a bírói testületet, elhagyva a bíráskodás
tulajdonképpeni funkcióját. Mi tehát az igazságszolgáltatás funkciója? És
abban mi a bíróság funkciója? A szakmai autonómia ezt fogja szolgálni vagy
nem? Minden automatizált szerkezetnek van beavatkozási pontja, ha az
automatika elromlik, vagy meg akarják változtatni. Itt mik ezek a pontok,
kik loegyen rá jogosultak stb. -FÁ>>--
2, A parlamenti
többség (2/3-ad) által támogatott javaslatok:
1. Az országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kormánypárti
és ellenzéki képviselő tagja is
legyen.
Fidesz: támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: nem támogatja
3.
A bíróságok igazgatásával összefüggő egyéb hatáskörök telepítését az
új Alkotmány a bírósági szervezeti törvényre hagyja, amelyet a jelenlévő
képviselők minősített többségével kell megalkotni.
Fidesz: támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja (azért, mert
véleményük szerint a Bsz. elfogadásához az Alkotmánynak 4/5-ös többséget
kellene megkövetelnie.
KDNP: támogatja
LMP: támogatja
3.
A legalább kettő ellenzéki frakció
képviselői által támogatott javaslatok:
1.
Az új Alkotmány részletesen szabályozza
az igazságszolgáltatás más hatalmi ág egyoldalú,
külső befolyásától való mentességének, azaz a bírói függetlenségnek az
intézményét, az igazságszolgáltatás állami monopóliumának elvét és a büntető
igazságszolgáltatás alapvető követelményeit.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: támogatja
2.
A Legfelsőbb Bíróság elnökét az
Országgyűlés 6 évre választja.
Fidesz:
nem támogatja (9
évet javasol)
MSZP:
támogatja
Jobbik:
támogatja
KDNP:
nem támogatja (9
évet javasol)
LMP:
nem foglalt
állást
3.
Az új Alkotmány szabályozza a legfelsőbb
Bíróság elnöke megválasztásának, tisztségre való
jelölésének és megbízatása megszüntetésének szabályait
Fidesz:
nem támogatja
MSZP:
támogatja
Jobbik:
támogatja
KDNP:
nem támogatja
LMP:
támogatja
4.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem
választható újra.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: támogatja
5.
Az új Alkotmány rendelkezik megyei (esetleg - ha igazgatási jogkört kapnak -
tábla) bírósági önkormányzatok (megyei,
esetleg táblabírósági igazságszolgáltatási tanácsok) létrehozásáról.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: támogatja
6.
Az új Alkotmány rögzítse, hogy a
költségvetési törvényben az igazságszolgáltatási fejezet
költségvetése nem lehet kevesebb a költségvetési mérleg főösszeg 1
%-ánál, valamint az előző
évi fejezeti főösszeg nettó értékénél.
Fidesz:
nem támogatja
MSZP:
támogatja
Jobbik:
nem támogatja
KDNP:
nem támogatja
LMP:
nem támogatja
(megjegyzés: A javaslat
kis módosítással akár többséget is kaphat, ugyanis a Fidesz és a
Jobbik bizonyos követelményszint
meghatározásával egyetértett, de annak számszerűsítésével nem. A Jobbik ezen
kívül javaslatot tett arra, hogy amennyiben a bíróságok finanszírozása a
„meghatározott összegtől" elmarad, az szankciót vonjon maga után.)
7.
Személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés csak bírói
döntés alapján alkalmazható.
Fidesz:
nem támogatja
MSZP:
támogatja
Jobbik:
nem támogatja
KDNP:
nem támogatja
LMP:
támogatja
8.
Az új Alkotmány rendelkezzen az OJT elnöki, illetve legfelsőbb bírósági
elnöki tisztség szétválasztásáról.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: nem támogatja
Jobbik: támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: támogatja
4, Egyéb javaslatok:
1.
Az új Alkotmány tartalmazza a bírák
kinevezési feltételeit és eljárási rendjét.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: nem támogatja
2.
Az új Alkotmány egyértelműen határozza meg a Legfelsőbb Bíróság elnöke és
az elnökhelyettesek közötti viszonyt, a
helyettesítés terjedelmét és korlátait.
Fidesz: nem támogatj a
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: nem támogatj a
3.
Az új Alkotmány elfogadását követően a
bíróságok „ A Szent Korona nevében!" hirdessenek ítéletet.
<<Ez talán mesterség, hogy összefüggéstelenül tesz fel kérdéseket, mintha
azok lényegtelen, minden indoklás nélküli tetszik-nemtetszik tesztkérdések,
hangulat jelentések lennének? -FÁ>>
Fidesz: nem
támogatja
MSZP: nem támogatja
Jobbik: támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: nem támogatja
4.
Az új Alkotmány rendelkezzen arról, hogy
a volt pártállami személyeket a bíróságok vezető tisztségeiből
távolítsák el
Fidesz: nem foglalt állást
MSZP: nem támogatja
Jobbik: támogatja
KDNP: nem foglalt állást
LMP: nem foglalt állást
5.
A Legfelsőbb Bíróság elnökének újraválasztását tiltó szabályozás egészüljön
ki a megyei bíróságok, az ítélőtáblák és az AB elnökére vonatkozó tilalommal
is.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: nem támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: támogatja
6.
Az új Alkotmány rendelkezzen arról, hogy az Országos Igazságszolgáltatási
Tanácsnak ne lehessen politikus tagja.
A munkacsoport a javaslattal kapcsolatban vitát nem nyitott, a frakciók
fenntartották korábbi álláspontjukat.
7.
A vitában felmerült a bíróságok
történeti megnevezésének (járásbíróság, törvényszék,
kúria) visszaállítása. E kérdésről
azonban a munkacsoport nem foglalt állást.
8.
A vitában felmerült, hogy az új Alkotmány foglalkozzon az
igazságszolgáltatás alapelveivel,
valamint néhány eljárási alapjoggal is.
--<<Gondolom
az a kérdés lényege, hogy a bíró elsősorban jogot alkalmaz vagy igazságot
szolgáltat? A kartális alkotmány jogpozitivista felfogásában a Bírónak sem
lelkiismerete nincsen sem igazság-felismerő képessége nincsen, sem joga,
hogy az igazsággal foglalkozva a jogszabályok mögé tekintgessen. Itt a bíró
egy utasított alkalmazott, akire újabban libériát húznak, igazság helyett az
uniós uniformizálás jegyében. A jogi hierarchia alkatrésze, mozgatott
összetevője. A történelmi alkotmányban a bíró munkája mérhetetlenül
jelentősebb és tágabb. Elsősorban a jogszabályokat érvényesíti, azonban
tekintettel van a jogszabályok alkotmányosságára, igazságos
alkalmazhatóságára, a jogalkotó eredeti szándékára stb. Ő tehát nem része a
jogszabályi mechanizmusnak, hanem részben a jogszabályok eredményességének a
mérlegelője is. Nem üres formalizmus nála ha a szentkorona nevében hirdet
ítéletet, lényegében a jogszabályi hierarchia teljességét szem előtt tartva
– képességei és a konkrét ügy minősége szerint. -FÁ>>--
E kérdésről azonban a
munkacsoport nem foglalt állást. --<<Nézetem
szerint e kérdésről alapvetően foglaltak állást a munkacsoportok, amikor a
kartális alkotmány mellett úgy érveltek, mint az egyetlen modern, épeszű
megoldás – holott kazohíniai mozzanattá változtatták ezzel a jelen
alap-törvény fogalmazást előkészítő munkát. -FÁ>>--
II. Az ügyészi szervezet
Valamennyi frakció képviselői egyetértettek az alábbi javaslatokkal:
1.
Az
ügyészség feladatai túlnyomó részben a büntetőjog területére
összpontosulnak, azonban más jogterületeken is jogosítványokkal rendelkezik
a törvényesség betartása érdekében. Az új
Alkotmány a hangsúlyt a jogsértő magatartások
elleni fellépésre és a jogsértések megelőzésének elősegítésére helyezi.
2.
Az
Országgyűlésnek az ügyészséget ellenőrző jogkörét fenn kell tartani, és
bővíteni kell. Az új Alkotmány a
hatályos szabályozáshoz képest pontosabban rögzíti az Országgyűlés és a
legfőbb ügyész viszonyát. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős,
működéséről köteles az Országgyűlésnek beszámolni.
2.
A parlamenti többség (2/3-ad) által
támogatott javaslatok:
Nem volt ilyen javaslat.
3.
A legalább kettő ellenzéki frakció
képviselői által támogatott javaslatok:
1.
A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választja meg 6 évre.
Fidesz:
nem támogatja (9
évet javasol)
MSZP:
támogatja
Jobbik:
támogatja
KDNP:
nem támogatja (9
évet javasol)
LMP:
támogatja
2.
Az új Alkotmány szabályozza a megbízatás
megszűnésének eseteit is. A legfőbb ügyész nem
választható meg újra.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: támogatja
4. Egyéb javaslatok:
1. A legfőbb ügyész és helyettesei viszonyát,
a helyettesítés terjedelmét és korlátait az új Alkotmány szabályozza.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: nem támogatja
III. Az Alkotmánybíróság
--<<Az
alkotmánybíróság léte mint köztudott, nem evidencia. Elképesztő, hogy
egyetlen egy kérdésben sem elemezték érdemben a munkacsoportok, még utalás
rövidséggel sem, hogy az általuk szorgalmazott megoldások miért jók, kinek,
milyen minták alapján való javaslatok stb. Ez az alkotmánybíróság is olyan
mint a narancsos színű sál a politikában. Pár éve az volt a benyomása az
embernek, hogy valami textilmonopolistának annyi narancsos festéke gyűlt
fel, hogy ingyen batyukban szórja szét a világon vele festett sálakat. Mi
volt a közös a narancsos sálasokban Etiópiában, Ukrajnában és
Magyarországon? A Bush-ok miért nem rohangáltak narancsos sálakban(én
legalábbis nem emlékszem ilyen képre)? Visszatérve az alkotmánybíróságokra:
milyen funkcióra alkalmasság hívta őket életre, hol, és miért másolják? A
magyar joghagyományban ugyanez a funkció vajon elláttatlan-é,
elláthatatlan-é, vagy pedig ez a lehető legjobb megoldás nekünk is? Húsz év
után ennyi kétség után egy ilyen döntés előkészítő anyagban legalább egy kis
bekezdés adhatna indoklást, hogy miért jó ez nekünk továbbra is? Mert ha a
munkacsoporti tagok alkotmánybírósági ügyben pont olyan tájékozottak és pont
olyan éllel szelektálnak mint az alkotmány műfajának, mibenlétének
kérdésében, akkor behunyt szemmel azt kell mondani, hogy előbb-utóbb
követelés lesz az alkotmánybíróság megszüntetése. A kétség az, hogy az
alkotmánybíróság a társadalom nagyobbik részének nem ellenőrizhető (többek
között érdekmentességének és értékalapúságának indokával), viszont a
társadalom egy kisebb részének érdekében kifejezetten érdekképviseleti
jelleggel nyilvánult meg ismételten. Ez a munkacsoport erről a kérdésről még
nem hallott? -FÁ>>--
/. Valamennyi
frakció képviselői egyetértettek az alábbi javaslatokkal:
1.
Az Alkotmánybíróság valamennyi feladat- és hatáskörét, valamint az
Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó
legfontosabb szabályokat az új Alkotmány szabályozza. Az
Alkotmánybíróság alapvető feladata az
alkotmány rendelkezéseinek megvalósulása feletti őrködés, határozatai
mindenki számára kötelezőek.
2.
Meg kell tartani és az új Alkotmányban rögzíteni az utólagos
normakontrol bárki általi
kezdeményezhetőségét és határidő nélküliségét.
3.
Az Alkotmánybíróság az
alkotmányellenes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést részben vagy
egészen megsemmisíti; alkotmányos értelmezés lehetősége esetén
meghatározhatja a jogszabály
alkalmazásánál irányadó alkotmányos követelményeket.
4.
Az
Alkotmánybíróság jogszabály lényeges tartalmát a jogszabály egyes
rendelkezéseinek megsemmisítése esetén
sem változtathatja meg.
5.
Az
Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az
alkotmánybíróvá jelölés
módját, az
alkotmánybíróvá válás feltételeit, a megbízatás megszűnésének feltételeit az
új Alkotmány meghatározza.
6.
Az új
Alkotmány kimondja az alkotmánybírák függetlenségének és
elmozdíthatatlanságának elvét is.
7.
Az új Alkotmány rendelkezik az Alkotmánybíróság tagjai megbízatásának
időtartamáról, amelyet 9 évben állapít meg.
2. A parlamenti többség
(2/3-ad) által támogatott javaslatok:
1. Az új
Alkotmány lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság ideiglenes
intézkedésként felfüggeszthesse az alkotmányellenes jogszabály
alkalmazhatóságát.
Fidesz:
támogatja
MSZP:
támogatja
Jobbik:
nem támogatja
KDNP:
támogatja
LMP:
támogatja
2.
Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztására vonatkozó szabályokat az új
Alkotmány tartalmazza.
Fidesz:
támogatja
MSZP:
támogatja
Jobbik:
nem foglalt
állást
KDNP:
támogatja
LMP:
nem foglalt
állást
3.
A legalább kettő ellenzéki frakció
képviselői által támogatott javaslatok:
1.
Az alkotmánybíróvá jelölés szabályai érdemi egyeztetést kikényszerítő
eljárási renddel tegyék érdekeltté a konszenzus megteremtésére a minősített
többséggel rendelkező
képviselőcsoportokat is. A pártpolitikai szempontok érvényesülésének
kizárása érdekében a jelenleginél szigorúbb szabályok vonatkozzanak az
alkotmánybírói tisztség betöltésére. Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő
bizottságban valamennyi képviselőcsoport egy-egy taggal képviselteti
magát.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: támogatja
2.
A bíróságok döntései felett -
kivéve azt az esetet, ha az alkotmányos panasz alapján
meghozott alkotmánybírósági döntés
szerint a büntetőeljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségéből a
büntetés, intézkedés csökkentése vagy mellőzése, illetőleg a felelősség
alóli mentesülés vagy a felelősség korlátozása következne - az
Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati
joga. Az Alkotmánybíróság feladatköre az alapjogi bíráskodással bővül.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP:
támogatja
3.
Az új Alkotmány rendelkezik az
alkotmánybírák újjáválaszthatóságának tilalmáról.
Fidesz:
nem támogatja
MSZP:
támogatja
Jobbik:
nem támogatja
KDNP:
nem támogatja
LMP:
támogatja
4.
Egyéb javaslatok:
1.
Az új Alkotmány rögzíti a Legfelsőbb Bíróság
jogegységi határozatainak felülvizsgálhatóságát.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: nem támogatja
2.
A új Alkotmány az Alkotmánybíróság számára megfelelően rövid, általánosan 6
hónapos eljárási határidőt állapít meg.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: nem támogatja
Jobbik: támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: nem támogatja
IV. Az állampolgári jogok országgyűlési
biztosai Valamennyi frakció
képviselői egyetértettek az alábbi javaslatokkal:
1.
Az országgyűlési biztosok
feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomásukra
jutott visszásságok megvizsgálása,
kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi
intézkedések kezdeményezése.
2.
Az országgyűlési biztosok
tevékenységükről évente beszámolnak az Országgyűlésnek Az éves jelentést
nyilvánosságra kell hozni.
3.
Az országgyűlési biztosokhoz
bárki fordulhat panaszával. Az országgyűlési biztosok
hivatalból is eljárhatnak, ha az ügyben
nincs jogorvoslati út, vagy azt már kimerítették
4.
Az
országgyűlési biztosok egymással ellentétes ajánlást nem adhatnak ki.
5.
Az
országgyűlési biztosok egyenlőek és egymástól függetlenek
6. Az országgyűlési
biztosok megbízatása 6 évre szól
2.
A parlamenti többség (2/3-ad) által
támogatott javaslatok:
1. Az országgyűlési biztosok tisztségét jelenlegi
feladatkörük és feladatmegosztásuk lényeges
megváltoztatása nélkül az új Alkotmány maga
hozza létre.
Fidesz: támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: támogatja
LMP: támogatja
3.
Az legalább kettő ellenzéki frakció
képviselői által támogatott javaslatok:
1.
Az új Alkotmány rögzíti, hogy az
országgyűlési biztosok vizsgálati jogköre az országgyűlés
és a köztársasági elnök kivételével minden állami szervre, valamint
közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó egyéb szervekre
kiterjed, azzal, hogy az a bírósági szervezetrendszer
és az Alkotmánybíróság tekintetében nem terjed ki a döntések tartalmának
vizsgálatára.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: támogatja
Jobbik: nem támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: támogatja
2.
Az új Alkotmány kimondja az országgyűlési
biztosok újraválaszthatóságának tilalmát.
Fidesz:
nem támogatja
MSZP:
támogatja
Jobbik:
nem támogatja
KDNP:
nem támogatja
LMP:
támogatja
4. Egyéb javaslatok:
1. Az új Alkotmány
az egy főombudsman és szak helyettesek rendszerét állítja fel.
Fidesz: nem támogatja
MSZP: nem támogatja
Jobbik: támogatja
KDNP: nem támogatja
LMP: nem támogatja
A munkacsoport a javaslatban foglaltakat a 2010. október
4-én, 11-én és 18-án megtartott
ülésein fogadta el.
A részkoncepció
mellékleteit képezi:
•
A Magyar Szocialista Párt frakciójának álláspontja (Érk.: 2010.10. 08.)
•
A Lehet Más a Politika frakciójának álláspontja (Érk.: 2010.10. 09.)
•
A Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt
frakciójának álláspontja (Érk.: 2010.
10. 08.)
•
A Lehet Más a Politika frakciójának álláspontja (Érk.: 2010.10. 15.)
•
A Magyar Szocialista Párt frakciójának álláspontja (Érk.:
2010.10.15.)
Budapest, 2010. október
18.
Dr. Bárándy/G
Dr.
Bárándy Gergely PhD országgyűlési
képviselő az Alkotmány-előkészítő
eseti bizottság alelnöke
___________
B 1358 Budapest, Széchenyi rftp. 19._____
Td: 489 5520________
Fai?489-5S23
Szabályozási javaslatok
az új Alkotmány részkoncepciójához -Alkotmánybíróság, bírósági szervezet,
országgyűlési biztosok,
ügyészi szervezet
I. A bírósági szervezet
1.
Az új Alkotmány részletesen szabályozza az igazságszolgáltatás más
hatalmi ág egyoldalú, külső
befolyásától való mentességének, azaz a bírói függetlenségnek az
intézményét, az igazságszolgáltatás
állami monopóliumának elvét és a büntető igazságszolgáltatás alapvető
követelményeit.
Az igazságszolgáltatás
függetlenségének elve a jogállami működés egyik sarokköve.
Ennek deklarálása az űj
Alkotmányban elengedhetetlen. A büntető igazságszolgáltatás,
mely az emberek életébe
a legsúlyosabb következményekkel járó állami beavatkozást
teszi lehetővé,
indokolt, hogy alkotmányi szinten is kiemelést kapjon. Egyes büntetőjogi
alapelvek
alkotmányba foglalása indokolt.
1.1. Az új Alkotmány
tartalmazza a bírák kinevezési feltételeit és eljárási rendjét is.
Valódi garanciát a
bírósági szervezetrendszer tekintetében nem annyira a bírósági
vezetők, mint inkább az
egyes bírák jogállásának alkotmányos szabályozása jelenthet,
mivel az ítélkezési
tevékenységet a bíró végzi.
1.1.1. A bírák
függetlenségének garanciáit meg kell őrizni és az új Alkotmányban rögzíteni
keU.
A harmadik hatalmi ág
függetlenségét biztosító -jelenleg is jól kidolgozott- deklarációk
alkotmányban rögzítése
továbbra is hangsúlyozandó szempont.
1.1.2. A nem bírói tisztséget betöltő igazságügyi
alkalmazottak ítélkezési tevékenységének
fennmaradása csak a függetlenségüket
biztosító egyértelmű és teljes garanciarendszer beépítése esetén lehetséges.
A Legfelsőbb Bíróság
elnökétől, és az ellenzék részéről is számos kritika érte a jelenleg
hatályos szabályozást
Kétségtelen, hogy a jogszabály ma is tartalmaz utalásokat a
titkárok ítélkezési
függetlenségére vonatkozóan, azonban távolról sem kielégítő módon és
terjedelemben. Két
példát említve: státuszukat tekintve sokkal inkább függnek az
igazgatási vezetőtől,
mint a kinevezett bírák, s nem tettek bírói esküt. Önmagában nem
jelent problémát, ha a
bírák mellett más is ítélkezhet, azonban ekkor helyzetüket
körültekintően rendezni kell. Megoldásként azonban
Inkább a kisebb tárgyi súlyú
jogsértések és jogviták közigazgatási hatáskörbe utalása
pártolandó.
1.2. Az új Alkotmány
szabályozza a Legfelsőbb Bíróság elnöke megválasztásának (6 évre),
tisztségre való jelölésének és megbízatása megszűnésének szabályait A
Legfelsőbb Bíróság elnöke nem
választható meg újra,
Ma csak a jelölés és a választás szabályai
szerepelnek az Alkotmányban, a mandátum
hossza és a megbízatás személyi feltételei azonban nem,
holott ezek legalább annyira
befolyásolják a függetlenséget, mint a megválasztáshoz szükséges
országgyűlési többség.
A tisztség betöltését kizáró feltételek rögzítése még a rendkívül
részletes osztrák
alkotmányban is csak
egy-egy bekezdés: egy hasonló részletességű szabály a tényleges
pártpolitika-semlegesség
alkotmányi megalapozása érdekében nem teljesíthetetlen ár.
Semmi nem hat olyan
erősen egy intézmény tényleges függetlensége ellen, mint egy, a
tevékenységét az
újraválasztásának esélyeire is tekintettel mérlegelő vezető. Ennek a
közvetlen
érdek-összeütközésnek a feloldása ezekben az esetekben fontosabb, mint egy
jó vezető
újraválasztása, ami kétségkívül hozzájárul az intézményi működés
folytonosságához.
1.3. Az új Alkotmány egyértelműen
meghatározza a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az
elnökhelyettesek közötti viszonyt, a
helyettesítés terjedelmét és korlátait.
A hatályos
alkotmányszöveg nem határozza meg az elnökhelyettesek feladatkörét,
ugyanakkor kinevezésükről rendelkezik. A
Legfelsőbb Bíróság vezetői, illetve
megbízatásuk közötti viszonyt egyetlen rendelkezéssel
rendezni lehet.
1.4. A bírák és a bírósági vezetők tekintetében gyakorolt személyügyi
jogköröket bírói többséggel működő szervhez utalja az új Alkotmány. A
testületben kétharmados bírói többséget
kell biztosítani, a testületnek kormánypárti és ellenzéki képviselő tagja is
legyen.
Áz ítélkezés függetlenségének biztosítása érekében
külön kell kezelni a bírói önigazgatás
köréből ki nem emelhető személyügyi jogköröket (Ilyenek
például a bírák fegyelmi felelősségével, alkalmasságával avagy kinevezésével
kapcsolatos ügyek). Az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács jelenlegi hatáskörei mellett a
tanács politikus tagjai számának
bővítésével növelnénk a politika már így sem igazán
kívánatos befolyását a bíró
státuszával kapcsolatos döntések meghozatalában. De még a tanács
jogkörének
megváltoztatásával sem alakulna másként a helyzet, hiszen éppen a státusszal
kapcsolatos döntések esetén nem merülhet fel, hogy azok kikerüljenek a
tanács hatásköréből. Az OIT
munkájában csak
kormánypárti politikusok vesznek részt (az igazságügyért felelős miniszter
és két országgyűlési képviselő). Indokolt lenne az ellenzék részvételének
megteremtése
is olyan módon, hogy a két képviselő közül az egyik mindenkor ellenzéki.
1.5. A bíróságok igazgatásával összefüggő egyéb hatáskörök telepítését
az új Alkotmány a bírósági szervezeti
törvényre hagyja, amelyet a jelenlévő képviselők minősített többségével
kell megalkotni.
Még ha az Országos Igazságszolgáltatási Tanács,
illetve különösen annak hivatala
működését érintő kritikák néhol túloznak is, tény, hogy a
bírósági szervezeti reform óta
teljes elkülönültségben szervezett bírósági igazgatás párhuzamos
infrastruktúrát épített ki
az államigazgatással. Hatékonyabb szervezést tehet lehetővé, ha a
bírósági igazgatási feladatok alkotmányos szintű telepítése helyett e
kérdést az alaptörvény a szervezeti
törvényre utalja. Ugyanezzel megteremthető a bíróságok intézményi
működtetésének kormányzati felelőssége is. A szervezeti kétharmadosságot
kimondó szabályokra utaló
általános szabállyal kell ugyanokkor egyértelművé tenni, hogy önmagában
az adott szerv
említése (pl. egy részvételével zajló erjárás szabályai) sohasem alapozzák
meg a minősített
többség követelményét. Egy ilyen értelmezés ugyanis az igazságszolgáltatásra
és az alapjogvédelemre vonatkozó törvényalkotás egészét merevítené be.
1.5.1. Az új Alkotmány
rendelkezik megyei (esetleg tábla) bírósági önkormányzatok (megyei,
esetleg táblabírósági igazságszolgáltatási
tanácsok) létrehozásáról.
Az előző pontban
részletezett modell bevezetése esetében, a szervezeti tőrvények
kidolgozásakor, a bírói
függetlenség biztosítása érdekében, különös figyelemmel kell
lenni a megyei
igazgatási vezetők és a végrehajtó hatalom közötti szorosabbra fűzött
intézményes kapcsolatra. Ezért az Alkotmányba bele kell foglalni a megyei
szintű bírói önkormányzatok létrehozásának kötelezettségét Amennyiben az
ítélőtáblák igazgatási
jogkört kapnak, .az
önkormányzatok felállítása azon a szinten is indokolttá válik.
2. A hatályos szabályozással megegyezően
marad fenn a bírósági szervezeti szintek alkotmányban történő meghatározása.
Nem indokolt a hatályos
szervezetrend alkotmányi rögzítésének elhagyása, hiszen abból csak a
szervezési elvek következnek, az egyéneden ügyeloszlásból fakadó
hatékonysági
problémák törvényi szintű átrendezés útján is kezelhetőek.
2.1. Az új Alkotmány rögzítse, hogy az
igazságszolgáltatás költségeit külön fejezetben biztosítja a központi
költségvetés, továbbá e fejezet költségvetése nem lehet kevesebb a
költségvetési mérleg főösszeg 1 %-ánál, valamint az előző évi fejezeti
főösszeg nettó értékénél.
Az ítélkezési függetlenség biztosításának egyik
fontos pillére lehet az, hogy a kedvező -avagy akár a zökkenőmentes működést szavatoló -
költségvetési támogatás biztosítása ne
az Országgyűlés és a kormány diszkrecionális joga legyen,
hanem annak minimumát az
Alkotmány hja elő. Bár ma e cél elérése érdekében az OIT
maga terjesztheti elő a költségvetési igényét, azonban az előterjesztés
semmilyen formában nem köti az
Országgyűlést. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy az
előterjesztési jogkörnek csekély valós
hatása van.
3. Az új Alkotmánynak
az igazságszolgáltatásról szóló fejezetében kizárólag és kifejezetten
az
igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó alapelvek és alapjogok kapnak helyet.
Formai probléma, ám
tény, hogy a hatályos Alkotmány bírósági alapelveket a bírósági
fejezetben és az
alapjogi fejezet első szakaszaiban is szabályoz. Ennél átláthatóbb
megoldás lehet az
alapelvek rendszerezett kifejtése.
3.1. Személyes szabadságot korlátozó
kényszerintézkedés csak bírói döntés alapján alkalmazható.
A személyi szabadság korlátozásának bírói
döntéshez kötését ma csak a
büntetőeljárásokra mondja ki az Alkotmány, holott a lényegesen enyhébb
eljárási garanciákkal övezett
szabálysértési, közigazgatási eljárások esetében ennek fokozott
jelentősége lenne.
3.2. Az új Alkotmány
kifejezetten rögzíti a bírósági ítéletek nyilvánosságát mint törvényben
meghatározott kivételeket tűrő
alapelvet.
Bár az
ítéletnyilvánosság ma is alapelv, annak külön alkotmányos alapja nincs.
Tényleges
végrehajtása a jogalkalmazás kiszámíthatósága szempontjából kiemelt
jelentőségű,
miközben a hozzáférhetőség megrekedt az elektronikus információszabadságról
szóló törvény
szerinti kötelezett! körben, azaz a felsőbíróságokon.
4. Az új Alkotmány
létrehozza a közigazgatási bíróságot, amely az Alkotmánybíróság által
eddig ellátott önkormányzati normakontrollt
is gyakorolja.
A közigazgatási
bíróságok a munkaügyi bíróságokhoz hasonló rendszerben működnek. A
közigazgatási
eljárásról szóló törvény és a polgári perrendtartás speciális elvei alapján
zajló, az
általánostól eltérő jellegű ügytípusok indokolttá teszik változást. Az
Alkotmánybíróság
hatáskörének rendezésével, az önkormányzatokkal kapcsolatos
jogkörök átkerülnek a
bírósághoz.
II. Az ügyészi szervezet
1. Az ügyészség feladatai túlnyomó részben a büntetőjog
területére összpontosulnak, azonban más jogterületeken is jogosítványokkal
rendelkezik a törvényesség betartása érdekében. Az új
Alkotmány a hangsúlyt a jogsértő magatartások
elleni fellépésre és a jogsértések megelőzésének elősegítésére helyezi.
Az új Alkotmány
meghatározza az ügyészség alapvető feladatait, utalva a büntetőpolitika
alakításában
betöltött meghatározó szerepére.
2. A legföbb ügyészt a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választja meg 6 évre.
Az új Alkotmány
szabályozza a megbízatás megszűnésének eseteit is. A legföbb ügyész nem
választható meg újra.
E ponthoz a „bírósági
szervezet" 1.2. pontjában írtak az irányadók.
3. Az Országgyűlésnek az ügyészséget ellenőrző
jogkörét fenn kell tartani, és bővíteni kell.
Az új Alkotmány a hatályos szabályozáshoz képest
pontosabban rögzíti az Országgyűlés és a
legfőbb ügyész viszonyát. A legfőbb ügyész az
Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles
az Országgyűlésnek beszámolni.
Amennyiben az ügyészség
nem kerül a kormány alá rendelésre; a parlamenti kontroll lehetőségét fenn
kell tartani, sőt, a jelenleginél egyértelműbbé, hatékonyabbá kell tenni.
Ez nem
feltétlenül jelenti az interpellálhatóság fenntartásai, lehetnek a
parlamenti
ellenőrzési jogkörnek más eszközi is. így például egy szakbizottság keretein
belül. A korlátlan, a kontrollálhatatlan hatalom megteremtése kerülendő.
Főképpen igaz ez a
legfőbb Ügyészre, akinek
státusza nem is hasonlítható a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez.
Míg a Legfelsőbb
Bíróság elnökének semmiféle beleszólási jog nincs a bírák ítélkezési
tevékenységébe, a
legföbb ügyész az ország bármely ügyészének közvetlen, konkrét, és
megkérdőjelezhetetlen
utasítást adhat konkrét ügyek mikénti kezelésére, az eljáró ügyész
döntésének tartalmára
vonatkozóan. Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen hatalom fölött ne legyen meg a
kontroll lehetősége. Nem elfogadható az ügyészség jelenlegi - független -
státuszának
megőrzése mellett a parlamenti kontroll eszköztárának szűkítése.
3. 1. A legfőbb ügyész és helyettesei
viszonyát, a helyettesítés terjedelmét és korlátait az új Alkotmány
szabályozza.
Nem is régen, komoly
problémát okozott a helyettesítés kérdése a korábbi legfőbb ügyész
mandátumának lejárta, s
az új legfőbb ügyész megválasztása közötti időben. Az erre
vonatkozó
szabályrendszert ki kell dolgozni.
III. Az Alkotmánybíróság
1. Az Alkotmánybíróság valamennyi feladat- és hatáskörét,
valamint az Alkotmánybíróság
eljárására vonatkozó legfontosabb szabályokat az új Alkotmány szabályozza.
Az Alkotmánybíróság alapvető feladata az
alkotmány rendelkezéseinek megvalósulása feletti őrködés, határozatai
mindenki számára kötelezőek.
Az Alkotmánybíróság függetlenségének biztosítása
érdekében elengedhetetlen, hogy a
testület valamennyi feladat- és hatásköri szabályát,
valamint az eljárási rend legfontosabb
rendelkezéseit maga az Alkotmány szabályozza. A 2003-as
alkotmánybírósági
törvénytervezethez
kapcsolódó alkotmánymódosítás is ezt az elvet követte, elkerülendő
azt a gyakorlatot^ hogy
a testület működését a törvényalkotó profilidegen feladatok
meghatározásával
nehezítse el. A hatályos alkotmánybírósági törvényben foglalt
hatáskörök közül nem célszerű átvenni a -
ténylegesen nem gyakorolt - hatásköri viták
eldöntését, valamint az alkotmányellenesen működő
önkormányzati képviselő-testület
feloszlatását.
1.1. Meg kell tartam és az új Alkotmányban
rögzíteni az utólagos normakontrol bárki általi kezdeményezhetőségét és
határidő nélküliségét.
A jogszabályok megsemmisítésének joga mellett ez a
két eljárási rendelkezés - az actio populáris ráadásul alkotmányos szinten -
garantálta, hogy az intézmény az elmúlt húsz
évben fajsúlyos partnere (és nem alárendeltje) a
törvényalkotásnak, hogy az
alkotmánybíráskodás képes legyen a jogrendszer egészét ellenőrzés alatt
tartani A
jogbiztonságra való hivatkozás ezekkel szemben álságos, hiszen az
Alkotmánybíróság e szempontot
kezdettől körültekintően veszi figyelembe.
1.2. Az új Alkotmány rögzíti a
Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatainak
felülvizsgálhatóságát,
A korábbi presztízsvitát ugyan az Alkotmánybíróság
egyoldalúan eldöntötte, ám a két
szerv közötti tiszta viszonyrendszer kialakításához a
normatív rendezés nem nélkülözhető.
1.3. Az új Alkotmány lehetővé teszi, hogy az
Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedésként felfüggeszthesse .az
alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatóságát
Az Alkotmánybíróság
összetett megítélésű ügyekben nem hoz gyors döntést, ugyanakkor
a már hatályosuló normák
esetében az utólagos megsemmisítés már nem képes teljes
körben orvosolni az
alkotmánysértés következményeit (tipikusan ilyen helyzet áll fenn a
kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény esetében). Egy, a
közigazgatási határozat
bíróság általi
felfüggesztéséhez hasonlóan működő jogintézmény összességében a
jogrendszer nagyobb kíméletét tenné lehetővé.
2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes
jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést
részben vagy egészen megsemmisíti;
alkotmányos értelmezés lehetősége esetén
meghatározhatja a jogszabály alkalmazásánál irányadó alkotmányos
követelményeket
E ma is hatályos
rendelkezés, rögzítésre kell, hogy kerüljön azúj Alkotmányban is.
3. Az Alkotmánybíróság jogszabály tartalmát a
jogszabály egyes rendelkezéseinek
megsemmisítése esetén sem változtathatja meg. A Bíróságok döntései felett -
kivéve azt az esetet, ha az alkotmányos panasz alapján meghozott
alkotmánybírósági döntés szerint a
büntetőeljárásban alkalmazott
rendelkezés semmisségéből a büntetés, intézkedés csökkentése vagy
mellőzése, illetőleg a felelősség alóli mentesülés vagy a felelősség
korlátozása következne - az Alkotmánybíróságnak nincs felülbirálati joga. Az
Alkotmánybíróság feladatköre az alapjogi bíráskodással bővül
Az elmúlt években nem
egyszer fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság az
alkotmányellenes norma hatályon kívül helyezésével
gyakorlatilag megváltoztatta a jogszabály tartalmát. B gyakorlat
kialakításával már a jelenlegi jogszabályi környezet
mellett is felmerülhet, hogy a testület túlterjeszkedett
hatáskörén. Helyes azonban, ha az üj Alkotmány egyértelműen rögzíti ezt a
hatásköri korlátot Az alapjogi bíráskodás új
elemként kerülne az Alkotmánybíróság feladatai
közé. Magyarországon - a jogvédelmi
intézményrendszer egyetlen, de fontos vakfoltjaként - nem
működik teljeskörű alapjogi bíráskodás: ha valakinek önmagában alapjogának
megsértésén (és nem konkrét
jogszabálysértésen) alapul az igénye, azt csak szűk körben, az
Alkotmánybíróság speciális
normakontroll eljárásában érvényesítheti hatékonyan. A jelenlegi
alkotmányjogi panasz
kiterjesztésével szűntethető meg a joghézag.
4. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az
alkotmánybíróvá jelölés módját, az
alkotmánybíróvá válás feltételeit, a megbízatás megszűnésének feltételeit az
új Alkotmány meghatározza. Az
alkotmánybíróvá jelölés szabályai érdemi egyeztetést kikényszerítő eljárási
renddel tegyék érdekeltté a konszenzus megteremtésére a minősített
többséggel rendelkező
képviselőcsoportokat is. A pártpolitikai szempontok érvényesülésének
kizárása érdekében a jelenleginél szigorúbb szabályok vonatkozzanak az
alkotmánybírói tisztség betöltésére. Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő
bizottságban valamennyi képviselőcsoport egy-egy taggal képviselteti magát.
A hatályos Alkotmány
nyári módosítása szerinti, a jelölőbizottságot feleslegessé tevő
jelölési rendszer és a
pártsemlegesség előéleti minimumát sem biztosító személyi
feltételek együttesen
alkalmasak arra, hogy közvetlen politikai zsákmányszerzés tárgyává tegyék a
jelölést. Mindkét kérdés tekintetében kiegyensúlyozott, de a testület
folyamatos
működőképességét is figyelembe vevő megoldás szükséges.
4.1. Az
Alkotmánybíróság elnökének megválasztására vonatkozó szabályokat az új
Alkotmány tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság elnöke az öt fö közjogi
méltóság egyike, szerepe a testület
működése szempontjából kulcsfontosságú; így legalább az
alkotmánybírák általi - és
közüli - választás, valamint a megbízatás időtartama alkotmányi
rögzítést igényelne.
4.2. Az új
Alkotmány kimondja az alkotmánybírák függetlenségének és
elmozdífliatatlanságának elvét is.
Magyarázatot nem igénylő, a függetlenséget biztosító
rendelkezés.
5. Az új Alkotmány
rendelkezik az Alkotmánybíróság tagjai megbízatásának időtartamáról,
amelyet 9 évben állapít
meg, továbbá rendelkezik újjáválaszthatóságuk tilalmáról.
E ponthoz a
„bírósági szervezet" 1.2. pontjában írtak az irányadók
IV. Az állampolgári jogok országgyűlési
biztosai
1.
Az országgyűlési
biztosok tisztségét jelenlegi feladatkörük és feladatmegosztásuk lényeges
megváltoztatása nélkül az új Alkotmány
maga hozza létre.
Indokolt, hogy az
ombudsmani tisztségre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket maga az
Alkotmány rögzítse. A szabályozás, a struktúra jelentős módosítást nem
igényel, a ma
hatályos rendszer alapvetően jól alkalmazhatónak bizonyult
2. Az új Alkotmány rögzíti, hogy az
országgyűlési biztosok vizsgálati jogköre az
országgyűlés és a köztársasági elnök
kivételével rrúnden állami szervre, valamint közfeladatot ellátó vagy
közszolgáltatást nyújtó egyéb szervekre kiterjed, azzal, hogy az a bírósági
szervezetrendszer és az Alkotmánybíróság
tekintetében nem terjed ki a döntések tartalmának vizsgálatára.
Az Alkotmánybíróság az
ombudsmani eljárás korlátait a hatályos Alkotmányból úgy vezeti le, hogy az
valójában tételes korlátot nem tartalmazott. Ennek eredménye egy megszorító
értelmezés, amelyet csak az Alkotmány szintjén lehet és - a bíróságok és az
Alkotmánybíróság
igazgatási jellegű jogszabálysértés miatti külső kontroll hiánya miatt -
érdemes is lehet túllépni.
2.1.
Az
országgyűlési biztosok feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban
tudomásukra
jutott visszásságok megvizsgálása, kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében
általános vagy egyedi intézkedések
kezdeményezése.
2.2.
Az
országgyűlési biztosok tevékenységükről évente beszámolnak az
Országgyűlésnek. Az éves jelentést
nyilvánosságra kell hozni.
2.3.
Az
országgyűlési biztosokhoz bárki fordulhat
panaszával. Az országgyűlési biztosok
hivatalból is eljárhatnak, ha az ügyben nincs jogorvoslati út, vagy azt már
kimerítették.
A 2.1, a 2.2. és a 2.3.
pontok - az 1. pontban írt elv figyelembevételével – az
ombudsmanok feladatkörének jelenleg is hatályos,
legfontosabb, Alkotmányban
rögzítendő szabályait tartalmazzák.
2.4. Az országgyűlési
biztosok egymással ellentétes ajánlást nem adhatnak ki!
Egyértelmű, ám hierarchiát nem teremtő
feladatmegosztás az egyes országgyűlési
biztosok kőzött, amely kifejezetten megengedi a párhuzamos
vizsgálatot, ám
kikényszeríti az országgyűlési "biztosok közötti egységes
álláspont kialakítását
Önmagában a párhuzamos,
többszempontú vizsgálata ugyanazon ügynek ugyanis
kifejezetten hasznos
tud lenni, ám maga az intézmény indokoltsága kérdőjeleződik meg, ja a
vizsgált szerv ellentétes tartalmú biztosi ajánlásokat kaphat.
3. Az országgyűlési
biztosok megbízatása 6 évre szól. Országgyűlési biztos nem választható
újra.
É ponthoz a
„bírósági szervezet7' 1.2. pontjában írtak az irányadók
3.1. Az országgyűlési biztosok egyenlőek és egymástól
függetlenek
Az országgyűlési biztosok közötti súrlódások
elkerülhetetlenek, de hierarchikus rendbe
szervezésük éppen az eltérő szerepfelfogásban
rejlő előnyöket küszöbölné ki.
2010. október 8.
Dr. Bárándy Gergely
1.
Bíróságok
