From:
Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Saturday, February 23, 2013 4:29 PM
To: 'Nemzeti Hirhalo'
Subject: RE: ...- Magyarország Alaptörvényéről, az Alkotmánybíróság
45/2012. (XII. 29.) határozata után -...
Hullámvögyi próbálkozások
· --<<<<Nem lehet könnyű a Nemzeti Hírháló szerkesztőjének lenni. Időnként sokéves szövegekkel lepi meg olvasóit a kortárs, napi aktuális publikációk szemlézgetése közben (talán mert ismét aktuálisnak tartja őket). Időnként meg olyan féloldalas információkkal, mint az alábbi szöveg. Orbán a fehér lovag (legalább nem ő a fekete lovag a színpadon), a barátságos rendőrnyomozó, a nemzeties felhangon reálpolitikára törekvő futballdrukker relatív tulajdonságait, kétkedésre okot talányos személyét mindannyian ismerjük. De olyan primitívek nem lehetünk, hogy fenntartások okán ellenségem ellensége a barátom kell legyen. Ez az angolszász fantázianevű szerző pedig össze-vissza beszél. Az angol név ad neki hitelt a Nemzeti Hírportálon? Nincs a témában más, akit idézni lehetne? Ennyire életerős magyar öntevékeny közgondolkodás akár csak a nemzeti oldalon? -FÁ>>>>--
Magyarország Alaptörvényéről - az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII.
29.) határozata után
Johnny Gary-Lee, 2013. február 22., 21:21
Facebook
Nem jogi tudományos dolgozatot szeretnék írni, hanem az átlagembernek egyszerűen
elmondani, hogy mi történt itt alkotmányozás címszó alatt, mert ennyi idő és az
AB ezen döntése után talán tisztábban látható egy laikusnak is.
--<<<<eddig
stimmel
-FÁ>>>>--
Nem érinteném most az Alaptörvény megszületésének folyamatát, ami már az
előkészítő bizottság első mondatától kezdve alkotmányellenes volt. ("Az
alkotmányozó hatalom az Országgyűlés.") És nem érintem a benyújtott szöveg
változtatásait. Csak a jóváhagyott, közlönyben megjelent változattal
foglalkozom.
--<<<<Ez már
nem stimmel. Hol volt itt alkotmányozásra képes közvélemény, nemzeti politizáló
közvélemény, amelynek artikulált, kormánytól független eltökélt szándékai lettek
volna?
-FÁ>>>>--
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról egy átlagembernek itt és most annyit kell
tudni - azon túl, hogy az alkotmány a jogszabályi hierarchia csúcsa
--<<<<És itt
a mélyvíz. Egy tanulatlan és/vagy hazug internetes szerző szívhez szólóan
közvetlen hangú és alapvetően csaló megállapítása az internetes Nemzeti Hírhálón
idézve minden megjegyzés nélkül. Az alkotmány a magyar (és eredetileg az
európai) jogszabályi hierarchiának nem része. Sem a csúcson, sem lejjebb. Kívüle
való. Az alaptörvény lehet a jogszabályi hierarchia csúcsán.
-FÁ>>>>--
- hogy kimondja, hogy hogyan és mivel szüntethető meg.
--<<<<Jellemző simlis (helyesebben
jogszabályi hierarchián belüli) megfontolás. Az alkotmány lényegénél fogva ezért
nem szavazgatható valami, hogy angolszász vagy éppen magyar álnevű vagy éppen
csak szeleburdi emberek ne kavargathassák minden percben körülötte a megbízóik
törekvéseit. Tehát a nem tudom miért szemlézett szerző logikai építkezéséből
kitűnik, hogy nem az alkotmányt tárgyalja, bár sokat emlegeti.
-FÁ>>>>--
Mivel külön pontban, nevesítve nem szól róla (nem köti se időhöz, se
feltételhez) ezért Magyarország (ideiglenes) Alkotmányát az általános jogelvek
szerint, egy hasonló szintű új jogszabállyal, Magyarország (új) Alkotmányának
megalkotásával lehet hatályon kívül helyezni. Ezt erősíti meg a Preambulum:
"...az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország
Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:"
--<<<<Simlis
és felületes fogalmazás, mert ilyen szöveg a 2011-es alaptörvényben nincsen.
Legfeljebb az 1949-esnek valamelyik szövegváltozatából vett idézet lehet.
-FÁ>>>>--
Arról meg szintén az alkotmány rendelkezik, hogy Magyarország (új) Alkotmányát
HOGYAN kell megalkotni:
"(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást
választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
--<<<<Szintén
legfeljebb az 1949-esnek valamelyik szövegváltozatából vett idézet lehet.
-FÁ>>>>--
Vagyis Magyarország érvényes alkotmányát, amelyik hatályon kívül tudja helyezni
az ideiglenes alkotmányt, azt csak az alkotmányozó hatalom alanyai, az
Országgyűlés és a Nép EGYÜTT tudja megalkotni.
--<<Utólag olvasva: a hatalommegosztás egy új ideáját mutatja be, amit az
átverős puha proletárosító diktatúristák eddig sosem érvényesítettek. -
FÁ>>--
--<<<<De ez
nem egy örök steril képesség. Ehhez fel kell nőni, amely felnövekedésnek a képén
legfeljebb kamaszkori pattanás lehet az efféle maximálisan tájékozatlan és
láthatóan csupán hangulatot kelteni kívánó ÁL-ELEMZÉS. Más kérdés, hogy lesz-e
még a magyarságnak képessége, lehetősége arra, hogy közelebb kerüljön
alkotmányosságához.
-FÁ>>>>--
1996-ban az OGY még tudta ezt (lásd 119/96 OGY határozat preambulumról szóló
része - "Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően
utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre és a Magyar Köztársaság
állampolgárainak közösségére;").
--<<<<Az
1996-os alkotmány-koncepciónak nevezett irat maga volt a fertelem egyébként.
egyetlen egy rendszerváltási alapkérdésről nem szólt. Tehát nagy ívben került
minden akkor aktuális alkotmányossági problémát. Száraz, érdektelen,
mellébeszélésével hazug dolog volt, ami még az akkori kommunista miniszterek
biztosítékait is kiverték – amint mindenki emlékezhet rá, éppen Horn miniszterei
akadályozták meg a hazugságlepedő alapján új alaptörvény hozatalát (mert az
1949-es sem volt alkotmány, ami evidens egy a kérdés iránt érdeklődő embernek
akkor is, ha ezt a látszatot sem ismeri a Nemzeti Hírhálóban idézgetett szellemi
diverzásunk).
-FÁ>>>>--
Tehát a Magyar Köztársaság Alkotmánya pontosan tartalmazza, hogy a Magyar
Köztársaság Alkotmányát hogyan és mivel lehet hatályon kívül helyezni.
Az Országgyűlés és a nép által KÖZÖSEN alkotott Magyarország Alkotmányával.
--<<<<És miért nem Biszku Bélára, Kádárra vagy Rákosira hivatkozik közvetlenül,
vagy a Lenin-fiúkra? Miért ez a szemérmes poszt-MSZMP-s, poszt-SZDSZ-es
becserkészés?
-FÁ>>>>--
Fentiekre tekintettel a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény, ezen kritériumok
egyikének se felel meg, több szempontból se.
--<<<<Még jó.
Lassan Orbánhívőt fognak belőlem faragni? Mire tényleg vén leszek, a kisebb
rossz alapján bújom az újságot, hogy önkéntes falragaszolókat nem toboroz-e a
FIDESZ a választásra?
-FÁ>>>>--
Egyrészt Magyarország Alaptörvénye még nevében se alkotmány.
--<<<<Ez az
erénye, hogy nem látszat-firka, hanem tényleges alaptörvény esetleg, mert nem
akarja magát alkotmánynak feltüntetni.
-FÁ>>>>--
Nem is lehetne, mert preambulumnak számító Nemzeti Hitvallás részében két
alkotmányt is elismer Magyarország HATÁLYOS (!) Alkotmányának. A történeti
alkotmányt is, meg a '90. május 2-án hatályos 49. évi XX. törvényt (Magyar
Köztársaság Alkotmányát).
--<<<<Csípjenek meg, mert a 49/XX-as elismerését az MKOGY honlapról letölthető,
valószínűleg hatályos szövegben nem látom a bevezetőben.
-FÁ>>>>--
Másrészt Magyarország Alaptörvénye - a Magyar Köztársaság jogrendje alapján -
közjogilag érvénytelen, mert nem az alkotmányozás alanya alkotta meg.
--<<<<A
hülye. Elég veszedelmesen tud mellé beszélni. Tipikus funkcionális
analfabétaként görgeti a szavait szóban is talán, de írásban mindenképpen, a
tartalmi-logikai kontroll legkisebb jele nélkül.
-FÁ>>>>----<<
erre szolgált egyébként a záró rendelkezésekben a 49/XX meghivatkozása. -
FÁ>>--
Nem csak az ellenzék, de a nép is teljesen ki lett hagyva az Alaptörvény
megalkotásából.
--<<Tehát az ellenzék nem a népet képviseli. Erre mondják, hogy
KÉREM JEGYZŐKÖNYVBE VENNI! -
FÁ>>--
(A további érvek ismertetésétől itt eltekintenék).
--<<<<A
további 0-áktól eltekintene. Mitől függ, hogy nulláit szaporítsa vagy nem? Mert
eddig egy éretlen kamasz vagdalkozásán kívül nem tartalmaz a szemelvény semmit.
-FÁ>>>>--
Ennyi érv pont elég annak bizonyítására, hogy
az Alaptörvény nem alkotmány, hanem egy alacsonyabb szintű
--<<<<Eddig
stimmel, az alaptörvény a jogrendszer része, az alkotmány viszont felette áll a
jognak, nem része a jogrendszernek, más műfaj, más természetű dolog.
-FÁ>>>>--
- alkotmányellenes,
--<<<<Ezzel viszont eddig nem foglalkozott az általam
kifogásolt szöveg, tehát alaptalan a kijelentése, látszat érvelése volt csupán,
mint egy színházi monológnak.
-FÁ>>>>--
közjogilag érvénytelen - jogszabály, ezért önmagában nem alkalmas az alkotmány
hatályon kívül helyezésére.
--<<<<Helyesebben: általában véve semmilyen jogszabály nem alkalmas valódi
alkotmány hatályon kívül helyezésére, mert az eszköz az alanynak nem nőhet
föléje (rádűlhet, de minőségben föléje nem nőhet).
-FÁ>>>>--
Miért fontos ennek bizonyítása? Azért, mert az Alaptörvény Átmeneti
Rendelkezéseiben nem az Alaptörvénynek, mint Magyarország új Alkotmányának
erejére hivatkoznak (mint láttuk, ezt nem is tehették volna) hanem a
megalkotáskor hatályos alkotmány egy pontjában kapott felhatalmazásra.
--<<<<Ami a
záró rendelkezések közt van és nem a bevezetőben. Továbbá ami azt a jogszabályi
forrást jelölte meg, ahonnan kiindulva fogtak neki a 2011-es alaptörvény amúgy
felemás legitimitású munkálatainak. De nagyobb legitimitás az ország lakosainak
állapota miatt nem lehetett volna. Az alkotmányos állapot elérése egy folyamat,
amely folyamatnak egy lehetséges állomása volt a 2011-es alaptörvény
meghozatala.
-FÁ>>>>--
Ami ugyan nem azt tartalmazta, amire hivatkozásként használták, de volt ilyen
pont, melyre a képviselők a hatályon kívül helyezésre hivatkoztak. Tehát a nem
létező hatályon kívül helyező jogukat, levezették egy nem arról szóló
jogszabályi szakaszból.
--<<<<Otthon
a konyhaasztalon lehet így kavargatni a szót is akár, de nem veszélytelen.
-FÁ>>>>--
Ezt tartalmazta az Átmeneti Rendelkezések 31. cikk (2) bekezdése. Ezzel, erre
hivatkozva helyezték hatályon kívül az alkotmányt.
Na, ezt a (2) bekezdést törölte el most az AB, és ezzel kihúzta a hatályon kívül
helyezés hibásan hivatkozott jogalapját az Országgyűlés alól.
--<<<<Kezd
tisztulni, hogy a szakmainak álcázott nagy hadarásnak mi volt a célja.
-FÁ>>>>--
Innen kezdve nincs jogalap, hivatkozási hely a hatályon kívül helyezésre,
és akkor csak a törvény ereje marad, arról viszont többszörösen bizonyítottuk,
hogy nem alkalmas a Magyar Köztársaság Alkotmányának hatályon kívül
helyezésére.
--<<<<Az
1949/XX-as törvénynek volt egy önkényuralmi §-a, amely 1949-től 2011-ig, azt
hiszem változás nélkül érvényben volt hol 70-es hol 77-es számon. Ez a
paragrafus kijelentette, hogy a 49/XX. a magyar alkotmány. Ráadásul azt is
értelmetlenül. Mert a konkrét szöveg az volt, hogy „77.
§ (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.” Nyelvészektől kellene megkérdezni, hogy
mintha pont a fordítottja lenne itt, mint amit ezzel mondani akartak és akarnak.
Itt ugyanis az alkotmányról állítják, hogy az alaptörvény annak nemcsak
megfelel, de vele azonos. Csakhogy a magyar alkotmány íratlan, akkor tehát az
alaptörvénynek is íratlannak kellene lennie. Magyarul nem tudó fogalmazók
nyilván a fordítottját akarták előírni a törvény szigorával, hogy „jogkövető
állampolgárok” vegyék tudomásul, Rákosi elvtársnak köszönhetően Magyarországon
ezentúl az írott, országgyűlés által megszavazott alaptörvény lesz az alkotmány.
Csakhogy éppen úgy nem voltak a magyar nyelvben tájékozottak, mint ez az idegen
nevű szerződ abban, hogy a bevezetőben vagy a záró rendelkezések közt van-e a
2011-es alaptörvényben a 49)XX-ra való hivatkozás. Nem lenne nagy dolog az
egész, ha nem sandaság megnyilvánulása lenne. De sandaság megnyilvánulása.
-FÁ>>>>--
Innen pedig csak egy lépés, hogy akinek jogosan sérti az érdekét, az kérje a 31.
cikk (3) bekezdése teljes tartalmának törlését, ami így kezdődik:
"(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,"
És amikor ezt törli az AB - mi mást tehetne - akkor az alkotmány újra hatályba
lép.
Tehát a következtetésem egyértelmű.
Az AB 45/2012. (XII. 29.) határozatával megteremtődött a feltétel (megnyílt a
jogi út) a 89-es ideiglenes jogállami alkotmány
--<<<<kb így
játszottak a szavakkal a 19-es és a 45 utáni dominánsak. Az igyekezet egy recski
párbeszédre emlékeztet fegyelmező és fegyelmezett között. Magának milyen
iskolája van? Doktor vagyok. Az iskoláit kérdeztem, érettségizett? Igen. És hány
érettségije van? Csak egy. Na látja.
-FÁ>>>>--
hatályba visszahelyezéséhez és ezzel az Alaptörvény alkotmányellenessége
kimondásához és hatályon kívül helyezéséhez.
És ami ettől sokkal fontosabb, ezután mindenki pontosan fogja érteni, hogy
Magyarország Alkotmányát csak a népszuverenitás elve alapján, az Országgyűlés és
a nép EGYÜTT alkothatja meg, és meg is kezdhetik a megalkotásának az
előkészítését.
--<<<<Magyarországon ennél magasabb szintű az alkotmányos tudat hagyománya.
Például hülyeségeket a néppel bármilyen túlerő hiába szavaztat meg, abból valódi
törvényi erő nem lehet. Amint a világ egyetlen épeszű szegletében sem máshol
sem. Amint az ENSZ legtöbb alapvető egyezségokmányában sem. Bár az unió
köpönyegében van némi törekvés a hülyeségek törvényerőre emelésében. De
mindenütt akad selejt.
-FÁ>>>>--
Na, van gyakorló jogász, netán alkotmányjogász, aki segít megszövegezni ezt a
beadványt? Vagy aki megcsinálja és beadja?
Mert a pártokra és a képviselőkre, valamint a szakértőikre, de szerintem még az
ombudsmanra se számíthatunk ebben.
Van, aki segítene? Nem nekem, a magyar népnek!
Megfelelő sajtónyilvánossággal szerintem lenne hatása, és beindítaná végre az
Alaptörvény hatályon kívül helyezéséhez és a diktatúra megszüntetéséhez vezető
folyamatot.
--<<<<Még
hány évtized, akár nemzedék kell hozzá, hogy alapvető, evidens kérdésekben
nagyobb legyen az igényesség egy átlag (a Nemzeti Hírhálóban szemlézett)
érdeklődő állampolgár esetében?
-FÁ>>>>--
Sajnálattal, hogy ilyen hullámvölgy elé nézünk
Fáy Árpád
Magyarország Alaptörvényéről - az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.)
határozata után
Johnny Gary-Lee, 2013. február 22., 21:21
Facebook
Nem jogi tudományos dolgozatot szeretnék írni, hanem az átlagembernek egyszerűen
elmondani, hogy mi történt itt alkotmányozás címszó alatt, mert ennyi idő és az
AB ezen döntése után talán tisztábban látható egy laikusnak is.
Nem érinteném most az Alaptörvény megszületésének folyamatát, ami már az
előkészítő bizottság első mondatától kezdve alkotmányellenes volt. ("Az
alkotmányozó hatalom az Országgyűlés.") És nem érintem a benyújtott szöveg
változtatásait. Csak a jóváhagyott, közlönyben megjelent változattal
foglalkozom.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról egy átlagembernek itt és most annyit kell
tudni - azon túl, hogy az alkotmány a jogszabályi hierarchia csúcsa - hogy
kimondja, hogy hogyan és mivel szüntethető meg. Mivel külön pontban, nevesítve
nem szól róla (nem köti se időhöz, se feltételhez) ezért Magyarország
(ideiglenes) Alkotmányát az általános jogelvek szerint, egy hasonló szintű új
jogszabállyal, Magyarország (új) Alkotmányának megalkotásával lehet hatályon
kívül helyezni. Ezt erősíti meg a Preambulum:
"...az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország
Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:"
Arról meg szintén az alkotmány rendelkezik, hogy Magyarország (új) Alkotmányát
HOGYAN kell megalkotni:
"(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást
választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
Vagyis Magyarország érvényes alkotmányát, amelyik hatályon kívül tudja helyezni
az ideiglenes alkotmányt, azt csak az alkotmányozó hatalom alanyai, az
Országgyűlés és a Nép EGYÜTT tudja megalkotni.
1996-ban az OGY még tudta ezt (lásd 119/96 OGY határozat preambulumról szóló
része - "Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően
utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre és a Magyar Köztársaság
állampolgárainak közösségére;").
Tehát a Magyar Köztársaság Alkotmánya pontosan tartalmazza, hogy a Magyar
Köztársaság Alkotmányát hogyan és mivel lehet hatályon kívül helyezni.
Az Országgyűlés és a nép által KÖZÖSEN alkotott Magyarország Alkotmányával.
Fentiekre tekintettel a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény, ezen kritériumok
egyikének se felel meg, több szempontból se.
Egyrészt Magyarország Alaptörvénye még nevében se alkotmány. Nem is lehetne,
mert preambulumnak számító Nemzeti Hitvallás részében két alkotmányt is elismer
Magyarország HATÁLYOS (!) Alkotmányának. A történeti alkotmányt is, meg a '90.
május 2-án hatályos 49. évi XX. törvényt (Magyar Köztársaság Alkotmányát).
Másrészt Magyarország Alaptörvénye - a Magyar Köztársaság jogrendje alapján -
közjogilag érvénytelen, mert nem az alkotmányozás alanya alkotta meg. Nem csak
az ellenzék, de a nép is teljesen ki lett hagyva az Alaptörvény megalkotásából.
(A további érvek ismertetésétől itt eltekintenék). Ennyi érv pont elég annak
bizonyítására, hogy
az Alaptörvény nem alkotmány, hanem egy alacsonyabb szintű -
alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen - jogszabály, ezért önmagában nem
alkalmas az alkotmány hatályon kívül helyezésére.
Miért fontos ennek bizonyítása? Azért, mert az Alaptörvény Átmeneti
Rendelkezéseiben nem az Alaptörvénynek, mint Magyarország új Alkotmányának
erejére hivatkoznak (mint láttuk, ezt nem is tehették volna) hanem a
megalkotáskor hatályos alkotmány egy pontjában kapott felhatalmazásra. Ami ugyan
nem azt tartalmazta, amire hivatkozásként használták, de volt ilyen pont, melyre
a képviselők a hatályon kívül helyezésre hivatkoztak. Tehát a nem létező
hatályon kívül helyező jogukat, levezették egy nem arról szóló jogszabályi
szakaszból. Ezt tartalmazta az Átmeneti Rendelkezések 31. cikk (2) bekezdése.
Ezzel, erre hivatkozva helyezték hatályon kívül az alkotmányt.
Na, ezt a (2) bekezdést törölte el most az AB, és ezzel kihúzta a hatályon kívül
helyezés hibásan hivatkozott jogalapját az Országgyűlés alól.
Innen kezdve nincs jogalap, hivatkozási hely a hatályon kívül helyezésre,
és akkor csak a törvény ereje marad, arról viszont többszörösen bizonyítottuk,
hogy nem alkalmas a Magyar Köztársaság Alkotmányának hatályon kívül
helyezésére.
Innen pedig csak egy lépés, hogy akinek jogosan sérti az érdekét, az kérje a 31.
cikk (3) bekezdése teljes tartalmának törlését, ami így kezdődik:
"(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,"
És amikor ezt törli az AB - mi mást tehetne - akkor az alkotmány újra hatályba
lép.
Tehát a következtetésem egyértelmű.
Az AB 45/2012. (XII. 29.) határozatával megteremtődött a feltétel (megnyílt a
jogi út) a 89-es ideiglenes jogállami alkotmány hatályba visszahelyezéséhez és
ezzel az Alaptörvény alkotmányellenessége kimondásához és hatályon kívül
helyezéséhez.
És ami ettől sokkal fontosabb, ezután mindenki pontosan fogja érteni, hogy
Magyarország Alkotmányát csak a népszuverenitás elve alapján, az Országgyűlés és
a nép EGYÜTT alkothatja meg, és meg is kezdhetik a megalkotásának az
előkészítését.
Na, van gyakorló jogász, netán alkotmányjogász, aki segít megszövegezni ezt a
beadványt? Vagy aki megcsinálja és beadja?
Mert a pártokra és a képviselőkre, valamint a szakértőikre, de szerintem még az
ombudsmanra se számíthatunk ebben.
Van, aki segítene? Nem nekem, a magyar népnek!
Megfelelő sajtónyilvánossággal szerintem lenne hatása, és beindítaná végre az
Alaptörvény hatályon kívül helyezéséhez és a diktatúra megszüntetéséhez vezető
folyamatot.