From: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Sent: Sunday, January 05, 2020 11:54 PM
Subject: így némileg érthető ...

 

BÉRES ANDRÁS: AZ EMBERI LÉNYEG MARXISTA FELFOGÁSA

 

http://epa.oszk.hu/00400/00458/00404/pdf/Korunk_EPA00458_1971_02_186-192.pdf

 

………………..

Marx a hatodik Feuerbach-tézisben így ír: „De az emberi lényeg nem valami, az egyes egyénben benne lakozó elvontság. Az ember lényege a maga valóságában a társadalmi viszonyok összessége" (Marx—Engels Müvei3. 1960. 9).

Szó szerint értelmezve, ez a szöveg azt jelenti, hogy az ember lényege nem a minden emberre jellemző alapvető jegyek összességében áll, hanem az emberen kívüli valóságban, a társadalmi viszonyok összességében. Vagyis az embernek mint létezőnek nincs saját lényege, hanem ez csak a külsődlegességnek ebben a formájában létezik.

Ugyanígy lehet értelmezni Marx más idevonatkozó sorait is: „A termelőerőknek, tőkéknek és társadalmi érintkezési formáknak ez az összessége, amelyet mindegyik egyén és nemzedék mint valami adottat készen talál, a reális alapja annak, amit a filozófusok »szubsztan-ciának« és az »ember lényegének« képzeltek el..."(Marx—Engels i. m. 41).

Látjuk tehát, hogy itt kiszélesült azoknak a jelenségeknek a köre, amelyekkel Marx kapcsolatba hozta az emberi lényeg fogalmát. Míg az előbbi Feuerbach-tézisben csak a társadalmi viszonyokkal, addig itt már az egész termelési móddal, s idézhetnénk olyan helyeket is, ahol Marx magával a társadalommal hozta összefüggésbe az emberi lényeg fogalmát.

Vajon ez azt jelenti, hogy Marx az ember lényegét e társadalmi jelenségekkel azonosította?

…………………………………

<<<(((ez nem hangya-társadalom képzete?

Ezért, ennek mélyen gyökerező utóíze miatt kelt olyan széleskörű visszatetszést a személy mint szubsztanciális alapfogalom felvetése? Ezért olyan nehezen tájolható be a személyek közösségeként felfogott társadalom (alkotmányos közösség, nemzet) ideája? -)))>>>