From: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Sent: Sunday, November 24, 2019 12:06 PM
Subject: a szubszidiaritás mibenlétét keresve: olyan - M I N T  AZ  I N T E R N E T – a  f i n a n s z í r o z á s á t tekintve

Nyugdíjas morgolódásként

Mi az ingyenes internet ára?

És a szubszidiaritásé?

Hol a közgazdasági elemzés, evidenica kimondás, hogy ami ingyen van tartósan és fontos, annak ára is van?

Amikor indult az internet, az egyik népszerűsítő szlogen az volt, hogy eljött az ingyenesség világa. Egy hotelban 1990 körül álmélkodva hallottam, hogy ingyenes lesz az információ. Majd kiderült, hogy csak nem látjuk a költségeit – nem csupán az információnak de a műszaki infrastruktúrának sem.

„A számítástechnikai eszközök a világ legnagyobb áramfogyasztói közé kerültek, a drezdai Műegyetem kutatói szerint a web 2030-ra annyi áramot igényel, amennyit jelenleg a világ összlakossága fogyaszt. Most mintegy három százalékot igényel a világfogyasztásból a háló, beleértve a telefon és mobiltelefon hálózatokat is. Ha az ipari országok jelenlegi lefedettsége jellemezné az egész bolygót, akkor ez a fogyasztás már most negyven százalékon lenne!” http://www.vilagtudomany.hu/index.php?lnk=240671058

Aztán kiderült, hogy nemcsak minden levelünket figyelik globálisan, de az egérmozgatásunkat is, hogy a képernyőn a kurzor hol időzik és mi mellett megy el akadálytalanul. Folyamatosan felvételt készít rólunk a mobilunk, miközben telefonáluk automatikusan működik a kamera. Ott hagyjuk az asztalon és közvetíti a házaséletünket, suttogásainkat, félelmeinket, bármiféle spontaneitásunkat. Az egy mondat a zsarnokságról technikája életre kelt, már nem csak a puskacsőben. 1984-be beléptünk.

Az 1980-as évek elején próbáltam belegondolni a közgazdasági alaptételekbe. Meglepetésemre heves indulatokba ütköztem tájékozódás lehetősége helyett. Egyik ilyen heves indulatokat kiváltó kérdésem az volt, hogy mi az ára az emberi szabadságnak, az emberi jogoknak? Úgy képzeltem, hogy az infrastruktúrát igényel, aminek költsége van, akárcsak az internetnek. Volt egy Hayek nevű közgazdász, aki a szabadság épületérről írt valahol. Nos ezt olvasva ecsetelgettem, hogy a szabadság épületének is kell portás, vajon mennyibe kerülhet a folyosók padlócsempéje vagy szőnyegezése? A szabadság épületének statikája fogalmak és indulatok meg intézmények rendszere. A közgazdasági alapfogalmak fogalmi-indulati-kulturális-……. hátterét, infrastruktúráját, paradigmatikus táptalaját, axiomatika-környezetét fel kellene tárni, karban kell tartani, aminek költsége van. A költséget kalkulálni kell, ha folyamatos, ismétlődő feladathoz kötődik. A nagyszerű és tényleg nem utolsó Chikán Attila itt vágta el a lehetőséget, hogy megismerkedjen effajta gondolataimmal. Méghogy a kamat fogalmával mint számszerűsítő absztrakcióval kapcsolatban bele lehetne mélyedni azabsztrakciós feltételek vizsgálatába? Meg hogy általában minden tudományos, közgazdasági fogalom absztrakciós hátterét, alapját, környezetét vizsgálni lehetne – például az emberi lét általános (mondhatni szubszidiaritási) szempontjaiból?! A lassanként botránykőként kezelt „személy fogalmát” neki nem is említettem.

Nagy a felelőssége minden szülőnek, aki gyereket nevel, minden tanárnak, aki iskolában tanít, minden egyetemi oktatónak, kollégium vezetőnek, aki orientálni, inspirálni akarja a hallgatóit. Még egy miniszternek is.

De ott a kérdés másik oldala. Nem lehet felelőtlen potyautasa senki sem a körülményeinek. Egy tanárom, akivel évtizedekkel az érettségi után találkoztam osztálytalálkozón az öregdiákok lelkes kérdéseit a világ dolgairól azzal zárta le, hogy Önök mint ivarérett egyedek éljék felelősen az életüket. Már felnőttek. Miért tőlem kérdezgetnek? A hatás megfelelő volt.

Azonban a helyzet az, hogy egyelőre senkit sem találtam kb negyven év alatt közgazdászt, akivel el lehetett volna beszélgetni a közgazdasági fogalmak absztrakciós természetéről, absztrakciós természetének elemzéséről, különösen nem ami a számszerűsítés általános problémáját illeti. – Röpködnek a százalékok, a kifacsart statisztikai mutatók, de hogy milyen jogon történik a számszerűsítés, ott megáll a fantázia, az a csibészek meg a felelőtlen vakmerők világa. A közgazdaságtan odáig nem merészkedik. Van pénz. Kié legyen? Arról vastag könyvek íródnak. De hogy hogyan keletkezik?!

Nekem gyerekként érdekes volt, hogy hogyan lesz a gyerek? Aztán felszínes ismereteim lettek. Átlag közgazdász, különösen pénzügyes elolvad az aranynak a gondolatától is. Az aranyborjú bűvölete mintha örök lenne mint felhő az égen, mióta ember az ember. De hol keletkezik az arany, ha már az alkimistáknak nem sikerült? És most láss csodát kiderült, hogy nincsen abban semmi titok, nagy csillagrobbanásokban különleges hőben és nyomásban – ami a mi Napunkban sincsen meg átlagos állapotában. De hogy mi a kamat közgazdasági tartalma? – Az a kérdés nem tehető fel. Az sem, hogy miként keletkezik „a pénz”. Mert a pénz misztikája mindent kitakar. Kit érdekel, hogy hogyan keletkezik? Annál fontosabb, hogy ide vele!?

Egy ideje falun élek, és mostanában kezd csak elterjedni egy-két virág a kertben, ami minden évben visszanő. Nem kell évente megvenni a virágboltban. De egy 10-ik emelten valami blokkházban?! Ahol találkozni olyanokkal, aki évtizede nem jöttek le az utcára? Egy ott nevelkedő gyereknek milyen csoda lehet a virág? Falun beszüntette az iskola a tankertet, mert modern korban a falusi kerteket balatoni mintára nyírott fűvel kell borítani. Lehetőleg évente vásárolt fű-szőnyeggel. Alagcsövezett automata locsoló rendszerrel, amit a lakó bekapcsolni sem nagyon tud, hanem jöjjön a szerelő. Csoda, hogy a közgazdász tekintélyeket sem érdekli, hogy mi is a pénz tulajdonképpen, Hogy a pénzügyes egyetemi tankönyvekben nem magyarázzák el? Hogy történetesen Király Júlia bankos tartozik egy üveg ásványvízzel, mert fogadtunk, hogy egyetemi tankönyvekben nincsen benne, mi a pénz. Magyarázta, hogy ne okoskodjak, mert ő egyetemi tanár meg a bankárképző volt főnöke meg stb. Mondtam, hogy jártam az óráira 90 körül, de ott sem lettem okosabb, csak akkor azt hittem ő is tanulja még. De ma már megadhatná a vesztett fogadásból az az üveg ásványvizet. A végső válasza az volt, hogy minek fontoskodok, nem kell senkinek a válasz, megvan a világ anélkül is a jelek szerint. Egyébként tényleg megvagyunk. Úgy ahogy.

Szóval a szubszidiaritás elvén emberibb lehetne a világ a pénzhasználatban is. De a szubszidiaritás érvényesülésének kulturális, jogi, politikai és gazdasági infrastruktúrája kell legyen.

FÁ

From: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Sent: Saturday, November 23, 2019 8:46 PM
Subject: a szubszidaritás egyetemes érvényű alapelve?

Motoszkál a fejemben, hogy a szubszidiaritásnak egyetemes érvényű alapelve lehet.

Az egész nincsen meg a rész nélkül, bár az egész több mint a részek mechanikus, halmazati összessége.

A legegyszerűbb, hogy ha a hidrogén atomok valami miatt elkezdenének gyorsan erodálódni, felbomlani, akkor az ismert világunk megszűnne létezni és csak valami felismerhetetlen ősmasszává egyszerűsödne.

De ilyen a téglából épült ház is, amely nem maradhat fent, ha a téglái elporladnak (mint a bauxit betonos házak).

Az életnél hasonló a helyzet. A test megszűnik létezni, ha a sejtjei felbomlanak. A faj megszűnik létezni, ha egyedei elvesztik életképességüket.

Miért lenne más a helyzet az ember esetében?

Mi lesz az emberiséggel, ha megszűnik a család, a nemzet intézménye? Az is emberiségnek lesz nevezhető?

Ne világpolitizáljunk. A pénz ha funkcionálisan szemlélem akkor egy erős absztrakció a társadalmi kapcsolatok számon tartásában.

Ha a társadalmi kapcsolatok számon tartásában kiiktatjuk az embert, akkor az hasonlóan társadalmi kapcsolatnak lesz nevezhető?

Mit lehet a globálvíziók igézetében felszámolni, ellehetetleníteni? A hidrogán atomok létét? A téglák szilárdságát? Az élővilág egyedeinek önmagukban való létét? A családok, nemzetek létét? Az egyes emberek funkcionális autonómiáját?

Felszámolható az egyes emberek légzése, emésztése, gondolkodása, érzelmei, egyáltalán bármilyen egyéni szintű életfunkciója, életfunkciójával járó döntési önállósága és felelőssége?

Felszámolható a szubszidiaritás elve globál víziók igézetében? az életképesség megmaradásával – vagy az az önkéntes globál-euthanázia útja?

FÁ