vissza a főoldalra * vissza az államfőválasztás előlaphoz

 -----Eredeti üzenet-----
Feladó: Nemzeti Hirhalo [mailto:pksz@fw.hu]
Küldve: 2005. június 6. 11:33
Címzett: Százak Tanácsa
Tárgy: [Dokumentum] A magzatnak nincs alanyi joga az élethez!

Körömi Attila és Balogh Gyula független országgyűlési képviselők szemelvényei Sólyom László alkotmánybírói munkásságából

Sólyom László előadó alkotmánybíró előterjesztésében hozta meg az Alkotmánybíróság a 64/1991. (XII. 17.) sz. AB határozatát, megállapítva, hogy „a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározása alkotmányellenes”. A határozat rendelkező részével minden alkotmánybíró egyetértett, azonban közülük öten az indokolással szemben párhuzamos véleményt fejtettek ki.

Lássuk, a kérdést máig alapvetően befolyásoló idézetet az előterjesztő indoklásából: „Nem lenne alkotmányos a teljes abortusz-tilalom, mert ezzel teljesen figyelmen kívül hagynák az anya önrendelkezési jogát (és egészséghez való jogát). Egy ilyen tilalom az Alkotmányból nem következik, hiszen ebben a döntési alternatívában a magzatnak nincs az 54. § szerinti alanyi joga az élethez.” Ebből is látható, hogy az előadó alkotmánybíró hatásköréből kilépve mit sugall az AB határozaton keresztül a törvényalkotónak, hogyan szűkíti máris hatáskörét.

 

Idézet Zlinszky János alkotmánybíró párhuzamos véleményéből: „... az Alkotmánybíróságot a törvényhozás azért hozta létre, hogy az alkotmányellenességet a jogrendszerből kiküszöbölje. Munkája során nem politikai vagy társadalmi, hanem jogi, jogegységi szempontok befolyásolják.

 

Sólyom László „intenciói” alapján megszületik az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről. A törvényt számos indítványban támadják meg az Alkotmánybíróságon az állapotos nő helyzetével és a magzat jogalanyiságával kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság a beadványokról a 48/1998. (XI. 23.) sz. AB határozatában rendelkezik úgy, hogy az indoklást sorra a 64/1991. (XII. 17.) sz. AB határozatára alapozta.

Nem volt tehát alaptalan Zlinszky János már idézett intelme az Alkotmánybíróság munkájával kapcsolatban: „Munkája során nem politikai vagy társadalmi, hanem jogi, jogegységi szempontok befolyásolják.”

 

Sólyom László előadó alkotmánybíró előterjesztésére:

- A 20/1990. (X. 4.) sz. AB határozat dr. Kerekes Zsuzsa megkeresésére, a magántitok és a személyes adatok védelme jogára hivatkozva alkotmányellenesnek mondta ki az egyes állami és pártfunkciót betöltött, illetőleg betöltő vezetők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét. Az 1980 és 1990 közötti vagyonosodás ezzel vizsgálhatatlanná vált Magyarországon.

- A 21/1990. (X. 4.) sz. AB határozat alkotmányellenesnek mondta ki a különleges státuszú tulajdonnak, a földtulajdonnak eredeti tulajdonosok részére történő visszaadását, illetve csereföld tulajdon biztosítását. Ez a döntés indítja útjára a kárpótlási jegy rendszerére épített földtulajdonszerzés káoszát és üzelmeit.

- A 15/1991. (IV. 13.) sz. AB határozat alkotmányellenesnek mondta ki a személyi szám használatát. E döntés végrehajtása milliárdokba került az állam részére, anarchiát okozott a közigazgatásban, bosszúságok sorát okozta az állampolgároknak, és mégis máig kötelező a személyi szám használata a közigazgatás, az élet számos területén.

  Vissza az oldal tetejére