vissza a főoldalra *   

-----Original Message-----
From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Tuesday, May 29, 2007 11:40 PM
To: alkotmany@ngo.hu
Subject: a szabályozáselmélet filozófiai és társadalmi tovább gondolhatóságáról

a szabályozáselmélet filozófiai és társadalmi tovább gondolhatóságáról

Ma este az echotv-ben dr Bogár László közgazdász és szociológus hintette a szót. Elmondta, hogy milyen rettenetes a nagyvilág, s hogy ránk megint a sár fröccsen, de nem mondott semmit arról, hogy ez a sár kevésbé lenne kellemetlen, ha nem mindig másra akarnánk bízni magunkat, ha többet bíznánk magunkban, ha például a rendszerváltás strukturális alapjait, ismérveit is megfogalmaztuk volna, és megfogalmazásukat nem tekintenénk tabunak mind a mai napig.

A rendszerváltás legnagyobb mulasztása, hogy nem indítottak 1990-ben minden egyetemen több tanszéket a modern társadalom strukturális titkairól, az erkölcs és mechanikus szabályozó rendszerek viszonyáról, a felzárkózó modernizációról, a szabályozáselmélet filozófiai és társadalmi tovább gondolhatóságáról.

Nem az alkotmánybírónak kinevezett szerencsétlen félszocialista meg „egészen az” jogászokat kellett volna száműzni Esztergomba, ahová aztán csesztek elmenni (nem engedelmeskedtek a színészek a rendező patyomkin ötletének), hanem éjjel-nappal kellett volna tanakodni azon, hogy mit is értsünk olyan rendszerváltáson, ahol aztán nem naponta kell keseregni azon, hogy egy részeg házmester is játszva sarkaiból tudja kiforgatni a lehető legjobb szándékot is.

A mai napig teljes az ellenállás. Ne gondolkodjunk, hanem küzdjünk ész nélkül! És közben megindult a keresgélés máshol. Tévképzetként olyan délibábot lesnek sokan amelyből az következik, hogy nem a rendszerváltás volt rossz, nem az MDF-es művházasok meg egyéb készületlen értelmiségi segédcsapatok sültek fel, hanem maga szent Pál! Nem aki az oláhokat hagyta ott, hanem aki a keresztények gyilkolászását hagyta abba. Mert további keresztényvadászat helyett beépült!? III/III-as volt! Tartótisztjének a neve a nagy Szanhedrin, vagy ő maga volt tartótiszt (ilyen távol ki tudja).

Gúnyolódnék? Ó dehogy. Sírhatnékom van. A kereszténység reformját ne szent Pállal kezdjük. Arról olvassunk, tanuljunk, még a kétkedőket is hallgassuk meg. És vegyük tudomásul, hogy nem csak a csángóknak hiányzik a magyar mise, hanem legtöbbünknek a magyar pap. Aki hozzám szól, aki lelki vezetőmnek vállalkozik, és felelősséget érez irántam. Nem érdekelnek a zsinatok és egyebek. Azok nem ugyanis vehetik el tőlem (mert nincs joguk hozzá) a magyar papot (és ne kérdezze meg senki sem, hogy mi az „magyar pap”, mert aki nem érti, az ne szóljon hozzá, és hagyja abba az ellehetetlenítést), adják vissza a falusi és városi és iskolai prédiációkat, amelyek után lelkileg megtisztulva lehetett menni a vasárnapi ebédre. Hiányzik a lelki békém.

Ennyi ember kritikai éllel még sohasem foglalkozott a Bibliával. Természetes, hogy új dolgok, új értékelések születnek. De ehhez ne kössük a mi dolgunkat, mulasztásunkat vagy sikerünket, ezt a rendszerváltást, sem a szabályozáselméleti megalapozás elbagatelizálását. Bogár László karrierjét nem szépíti, hogy a társadalom-szabályozás elméleti vitákat ő sem karolta fel a maga hivatali idejében (mert ez nem a haveri körnek juttatott morzsákat jelenti, hanem a társadalmi vita intézményessé emelését, pártoktól függetlenül).

De nem csak róla van szó, amikor például Mátyás király túl sűrű emlegetését furcsának tartom alkotmányügyben. Mert az Új Zrínyiász mintájára egy Új Mathiászban ha eljönne közénk a nagy király (aki azért hadvezérnek elég jó volt), s mi felkérnénk vezérnek, ő ránk tekintene, megismerne bennünket, vajon az élünkre állana vagy menekülne vissza hideg csendességébe? Mert mire jutna velünk? Beállana valamelyik parlamenti pártba?

Elkeserítő az a disznóság, az a butaság, amely a demokráciát mint elégséges politikai állapotot elénk vetítve azt mondja, hogy a négy évenkénti szavazáson való ikszeléssel minden lehetőt megtettünk, a többi a profikon (nem általában, hanem konkrétan EZEKEN A PROFIKON) múlik. _ _ _ Múljon. Tőlem múlhatna. _ _ _ DE akkor tegyék a dolgukat ÉRTÜNK ÉS NEM ELLENÜNK. A nem kormányzó kormány mellett eléggé feltűnő a nem dolgozó ellenzék is. 16 éve a pártonkívülieknek nem csak a választási kampány idején vezényelnek csendet, hanem a szavazás napjától a szavazás napjáig. Tehát a silencium lefedi a 4-4 éveket. E folyamatos 4-4 évekig tartó silenciumok közti elvi interregnumot, szakadást nem érdemes vizslatni, mert oly kicsi, hogy láthatatlan (mint az államfőnek az alkotmány).

Már senki sem jó nekem? Ittas focidrukkerként csak csepülni tudok mindenkit? Miféle dolog az ilyen?

Mert mit hallok? TEEEE, te sötétben bújkáló, álnokul áskálódó _ _ _ hogy is mondjam _ _ _ jobboldali elégedetlenkedő _ _ _ te hőzöngő, aki a karámba nem akarsz betérni befogni a szád, a karámon kívül meg _ _ _ a karámon kívül meg _ _ _ a karámon kívül meg miattad nem sikerült a rendszerváltás, a te egységbontó felelőtlenséged miatt tombolhat most a hülye _ _ _ az idióta _ _ _ a zavaros elméjű bohóc! TE tulajdonképpen az ő fizetett ügynöke lehetsz csak! (Hát ha fizetett ügynök minden békétlen, akkor eléggé reménytelen őt meggyőzni, hogy soroljon be, de ne menjünk ilyen részletekbe. Vegyük tovább a fenyítő szövegeket.)

Te, akinek polgárellenessége nem tetszik a bohóc álbaloldalisága meg nemzetellenessége meg minden egyebe, KÜZDJ ELLENE: és állj be soraink közé, és fogd be a szád sorainkban (mert a pártfegyelmet eleget gyakorolhattad 50 éven át, megtanulhatnád végre)! Éljen a szocialista nőszövetség!!! --- Akarom mondani a békeharc! --- Jajj _ _ _ Akarom mondani (de nehéz ugye?) ÉLJEN a szájbefogós elégedetlenség! (na ez az).

TEHÁT: Kuss és küzdve küzdés helyett tedd el magad, mint a rossz befőttet. Mint a nemzeti színt a határátkelőknél. Sose akarjuk elővenni többé, nehogy bárkit irritáljon _ _ _ de hogy ez sikerüljön, ahhoz a te támogató csendességed is kell (azzal sokkal látványosabban tudjuk megtenni). Állj be a sorba, és szavazz arra, aki elengedi a szavazatodat (engedi elszámolni, elcsalni, és nem reklamál). Tudhatnád, hogy a fontos dolgok az ajtók mögött dőlnek el. Te pedig mindig azon ajtókon innen vagy. Ne akarj semmit megérteni, magadban kiérlelni, az ugyanis felelsleges, csak ártasz vele magadnak. Ha a kulcslyukon leskelődsz, akkor sem értesz semmit abból, ami az ajtók mögött történik. Csak zavart okoznál. Vezényelt X-nél ne akarj többet. Asszisztálj mint jó statiszta. Még nem tanultad meg? Vitatkozni akarsz marketing panelekkel? (Mert mást nem kaphatsz.) Kit érdekel a te véleményed? Csatlakozz, ez az egyetlen lehetőséged. Nincs más utad. Mit mereszted a szemedet?

SZÓVAL ne szidjuk a jobboldalt úton-útfélen, ne szidjuk azt a jobboldalt, amely merő taktikából ránk engedte a magyar kékruhás bányászjárás szervezőjét, a banki keresztapából lett paprikajancsi miniszterelnököt. A szerencsétlen, túlterhelt, madzagjain rángatott bábfigurát. Ránk engedte a rendőrruhába öltözött (nem előzmény nélküli) állami intézményekbe bújt terrort. Szeressük azt, aki a béke kedvéért nemhogy D-209-et, de annak pofátlan varázslóinasát is a nyakunkra engedte, hogy majd a varázslóinas bukásakor megmentőként hajrázhasson nekünk, mint az amerikaiak ’56-ban. Hajrá fiúk!!! _ _ _ ?

És most köszönjük meg a privatizáció elmaradt korrekcióját, az önkormányzatiság felszalámizását, a TB önkormányzat reményének is az eltüntetését, az oktatás odavetését, a közintézmények ingatlanjainak elherdálását, a földpiaci verseny nyakunkra engedését az olyan Sorosfélékkel, akik lassan egy kezükön meg tudják számolni, hogy hány országból nincsenek kitiltva a világon (új Kertmagyarország program helyett).

Aki máshol menekül, mert már minden csaláson túl van, azt mi mint menekültet magunkhoz öleljük (nem csak a tesco-t). Öntsék ide a szemetet ahhoz, hogy határozottan tudjunk fellépni ellene, és a felét vissza vitetve még zöldeknek is mutassuk magunkat – holott zöldfülűek vagyunk.

De mi nem vagyunk marginálisak, nem vagyunk szélsőségesek (nem sokat jártunk olyan körökben, ahol e fogalmakat kitalálták) – mi egyszerűen hülyék vagyunk. S akkor legalább legyünk fegyelmezett hülyék? Ne keltsünk hangzavart a siralomházban!? Kultúráltan utazni a helyben zakatoló marhavagonban, a helyben gázosított levegőben, a helyben megvont egzisztenciális feltételek hiányában. Mérges gáz helyett elég a vákuum. Csendben legyünk, méltósággal a vákuumban _ _ _. Ne rángatózzunk! Tegyünk úgy, mint a nyugati demokráciákban (a demokrácia feltételei nélkül).

Milyen nagyszerű a szociológia professzora, amint a merész echotv-ben most már mint közgazdászprofesszor is nyilatkozik arról, hogy a disznó kapitalisták egészen úgy viselkednek velünk mint a gyurcsányi rendőrők éjszaka az utcán a védtelen nőkkel vagy védtelen bankokkal szemben. De még most sem ébred, még most sem mondja, hogy ő azért felelős kevésbé másoknál, mert ő csak kb ¼-ed ideig volt tudományos államtitkár az elmúlt 16 évben (4 évig ha jól emlékszem), tehát NEM CSAK rajta múlott, hogy ide jutottunk, hogy a struktúrálisan kiherélt, leterített, elcseszett országot most egy pupák végleg ki tudja készíteni.

Mert nincsen ellenvélemény. Mert nincsen felkészült közvélemény. Ert nincsen egy épkézláb kiút. Mert a gumilövedékek süvöltésében az ellenzék menekül, kétségbe van esve, és Szilvásy-tól ellesett módon az áldozatot teszi felelőssé. Miért provokálták az ő nagyszerű parlamenti micsodáját, a kormányzatot? Tényleg? Miért provokálták 2006 október 23-án? Pokorny úr!? Ha egy képesítés nélküli pedagógus napközis tanárként úgy védi meg a gyerekeket egy hirtelen jött viharban, egy közlekedési kavarodásban, mint Önök az Astoriánál a tüntetőket, akkor gondolom többé nem maradhat tovább képesítés nélküli tanár, és jó esetben beperlik őt is meg az iskolát is. Nem? Annyi kórházas, meg strandos, meg hegymászós meg vonatos és repülős meg bankrablós katasztrófa-film után miért nem az ünneplők biztonsága volt az első? Hogyan nem tudtak kiizzadni magukból egy pincért vagy taxisofőrt legalább, aki táncimuzsika helyett elmondja a közönségnek, hogy ki merre távozhat leghamarább?

Félek, hogy nehéz helyzetben az ellenzékiek bármivel is többet tudnának a mostani káromkodó kormánynál. Ez a kormány úgy nemzeti, mint egy huszárőrmester: tud káromkodni. De a huszárőrmester már nem esett neki sem a lovának, sem katona társainak sexuálisan, mint a kormányerő tisztségviselői meg alkalmazott rendőrei. Önök pont úgy (tehát: PONT ÚGY) hazudtak nekünk a választás idején (sajtóban a választás előtt meg is jelent uniós ukázra), mint a gyurcsányiak. De legalább szépelegnek. És végleg el fogják bliccelni a rendszerváltás áldozatainak kompenzálását Önök is. Ettől tartok.

BOMLASZTOK?! Bomlasztok ahelyett, hogy a gyilkosokat bélyegezném meg és gyaláznám, mint az Önök remek újságírói? Csakhogy Önök nem állították meg az ámokfutót, hanem közben magukat reklámozták, hogy ha szétnézünk a veretés alatt, akkor harmadik lehetőség eszünkbe ne jusson. Nem is jutott. Eredményesek voltak.

Alkotmányosság? – Máig dörögnek a nyíltabb jobboldali párt-guruk, hogy kuss. Tulajdoni rendezés, legalább a tulajdoni formák funkcióinak tisztázásáig (ha már az ember nem számít)? Ajunijó nem engedné. Akarunk mi Ukrajnát, orosz kancsukát? Ugye hogy jobb a junijós kisemmizés? Itt még a koldusnak is jobb. Na, legyünk koldusok. Meg párt-tagok. Társadalom-elméleti vitát, nemzeti létet, politikai életet („ÉLETET”, ha ez a szó érthető)? Még mit nem?

Szóval ki vagyok én például, és mindazok, akiknek jó szándékú, meglehet néha zaklatott elégedetlensége – nem – fontos – senkinek - a hivatalos korlátokon belül? Egy rebellis, egy izgága egységbontó? Majdnem elhinném, ha nem mondták volna meg korábban sok-sok évvel ezelőtt, de már 90 után, nem is egyszer, hogy legyek jó: „lakosság”, „vásárlóerő”, „munkaerő”, „szavazó”, „párttag”, „néző”. És kuss a többi. Véletlenül sem személy, akitől elvehetetlen a lét teljessége utáni vágy, igény, aki a nemzetet komolyan venné, akinek a pap nem hungarikum, nem nosztalgia, hanem a lelki életet, lelki kultúrát segítő egyházfi, aki vigyáz a falujára, aki vigyáz a gyülekezetre, aki utána megy az elkódorgott juhainak akkor is, ha azokat a modern világ polipjai ragadták nyakon – mert ők mind személyek, egyszeri megismételhetetlen egyének, akiknek szabad akaratuk van és értelmesek.

AZT HINNÉD, hogy itt vége? Nem, nincsen vége, mert idáig a sátán is elkísérhet. Hanem ezen kívül a személyiség érző lelki lény is. Szolidaritás, felelősség, vágyak és keservek, hit, apró kis hitek, komolytalan hiedelmek, és a legfontosabb belső lelki iránytűre való igényt jelentő HIT. A HIT is a személyiség része. Ne csúfolódj vele: sem elutasított sem túlragozott szertartásokon. Komolyabb az annál, mint hogy besoroljad kötéllel a pártba, mint a hajdani német császári hadsereg regruta-toborzói. Pártba besorolni a politikai igények nevetségessé tétele mellett – megsemmisítés.

És itt nem lehet tovább folytatni. HOL a társadalomszabályozási vita, nyilvánosság? HOL a tényleges, pártfüggetlen és egyéb hatalmi monopolerőtől független nyilvános vitatkozás intézményes rendszere? Játszadozni a társadalmi konzultáció ígéretével nem lehet felelőtlenül. Elég a választási jelszavakká silányított, egyszerűsített pótmegoldásokból. Ennél többre kell tartsuk magunkat. Hogyan? Nem tudom. Az egység varázs-szava kevés hozzá.

Az aláírás minősítése, hogy „az 1990 utáni újabb ideiglenességtől ódzkodó személy” – önleminősítés volna?

Ez az újabb „ideiglenesség” Bogár László közvetítésében is beszédes, olyan mint amikor a nála sokkal lelkibb Csaba testvér fogalmazása a „ma regnáló hatalomról”.

Legyünk őszinték és _ _ _ valljuk be: _ _ _ „partvonalon kívül tartottak vagyunk jó néhányan”, aki legfeljebb elmélkedik, de e mai szereplőktől, a hivatalosan elfogadott politikai lét lehetőségétől olyan képtelenül, elérhetetlenül távol van, mint ha a FÉNYKÚP takarásában lenne _ _ _ mintha a fénykúp palástján túl, annak elérhetetlen árnyában lenne a jövő és múlt kivilágított hivatalos origójától. Kellenek nekünk ezek az „ideiglenes” pót-koordináták? Vagy vegyük elő a sajátunkat? Tudatosítsuk, tegyük láthatóvá a saját koordinátáinkat - és igazodjunk hozzájuk?

 

 Fáy Árpád

(„az 1990 utáni újabb ideiglenességtől ódzkodó személy”)
ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^
Alkotmányossági Műhely és Fórum Egyesület
www.alkotmany.ngo.hu
a levél nyilvános eszmecsere részére íródott
ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^
.... A társadalmi cselekvés, a társadalmi lét alanya az élő emberi személyiség valamint annak közösségei, ...
... a szervezeti keret pedig csak az eszköze (tulajdona) lehet a személyes létnek (tehát az olyan szervezeti eszköz mint a jogi személy vállalat, állam vagy mint a jogi személy nemzetközi szervezet - mint szervezet - közvetlen alanya nem lehet a társadalmi létnek), ha alkotmányos evidenciák felől szemléljük a társadalmat ....
ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^

 Vissza az oldal tetejére