vissza a főoldalra *

A közösséget a közgazdaságban mint végső fogyasztót és végső tulajdonost kellene megjeleníteni, azaz mint alanyt. Az állam mint jogi személy mögött a társadalom, a nemzet mint kvázi természetes személy, azaz mint ÉLŐ közösség  kell megjelenjen. Kicsiben ugyanez a helyzet minden autonómiával

From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Sunday, October 31, 2010 9:46 PM
To: 'aeeb@parlament.hu'
Subject: a parlamenti alkotmányozó előkészület "Helyi önkormányzatok " c. írásához tett megjegyzések

Tisztelt AEB! --- Élek a felkínált lehetőséggel és észrevételeimet megküldöm Önöknek lehetőség szerint szíves figyelembe vételre, korábban közzétett parlamenti és köztársasági elnöki javaslatokhoz fűzött közbeszúrt megjegyzések formájában. - Önálló tanulmánnyal illetve szövegszerű javaslattal nem tudok szolgálni. - Jelen észrevételeimet az alkotmányossági Műhely és Fórum tevékenységére alapozom, amely interneten hozzáférhető. - Célom a figyelem felhívása volt bizonyos elhanyagolt összefüggésekre és lehetőségekre. - A megfogalmazásban nem törekedtem a szokásos „tudományos” megfogalmazásra, hisz Önök sem törekedtek az alkotmányos problémák alapjainak döntés előkészítés jelleggel az elfogulatlan  és elegendően körültekintő felmutatására. - Remélem észrevételeimet haszonnal olvassák. - Amennyiben közzétennék levelemet, azzal egyetértenék. - Szívük és lelkiismeretük szerinti, képességeik legjavát érvényre juttató munkát kívánok. --- üdvözlettel - Fáy Árpád

Courier betűkkel és szaggatott aláhúzással közbeszúrt megjegyzéseket tettem a 3-ik oldalig. -FÁ>>--

Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság V. számú

Helyi önkormányzatok

munkacsoportjának szabályozási részkoncepciója

Az új Alkotmányban javasoljuk érintetlenül hagyni az alábbiakat:

>      a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét továbbra is illesse meg a helyi önkormányzás joga, ezeken a szinteken alakíthassanak ki önkormányzatokat,  --<<  Maradjon meg a helyi önkormányzás joga? Ez is kérdés volt? Ez nem egy alkotmányos alapérték? Nem az önkormányzatiságot kellene valódi lábakra állítani, hanem hogy maradjon-e vagy sem? Az itt a kérdés, hogy az úgynevezett önkormányzat maga égesse el a szavazócédulákat vagy egy központi kommandó? Egyáltalán a szavazatégetés miért nem az egyik megnevezett kiváltó oka ennek az alkotmányozási láznak? Hogy ilyen többet elő ne fordulhasson?

>      Az önkormányzatok működési feltételeiben a lépcsőzetesség eleve érvényesült, például voltak önálló jegyzővel rendelkező önkormányzatok meg körjegyzőséghez tartozók, meg városiak meg megyei jogúak. Mindegyik nagyságrendben lehetőség van tudtommal csődbiztos kirendelésére. Tehát fel lehet függeszteni az önálló működésüket. Amit hiányolok, hogy az önkormányzatnak és a községeknek eleve rendelkeznie kellene közvagyonnal, valamilyen mértékben azzal párhuzamos önállósággal. A közvagyonok minimális készletével és mennyiségével.  Az önkormányzat a minimális mértékű közvagyonból már ne értékesíthessen, különösen nem monopol helyzetű vevőnek (gázcsövek, csatorna stb közművek, közlegelő, közutak, stb).

>      A bevételt hozó javak is elsősorban a jövedelmükben legyenek elzálogosíthatók és nem tulajdonként eladhatók! Ebből a szempontból át kell nézni az elmúlt 20 évet, mert itt nem a piaci adásvételek biztonsága forog kockán, hanem a minimális közösségi létfeltételek hiánya okozhat bajt. Az pedig legalábbis melléje rendelendő a piaci formák értékének – szerintem egy fokkal fontosabbak, mert a piac a piaci szereplők közötti csere, de ha megszűnik a piaci fél, akkor megszűnik vele a piac is automatikusan, ha egyszer nincs aki cseréljen, jelen esetben közösségi szinten.

>      Még további probléma, hogy a közösséget mint piaci szereplőt kellene megjeleníteni, ami ma elvi szinten hiányzik mind a közgazdaságból, mind a jogelméletből mind a politikából. A közösséget a közgazdaságban mint végső fogyasztót és végső tulajdonost kellene megjeleníteni, azaz mint alanyt. Az állam mint jogi személy mögött a társadalom, a nemzet mint kvázi természetes személy, azaz mint ÉLŐ közösség  kell megjelenjen. Kicsiben ugyanez a helyzet minden autonómiával illetve minden területi önkormányzattal. És az élő személynek jogosultságai vannak, legnagyobb mértékben az elvonhatatlan közvetlen életfeltételekre. Ilyen egy faluban a ki és bevezető utak köztulajdona, a külterület használhatósága, egyre inkább megint a közlegelő léte, a közös határ egyéb formáival, mint a falu erdeje, patakpartja, gyümölcsfása stb-stb. Eladni a szennyvíztelepet, iskolát, vízvezetéket, forrást? Olyan kérdések, amelyeket ha nem is megoldani, de érinteni kellene az önkormányzatokról szóló fejezetben.

>      Az önkormányzat tehát ne a közösség legyőzője, ne a közösséggel szembeni győztes legyen, hanem a közösségi önkormányzat eszköze, működési formája. Ez jogi kérdés is. Meg alkotmányos is. De alkotmányos szinten felveti a község önkormányzatra képességét. Mert a látszat-önkormányzatnak kevesebb az értelme, mint a valódinak, tehát kell legyen egy mozgástere az önkormányzatiságra érettség megnyilvánulásának. Ne a település lakóinak számától függjön, hogy milyen önálló intézményei lehetnek, hanem elsősorban az ott élők összefogásának, igyekezetének, vállalásainak függvénye. Az önkormányzatok szabályozásának alaptörvényi szinten kell megjelenítenie ezt a kérdést, hogy a törvényi szabályozás mindenütt figyelemmel lehessen (legyen) rá. Ehhez nem több pénz kell, hanem ez több energiát mozgósít, több érték alkotását teszi lehetővé. -FÁ>>

>       a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása,

>       a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, de kötelezettségeik eltérőek lehetnek,

^* az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat, (ennek kapcsán a javaslatra felkért szervezetek véleményei között többször megjelent — esetlegesen megfontolandó - javaslatként a Közigazgatási bíróság felállítása)

>       a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják,

>       a képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását -az időközi választás kivételével- az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani,

>      a képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

>       A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt -az Ötv-ben meghatározott feltételek szerint- kimondhatja feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását megszünteti, (e rendelkezés kapcsán beérkezett javaslatként megjelent egy olyan vélemény, amely arra hivatkozva, hogy külön választják a polgármestert és külön a képviselő-testületet,  arra irányult,  hogy a megbízatásuk megszűnése is különüljön el, tehát a képviselő-testület feloszlással való megszűnése ne vonja maga után a polgármesteri megbízatás megszűnését: a javaslat megfontolásra érdemes)

>       önkormányzati alapjogok (44/A. paragrafus) jelenlegi szabályozása olyan autonómiát biztosít az önkormányzatoknak, amelyhez nem szükséges újabb jogosítványokat hozzátenni,

>       a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendelet-alkotási joga, azzal a kikötéssel, hogy a rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal,

>       a polgármester, alpolgármester pozíciójának szabályozása,

>       a képviselő-testület bizottságokat választhat, hivatalt hoz létre,

>       a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.

A munkacsoport a Bizottság megfontolására érdemesnek találta és egyetértett abban, hogy az új Alkotmány készítése során új szabályozással rendezze az alábbi kérdéseket:

1)   Az új Alkotmányban különbséget kellene tenni a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok között, úgy, hogy a kötelező feladatok tekintetében az alábbi elvek érvényesüljenek:

-         kötelező feladat-és hatáskört törvény írhat elő, az ezekhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat kormányrendelet is tartalmazhatja;

-         kötelező feladat-és hatáskör meghatározásával egyidejűleg biztosítani kell az ezekhez szükséges finanszírozási feltételeket.

2)     Államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört csak törvény állapítson meg.

3)           Különböző illetékességi területek összehangolásának átgondolása

4)           Kistelepülések jegyzői feladat-és hatásköreinek védelme: a tervezett jegyzői hatáskör­elvonások ne „üresítsék ki" a jegyzői jogokat, feladatokat. A kisebb községek hatósági feladatai csak a körzetközponti jegyzők, - ne a kistérségek, járások általi -feladatátvétellel legyenek tehermentesítve. (Ezzel szemben az LMP képviselőjének az volt a véleménye, hogy bizonyos feladatokat a létrehozandó járási szint vegyen át a jegyzőtől, szerződéses feladatellátás keretein belül.)

5)   A   többpólusú   körzetek   közigazgatási   feladatokból   adódó   problematikájának megoldása

6)          Fontos lenne szabályozni az önkormányzati vagyon fokozott védelmét  (Jobbik javaslata)

7)  Alapelvként kerüljön rögzítésre, hogy az önkormányzatok átláthatósága érdekében a lehető legszűkebb körben lehessen elrendelni zárt ülést, üzleti érdekre hivatkozva nem. (LMP és Jobbik képviselői egyetértettek, Fidesz képviselői úgy gondolták, ezt nem szükséges az Alkotmányban szabályozni)

8)           Önkormányzati rendeletek és határozatok hozzáférési lehetőségének biztosítása alapelvként legyen kimondva (LMP és Jobbik képviselői egyetértettek, Fidesz képviselői úgy gondolták, ezt nem szükséges az Alkotmányban szabályozni)

9)           Etnikai és nemzetiségi önkormányzatok alkotmányos szabályozásának átgondolása. (A felkért szervezetek által beküldött javaslatokban szerepelt)

Budapest, 2010. október 21.

Dr. Kovács Zoltán sk. munkacsoport felelős

A bizottság munkacsoportjainak összetétele

V. Helyi önkormányzatok:

Dr. Bóka István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. György István (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Apáti István (Jobbik)
Dr. Szilágyi Péter (LMP)

 Vissza az oldal tetejére