vissza a főoldalra * "szavazósdi" * csak az első lépés nem sikerült

Meglepően pontos, összecsengő

...és reálisnak tűnő észrevételek fogalmazódtak meg az államfőválasztáson nyertes dr Sólyom László személyére vonatkozólag az internetes fórumokon, levelekben.

Természetesen a tévedés lehetősége mindig fennáll. Adja Isten, hogy tévedtünk lett légyen.

Másik oldalról ő erősen hangoztatja, hogy híve a civil kezdeményezésnek. Szépen hangzik. De sajnos nem híve a civil kezdeményezésnek lényegi kérdésekben, például az alkotmányosság rendezésében, a magyar alkotmány elismerésében, egyáltalán nem híve a magyar történelmi alkotmány időtlen aktualitásának (a magyarság időtlen közjogi létének) - sajnos. Továbbá nem híve a magyar kultúrában meggyökeresedett és bevált szimbólumoknak, így a szentkoronának (amit ezer éven át kisbetűvel írtak, addig "működött"). Dr Sólyom László még ahhoz a gondolkodás típushoz tartozik, amely úgymond "lemaradásunkat" a nyugattól egyértelműnek tekinti, behozhatatlannak, és a mi feladatunkat abban jelöli meg, hogy Sziszifosz módjára mindig csak rohanjunk a másik után. Ez a szemlélet egy igen egyszerű taktikához vezet, és megóv minden gyötrelemtől, önállóságtól (megóvja az egyént is, és a közösséget is az önállóság feladatitól).

Cinikusan szólva egyetért Adyval, hogy itt csak fütyürészhet bárki, akinek egyébként volna mondanivalója, meg káromkodhatunk is - de például közjogi identitásunk újraélesztésére ne számítsunk, ha rajta múlik?

A civil meg azt jelenti, hogy az SZDSZ felől nézve komoly hivatkozás, a nemzeti identitás felől nézve rossz ajánló levél.

 (FÁ)

 

Balczó Zoltán (a Jobbik elnökhelyettese): A jelölést politikai értelemben az SZDSZ értelmiségi holdudvara, jogi értelemben a Fidesz frakciója tette meg.

dr F. Eszter: Adalékok egy köztársasági elnökválasztási döntéshez

Rácz Sándor: Köztársasági elnökválasztás alkotmánysértéssel? (és B szöveg-változat)

Körömi Attila: Sólyom László akkor bukkan föl, amikor ...

Körömi Attila és Balogh Gyula: Szemelvények Sólyom László alkotmánybírói munkásságából

A Százak Tanácsa: Ismételten felveti és követeli a köztársasági elnök nép általi, közvetlen választását, és ennek megfelelően a törvények módosítását.

Index: Jól látható államfő

Koalíciós válságot jósol a szakértő
2005. június 7., kedd 17:54


Jól látható államfő

Giró-Szász szerint Sólyom határozott alkotmány- és államfelfogású
köztársasági elnök lesz. Alkotmánybíróként már bizonyította, hogy az írott
mellett a láthatatlan alkotmányt is tiszteletben tartja, azaz a lehetőségeit
a korlátokig kihasználó államfő lehet.

Index.hu

 

---------------------------------

Csak az első lépés nem sikerült - az államfőt választó képviselők szavazási titkossága feladásának kikényszerítése, s a kikényszerített nem-titkosság esetén a jelölt előzetesen beígért visszalépésének elmaradása nem túl erős személyi garanciarendszert igér az alkotmányosság elvei mellett.  De csodák sosincsenek kizárva.   -FÁ, a választást követően.

-----------------------------------------------

Körömi Attila:  Sólyom László köztársasági elnökké választása morális értelemben semmis

-----------------------------------------------

A csúcsot az államfőválasztás napján délután, a Balogh László volt MDF-es képviselő nyilatkozata adta a Hírtv-ben (theológiai végzettsége eddig eltakarta előttem, hogy ilyesmit észre vegyek nála), amikor erősen raccsoló és éneklő (értsd kifejezetten affektáló) hangon arról értekezett, hogy ő miként igazolta magát Sólyom László melletti választásban mindenféle trükkökkel, hogy mással ne gyanúsíthassák.

Holott -  mint arról most sokat volt szó - az alaptörvényi előírás (ő biztosan alkotmányt mond következetesen, lelke rajta) azért mond titkos szavazást, hogy senkinek se kelljen magát felfednie sem, nemhogy fényképfelvételekkel igazolnia. Ha kifejezetten hisztérikus légkörben (és mások mellett Áder János "határozottsága" ez ügyben igen furcsán hatott)  mégis ez történik az SZDSZ civilnek álcázott tömörülése által szorgalmazott, MDF által felkarolt,  FIDESZ által javasolt személy elnökválasztásán, akkor ott tényleg fura világ jöhet. Az úgynevezett pártdiktatúra működése pompázott az ország felcsigázott figyelme előtt (a komikum színeibe hajlóan).

És mellesleg ezzel a Jobbik és hasonló formációk esélyét nagyban növelték. Ha valaki az elkövetkező kaotikus állapotokért felelős, akkor a mai erőszakos szereplők feltétlenül.

Üres fikció tehát a jobboldal (hogy volt "állam-elnökünk", a feledhetetlen Göncz Árpád kifejezésével éljek).

- FÁ (2005 június 7.)

---------------------------------------

Más szóval a szavazósdi komédia (a szavazók választási akaratának megcsúfolásával) úgy tetszik örök társunkká fog szegődni. Egyszer a miniszterelnököt szavazzák meg nyilvánvaló csalások sorozatával, amit az ellenzék sem hajlandó kifogásolni. A Kossuth téren eljátszott bizalmat utána sem akarja vissza szerezni, megszolgálni. Nem bizonyul érettnek, felkészültnek az ellenzék sem a társadalom elvárásaihoz (nemhogy a befutó nyertes). Következő lépésként utána szavazás nélkül (nem-szavazósdi) fogadnak el egy szabályos puccsot. Majd rákényszerítik a magyar politikai életre december 5-én a televíziók ki-szavazósdi szégyenét (mert szégyen, hogy ezeket a "játékokat" öntik a nyakába felnövekvő fiataloknak), szavazzák ki a maradék csónakból a körben úszkálókat. És kiszavazzák, és sosem fog kiderülni, hogy tényleg ellenük fordult-e a szavazók döntési szándéka, vagy csak a már jól begyakorolt választási machinációk érvényesültek megint. Hasonlóan meggyőző lehetett most legutóbb az államelnöki be-szavazósdi olyan személyről, aki a leglényegesebb, korszakot meghatározó kérdésekben pártos, részérdeket érvényre juttató (de látszatra maximálisan elfogulatlan) vélemények mestereként vált ismertté a rendszerváltás óta.

Olyan a szavazási mechanizmus "önmagában", hogy ha azon valaki saját vélemény, elvárás és felelősség nélkül vesz részt, akkor akár napozhatna is a strandon. A szavazás ugyanúgy nem ér semmit, ha nincsen mögötte szavazói elvárás, felelősség, jelenlét, mint ahogy a polgári szerződés szövege, papírja sem ér semmit, ha nem egyezik meg a szerződő felek akaratával.

És hasonló a helyzet az alkotmánnyal, mint a szavazással. Egy kívülről erőltetett diktátumnak az alkotmányhoz semmi köze sincsen. Az "időtlen" alkotmányos identitásnak, elvárásnak, kultúrának kell megfeleljen az "aktuális"  hatalmi megállapodás, akárminek is nevezzék (például 1949/XX-as törvénynek).

Az 1949/xx-as éppenséggel fondorlatos módon nemhogy elismerné a magyar alkotmányt, a magyar alkotmányos tudatot, hagyományt, identitást, értékrendet, világfelfogást, hanem önmagát tolja a helyébe, hogy szűkebb csoport hatalmi érdekéből §-aival  paravánként takarja el szemünk elől, sőt lelkünk elől a tényleges magyar alkotmányt, amely fogalmi szerepénél fogva elvileg alkalmasabb a magyarság megmaradását, boldogulását és a modern korba illeszkedését (nem bedarálását) támogatni..

Ezzel az alaptörvénnyel a magyarországi hatalomgyakorlás nemcsak a magyarság léte, kultúrája ellen vét, hanem vét az európai kultúra, lét, identitás ellen is, amelynek a magyar alkotmány az egyik (talán nem éppen a legérdektelenebb) ága, összetevője, egyik közjogi oszlopa.

De hát ezek egyre ismertebb dolgok.

FÁ.


http://www.fuggetlenseg.hu/

2005.06.14. 14:40

Korrupció, méghozzá dokumentálva


A köztársasági elnök megválasztása alkotmányba ütköző voltának és érvénytelenítésének a sürgősséggel való megállapítását kéri az Alkotmánybíróságtól a MIÉP

A köztársasági elnök megválasztása alkotmányba ütköző voltának és érvénytelenítésének a sürgősséggel való megállapítását kéri az Alkotmánybíróságtól a MIÉP.
Az alkotmány kimondja: A köztársaság elnökét az Országgyűlés választja meg titkos szavazással. A titkos szavazás az egyik legfontosabb alkotmányos intézmény. Különösen az kell hogy legyen a Magyar Országgyűlésben, a Magyar Köztársaság legfontosabb államhatalmi szervében. Az Országgyűlés tagjai számára csak egyes, kivételesen fontos esetekben ír elő az alaptörvény és az abból keletkeztetett Házszabály titkos szavazást, éppen azért, mert ezekben az esetekben különösen fontos a képviselő számára biztosítani a lelkiismerete szerinti, befolyástól mentes szabad döntést, valamint azt, hogy szavazata miatt ne legyen felelősségre vonható, sem előnyt, sem hátrányt ne szenvedjen szavazata miatt.
A MIÉP és más pártállású és párton kívüli választópolgár, valamint sok jogi szakértő szerint is a titkos választás intézménye súlyosan sérült az Országgyűlésben, nemcsak a választás két napján, hanem előtte és utána is a médiumokban, híradásokban és nyilatkozatokban.
A titkos szavazás lebonyolításának körülményeit, feltételeit, szabályait az alkotmány kétségtelenül nem határozza meg közelebbről, részben azért sem, mert a tikosság nem igényel különösebb körülírást. Az Országgyűlésben fülkéket állítanak fel, amelyben a képviselők behúzott függöny mellett szavazhatnak. A képviselő, miként az állampolgár is, aki szintén titkosan szavaz, megteheti, hogy nem vonul be a fülkébe, és nem húzza magára a függönyt, hanem nyíltan jelöli meg valamelyik pártot, esetet, ebben az esetben valamelyik személyt. Szavazatát ezután a borítékba helyezi, majd az urnába dobja. Ez laza, elfogadott rövidítésnek minősül, s rövidítésre hajlamos korunk ezt gyakorlattá is teszi. Most azonban nem ez történt.
Most a szavazatok a politikai piacra kerültek, és csak a nyílt, vagy a pártok által szigorúan előírt szavazatok szavatolták egyes képviselők pártbeli és egyéb előmenetelét, mandátumát, vagy jövőbeli mandátumhoz jutását. Az Országgyűlés ezúttal törvénytelenségből, politikai korrupcióból mutatott példát. Mind a négy parlamenti párt elkövette a szavazat piacosításának vétkét.
A kormányzó párt, az MSZP több egymást követő frakcióülésen aláírással kötelezte a képviselőcsoport minden tagját a Szili Katalin melletti szavazásra. Így 178 képviselő aláírásával vállalta későbbi titkos szavazatát. Ezzel az MSZP kizárta az egyéni mérlegelés lehetőségét, megsértette a titkosságot, és kényszert alkalmazott a saját egyéni körzetben megválasztott és listás képviselői felett.
A koalíció másik tagja, az SZDSZ bojkottot határozott el, arra kötelezte a képviselőcsoport tagjait, hogy vegyék fel a szavazólapot, de nyomban adják is le, nyilvánvalóan szavazat nélkül. Amellett, hogy a bojkott a T. Házban megengedhetetlen, erkölcsileg súlyosan kifogásolható magatartás, ebben a szavazástól távolmaradásban még egy akna is el volt rejtve: így vált lehetővé az, ami aztán meg is történt, hogy az ellenzéki Fidesz jelöltje nyerje meg a választást. Ebben a bojkottban az volt elrejtve, hogy dr. Sólyom László valójában az SZDSZ jelöltje is. Az SZDSZ holdudvarába tartozó értelmiségiek körülbelül kétszáz fős csoportja aláírásával támogatta a kétes körülmények közt megválasztott dr.Sólyom Lászlót.
Az MDF képviselői közül többen bemutatták a szavazólapjukat nemcsak egymásnak, hanem a nyilvánosságnak is, és a választás után sem szűntek meg bizonygatni, hogy mind a nyolcan a megválasztottra szavaztak.
A legsúlyosabb hibát a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség követte el. Képviselőit az első fordulóban bezárta a frakcióterembe, meggyőzésnek vetette alá őket, mígnem egyeseket megtévesztő szavazatok leadására utasított. Kémei, ellenőrei járták a folyosókat, és figyelték, hogy kiket akar megvásárolni az MSZP, és hogy létrejön-e az üzlet. Ugyanakkor az MSZP nem is tagadta, hogy vannak ilyen szándékai, és ilyen ajánlattétel bizonyára történt is, és a szavazás eredményének tükrében sikeres is lett. Mindez a Magyar Országgyűlésben.
A tikos szavazás intézményének semmibevétele leglátványosabban azonban a Fidesz és a függetlenek csoportja és a Fidesz és a Nemzeti Fórum képviselői között történt. A Nemzeti Fórum nyolc képviselőjének mindegyike igen szavazatát felmutatva állt a fotósok elé. Ennek már le sem tagadott tétje volt. A Fidesz vezetői ezt a feltételt, vagyis a dr. Sólyomra szavazás feltételét szabták ahhoz, hogy a Nemzeti Fórum a Fidesz támogatásával indulhasson a következő választáson, és a Fidesz ne állítson velük szembe jelöltet, három képviselőjüket pedig a saját listáján biztos bejutó helyen szerepeltesse. Az egyezményt, amelyről hónapok óta tárgyalnak, az elnökválasztás lezajlása után Lezsák Sándor és Orbán Viktor aláírta. Ez a szavazással való előnyszerzés tipikus esete, és az elnökválasztáshoz nincs semmi köze. Ez korrupció, méghozzá dokumentálva.
Az esetet a MIÉP azért tartja különösen súlyosnak, mert az az Országgyűlésben történt, méghozzá egy sorsdöntőnek ígérkező választás előtt egy évvel.
Hogyan higgyjen a köztársaság eszméjében, a szabad választás, a titkos választás intézményében a választópolgár, ha az állam legfontosabb tisztségére való választáskor az Országgyűlés ilyen, valójában a piacon is elítélendő korrupciós magatartást tanúsít. Mi, MIÉP-esek azért fordulunk úgyszólván kétségbeesetten a T. Alkotmánybírósághoz, hogy állítsa meg ezt a züllést, ezt az állami, közösségi élet teljes szétzilálódásával és lealacsonyodásával fenyegető folyamatot, mert bizonyosak vagyunk abban, hogy így a magyarság nem élhet tovább.
Legyen az Alkotmánybíróság határozata intő figyelmeztetés. Adja vissza az Alkotmánybíróság a választópolgárok hitét, legyen remény a sötétségben, hogy van még legalább egy testület, amelyik híven őrködik a közélet tisztasága felett.
Mindezek alapján a MIÉP arra kéri a T. Alkotmánybíróságot, hogy sürgős eljárás keretében foglaljon állást az alkotmányosság tekintetében, s ha érveinket helyesnek találja, semmisítse meg annak végeredményét, s kötelezze az Országgyűlést új eljárás lefolytatására, kezdve a jelöléstől. Az új eljárásban a most szereplők értelemszerűen nem vehetnek részt.
Mi nem Szilit akarjuk Sólyom helyett, és nem piaci paktumjelöltet akarunk, hanem a magyar életérdekeket híven s szabadon kifejező új embert. Rendet akarunk és igazságot.

MIÉP
Csurka István elnök

Vissza az oldal tetejére