vissza a főoldalra *    

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]  - Sent: Sunday, July 06, 2014 10:02 PM - To: 'mindenkinek.akit.erint@gmail.com' - Subject: egyébként a legkomolyabban - a kartell olyan mint a kámfor.

 A kartell-kámfor

A kartell meghatározása az internetes szócikkekben hiányos.

Vegyünk egy példát. A devizás kartell. Mint a kámfor. Úgy tud felszívódni.

Talán előbb-utóbb kiegészül a leírása is azzal, hogy mint a kámfor tud felszívódni, megfoghatatlanná válni.

Nézzük például a törvénytervezetet. Humánus. Elsősegélyt ad az áldozatoknak. Illetőleg igér (legfontosabb a remény elven).

De a sötét nagy árnyat, a kartellt nem nevezi meg. Tehát egyedi esetekként kezeli a szerződéseket. Hogy az országot akarták megroggyantani olyan cégek (mármint a leánybankok), amelyeknek esélyük nincsen csalás nélkül profitábilisan teljesíteni (például szolgáltatási szándék és szakértelem híján), arról kevesebbet beszélnek.

Azokkal mint hírlik, egyeztetnek. Elvégre aki ilyen nagy fába képes vágni a fejszéjét, mint egy banki kartell, annak elismerés jár. Akár egy Rejtő könyvben a sivatagi táborban. De hát táborban vagyunk még mindig? Rejtőt olvasni jobb, mint átélni a kartell-támadást. Jobb mint a kartelltárgyalások hírét olvasni.

Vagy figyelmetlen vagyok. És nem is a kartell a fontos, hanem amit a kartell eltakar. Hogy nincsen valós banki szolgáltatási rendszerünk. De trükközünk önkorm választások előtt. Csakhogy lassan úgy tűnik, hogy nem fogják át a probléma jellegét tisztelt törvényszolgáink. Nagy kár, mert mi lassan rámegyünk. A kartellsvindlire vismajor ügyben (tessék már elolvasni 2-3 oklistát).


 From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]  - Sent: Sunday, July 06, 2014 9:29 PM - To: 'mindenkinek.akit.erint@gmail.com' - Subject: RE: A karaván ugat, a kutya halad ---- nekem viszont az oklista tűnik karavánnak, amit hiába teszek említés tárgyává - FÁ

 oklista és vismajor

Talán nem haragszik meg az ügyvéd úr, ha levelével vitatkozva fejtem ki véleményemet – amely ha téves volna, örömmel olvasnám annak magyarázatát. De mert senki sem magyarázta el, hogy miért tévednék, és mert egyre inkább erősödik bennem a gyanú, ezért megismételem (FÁ):

--<<Ez az idézet a 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény–ből tulajdonképpen elképesztő, messze túlmutat a devizahitelek kérdésén, éppen hiányossága miatt az egész rendszerváltás minőségét veti fel. A kárvallott ország meg nem ismeri fel, nem akarja felismerni!? Hogyan lehet a megszálló atomhatalom diktatúrájából a felelőtlen meggondolatlanság ködébe kilépni? Ugyanis Nem látom az ok-listák (tehát az egyoldalú banki szerződésmódosítások oklistájának) tartalmi értékelését itt sem, másutt sem. A következő PK vélemény szövegrész sem a lényegre tapint: „A pénzügyi intézmény által az egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó ok-lista, annak egyes esetei semmisek lehetnek akkor is, ha kifejezetten nem ütköznek a Hpt. rendelkezéseibe. Tisztességtelen a kikötés, ha a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit sértő módon, indokolatlanul, egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény számára.” Ha tehát a bankok gondosabban verik át az ügyfeleiket, akkor az jogos volna? NEVETSÉGES! Az oklisták legfőbb hibája az, hogy ügyfél oldali szerződésmódosítási okokat szerepeltetnek a banki oldali oklistákon! És még egyetlen bankelméleti okfejtésben (igaz messze nem mind olvastam), de még egyetlen ügyfél oldali jogvédőnél sem olvastam, hogy alapvetően oklistának titulálva a vismajor intézményét forgatták ki a bankok teljes magyar jogásztársadalmi, közgazdásztársadalmi, politikustársadalmi statisztálással, mind a mai napig. Mintha egy megszálló hadsereg kiszolgálói lennének, ahol a megszállók közkatonái is önkényeskedhetnek (mert a logikának, értelemnek semmi ereje a fegyverrel szemben?).

Eddig csak két embertől hallottam olyasmit (Róna Péter közgazdász és Lázár Dénes ügyvéd, akik nyilvánosan is megszólaltak), hogy a szerződéses szabadság a törvény határain belül értelmezendő. Tehát a bankok nem tehetnek bármit, nem köthetnek bármilyen szerződést az ügyféllel, a banki törvényszegést nem varrhatják az ügyfél nyakába – ami pedig a devizahiteles trükközés egyik lényege. Az oklistával való banki visszaélés lényegében a vismajor intézményét forgatja ki – és ennyiben alapvetően törvényszegő. Mi több törvényt lerontó. A társadalmi létet, társadalmi intézményeket, a társadalmi lét egészét fenyegeti. A gazdasági talpra állásunk egyik fontos fékje, akadálya, lerontó mérge. És semmi sem történik.

Hova kell címezni az ilyen észrevételt? Beolvasztották a PÁSZF-et az MNB-be. A régi néven több gyalázat nem jelenik meg. Na és a legfelsőbb bíróságot hova kell beolvasztani? Meg a parlamentet? Miért nem elég egyszer megírni egy képviselőnek, aki rögtön szakértőnek adja a levelet, és ha a levél tényleges összefüggést fedett fel, akkor nekilát a munkájának, a rendbe tételnek? Ilyen csak a mesékben van?

Nem járható út, hogy a legalapvetőbb összefüggéseket ne próbáljuk rendbe tenni. Szerintem a bankosok nem lehetnek annyira dörzsölt gazemberek, hogy mindent ők találjanak ki. Kell hozzá a táptalaj, a tápközeg is, mert alkalom szüli … Az alkalom meg ki tudja mióta kínálja magát szép sorjában.

Tehát tisztába kell tenni a dolgokat. Az oklista ügy mögött ott van a vismajor intézményének a kiforgatása. Amögött pedig a pénzügyletek értelmének definiálása, a pénzhasználat legfőbb („végső”) alanyainak megnevezése….. A józan ész szerint. A lelkiismeret szerint. Hogy ne vándoroljanak ki újabb milliók. A jog nem a trükközés felkent varázsbotja. A jog nem a tisztesség, a tenni akarás átlényegítésének, likvidálásának az eszköze. De ahhoz a problémáknak utána kell nézni. Például az ellopott oklistát meg kell nevezni a legfelsőbb bíróságon is, a közgazdasági indoklással együtt. Az átnevezett vismajor jogintézményének csúffá tétele nem jogi kérdés? Miért a magam nevében kellene írjak erről fűnek-fának, legfelsőbb bíróságnak, parlamentnek? Nektek nem elég, ha felfedem? Ti nem mentek utána? Nektek nem fontos hogy évek fáradtsága válik majd köddé, mert a táptalaj marad, a gondok újra termelődnek? - >>--

 

--<<A jogász tehát nem is gyanítja, hogy az esetek nagy részében tartalmát tekintve a bank az ügyfél pénzét hitelezi ki az ügyfélnek oklistákkal megpúpozva. Szerintem ha egy újságíró félre értésből ilyesmit írna le, arra szakmai bizottságot kellene alakítani, mert nem árt az éberség, hátha valami lappang a megállapítás mögött. Rutinból. Nemhogy a devizahiteles kartell botrány hatására. De nem. Semmi nem történik. A hivatalos struktúrák régi és új szereplői nem tartják feladatuknak az efféle rendbe tételt, hogy a fogalmaink ne valami madárfészek szerű káoszt jelentsenek. Milyen szomorú szembesülni vele. - >>--

 


From: Dr. Léhmann György [mailto:lehmann@invitel.hu]
Sent: Sunday, July 06, 2014 4:34 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: A karaván ugat, a kutya halad

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

 A karaván ugat, a kutya halad

Varga István úrnak

B u d a p e s t

Kedves Pista!

 

Legutóbbi hozzád intézett írásomat úgy fejeztem be a bankok tisztségviselőinek magatartását értékelve, hogy

 

„Megrettentek attól, hogy ha pontosan szabályozott eljárásnak megfelelően kell elszámolniuk az adósokkal bírósági döntések alapján, és jövőben csak törvényes, és tisztességes szerződési feltételek mellett követelőzhetnek az adósoktól, akkor mi lesz velük.

 

Számukra, a folyamatos és minden tekintetben tisztességtelenséghez szokott tevékenységük megszüntetése esetén összedől a világ.

 

Ezt észlelve rohangáltak oda-vissza a segítőikkel azért, hogy valamit most már tenni kell még akkor is, ha a megoldásnak semmi köze sem lesz Alkotmányhoz, Polgári joghoz, Jogállamisághoz és eddig hangoztatott, akár honnan is jött jogelvekhez. És ennek az eredménye lett most az igazságügy miniszter által ellenjegyzett törvénytervezet, mellyel kapcsolatosan valamiféle eszement forintosítást vizionálnak.

 

Sötétség borult Magyarországra”.

 

Most, hogy elfogadta az Országgyűlés a törvénytervezetet, be kell látnom azt, hogy pontatlan voltam. Azért, mert még nem biztos az, hogy az ilyen és hasonló kormányzati intézkedésekre tekintettel feltétlen sötétségbe kell borulnia Magyarországnak. Rajtam és Rajtad is múlik az többek között, hogy sikerül-e a bankvilág akaratából ezt ténylegesen megvalósítani, vagy sem.

 

Ami engem illet, az alábbiakat teszem.

---------------------------

 

Az Országgyűlés által elfogadott pénteki – július 4-i – törvénynek Általános Indokolása a következők szerint kezdődik:

 

„A Kúria 2/2014. PJE határozatában iránymutató döntést hozott a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről. A Kúria döntése a Ptk-ban foglalt tisztességtelenség fogalmára vonatkozó jogértelmezés, amely kizárólag a bíróságok számára kötelező, azonban az abban kifejtett jogelvek általános jellegük révén a jogviszonyok széles körét érintik.

 

Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, a törvényjavaslat jogszabályi szintre emeli a Kúria jogegységi határozatában rögzített elveket. A Javaslat a Kúria jogértelmezését teszi általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé. A Javaslat nem mond ki új anyagi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozóan, csupán a Kúria jogértelmezését kodifikálja. Ezt lehetővé teszi, hogy a fogyasztók széles tömegei számára elkerülhetővé váljon az időigényes és költséges perindítás, ami a bírósági szervezetrendszert is túlterhelné.”

 

 

Ahogy mondani szokták, egy szó sem igaz ezekből a mondatokból.

 

A Kúria a 2/2014. PJE határozatában csupán három irányból vizsgálta a fogyasztói kölcsön és lízingszerződések szerződési rendelkezéseinek tisztességtelenségét, míg a többi 10-15 tisztességtelen szerződési feltétel tisztességtelenségét nem vizsgálta.

 

A Kúria döntése a 93/13. EGK Irányelve minden rendelkezésének betartása mellett az általa vizsgált három szempontból nyújtott a bíróságok számára jogértelmezést az ilyen jellegű perek elbírálásához, és nem a tisztességtelenség vizsgálhatóságát tisztázta általánosságban.

 

A Kúria által kifejtett jogelvek kizárólag az egyes szerződésekkel kapcsolatos egyes igazságszolgáltatási jogelveket rögzíti, és semmiféle nem igazságszolgáltatási – általános – jellegük nincs.

 

A Kúriai jogelvek közvetlenül érvényre jutnak a bíróságok által, azaz fogadatlan prókátorra sem a Kormányzat oldaláról sem máshonnan semmi szükség.

 

A törvényjavaslat nem a Kúria jogértelmezését teszi általános érvényűvé, hanem ettől a Kúriai jogértelmezéstől a bankok nyilvánvaló érdekében a polgári jogi alapelveket is félretéve – eltér.

 

A törvényjavaslat új anyagi jogszabályokat mond ki azzal, hogy a semmisség jogkövetkezményeit egyedi szerződésekre nézve a bíróság helyett törvényalkotással állapítja meg. Ilyen anyagi jogszabályalkotásra még soha, semmilyen körülmények között nem került sor demokratikus jogállami keretek között.

 

Úgy is mondhatjuk ezzel az új anyagi jogi jogszabályalkotással hazánkban a hatalommegosztás, illetve a jogállamiság formálisan is megszűnt.

 

Ami pedig az Országgyűlés által elfogadott törvénynek konkrét problémáit illeti, elsősorban az általam indított perek alapjául szolgáló egyoldalú banki szerződésmódosítási jogot tartalmazó szerződési feltételek érvénytelensége oldaláról végzem vizsgálatomat.

 

=====================

II.

 

Szükségesnek tartom a pénteki törvény előzményeit ismertetni az alábbiak szerint:

 

A devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatos tudnivalókat az ilyen jellegű tevékenységet is felügyelő PSZÁF az általam már számtalan alkalommal kiadott tájékoztatójában a következők szerint határozta meg:

 

„MILYEN KOCKÁZATAI VANNAK

A DEVIZAHITELNEK?

 

1./ A forinthiteleknél már megszokhattuk, hogy változik a hitelek törlesztő részlete, ha nő a kamat vagy kezelési költség. A devizahitelek törlesztő részlete azonban más okból is nőhet: ha Ön a devizahitelt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztő részlet ugyanis devizában van meghatározva és azt számolják át forintra. Ezért, ha változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztő részlet is.”

 

És ennek az oldalnak alján közöl a tájékoztató egy olyan példát, melynél a 165 Ft-os svájci frank árfolyama egészen 185 Ft-ra nő.  Majd folyatódik a tájékoztató ekként:

 

2./ Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az első sorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európait Központi Bank alapkamatától függ. Lehet, hogy Ön is hallott már arról, hogy például a Svájci Nemzeti Bank többször megemelte az alapkamatát. Bár e kamatemelése mértéke a forintkamatokhoz képest nem volt számottevő, de belegondolt-e abba, hogy ez Önt közvetlenül is érintheti, ha svájci frank alapú hitelt vesz fel?

 

Utóbbi ismertetésből lehet megállapítani azt, hogy a bankok el sem tudták azt képzelni 2006-ban és azt megelőzően, hogy majd a svájci frank kamata csökkenhet. Csupán annak növekedésével számoltak a tájékoztatás alapján. Méghozzá úgy, hogy a kamatváltozással kapcsolatos példánál látható táblázati adatok alapján abban az esetben, ha forintgyengülés nincs egy 6 %-os folyósított 15 évre szóló kölcsönszerződésnél, de a deviza – svájci frank –kamat egy százalékponttal --<< illetve egy bázisponttal, a százalékpont századával (lásd pld wikipédia szócikket - >>--  nő, azaz 2 %-ről 2,02 %-ra nő, akkor a magyar adósnak havi törlesztő részlete 6 %-kal emelkedik.

 

Itt álljunk meg egy gondolatig. Ugyanis a PSZÁF tehát nem jelezte, de tényszerűen következik a tájékoztatójából az, hogy amennyiben pedig a svájci frank alapkamata csökken, akkor a devizában eladósodott adósnak ugyanilyen mértékben csökken a törlesztő részlete. Most közölt adatok figyelembevételével konkrétan 10.000.-Ft. törlesztő részletenként tehát 2 százalékpontos svájci frank alapkamat csökkenés azt jelenti, hogy 6 %-os csökkenés folytán a törlesztő részlet 9400 Ft-ra csökken.

 

És a valóságban 2009. évnek áprilisára kialakult 2 %-os svájci frank alapkamat csökkenés esetén (2,2 %-ról 0,2 %-ra csökkent a svájci frank alapkamata) megállapítható a PSZÁF tájékoztatóból az, hogy forintgyengülést figyelmen kívül hagyva a 10.000.-Ft. egységnyi törlesztő részlet a 99 százalékpontos kamatcsökkenés folytán 594 %-kal csökkent a táblázati adatok szerint.

 

Ezt a problémát nem tudja azóta sem megoldani tisztességesen sem a bankvilág, sem a magyar kormányzati hatalmak, hanem minden erővel azon vannak, hogy valamiféle ócsai lakóparki színvonalú megoldással kilábaljanak a nagyra becsült magyarországi bankok abból a slamasztikából, amit telhetetlen, tisztességet még csak hírből sem ismerő magatartásukkal saját maguk okoztak.

 

Így került sorra az, hogy hirtelen elfelejtették a svájci frank alapkamatának változását figyelembe venni annak ellenére, hogy ennek tudatában köttették a szerződést az adósokkal, és minden valós ok nélkül arra hivatkozással emelték a kamatot és kezelési költséget, hogy nekik joguk van az egyoldalú szerződésmódosításhoz.

 

Elfelejtve azt, hogy ilyen joga csak tisztességesen viselkedő félnek lehetséges, és nem nekik.

 

Fentiek ismeretében lehet egyértelműen megállapítani azt, hogy milyen példátlanul nemzetellenes magatartás a Rogán Antal féle csapattól az, hogy a PSZÁF tájékoztató szerinti 6%-os kamatszintet a bankok javára minden körülmények között fenn kívánják tartani azt a látszatot keltve, hogy a 6 %-on felüli, banki tisztességtelen magatartás eredményeként adósoktól behajtott pénzeknek bankok általi visszafizetése esetén a kamatfizetéssel kapcsolatosan rendben lesz minden.

 

Gondold csak el Pista mi lett volna akkor, ha 2009. áprilisában nem 0,2 %-ra csökkent volna, hanem mondjuk 4 %-ra emelkedett volna az addig 2,2 %-os svájci jegybanki alapkamat. Szerintem ugyanez a Rogán Antal féle csapat most azt harsogná, hogy sajnos a polgárjogi viszonyok a magánszférához tartoznak és semmit nem tudnak tenni a magyar adósok érdekében még akkor sem, ha az eddigi öngyilkosok számának rizsszerese válna el életétől, és a kivándoroltak száma mára elérné a 4 milliót Magyarországról.

 

Én nem tudom azt, hogy minek nézik ezek hazámat, honfitársaimat. Egyszerűen undorodom tőlük.

 

====================

 

Jogi alapját az ügynek ott kezdeném, hogy fogyasztói szerződésről lévén szó, minden jogi jellegű ténykedésnek alfája és ómegája ebben az ügyben a 93/13. EGK Irányelv rendelkezései.

 

Ennek alapján hozta meg az Európai Bíróság az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatosan a

 

C-472/10. sz. ügyben hozott határozatát többek között az alábbi kérdésre

 

„1) Az […] irányelv 6. cikk[ének] (1) bekezdése értelmezhető‑e úgy, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel egyetlen fogyasztóra nézve sem jelent kötelezettséget, amennyiben a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását jogszabályban meghatározott és erre jogosult szervezet kéri közérdekű keresetében a fogyasztók nevében (popularis actio)?

A hivatkozott [irányelv] 6. cikk[ének] (1) bekezdése értelmezhető‑e közérdekű keresetindítás esetén a perben nem álló fogyasztók javára történő marasztalás, illetve a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától való eltiltás esetkörére nézve úgy, hogy a fogyasztói szerződések részévé vált tisztességtelen feltétel az érintett összes fogyasztóra nézve, és a jövőre nézve is, nem jelent kötelezettséget, és így ennek jogkövetkezményeit a bíróság hivatalból köteles alkalmazni?”

 

És az Európai Bíróság erre a következő választ adta:

 

2) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy

– azzal nem ellentétes az, hogy a fogyasztói szerződésekben szereplő általános feltételek részét alkotó tisztességtelen kikötés érvénytelenségének a nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet által a fogyasztók nevében közérdekből, valamely eladóval vagy szolgáltatóval szemben indított, a szóban forgó irányelv 7. cikke szerinti, jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárásban történő megállapítása a hivatkozott szabályozás értelmében valamennyi, ugyanezen általános feltételeket alkalmazó szerződést megkötő fogyasztóval szemben – a jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárásban részt nem vevő fogyasztókat is beleértve – keletkeztet joghatásokat;

– ha a fogyasztói szerződésekben szereplő általános feltételek részét alkotó kikötés tisztességtelen jellege ilyen eljárásban megállapításra kerül, a nemzeti bíróságok a jövőre nézve is kötelesek hivatalból alkalmazni valamennyi, a nemzeti jog által előírt következményt a célból, hogy az említett kikötés ne jelentsen kötelezettséget az ugyanezen általános feltételeket tartalmazó szerződést az érintett eladóval vagy szolgáltatóval megkötő fogyasztóra nézve.

 

Látsz ebben a döntésben olyan lehetőséget, hogy a nemzeti bíróság helyett bármely közhatalmi szerv döntsön a fogyasztói szerződésekben szereplő általános feltételek tisztességtelen kikötésének érvénytelenségével, és az érvénytelenség jogkövetkezményével kapcsolatosan?  Én nem látok ilyet.

--------------------------

 

Ennek a 2012. április 26-i Európai Bírósági ítéletnek kihirdetése után a Kúriánál munkacsoportot hoztak létre az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségével kapcsolatosan, és ebben többek között a következő olvasható:

 

2/2012 (XII. 10.) PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő  egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről

            -------------------------------

 

e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

Indokolás:

 

e) Az ok-listával kapcsolatban további elvárás az átláthatóság (transzparencia) érvényesülése. Az átláthatósági követelménynek a bankok például akkor tudnak eleget tenni, ha a szerződésben:

- pontosan meghatározzák, mit tekintenek irányadó referencia kamatnak, illetve milyen képletet alkalmaznak a kamat, a költség és a díj módosításával összefüggésben;

- megjelölik, hogy milyen időközönként vizsgálják felül a kamatlábat (kamat periódusok); milyen időközönként alkalmazzák a képletet; továbbá rögzítik azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele bekövetkezésekor a fordulónapi helyzetet, a periódus átlagát illetően pontosan mit vesznek figyelembe;

- szükség szerint meghatározzák azt a legkisebb kiigazítási értéket, amely alatt nem módosíthatják a kamatokat sem a fogyasztó hátrányára, sem előnyére.

--<<Ez az idézet a 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény–ből tulajdonképpen elképesztő, messze túlmutat a devizahitelek kérdésén, éppen hiányossága miatt az egész rendszerváltás minőségét veti fel. A kárvallott ország meg nem ismeri fel, nem akarja felismerni!? Hogyan lehet a megszálló atomhatalom diktatúrájából a felelőtlen meggondolatlanság ködébe kilépni? Ugyanis Nem látom az ok-listák (tehát az egyoldalú banki szerződésmódosítások oklistájának) tartalmi értékelését itt sem, másutt sem. A következő PK vélemény szövegrész sem a lényegre tapint: „A pénzügyi intézmény által az egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó ok-lista, annak egyes esetei semmisek lehetnek akkor is, ha kifejezetten nem ütköznek a Hpt. rendelkezéseibe. Tisztességtelen a kikötés, ha a jóhiszeműség és tisztesség követelményeit sértő módon, indokolatlanul, egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény számára.” Ha tehát a bankok gondosabban verik át az ügyfeleiket, akkor az jogos volna? NEVETSÉGES! Az oklisták legfőbb hibája az, hogy ügyfél oldali szerződésmódosítási okokat szerepeltetnek a banki oldali oklistákon! És még egyetlen bankelméleti okfejtésben (igaz messze nem mind olvastam), de még egyetlen ügyfél oldali jogvédőnél sem olvastam, hogy alapvetően oklistának titulálva a vismajor intézményét forgatták ki a bankok teljes magyar jogásztársadalmi, közgazdásztársadalmi, politikustársadalmi statisztálással, mind a mai napig. Mintha egy megszálló hadsereg kiszolgálói lennének, ahol a megszállók közkatonái is önkényeskedhetnek (mert a logikának, értelemnek semmi ereje a fegyverrel szemben?).

Eddig csak két embertől hallottam olyasmit (Róna Péter közgazdász és Lázár Dénes ügyvéd, akik nyilvánosan is megszólaltak), hogy a szerződéses szabadság a törvény határain belül értelmezendő. Tehát a bankok nem tehetnek bármit, nem köthetnek bármilyen szerződést az ügyféllel, a banki törvényszegést nem varrhatják az ügyfél nyakába – ami pedig a devizahiteles trükközés egyik lényege. Az oklistával való banki visszaélés lényegében a vismajor intézményét forgatja ki – és ennyiben alapvetően törvényszegő. Mi több törvényt lerontó. A társadalmi létet, társadalmi intézményeket, a társadalmi lét egészét fenyegeti. A gazdasági talpra állásunk egyik fontos fékje, akadálya, lerontó mérge. És semmi sem történik.

Hova kell címezni az ilyen észrevételt? Beolvasztották a PÁSZF-et az MNB-be. A régi néven több gyalázat nem jelenik meg. Na és a legfelsőbb bíróságot hova kell beolvasztani? Meg a parlamentet? Miért nem elég egyszer megírni egy képviselőnek, aki rögtön szakértőnek adja a levelet, és ha a levél tényleges összefüggést fedett fel, akkor nekilát a munkájának, a rendbe tételnek? Ilyen csak a mesékben van?

Nem járható út, hogy a legalapvetőbb összefüggéseket ne próbáljuk rendbe tenni. Szerintem a bankosok nem lehetnek annyira dörzsölt gazemberek, hogy mindent ők találjanak ki. Kell hozzá a táptalaj, a tápközeg is, mert alkalom szüli … Az alkalom meg ki tudja mióta kínálja magát szép sorjában.

Tehát tisztába kell tenni a dolgokat. Az oklista ügy mögött ott van a vismajor intézményének a kiforgatása. Amögött pedig a pénzügyletek értelmének definiálása, a pénzhasználat legfőbb („végső”) alanyainak megnevezése….. A józan ész szerint. A lelkiismeret szerint. Hogy ne vándoroljanak ki újabb milliók. A jog nem a trükközés felkent varázsbotja. A jog nem a tisztesség, a tenni akarás átlényegítésének, likvidálásának az eszköze. De ahhoz a problémáknak utána kell nézni. Például az ellopott oklistát meg kell nevezni a legfelsőbb bíróságon is, a közgazdasági indoklással együtt. Az átnevezett vismajor jogintézményének csúffá tétele nem jogi kérdés? Miért a magam nevében kellene írjak erről fűnek-fának, legfelsőbb bíróságnak, parlamentnek? Nektek nem elég, ha felfedem? Ti nem mentek utána? Nektek nem fontos hogy évek fáradtsága válik majd köddé, mert a táptalaj marad, a gondok újra termelődnek? - >>--

Az aláhúzott és kivastagított részekből jól láthatod azt, hogy a 93/13. EGK irányelv rendelkezéseit alapul vevő Kúriai munkacsoport komolyan vette a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekben megjelölendő referenciakamatot, illetve azt a képletet, amit a kamatperiódusonként vizsgálandó kamatláb meghatározásánál alkalmazni kell. És erre tekintettel határozta meg azt, hogy csak az esetben lehet tisztességesen kamatot változtatni, amennyiben az adós számára a szerződésből megállapítható pontosan az, hogy akár a feltételek, akár a mérték tekintetében ellenőrizhetően miként változtathatnak kamatot.

-------------------------

 

A 2/2012. (XII.10.) PK Véleménynek erre a rendelkezésére kitér a Dr. Trócsányi törvény első bejegyzésében említett 2/2014 PJE határozat is az alábbiak szerint:

 

2. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012.(XII.10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve). --<<Tehát nem vicc! Az van, amiről előbbi megjegyzésemben is írtam. Ha a banki innovátor a vismajor-t ok-listának nevezi, akkor szuverén joga tönkretenni egy országot. Csak szépen, finoman tegye. Elegánsan. Érthetően, egyértelműen fogalmazzon, amikor a vismajort oklistának nevezve éppen visszájára fordítja. A magyar politikus, jogász, közgazdász éberségével nem kell számolnia (nemhogy harciasságával, de még felismerő hajlamával sem). - >>--

Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; --<<Tehát ha az orgyilkos világosan és érthetően mondja azt az áldozatának, hogy le fogja döfni, akkor nem büntethető? - >>-- egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.

A szerződéses rendelkezésekből  egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az ok-listában felsorolt körülmények milyen okból, mértékben és módon hatnak ki a kamat, költség, díj mértékére; azok adott mértékű változása milyen mértékű emelést tesz – a ténylegesség, az arányosság elvének betartása esetén – lehetővé (az emelés ugyanis csak lehetőség), illetve milyen mértékű csökkenést tesz kötelezővé a fogyasztóval szerződő fél számára. Matematikai képlet alkalmazása - már ha ilyen egyáltalán megalkotható - megfelelő magyarázat nélkül épp úgy nem felel meg az átláthatóság követelményének, mint az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülmények puszta felsorolása. Az átláthatóság követelménye azt is jelenti, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezések jogszerű alkalmazását a fogyasztó ellenőrizni tudja és fel tud lépni a pénzügyi intézménnyel szemben, ha meglátása szerint a reá nézve hátrányos szerződésmódosításra a ténylegesség, az arányosság, a szimmetria elvének be nem tartásával került sor.  Az egyoldalú szerződésmódosítás joga nem vezethet oda, hogy a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény tetszőleges módon, egyoldalúan növelje a fogyasztót terhelő kötelezettségeket, ezáltal növelve saját bevételeit. --<<A jogász tehát nem is gyanítja, hogy az esetek nagy részében tartalmát tekintve a bank az ügyfél pénzét hitelezi ki az ügyfélnek oklistákkal megpúpozva. Szerintem ha egy újságíró félre értésből ilyesmit írna le, arra szakmai bizottságot kellene alakítani, mert nem árt az éberség, hátha valami lappang a megállapítás mögött. Rutinból. Nemhogy a devizahiteles kartell botrány hatására. De nem. Semmi nem történik. A hivatalos struktúrák régi és új szereplői nem tartják feladatuknak az efféle rendbe tételt, hogy a fogalmaink ne valami madárfészek szerű káoszt jelentsenek. Milyen szomorú szembesülni vele. - >>--

 

Mint jól látod, a pénteki törvényben a törvény céljánál megjelölt 2/2014. PJE határozat meghatározza azt, hogy a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény 6. pontjában írtak szerint állapítható meg az, hogy mikor tisztességtelen az egyoldali szerződésmódosítási feltétel, és ennek megfelelően tehát a 2/2014. PJE határozat a bíróságok számára kötelezően alkalmazandónak rendelte azt is, hogy a tisztességes szerződéses feltétel esetén a szerződésben

- pontosan meghatározzák, mit tekintenek irányadó referencia kamatnak, illetve milyen képletet alkalmaznak a kamat, a költség és a díj módosításával összefüggésben;

- megjelölik, hogy milyen időközönként vizsgálják felül a kamatlábat (kamat periódusok); milyen időközönként alkalmazzák a képletet; továbbá rögzítik azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele bekövetkezésekor a fordulónapi helyzetet, a periódus átlagát illetően pontosan mit vesznek figyelembe;,

 

Majd Dr. Trócsányi László miniszter mint aki jól végezte dolgát, a törvényjavaslatában egyetlen szót sem említ arról, hogy svájci frankos devizahitel esetében mégis miért gondolja a referencia kamat meghatározást, valamint az ezzel kapcsolatos képletet egyszerűen kihagyni annak ellenére, hogy az immár jogegységi határozattal megerősített 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény 6. § e. pontjának indokolása szerint ennek kihagyásával az átláthatóság elv mindenképpen sérül és marad tisztességtelen akkor is a szerződési feltétel, ha egyébként az ok listában felsorolt feltételekkel kapcsolatos érvénytelenség megállapításra kerül.

 

Azt, hogy a Rogán Antal féle csapat mindezeket nem látta, és fogalmuk sincs arról hozzáértés híján, hogy miről beszélnek, természetesen elfogadom. Ők csak egyet tudtak. Mindenáron megmenteni a bankok érdekeit.

 

Azt pedig, hogy Dr. Trócsányi László miniszter mindezeket miért nem látta, már más a kérdés. Talán befolyásolta őt az, hogy a közelmúltban értesülésem szerint még az egyik magyarországi nagybank jogi képviselőjeként járt el. --<<Ettől még igazságügyi miniszterként gondja lehetne arra, hogy a jogi szabályozással ne lehetetlenítsenek el egy gazdasági ágazatot, a banki hitelezést! - >>--

-------------------------------

 

Visszatérve az Európai Bírósági döntésekre, előbb az ez évi április 30-i C-26/13. számú Európai Bírósági eljárás Főtanácsnoki Indítványára térek ki az alábbiak szerint:

100. Az a véleményem, hogy főszabály szerint semmi nem zárhatja ki, hogy a nemzeti bíróság a szerződési jog elveit alkalmazva valamely feltétel tisztességtelen jellegét úgy szüntesse meg, hogy azt egy diszpozitív nemzeti jogi rendelkezéssel helyettesíti. A tisztességtelen feltételeket vélhetően nem tartalmazó(33) ilyen rendelkezéssel való helyettesítés ugyanis – amely azt eredményezi, hogy a szerződés a vitatott feltétel elhagyása ellenére fennmaradhat, és továbbra is kötelező a felekre – úgy tűnik számomra, hogy kapcsolódik a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében szereplő célokhoz.

101. Az uniós jogalkotó által a 93/13 irányelvben követett cél a felek közötti egyensúly helyreállítására irányul, főszabály szerint ugyanakkor fenntartva a szerződés egészének érvényességét, és nem a tisztességtelen feltételeket tartalmazó összes szerződés megsemmisítése a cél.(34)

 

 

Melyből következően tisztességtelen szerződési feltételek esetén egyetlen nemzeti bíróságnak nem lehet a célja az Európában az, a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenítését követően a szerződés teljesíthetetlensége esetén az összes szerződés megsemmisítse, hanem a 93/13 EGK Irányelv helyes alkalmazásával a pereimben felhozott egyoldalú banki szerződésmódosítási szerződési feltételeknek érvénytelenítését követően a nemzeti bíróság éppen úgy, mint ahogy a Kásler ügyben az MNB árfolyamával kapcsolatos teljesítést írt elő, helyettesítse a felek kérelmétől függetlenül az érvénytelenített szerződési feltételt. --<<A jogi feltételeket csak egyértelműsíteni kellene, beleértve a szakmai, jelen esetben gazdasági és pénzügyi tartalom tisztázását – mert nem csak a jogelvi sérelmeket kell orvosolni, hanem a szabályozott kérdéskör tartalmi sérelmeit is. Különben nincs értelme a jognak. - >>--

 

Azaz a főtanácsnoki Vélemény alapján eljutottam oda, hogy nincs más módja az általam indított perekben a magyar bíróságnak mint az, hogy 93/13 EGK Irányelvben megjelölt célok érdekében az egyoldalú szerződésmódosítási feltételek érvénytelenítése után a költségek, díjak, járulékok változására meghatározni a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény 6. e. pontja indokolása szerint meghatározni a referencia kamatot– svájci frank esetében a svájci frank alapkamata – valamint az ennek alkalmazásához szükséges képletet.

 

A szerződés semmisségét eredményező „forintosítási” homályos kormányzati elképzeléseket pedig eszerint a 93/13. EGK Irányelv betartása esetén még akkor is kerülni kell, ha ezáltal a bankok elérhetik a hőn áhított azt a célt, hogy akár 10-18 százalékos kamatot is kérhetnek az adósoktól úgy, hogy többé nem kell alappal attól rettegniük, hogy melyik bírósági döntés alapján kell esetleg 2009. áprilisig visszamenőlegesen az adósoktól törvénytelenül kipréselt kamat összegével elszámolniuk.

--<<A svájci és eurós kamatláb csökkenésének követését a törlesztő részletekben a kártérítés keretében nem lehet rendezni? Vagy semmis szerződés kimondása esetén nincsen kártérítésnek helye? Józan ésszel volna helye. Mit mond a joggyakorlat? - >>--

Ugyanezt a problémát az Európai Bírósági ítélet rendelkező része az alábbiak szerint rendezi:

 

3)    A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben, amelyben a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, e rendelkezéssel nem ellentétes a nemzeti jog azon szabálya, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára a tisztességtelen feltételnek a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való helyettesítése révén az e feltétel érvénytelenségének orvoslását.

====================

 

Érdekessége a Trócsányi ítéletnek az, hogy annak ellenére hivatkozik bevezetőjében a Kúria 2/2014 számú PJE határozatból származó követelmények érvényre juttatásár, hogy ennek a Kúriai határozatnak alábbi rendelkezésére a törvényben egy szóval sem utal:

 

1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető. --<<Tehát ha a farkas koma bank érthetően morogta, hogy ügyfél nyulat meg fogja enni, akkor farkas koma bank nem vonható felelősségre? Nyilvánvalóan? - >>--

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

 

 

Az eddigi ismertetés alapján az lenne feltűnő, ha a preambulumban tett ígéretnek megfelelően tett volna erről említést a törvény, hiszen olyan snassz lett volna egy olyan törvényi megfogalmazás, hogy a bankoknak törvényben meghatározott, kamattúlfizetéssel kapcsolatos kötelezettségein túl az árfolyamváltozással kapcsolatosan semmiféle térítési kötelezettségük nem áll fenn a 2/2014. PJE határozat rendelkezése ellenére.

 

Nem azért találkozott két hét alatt kétszer is a Rogán Antal féle csapat a Bankszövetséggel a törvény előterjesztése előtt, hogy az együtt kifundált törvényben ilyen hátrány is megfogalmazódjék a bankok hátrányára. 93/13. EGK Irányelv rendelkezései ide, Kúriai 2/2014 Jogegységi döntés oda.

 

Inkább „elfelejtették

------------------------

 

Mint ahogy elfelejtették azt is, hogy a Fővárosi Törvényszék kérelmére elrendelt előzetes döntéshozatali eljárásban  C-397/11 szám alatt az Európai Bíróság 2013. május 30-án az alábbi tartalmú ítéletet hozta:

 

1)      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a fellebbezési eljárásban – valamely eladó vagy szolgáltató és valamely fogyasztó között az említett eladó vagy szolgáltató által előre megfogalmazott nyomtatvány alapján létrejött szerződés feltételeinek érvényességét érintő jogvitában – eljáró bíróság a belső eljárási szabályok alapján jogosult megvizsgálni az elsőfokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható valamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyított tények alapján átminősíteni a hivatkozott jogalapot e feltételek érvénytelenségének megállapítása céljából, úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősítésével köteles az említett feltételek tisztességtelen jellegének ezen irányelv szempontjaira tekintettel történő értékelésére.

2)      A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles egyrészről – anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be – az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződés fennmaradhat‑e az említett feltétel nélkül.

3)      A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonja annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve.

Tetszik érteni törvényhozók? Amennyiben minden jogrendet félretéve úgy gondolják, hogy bíróságot játszhatnak a magyar adósok kárára, talán illet volna megnézni azt, hogy a most idézett Európai Bírósági kötelezettségnek illik Európában eleget tenni.

 

És alaposan megnézni a szerződésben azt, hogy a tisztességet nem ismerő magyarországi bankok vajon még milyen tisztességtelen szerződési feltételeket csempésztek az adós által egyedileg meg nem tárgyalt szerződésekbe. Mondjuk úgy, ahogy a Fővárosi Ítélőtábla is megteszi egy OTP elleni perben, és az alábbi válasziratom szerint észlel vizsgálandó ilyen feltételt:

 

„Az egyoldalú szerződésmódosítás jogának kikötése mellett nem ellenezzük, kifejezetten kérjük a kölcsönszerződés és annak részét képező üzletszabályzat alábbi feltételei tisztességtelenségének vizsgálatát:

 

 

-     kettős árfolyam alkalmazását előíró I.1. és III.1. pont,

-     A díjakról és költségekről rendelkező II.1. II.4. III.2. pont,

-     A 20 %-os jogérvényesítési költségbiztosítékra vonatkozó IV.1. pont,

-     Az elidegenítési és terhelési tilalmat előíró IV.2. pont,

-     A fedezet kiegészítését előíró IV. pont utolsó két bekezdése,

-     A közjegyzői ténytanúsítványra vonatkozó III. pont,

-     Az V.1. a.) és c.) pontjaiban foglalt felmondási okok, valamint

 

A devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálog-típusú konzorciális OTP hitelekre vonatkozó üzletszabályzat alábbi feltételei tisztességtelenségének vizsgálatát:

 

-     késedelmi kamatra és hitelkeret-beállítási jutalékra vonatkozó II.5.1.pont,

-     az átütemezési díjra, valamint végtörlesztési szerződésmódosítási és szüneteltetési díjra vonatkozó II.5.9. pont,

-     a fedezetkezelési díjra vonatkozó II.5.10. pont,

-     a kettős árfolyam alkalmazását előíró II.6.3. és II.7.2. pont

-     a szerződésmódosítási díjra vonatkozó II.7.5., továbbá az üzletszabályzat egyoldalú módosítását lehetővé tevő VII.1. pont

 

Meg tudná mondani valaki azt, hogy a Rogán Antal féle csapat ezeket a tisztességtelen szerződési feltételeket mikor akarja vizsgálni? Talán a forintosítási gondolatuk megvalósítása után?

 

Vagy inkább soha. Feltehetőleg nem sokat érdekli őket az Európai Bíróság ítélete akkor, ha a bankok érdekeiről van szó. És a magyar adósok sorsa sem. És a jogállamiság sem. És semmi sem.

 

===================

 

II.

Kedves Pista!

 

Egyenlőre itt tartunk. De tudod nem azért szenvedett mostanában is ez a kifosztott kis ország, hogy ismét kijátsszák lakóit, és mi se tegyük dolgunkat kötelességünket.

 

Ezért lett most számomra különös értelme a Szózat alábbi szavainak:

 

“S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált”

 

Hiszen a kialakult helyzet miatt kénytelen vagyok előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni az Európai Bíróságon az Európai jogrenddel történt, nemzetvesztő kormányzati szemben állás miatt.

 

---------------------------

 

Jogalapja eljárásomnak a következő címen olvasható:

 

http://europa.eu/legislation_summaries/institutional_affairs/decisionmaking_process/l14552_hu.htm

 

Ebből kiemelem a következő részt:

 

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tehát egy, „a bírótól a bíróig” terjedő eljárást jelent. Bár a jogvitában érdekelt bármelyik fél indítványozhatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kezdeményezését, a nemzeti bíróság dönt az eljárás Bíróság előtt történő megindításáról. E tekintetben az EU működéséről szóló szerződés 267. cikke pontosan meghatározza, hogy a végső fokon eljáró bíróságok, azaz azok a bíróságok, amelyeknek határozatai ellen nincs jogorvoslati lehetőség, kötelesek előzetes döntéshozatal iránti eljárást kezdeményezni, amennyiben valamelyik fél ezt kéri. Ezzel szemben azok a nemzeti bíróságok, amelyek határozatai ellen lehetséges a fellebbezés, valamely fél kérése ellenére sem kötelesek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kezdeményezni. A nemzeti bíróságok bármikor a Bírósághoz fordulhatnak saját döntésük alapján, ha egy európai rendelkezéssel kapcsolatban kétségeik merülnek fel.

 

Mint jól látod, azokban a peres eljárásaimban melyek a Kúria előtt várnak döntésre, köteles kérésemre a Kúria előzetes döntéshozatal iránti eljárást kezdeményezni.

 

Ennek megfelelően a kérelmemet haladéktalanul előterjesztem a Kúria felé összesen 9 db. Kúria által kitűzött peres ügyemben az Európai Bírósághoz történő felterjesztés végett.

 

Azt hiszem hajnalban kezdek hozzá az irathoz, hiszen mégiscsak a Kúria illetve Európai Bíróság felé készítem, nem szeretnék a magyar ügyvédekre szégyent hozni.

 

Mihelyt készen leszek, nyomban megküldöm, és kérlek arra, hogyha a perem tényállásából kiindulva látsz olyan problémát, amire kérdést intézhetek az Európai Bíróság felé, akkor közöld velem gyorsan.

 

Azt pedig kérni fogom Tőled, hogy amennyiben módodban áll angolra lefordítani a hajnali iratot, akkor segítsél, mert valami azt súgja nekem, hogy nem árt közvetlenül is megküldeni az Európai Bírósághoz ezt.

---------------------------------

 

Most pedig meghallgatom kislányomnak azt a produkcióját, amit tegnap küldött át Bécsből, és még csak egyszer hallgattam meg:   . (Mahler dal, Az Éj királynője és Lehár Ajk az ajkon)

 

https://www.youtube.com/watch?v=NYpdXHeNBfA

 

Természetesen Neked is és minden kedves honfitársamnak javaslom ezt a kikapcsolódást, hiszen semmi okunk nincs az aggódásra.

 

A Szózatot folytatva

 

         Az nem lehet, hogy ész, erő

És oly szent akarat

Hiába sorvadozzanak

Egy átoksúly alatt.

 

Siófokon 2014. július 6. napján.

 

Léhmann György

 


 Vissza az oldal tetejére