vissza a főoldalra *

 From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Sunday, January 08, 2012 4:02 PM
Subject:

Mikor lesz téma az IMF függetlensége a funkcióidegen hatalmi és gazdasági érdekektől?
- Vagy nem ez okozza a sok problémát?

BUÉK

Nagy hatalom nincs a hátam mögött, hogy már csak azért is elgondolkodjanak rajta az érintettek, amit itt felvetek.

De legalább magunknak a nívósabb eszmecsere érdekében végig kellene gondolni: az IMF függetlensége nem legalább olyan nagy érték mint az MNB függetlensége?

Ha az is nagy érték, akkor annak elemzésére adottak a mechanizmusok, a kialakult folyamatok, vagy az legalább akkora talány, mint a magyar útkeresés?

Van-e kapcsolat az IMF függetlenségének problémája és az MNB függetlenségének ügye között?

A nemzeti bank függetlensége nagy érték – ez biztos. De mi is veszélyezteti az MNB függetlenségét? Az MNB funkcióazonos működéséhez szükséges szakmai függetlenségét honnan fenyegetik veszélyek, esetleg milyen kátyúkba keveredett idáig is már, amiből ki kellene lépnie? Bizonyos pénzügyi mutatók nem találhatók az MNB honlapján. Ez is függetlenségi kérdés?

Kitől-mitől kell függetlennek lennie az MNB-nek?

Az MNB nemzetközi pénzrendszer intézményi hálózatával van körül véve.

Olyan ez, mint az elektromos hálózat külföldi kapcsolat rendszere? Ha mindenki 50 Hz-en adja-veszi a villanyáramot, akkor mi ne akarjunk 70 Hz-en áramot vásárolni vagy eladni, hanem legfeljebb ha átalakítottuk 50 Hz-re, mint amikor a vasúti kocsik tengelyét cserélik az ukrán határon?

Mitől kell függetlennek lennie az MNB-nek?

Az emberi társadalmakban ősidőktől kérdés, hogy kinek mitől kell függetlennek lennie.

Európában a pápaság és császárság egymáshoz való viszonya kemény katonai küzdelem is volt.

A méterrendszer elfogadása már kevesebb vérrel ment végbe, de a méterrendszer ma független kormányoktól, nem választási győzelem függvénye.

A devizahitelek ügye felveti, hogy annak analógiájára jogos lehet-e az aggodalom az IMF és társai „függetlensége” minden olyan hatalmi törekvéstől, amely funkcióidegen a pénzrendszer mint elszámoló eszközrendszer nemzetközi intézményétől? Az IMF nem lehetne még sikeresebb, ha nagyobb lenne a függetlensége a szakmai kérdésektől idegen igényektől? Már csak a funkcionális megfelelés érdekében is. Tehát elvileg az lenne a jó, ha fel lehetne vetni, vizsgálni, elemezni lehetne funkcióazonosságát, azaz függetlenségét olyan erőktől, amelyeknek a nyílt színen semmi közük az IMF-hez.

Persze ehhez a kormánynak a devizahitelek ügyét is át kellene tudni látnia. Egyelőre azonban hatalmi praktikákban gondolkodik, hogy ilyen-olyan sakkhúzásokkal késleltesse a végeredményt à a jelen játékszabályok között, ahol megkérdezhetik, hogy milyen a függetlensége az MNB-nek, de nem kérdezhető meg az IMF függetlensége a funkció idegen hatalmi és gazdasági érdekektől. Nyersebben: már csak a szakmai funkció azonosság tisztázása érdekében, minden kalóz-igénytől függetlennek tudja tartani magát az IMF?

 

Akkor lesz jobb a helyzet, ha a kormány meg fogja kérdezni hasonló ügyekben az ország véleményét, például konferenciát szervez a könyvelők és könyvvizsgálók kamarájának, kikéri az adótanácsadók és mindenekelőtt a helyi pénzrendszerek országos kamarájának a véleményét, továbbá a kamatfelügyelet és a hitelfelügyelet kutató intézetétől kér tanulmányt, találkozik a pénzügyletek alkotmányossága és arányos ellentételezése országgyűlési bizottság vagy felsőházi állandó szekció tanácsával, kérdéseit megküldi ideje korán az innovációs parkok, házak, klubok országos szövetségének, a pénzügyjogászok társaságának és a pénzügyi művelet tanszékek országos tanácsának, valamint kikéri az egyházak a pénz mint a kereszténység önszervezésének szervezési eszköze állandó ökumenikus konferenciának a véleményét, de mindenekelőtt a pénzkibocsátás alanyi jogát védelmező három ombudsman jelentését tanulmányozza, különös tekintettel a az alanyi pénzkibocsátási jog (tehát a személyes önszervezési rendszer keretében az induló, egzisztenciát alapozó hitelfelvételi jog, valamint a személyes és csoportos gazdasági kapacitás kifejtéséhez való pénzügyi jogosultság) nemzetközi környezetének összefüggéseire stb-stb. Gondolom a nemzeti konzultációnak ez volt az egyik fő fejezete, immár kétszer is, csak én valahogy nem figyeltem fel rá a sajtóban. Hol olvashatok róla (a konkurens szemkilövetéses tanulmányain túl?)?

Meztelen a király, akarom mondani olyanok vagyunk, mint aki légzőpalack nélkül megy a világ legmagasabb hegyére, vagy csak a Duna vagy a Balaton mélyére. Banknak az üvegablakot nézzük és nem tudjuk, hogy az miért fontos, de másoknak is fontos, akkor biztosan nekünk is fontos alapon nem értünk hozzá. Nem szánjuk rá az elegendő energiát sem a megtanulására sem a kitapasztalására, karban tartására, hogy a fejlesztésről ne is beszéljünk. Szalmából épült repülőgép modellekben fontoskodunk a földön, hogy kinek milyen a pilóta sapkája, és fizetünk a nemzetközi papír-repülésügyi hatóságoknak mint a katonatiszt (az óvodában a katonát játszó kispajtás).

Aki ebből a félmodern skanzenből nem szökött meg idejekorán, az majd viseli a terheket. amit a nemzetközi papírrepülő igazgatóság kivet ránk, szalmarepülős ősemberekre. Akiknek politikai vezetői 20 év alatt nem voltak figyelemmel arra, hogy ki az alkotmányosság alanya, hogy mi a különbség a jogi és a természetes személy között. Hát most majd eligazít minket a papírrepülős lady. Nem baj, hogy a gazdasági életre alkalmatlan az ő receptjük, de a bolondok házában azt is számon lehet kérni.

Úgy teszek, mint a bohóc. Pedig komolyan képzelem, hogy ha megkérdeznénk az IMF-et, és elgondolkodnának a válaszon (akár IMF tárgyalástól „függetlenül” is), akkor nem a szülinapi tortákat kellene habzsolni, hanem gyorsan magunkhoz térni. Feltenni a kérdést, hogy miben és kitől kell függetlennek lennie az MNB-nek „funkcióazonos” működése érdekében, és azt jobban teljesíteni saját elhatározásunkból, mint az úgymond nemzetközi elvárás. Attól még lehet, hogy  nem csitulnak el a zavaros kis hullámok, de legalább tudnánk, mit kell tegyünk a magunk portája küszöbe táján.

BUÉK


„Mi nem engedünk, nem kötünk kompromisszumot, de nem is állunk fel az asztaltól" - mondta Christine Lagarde, az IMF-vezérigazgatója a CNN-nek a Quest Means Business című műsorban.

Hangsúlyozta, Magyarországgal kiegyensúlyozott a kapcsolatuk, és ezt továbbra is fenn szeretnék tartani. Lagarde azt mondta, már várja Fellegi Tamás pénzügyminiszter (sic!) jövő heti látogatását és a tárgyalásokat.

Az IMF vezetője beszélt az elfogadott jegybanktörvényről és a stabilitási törvényről is, kiemelte a jegybanki függetlenség miatti aggályokat. Reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok igyekeznek a vitás törvényeket összhangba hozni az uniós elvárásokkal. Lagarde azt mondta: az idő a lényeg, a jövő heti találkozó időzítése pedig tökéletesen megfelelő.

Mint ismert, a héten külföldi lapok kereszttűzébe került Magyarország, kiemelt figyelmet szenteltek nekünk a héten. Egyre többen kételkednek, és nemcsak üzleti-befektetői, hanem politikusi körökben is, hogy Magyarország záros határidőn belül meg tud állapodni a Valutaalappal és az Európai Unióval egy hitelkeretről. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter elmondta, hajlandóak az IMF-fel készenléti hitelről tárgyalni. Korábban a kormány a kevésbé szigorú feltételrendszert támasztó elővigyázatossági hitelt szeretett volna kérni, az IMF azonban világossá tette, hogy csak készenléti hitelről tárgyal. A miniszter szerdán utazik Washingtonba, hogy folytassa az informális tárgyalásokat a Valutaalappal.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/01/08/imf_nem_kotunk_kompromisszumot/


 Vissza az oldal tetejére