Elv.

<<<(((? Mondhatom az elvet az axiómák egyik fajtájának? Eszerint hamarjában axiómák kiterjesztetten:

·         alapelvek,

·         alapfogalmak,

·         alapműveletek,

·         alaptételek

·         természettudományban alapvető tények?! -FÁ)))>>>

Ami az elvből kiindul, az virtuálisan benne foglaltatik.

Ami

a létrendben elv,

a megismerés rendjében nem feltétlenül az;  <<<(((?? -FÁ)))>>>

rendszerint sokkal inkább a létben korábbi az ismeretben későbbi. - Az első elvek azok, amelyek nem másik elvből származnak, de ez nem zárja ki, hogy másik, magasabb rendben legyenek elveik. –  <<<(((??? -FÁ)))>>>

Az elv fogalma tágabb, mint az ok vagy az elem fogalma.

Az →ok fogalma magába foglalja a lét különbözőségét és az okozottnak az októl való függőségét,

az →elem fogalma pedig azt, hogy részként beleolvad egy egészbe.  <<<(((az elem ennél sokkal többet jelent, hiszen a görög gondolkodás egyik alapvető jellemzője volt, hogy amikor részeket keresett, akkor feltételezett egy „végső összetevőt”, amely tovább nem bontható. Ilyen volt a mértani pont, ilyen volt a törtek megjelenéséig az „egy”, ilyen volt az anyagi világban az atom stb. Tehát a „végső összetevő” a görögök gondolkodásában vagy nem bontható részeire, vagy ha mégis megismerhetővé vált részeiben, akkor már nem volt számukra elemi, atomi, pontszerű stb. -FÁ)))>>>

Az elv fogalma ezeket a meghatározásokat sem ki nem zárja, sem magába nem foglalja. →Ok.

a) Arisztotelész: Metafizika, V, 1; Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae, I q 33 a 1 (ném. kiad.: III. köt., 1939, 118-121., 351-352., 424-426.). - b) L. Baur: Metaphysik, ³1935, 44. § - d) K. Stemberg: Das Problem des Ursprungs in dér Philosophie des Altertums, Breslau (Wroclaw) 1935. - »Archiv fíir Begriffsgeschichte«, 1 (1955) 13-116.; 4 (1959), 210-226.; J. Ortega y Gasset: Dér Prinzipienbegriffbei Leibniz, 1966.

Brugger/Sz. E.