vissza a főoldalra * 

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Saturday, April 02, 2011 8:04 PM
Subject: Lassan megint azt érzem, nem érdemes pöcegödörbe nyúlni, nézni

Miért intelligens és jövőnket megtartó megoldás,

ha az alkotmányhoz a parlament nem nyúlhat hozzá? 

Például azért mert a palament jelenleg olyan, hogy Hiller és Szájer színvonaltalansága ellen nem védett. Szájer olyan marhaságokat tud mondani, mint Schmitt Pál helyesírása. Hiller pedig sok mindent bevall önmagáról, amikor a magyarság államalkotó akaratának elismerése ellen mint bűzlő feudalizmus ellen küzd. Koszorúzza Ságvári emléktábláját és talán belső nyilatkozatokban kevesli a kommunizmus áldozatainak számát. Érdekes, hogy más kultúrák esetében nincs kifogása a hagyományok ápolása ellen.

Szájer szélhámossággá csupaszította a gyerekek utáni fél szavazat régi gondolatát. Szájeren már csak az óvodások tüntetéshez való joga érvényesítésének vagy a magzati voks bevezetési kötelmének előírása tenne túl mint például uniós elvárás. Még megélhetjük. Ebből az uniós műhelyből már törvénybe iktattatták a nambervan és nambertu szülők fogalmát. Ami legyünk őszinték érthetetlenül mértéktartó törekvés volt, bizonyára a türelmes jogharmonizációs folymat szellemében első lépésként. elvileg pedig akár elviselhetetlen tompítás, ködösítés benyomását keltette mindannyiunkban bizonyára. Mert miért nem követelték nyíltan, hogy a szülőket biolombiktényezőnek hívják, az anyát pedig preinkubátornak? Nézzük csak dicső kormányunkat! Schmitt Pál még kiadja ellenünk a helyesírás rémálma ellen lázadó nebulók önvédelmi lígájának elfogató parancsát? Utána Szájer forrasztja torkunkra a szót vagy a Lázár fiú kéri számon, hogy nem az ő lánya kezét követeljük a lottószelvényekre írni a kis kockákba? Ennyit talán a család évéről a magyar politikában?

Higgyük el, hogy nem a hírvivő körmének tisztasága a fontos, hanem ami hírt hoz. A kormánynál is a tettek beszéljenek, nem a mamelukok hülyeségei. De mi lesz, ha komolyan veszi Szájer, hogy ő zseni? Ha Lázár igazságosztó kíván lenni, ha nem éppen a társadalmi szelekció kardja? Mi lesz, ha Schmitt Pál helyesírási érdemrendet alapít és ő maga kívánja ellátni kézjegyével? És még mi röhögünk Caligulán meg a lován? Vagy azon sem, mert törlik a tankönyvekből? Miféle asszociációkra adhatna alapot Néró történetének taglalása a sajtóban?

Hagyják békén a magyar alkotmányt Hillerrel együtt. Hozzanak alaptörvényt – amely tiszteli az alkotmányos alapelveket, hagyományt – mert ezzel reményt hagyhat valami keskeny résre sötét alagút végén, hogy lesz világ Hiller-Lázár-Schmitt-Szájer-stb után is. Aki megéli hátha nem még rémisztőbb dolgokat él át, mint mi.


Szájer: a gyermekek, a lakosság húsz százaléka "jogfosztott"

Hiller: a feudalizmus bűze terjed Magyarországon


Szájer: a gyermekek, a lakosság húsz százaléka "jogfosztott"

2011. április 2. 15:58

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő botránynak tartja, hogy jelen pillanatban nem egyenlő a választójog, és így a gyermekek, a magyar lakosság húsz százaléka "jogfosztott". A politikus ezt a gyermekek után járó szavazati jog témájában szervezett budapesti konferencián mondta, ahol egy társadalmi tanács létrehozását szorgalmazta a kérdés megvitatására.

Szájer József, aki a nemzeti konzultációs testület vezetője, a Polgári Magyarországért Alapítvány által rendezett tanácskozáson közölte: javasolja Orbán Viktor miniszterelnöknek, Schmitt Pál államfőnek, hogy hozzanak létre egy olyan társadalmi bizottságot - demográfusokból, jogászokból, közéleti személyiségekből, a családok képviselőiből -, amely alaposan megvizsgálja a gyermekek után járó szavazati jog kérdését, majd arról jelentést készít.

A politikus kezdeményezi azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia indítson kutatásokat a témában.

A fideszes EP-képviselő beszédében botránynak nevezte, hogy jelen pillanatban nem egyenlő a választójog, hiszen - mint mondta - egy jelentős társadalmi csoport, a gyermekeké, meg van fosztva a társadalmi ügyekben való aktív részvételtől, nincs képviselete a rendszerben.

Szájer József rámutatott: a gyermekek utáni szavazati jog sehol a világban "nem jutott olyan messze", mint Magyarországon, ahol bekerült a kormánypártok alkotmányjavaslatába. Az új alaptörvénybe ugyan - a nemzeti konzultációban mért elutasítás alapján - várhatóan nem fog bekerülni, de a politikus szerint a vitát tovább kell folyatni, hogy a társadalom véleménye megváltozzon. Megjegyezte, a cigánykérdésnek a családi szavazati jog ügyébe való "belekeverését" erkölcstelennek, elhibázottnak, tudatos félreinformálásnak tartja.

Balog Zoltán államtitkár, fideszes képviselő, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke köszöntőjében elmondta, személy szerint támogatója annak, hogy plusz szavazat járjon a gyermeket nevelőknek. Úgy tűnik, ez most nem valósul meg, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell beszélni erről a témáról - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, bízik abban, hogy változni fog azok aránya, akik mereven elutasítják ennek bevezetését.

Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi szavazati joggal átalakulna a politikai kampány, változna a költségvetés, az adórendszer és a társadalom családokkal kapcsolatos felfogása is. Hangsúlyozta, rendkívül alacsony ma a termékenységi ráta Magyarországon; a mostani körülbelül 90 ezer helyett évente 140 ezer gyermeknek kellene születnie. "A demográfiai helyzet radikális beavatkozást igényel" - jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte ha a pártok továbbra is nyolc-, nem pedig tízmillió voksért versengenek, akkor ez a radikális beavatkozás várhatóan elmarad.

A kormánypárti politikus is erősen eltúlzottnak nevezte azt az ellenérvet, hogy a családi szavazati joggal megnőne a romák súlya a szavazásokon.

A konferencián a Nagycsaládosok Országos Egyesületének volt elnöke, Szabó Endre felidézte, hogy a szervezet már régóta szorgalmazza a gyermekek után járó szavazati jogot. Ezt a társadalom túlnyomó többsége ugyan ellenzi, de a kérdést napirenden kell tartani, az ugyanis nem tartható, hogy a társadalom mintegy húsz százaléka képviselet nélkül legyen - mondta, ugyancsak rámutatva arra, hogy a politikai kampányokat is megváltoztatná a családi szavazati jog bevezetése, és talán komolyabban foglalkoznának a cigányság gondjaival is.

Egykori, 1996-os parlamenti felszólalására emlékeztetett a tanácskozáson Mécs Imre volt SZDSZ-es, MSZP-s országgyűlési képviselő. A politikus már akkor, 15 évvel ezelőtt is a gyermekek utáni extra szavazati jog szükségességéről szólt az alkotmányvitában. A választójog általános és egyenlő, minden állampolgárt megillet - idézte akkori beszédét, amelyben feltette a kérdést, hogy miért ne képviselhetné a szülő, illetve a gyám a gyermekeit. Mécs Imre megjegyezte: 1996-ban a Ház minden oldala szinte teljes egyetértésben utasította el kezdeményezését.

Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a gyermekek után járó szavazati jogot szakmailag elfogadhatatlannak tartja, a többes szavazati jog ugyanis - mint kiemelte - összeegyeztethetetlen a választójog egyenlőségének elvével. A kiskorúak választójogát ugyanakkor kifejezetten jó ötletnek véli. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az egyenlőséget nem sértve a személyes joggyakorlástól kellene elszakadni, amellyel összefüggésben megjegyezte, "a technikai kérdésekre mindig van technikai válasz".

Az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultáció eredménye alapján Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hétfőn nyújtotta be a frakciószövetség alaptörvény-javaslatához azt a módosító indítványt, amelyben kezdeményezték, hogy az új alkotmány mégse tartalmazzon rendelkezést a gyermekek utáni szavazati jog lehetőségéről. Lázár János ugyanakkor sajtótájékoztatóján azt mondta, az erről szóló társadalmi-szakmai vitát folytatni kell. A miniszterelnök hétfőn a Magyar Televízió Az Este című műsorában a nemzeti konzultáció eredményére utalva úgy fogalmazott: "fáj a szívem azért, hogy az emberek végül is kidobták a családi szavazati jog lehetőségét".

(MTI)


Hiller: a feudalizmus bűze terjed Magyarországon

2011. április 2. 12:24

Hiller István szerint Magyarországon a feudalizmus bűze terjed. A politikus, akit szombaton az MSZP szociáldemokrata platformjának elnökévé választottak, a társulás ülésén arról beszélt: ellenfelük a "feltámasztott középkor" és az azt feltámasztó Fidesz-kormány. Szólt arról is, tíz hónap elteltével kimondható: Orbán Viktor kormányát 2014-ben le lehet váltani, téves volt az a félelem, hogy az országot ciklusokon keresztül a Fidesz elnöke által vezetett kabinet fogja irányítani.

Hiller István kifejtette: az MSZP baloldali demokratikus irányzatok együttműködése, és bár nyitottnak kell lennie nem baloldali demokratikus irányzatokra is, nem lehet azok olvasztótégelye. Arról az elképzelésről, hogy a szocialista pártnak az 1989-es demokraták gyűjtőpártjává kell válnia, úgy vélekedett: 1989 demokratizmusa kevés 2011 új feudalizmusával szemben.

Hozzátette: a szociáldemokraták azok szellemi örökösei, akik "egyszer már kimosdatták" Magyarországot a feudalizmus bűzéből, Táncsics Mihályé, Szabó Erviné, Radnóti Miklósé, Kéthly Annáé, Krúdy Gyuláé, Bibó Istváné, József Attiláé és Ady Endréé.

Hiller István szerint a szociáldemokrata platform történetében új fejezet kezdődött azzal, hogy a közelmúltban alapító elnöke, Vitányi Iván, valamint vezetésének és tagjainak nagy része átigazolt a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platformba. Társulásuk jelenlegi céljáról azt mondta: nem elfoglalni, hanem befolyásolni, formálni akarják a pártot, konzultációt kezdeményezve az MSZP hét platformja között a 2013-ig követendő politikáról.

Elmondta: felesleges volna takargatni, hogy a szocialista párton belül vita van, amelynek végső célja, hogy az MSZP vonzó és alkalmas legyen arra, hogy az országnak újra nyugatias szemléletű kormánya legyen. Ehhez az MSZP megkerülhetetlen, de önmagában nem elég - mondta, megjegyezve: az ország tele van "gazdátlan" szavazókkal.

Hiller István felszólalása után a társulás ülésén vita kezdődött. Lendvai Ildikó korábbi pártelnök és frakcióvezető ugyancsak arról beszélt: tévedés azt gondolni, hogy mindenkinek helye van az MSZP-ben, aki le akarja váltani az Orbán-kormányt, szerinte így a szocialista párt "kontúrtalanná" válna. Bárándy Gergely a kormánypártok alkotmánytervezetét bírálva kijelentette: a Fidesz-KDNP célja a Horthy-rendszer feltámasztása. Mandur László azt mondta: március 15-én többen tüntettek a médiatörvény ellen, mint ahányan Orbán Viktort hallgatták a Nemzeti Múzeum előtt, ami jelzi, hogy szerveződik az ellenzék, az MSZP-nek azonban sokat kell még tennie azért, hogy ebben vezető szerepe lehessen.

Zárszavában Hiller István aláhúzta: nevetséges, ha egy 15 százalékos párt azt mondja a kétharmados kormánytöbbségnek, hogy "senkik vagytok". De - folytatta - látni kell, hogy egyre többen fejtik ki véleményüket a kormánnyal szemben, ennek azonban ma nem az MSZP motorja. A szocialisták szervezettsége és tapasztalata azonban hosszú távon kamatoztatható - mondta.

A szociáldemokrata társulás Hiller Istvánt egyhangúlag választotta elnökévé. Ügyvivő lett Andóczi-Balogh Zsuzsa, Barabás János, Bárándy Gergely, Burány Sándor, Göndör István, Horváth Csaba, Kaplár János, Kunhalmi Ágnes, Lendvai Ildikó és Steiner Pál.

(MTI)

 


 Vissza az oldal tetejére