időben visszafelé haladva
Miként lehet a
gazdasági kultúrát
az emberiség javára fordítani
-----Original
Message-----
From: Fáy Árpád [mailto:alkotmany@ngo.hu]
Sent: Sunday,
January 28, 2007 11:03 AM
To: Blueskies346@aol.com
Subject: RE: töredékek
levélváltásokból - FÁ
Kedves Sándor!
Eddig erről nem volt szó közöttünk az utóbbi napok levélváltásában!
Az állami irányítású ipar és az állami tulajdonlás két alapvetően külön dolog.
Az állami tulajdont például én nagyobb hibának tartom mint az állami irányítást! Az állam ugyanis a társadalom eszközrendszere, önszervező apparátusa. Végső tulajdonos az állam nem lehet! Csak a társadalom!
Ez a kérdés még a korona és az állam viszonyaként is felvethető. (Gondoljad át).
Milyen összekuszálódott a fogalmi rendszerünk, hogy te a szovjet típusú államosítás egyik országában élő (beszorult) vitapartnerednek az állami tulajdont elvileg olyan magától értetődő lehetőségnek tekinted, hogy a világmonopóliumokat félted tőle mint valós lehetőségtől. (Már elnézést, hogy ezt hozom fel.) Magyarországon ma az egyik alapvető kérdés, hogy az államot és társadalmat szét kell választani gondolkodásunkban, sőt intézményeinkben - és ez fontosabb lépés, mint volt a párt és állam szétválasztása (vagy ez egy további lépés).
Erről szól a http://www.alkotmany.ngo.hu/ter_es_jogi_szem_makrookonomia.htm szöveg (ábrák explorerben olvashatók).
A természeti erőforrásoknak társadalmi vagy ha kevésbé zavaró, közösségi-nemzeti tulajdonban kellene lennie
(akként kellene kezelni őket, a társadalmi-emberi erőforrásokkal együtt).
A természeti erőforrások birtoklása, hasznosításához való hozzáférés szabály-rendszere a megoldandó feladat.
Másik oldalról pedig vannak kétségtelenül közösségi végső fogyasztásra alkalmas javak, amelyek területén a versenyzés nehézkes, vagy nem alakítható ki. Ez már jobban ismert probléma a közbeszerzések témakörében. Itt is nagy gond, ha a beszállító kerül monopol helyzetbe.
És végül vannak esetek, amikor valóban nincs értelme a magántulajdonnak. Például egy kis faluban az önkormányzat egyetlen kisteherautójával lehet a szemetet össze szedni (a szokásos házi szemetet). Minek ezt nemzetközi nagyvállalkozónak juttatni?
Ez mind egy hamarjában összehozott reagálás arra a megjegyzésedre, amely kizárólag az Amerikában központi kérdésre fókuszált, hogy a nagy monopol termelő cégek pozícióját ne veszélyeztessék holmi egyetemi dolgozatok.
Nincs egyszerűen erről a kérdésről kialakult véleményem, túl azon, hogy a monopóliumok okozta kár mérséklése nem egyedül a monopóliumok helyes belső vezetésén múlik, hanem első sorban a társadalom gazdaság irányító képességén! Ami igen nehéz dolog egy világerős szörpkészítővel szemben. Ilyen nagyok a problémáink.
De vannak előnyei is a monopóliumoknak, kétségtelen, például egyes innovációk terjesztése. Személyesen is megértem például, amint a 80-as évek végén szórakozott velem pár nyomdász, hogy egy különleges mesterség dolga eldönteni, hogy legyen-e dőlt betű egy kiadványban, azt hétköznapi ember (a kiadvány szerkesztőjeként) még csak nem is észrevételezheti, illetve amikor matematika tanárok (több!) arról tartott nekem dörgedelmet, hogy rossz dolog, ha a képernyőn ugyanaz látszik a számítógépen például dőlt betűnek, mint ami a papíron nyomtatásban fog megjelenni dőlt betűként. Ezt a marhaságot vitatni a Microsoft szárnyalása levette a vállamról.
De másrészt a technológiai színvonal és a mennyiségi gyártási kapacitások ott tartanak, hogy nem igazán az a fontos ma már, hogy lehet jobban kihasználni a pár év alatt erkölcsi avulásnak kitett gyártósorokat, hanem hogy miként lehet a gazdasági kultúrát az emberiség javára fordítani (a gyártási, kereskedelmi, fogyasztási és egyéb tudást, például tulajdon-szerkezet alakítási képességet mind ide értve).
Ami ma Magyarországon tapasztalható, az egy tudatosan, évtizedek alatt ismereteiben lebutított, erkölcseiben szinte megsemmisített értelmiség aszisztálása melletti fantáziátlan lopkodás, gyarmati visszaélések kavalkádja. És a másik oldalon a tehetetlen emberek tömegeinek pusztulása, önbecsülésének leépülése.
És mind eme problémák mögött ott vannak az alkotmányos és gazdaságelméleti kérdések összefüggései, amik között rendet téve lehetne megalapozni a talpra állást.
Magyarországon, ebben a kis zugban az uzsora monopóliumával állunk szembe, kissé tömören. Érdekes az autógyártó világmonopóliumok kérdése is, de a kettőt nem lehet egy lapra összehozni.
Üdvözlettel
Fáy Árpád
-----Original
Message-----
From: Blueskies346@aol.com [mailto:Blueskies346@aol.com]
Sent: Sunday, January 28,
2007 3:26 AM
To: alkotmany@ngo.hu
Subject: Re: töredékek
levélváltásokból - FÁ
Arpad!
Az elozo levelbol kimaradt, hogy persze az is elfogadhato, ha tobb ceg versenyez egymassal egy bizonyos iparban, foleg, ha mindegyik eleg nagy, hogy ki tudja hasznalni a nagyuzemi termelesbol adodo elonyoket. A lenyeg az, hogy a monopolium onmagaban nem karos rendszer, ha okosan vezetik. Ezert en nem latok sok elonyt ha allami kezben vannak bizonyos iparagak. Sot, ...
Sandor
Keynes-ről:
Tehát nem az ő elméletét fogadták el,
hanem ő adta a nevét egy programhoz,…
-----Original
Message-----
From: Fáy Árpád [mailto:alkotmany@ngo.hu]
Sent: Wednesday, January 24,
2007 8:36 PM
To: Blueskies346@aol.com
Subject: RE: töredékek
levélváltásokból - FÁ
Kedves Sándor!
Azt hiszem, hogy az ausztriai közgazdasági iskola nagyszerű fejezete a gazdaság elmélet történetének. Azonban az azóta eltelt időben nem csak egyes részletek egyre pontosabb, árnyaltabb megfogalmazására került sor. Elérkeztünk a gondolkodás horizontjának szélesebb húzásához a társadalmi kérdésekben. Az ausztriai iskola tételeit ma már egy olyan tágabb összefüggés rendszerbe is illeszteni kell, mint a természetjogi tételek aktuális megfogalmazásának és a gazdasági gondolkodás egészének a viszonya.
Meg is fordítható a vizsgálódás iránya. A gazdaság mely szegmensében, részletében tekinthetjük szinte megszorítás nélkül, tehát lényegében érvényesnek azokat a tételeket, amelyeket az ausztriai iskolával kapcsolatban említesz: "a gazdasagi szereplok szabadon kell, hogy cselekedjenek, targyilagos informacio birtokaban". Az állam feladata itt nem csak az lehet, hogy "a targyilagos informaciot lehetove tegye, buntesse a csalast, es elharitsa a szabad kereskedelem elol az akadalyokat", hanem hogy azon más szegleteiben a gazdasági életnek, >>>ahol ezek az ideális feltételek nem adottak, illetve nem is biztosíthatóak, ott bizony az állam más szerepet lásson el<<<.
Hogy mik ezek a "más területei" a gazdasági életnek, azt meg lehet vitatni.
Az általad is észrevételezett hitelpénz-bankár trükkök jól mutatják, hogy két világháborút lehet az emberiségen végig verni, megfinanszírozni, ha nem tartjuk szem előtt a természetjogi alapokhoz való feltétlen igazodást legalább normaként, elvárásként mind az elméletben, mind a gyakorlatban. Azt hiszem tehát, hogy fényes fejezete az ausztriai iskola a gazdaságtörténeti gondolkodásnak, de (régi szóval élve) a politikai gazdaságtan nélkül a gazdaság-politika nem értelmezhető, nem folytatható eredményesen hosszú távon. Meg kell teremteni a hidat a természetjogi evidenciák és a napi gazdaságpolitikai feladatok között.
Üdvözlettel
Fáy Árpád
-----Original
Message-----
From: Blueskies346@aol.com [mailto:Blueskies346@aol.com]
Sent: Wednesday, January 24,
2007 6:00 PM
To: fay@tvnetwork.hu; alkotmany@ngo.hu
Subject: Re: töredékek
levélváltásokból - FÁ
Kedves Arpad!
_ _ _ kiegeszitesul hadd tegyem hozza, hogy az ausztriai iskola szerint a gazdasagi szereplok szabadon kell, hogy cselekedjenek, targyilagos informacio birtokaban. Igy szerintuk az allam feladtat a gazdasagi eletben arra szukul, hogy a targyilagos informaciot lehetove tegye, buntesse a csalast, es elharitsa a szabad kereskedelem elol az akadalyokat.
……………..
Olel,
Sandor
-----Original
Message-----
From: Blueskies346@aol.com [mailto:Blueskies346@aol.com]
Sent: Monday, January 22,
2007 6:37 AM
To: fay@tvnetwork.hu
Subject: Re: Alapveto
társadalomszemléleti kérdések megjele...
Kedves Arpad!
eRROL MEG LEVELEZUNK. aMI kEYNES-T ILLETI, nem az o elkepzeleset fogadtak el, hanem o adta a nevet egy elmelethez, ami igazolta az allami kolcsonok felvetelet (miutan a hitel alapu penzrendszert kidolgoztak illetve bevezettek)
Keynes egy tehetseges de meg ismeretlen kozgazdasz volt, mikor egy bankar kiszurta, hogy dolgozza ki a kesobb rola elnevezett rendszer reszleteit. Fizetsegul egy nagyobb kolcsont ajanlott fel, amiveL Keynes milliokat csinalt a tozsden.
Nehez elkepzelni, hogy egy bankar koCkaztat nagyobb osszeget, ha csak nem ad belso informaciot, hogy az illeto biztosan nyerjen. Egyebkent Angliaban nem torvenyellenes belso informacio hasznalata (Soros is igy csinalta a milliardjait).
Tehat nem az o elmeletet fogadtak el, hanem o adta a nevet egy programhoz, ami garantalta, hogy az allam kolcsonoket vegyen fel, kamatra, a bankoktol.
A forras: The Worldly Philosophers: The Lives, Times And Ideas Of The Great Economic Thinkers (Paperback) ,by Robert L. Heilbroner
SANDOR
-----Original
Message-----
From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Sunday,
January 21, 2007 5:03 PM
To: Blueskies346@aol.com
Subject: RE: Alapveto
társadalomszemléleti kérdések megjele...
Kedves Sándor!
Valóban úgy lehet, hogy még nem jött el az ideje az ilyen vitáknak.
Ugyanakkor had kérdezzem meg, hogy elolvastad-e az általam fogalmazott, vitaindítónak szánt írást?
www.alkotmany.ngo.hu/ter_es_jogi_szem_makrookonomia.htm
Ebben a makroökonómiai szektormodell nem egy gazdaságfilozófiai irányzat, hanem egy modellezési megoldás.
Régen olvastam az általad felemlegetett osztrák közgazdasági iskoláról.
Rövid megjegyzésként annyit had tegyek hozzá, hogy innen származik az innováció jelenségének megnevezése és középpontba helyezése tudtommal.
Keynes-nél pedig azt hiszem, hogy alapvető probléma, illetőleg sajátosság, hogy egy pénz-technikai fordulat után volt ő az első nagy olyan közgazdász, akinek javaslatait el is fogadták. Ez a pénztechnikai fordulat volt a hitelpénz megjelenése. Ehhez mindenféle olyan modern képesség kellett, mint a statisztikai ismeretek felfutása, és általában a statisztikai módszerek, a bürokratikus nyilvántartás és irányítás eszköztárának kiszélesedése. Ez az eszközrendszer egyszerűen működésképtelen állami közreműködés nélkül.
Más kérdés, hogy Keynes egy erkölcstelen megoldást szorgalmazott. Az utókor pedig a Keynes által javasolt erkölcstelen megoldást azonosítja az állami beavatkozással. ezen a leegyszerűsítésen túl kell lépnünk. Az állami szerepvállalás nélkül a hitelpénzrendszer elvadul és olyan világmonopóliumokhoz vezet, mint amilyeneket manapság már jól ismerünk.
Tehát a makroökonómiai modellezés eszköztárát javasolom kibővíteni, - és az úgynevezett makroökonómiával (az eddigi makroökonómiával) fémjelezhető gazdaságfilozófiát éppenséggel meghaladni.
Nem olyan egyszerű. Mégis meg kell próbálni a vitát, mert különben elmerülünk a zavarosban.
Üdvözlettel
Árpád
-----Original
Message-----
From: Blueskies346@aol.com
[mailto:Blueskies346@aol.com]
Sent: Sunday,
January 21, 2007 4:10 PM
To: fay@tvnetwork.hu
Subject: Re: Alapveto
társadalomszemléleti kérdések megjele...
Kedves Arpad!
Ezzel en is egyetertek, csupan azert vetettem fel ezt a kerdest, mert vannak otthon provokatorok akik ki akarnak valamit provokalni, hogy (akarcsak '56-ban illetve 57 tavaszan a MUSZ-ba hivtak embereket, akiket aztan kinyirtak) es nem akarom, hogy az ilyen kezdemenyezesbol fegyveres akcio legyen.
Ami a makro-ekonomiai kerdest illeti, az szerintem teljesen teves hozzaallas, amely az allamnak a gazdasagi eletbe valo beavatkozasat hivatott alatamasztani. Lehet, hogy ez otthon radikalisnak tunik, de en hiszek a jogilag korlatozott szabadkereskedelemben, azaz a csalok megbuntetesevel, de a szabadkereskedelem elveinek tiszteletbentartasaval.
Az allami beavatkozast Keynes, a bankarberenc kozgazdasz elmelete alapozta meg, hogy t. i. mikor az allam megszoritasokkal lelassitja a gazdasagi eletet, akkor az allam vegyen fel kolcsont a bankoktol, amit az allam bevet a gazdasag fellenditase celjabol, fizeti a kamatot a bankoknak, es lehetove teszi a gazdasag fellenduleset. Mikor a gazdasag ujra fellendul, a kolcsonok megszoritasaval a bankok ujra lelassitjak a gazdasagot, az allam uj kolcsonoket vesz fel, es ez igy megy ad infinitum. Ezt csinaljak a bankok a 19. szazad kozepetol de csak Keynes foglalta ezt egy kozgazdasi elmeletbe (Keynesian Economics).
Ezzel szemben all az u.n. Ausztriai Iskola, amit Hayek es von Mises osztrak kozgazdasz/filozofus dolgozott ki, es az interneten sokat talalsz rola. En is irtam valamit, amit megtalalsz a http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=59085#2 es http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=58088#6 alatt, amikor elenk vita folyt errol a temarol a HIX-en, Hollosi Joska foruman. Az elsonek a vege fele foglalkozok a tankonyvekkel es az ausztriai iskola illetve a kereskedelmi es kozponti bankok kerdesevel. mig a masodikban a kozepe fele. De maga a vita is erdekes, es ezt kellene valahogy feleleszteni. Az akkori resztvevok kozul talan akad, aki ma is elerheto.
Igy szerintem sikeres gazdasagpolitika kidolgozasa megkoveteli a teljes szemleletvaltast, es a makro- illetve Keynesianrol atvaltani a ausztriai iskola tanaira. Sajnos, otthon a mikro-gazdasagtant sem ertik, es ezt kell hangsulyozni. Annak is vannak erdekes, fontos es hasznos vonatkozasai, de hogy az megvalosuljon, a nepnek meg kell ismerni a mikor elveket.
Ami a jogfolytonossagot illeti, arrol majd kuldok az egyik irasombol vonatkozo reszleteket. Olvastam Zetenyi es Kocsis Pista irasait, nagyon erdekesek.
Udvozlettel,
Sandor
-----Original
Message-----
From: Blueskies346@aol.com
[mailto:Blueskies346@aol.com]
Sent: Sunday,
January 21, 2007 4:10 PM
To: fay@tvnetwork.hu
Subject: Re: Alapveto
társadalomszemléleti kérdések megjele...
Kedves Sándor!
1980 után néhány évig egy ritka lehetőségem volt kutató csoportban dolgozni. Volt hogy havonta megkérdezte tőlem valaki, mit remélek, amikor "itt van a vörös hadsereg"? Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy amikor fordulat van, akkor lehet dönteni tényleges változásról, akkor nincsen idő alapvető kutatásra. Amikor azonban csend van, akkor az egyúttal türelmi idő is.
Az itthoni önkényuralmi (legfőképpen az alkotmányt elutasító) mai állapot nagyon szomorú tény. Azonban menjek emigrálni most? Itthon viszont szinte teljes a kiszorítottság minden hivatalos fórumról.
Mit lehet tenni?
Felvetem ezt az elméleti kérdést. Alkotmányos elvek a makroökonómiai modellekben. Tudtommal ez ott is nyílt kérdés.
Tudsz olyan közgazdászt itthon vagy odakint, akinek van rálátása a dologra? Elindulhat a gondolkodás odakint is. Ez nem operatív intézkedési terv. De az alkotmányos igényt reálisabbá teheti.
Üdvözlettel
Fáy Árpád
-----Original
Message-----
From: Blueskies346@aol.com
[mailto:Blueskies346@aol.com]
Sent: Saturday,
January 20, 2007 9:56 PM
To: fay@tvnetwork.hu
Subject: Re: Alapvető
társadalomszemléleti kérdések megjele...
Kedves Arpad!
Kerdesedre valaszolva, erdekel a politikai gazdasag temakor, es mar nehanyan gondolkoztunk egy kis munkacsoport osszehozasan, egy politikai=gazdasagi reformprogram kidolgozasara.
Azonban amig otthon onkenyuralom van hatalmon, addig legfeljebb elmeletben lehet bizonyos kerdeseket tisztazni, minden gyakorlati eredmeny-elvaras nelkul.
Ami az alabbi irasodat illeti, a kerdesfelteves ketertelmu: Az alkotmany, helyesen megfogalmazva es alkalmazva, a jogRENDSZER alapja (es nem resze), ugyanakkor az alapveto emberi jogok (egyeni, csoport illetve tarsadalmi) illetve kotelessegek rendszerint az alkotmanyban vannak vedve, mig kisebb jelentosegu jogokat illetve az alapveto jogok es kotelessegek gyakorlasanak modjait lehet (es kell) torvenyben szabalyozni.
Egyelore ennyit kerdesfelveteseddel kapcsolatban
Udvozlettel,
Sandor
„az alábbi írásból” vett részlet:
ALKOTMÁNYRÓL,
az alapgondolatok változatai, megfogalmazásuk viszonylagossága
Része az alkotmány a jognak vagy sem?
1. Ha része, akkor tetszés szerint alakítható a jogi eljárások keretében (nemzetgyűlés, országgyűlés, egyéb)
2. Ha nem része, akkor nem formálható jogi eljárásokban, semmilyen hatalmi erőtől hajtva sem,
a. akkor a kérdés legfeljebb az lehet, hogy alkotmány tisztelők-e a törvények és a hatalom gyakorlás vagy sem.
3. Ha része az alkotmány a jognak, de „nem illik” a hatalmi erőnek azt tetszése szerint formálgatnia,
a. akkor a történelemben gyökerező elvek, szemléleti irányok (pld a szentkorona tan elméleti rendszere) igen kiszolgáltatottak az önkény történelmi realitásának (kevésbé kötött a történelemben több korszakon átívelően kiérlelődött emberséges elvek hagyományához).
4. Hogy az alkotmány része-e a jognak vagy sem, az végül is a hatalmi önkény szemléleti korlátait veti fel:
a. a hatalom önmérséklete a forrása az emberi jogoknak és ezzel együtt az alkotmányosságnak – vagy pedig
b. az emberi jogok, az emberi szabadság és az alkotmányosság követelménye olyan örök elvárásokká emelkedtek a történelmi múltban a magyar és az európai gondolkodásban, hogy azok sérelmét legalábbis az alkotmányosság fogalmi körén kívülre száműzi, tehát diktátor hatalmi túlerővel se mondhassa, hogy ő alkotmányos elven gyakorolja a hatalmat.
-----Original Message-----
From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Friday,
January 19, 2007 3:38 AM
To: fay@ngo.hu
Subject: Alapvető
társadalomszemléleti kérdések megjeleníthetősége a makroökonómiai modellekben -
vitaírás, elméleti kezdeményezés - Fáy Árpád
Alapvető társadalomszemléleti kérdések megjeleníthetősége a makroökonómiai
modellekben - vitaírás, elméleti kezdeményezés - Fáy Árpád
-------------------------
A természetes és a jogi személyek
a makroökonómiai szektor-modellben
http://www.alkotmany.ngo.hu/ter_es_jogi_szem_makrookonomia.htm
A problémamegoldás tágabb lehetőségeinek fogalmi alapjait kereső kezdeményezés, amely a termsézetes személy és a szervezeti eszközök következetes elkülönítésében, eltérő és egymásra utalt szerepének pontosabb megfogalmazásában a közagzdasági gondolkodás jelentős továbblépési lehetőségét látja - tekintettel a magyar rendszerváltás általunk közvetlenül megélt tapasztalataira is.
A közgazdasági gondolkodás modellezhetőségének kérdéséhez, a jog és a politikai gondolkodáshoz való sikeresebb illesztéséhez a makroökonómiai modell kibővítése mellett jogi-alkotmányos gondolatok is társíthatók. Rövid felvetésben:
http://www.alkotmany.ngo.hu/nem_resze_a_jognak_az_alkotm.htm
Levelemmel közgazdászokat kívántam elérni. Olyan közgazdászokat, akik a makroökonómiai alapokban járatosak, de ezentúl érdekli őket a tágabb társadalomelméleti és társadalmi kérdésekig érő, estenként filozófiai mélységet feltáró összefüggések tárgyalása.
Igazából nem tudom, hogy kikhez kellene forduljak, ezért alkalmi címlistát állítottam össze.
Kérem, hogy akit érdekel ez a témakör, az válaszoljon. Aki tud javasolni a téma iránt érdeklődő közgazdászt, azt jelezze.
Jelentős kitörési lehetőségnek tartom az ország számára a gazdaság szervezésének olyan módosítását, amelyet egy megújított makroökonómiai modellezési szemlélettel lehet megalapozni.
Fáy Árpád