Három kiinduló kérdés,
ha unióról, gazdákról, kisvállalkozókról van szó
-----Original Message-----
From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Thursday, January 25, 2007 10:36 PM
To: alkotmany@ngo.hu
Subject: 3 bennakadt kérdés
Ma egy érdekes kis konferencián voltam.
Kisvállalkozókról és gazdákról volt szó.
Amint ott is elmondtam, a hangulat furcsán archaikus volt, a Kádár korszakra emlékeztetett (túl azon, hogy gyerekként a környéki utcákban sokat ténferegtem).
A kádári korban is sok mindenről a szakértők elmondták, hogy "lehetne", de semmiről sem mondhatták, hogy akkor fogjunk hozzá. Itt is úsztunk a sok "lehetne"-"kellene" kitételben.
Elmondott hozzászólásomból kimaradt néhány elvi észrevétel:
- Az uniós támogatások végül is nem bővülési támogatások, hanem visszatérítések az uniós befizetésekből. Unió nélkül ezt valamire való belpolitikával teljes összegben magunk költhettük volna el. Hogy most egy szűkebb kör ezeket a visszatérítési pénzeket is el akarja téríteni, mint a szovjet korból megmaradt orosz államadósságot stb, az egy kis részlete fonák jelen korunknak.
Ami a lényeg, hogy egy ilyen konferencián a légkör nem volt alkalmas arra, hogy körbe járjuk a kérdést: Az uniós felzárkózási támogatást egy uniós intézmény befizetés nélkül nyújthatná (ha az unió komolyan venné magát és értené helyzetét). Ennek a támogatásnak az uniós piac bűvülése lehetne a fedezete. Struktúrális változás, bővülés fedezhetné az újonnan belépett országoknak nyújtott felzárkózási, társadalmi kibontakozási programok támogatását (ilyen-olyan pénzügyi technikával).
Ettől vagy ezen belül jelentősen kellene megkülönböztetni az uniós infrastruktúra fejlesztésére fordított uniós támogatásokat, mint az uniós közlekedési hálózat keletre kinyújtott törzsvezetékeinek költségét és hasonlókat.
Ma még nehéz belátni, de ezek az új autópályák nem sokban fognak különbözni nem is oly soká a falvak főútjainak lebetonozásával készített országutaktól. A lakhatatlansághoz is vezethetnek. Nekünk a saját tagsági díjunk részleges visszafizetéséből kell megépítenünk? Mint a munkatábor lakóinak parancsra saját kezeikkel a parancsnoki barakkot? Nem túl borúlátó és illetlen fogalmazás. Akkor lenne az, ha a sajtóban mindennapos lenne, hogy az unió mit nyert a bővítéssel, és ebből a bővülésből mit juttat a keleti belépőknek. Tehát saját, a bővülés tényéből fakadó forrásból és nem a tagsági díjból.
Miért baj a tagsági díj? Mert akkor a bővülés egyéb hozamait senki sem tartja számon. Illetve az extraprofitként megy a globális cégekhez (a tagsági díj vagy helyette az unió bővüléséből következő plusz források). Akkor viszont mintha hülyék lennénk...
De miért nem lehet ezt megtárgyalni? Nagyon fontos lenne, hogy egy vállalkozók fóruma bírjon ilyen összefüggések elemzési kapacitásával.
A jelenlévők egészen másként érveltek.
- Elhangzott, hogy a mezőgazdaság egész Európában többfunkciós. Élelmiszer termelés és társadalomtól "átvett" feladatok egyarán van benne.
Olyan ez, mintha szemérmes kamaszok fogalmaznának régimódi visszafogottsággal: "ott", "olyanja kilátszott", "úgy járt", stb. Holott meg kell fordítani, fejéről a talpára az érvelést: a népnek, nemzetnek, a falunak joga van az élethez és az élet feltételeihez. ÉS KÉSZ. Ennyi. Nyersen, közvetlenül. Nem "olyanja van hozzá", hanem "joga". A természettől adott, ember által el nem vehető joga van a létéhez és létfeltételeihez.
Az élelmiszer termelés a tájban, természetben élő ember egyik feladata, amelynek megszervezéséhez gazdasági eszközöket is használ. ESZKÖZÖKET. De nem ő a potyautasa a gazdaságnak, nem ő a megtűrt tényezője a tájnak, vidéknek, országnak.
Olyan hangok hallatszottak, hogy "ez a vonat már elment". Például beszéljünk nyíltabban. Ha valaki itt elkezd érthetően beszélni a tényekről, akkor lelövik? Kivégzik? "El van már intézve", hogy itt csak potyázók lehetünk? Nem pedig életünkhöz a létfeltételekre jogosultak?!
Mire vállalkoznak úgy a ksivállalkozók, hogy semmit sem tudnak arról, mire szerződhetnek, mit követelhetnek, mit loptak el tőlük?
- Kellene egy átfogó vidék-stratégiai program. A MAGOSZ elnökhelyettese erre azt mondta, hogy nekik van egy titkos tervük páncélszekrényben. És nem ejtette ki a kezéből a poharat vidámságában. Mert jó viccet mondott. Ilyesztőt. Ilyet a szocializmusban, a hetvenes években is hallottam. Titkos társadalmi reform csomag. Ez fogalmi képtelenség. Vidékkel magukat legitimáló pártok és szervezetek tucatszámra vannak. De komolyan vehető stratégiát, amit a vidéki lakos is magáénak érezhetne, amit ismerve biztathatná gyerekeit, unokáit, hogy ne szaladjatok világgá, hanem maradjatok itthon, sőt menjetek vissza a faluba, nos ilyen program azért nincsen, mert hatása érződne a mindennapi gazdaságpolitikában. Nem kell ahhoz kormányra kerülni. Elég, ha van egy ilyen tényleges program. De nincsen. Szégyen. Nem a mai összejövetel szervezőinek, hanem az elmúlt 16 év közszereplőinek, és mindenkinek, aki eltűrte őket szó nélkül.
Nekem ne mondja senki, hogy itt rostálják az országot, csak az erőteljes maradjon meg. Nem török hajcsárok visznek minket janicsárnak. Hanem koncepciótlan, a foxi-maxi hülyeségeket szó szerint vevő volt kisz-titkárok próbálnak most (sosemvolt) kapitalista kizsákmányolókká válni. És lelkiismeretük hiányát foltozgatják azzal, hogy az élet farkastörvénye már csak ilyen, meg a piac is. Nem, ezt nem szabad folytatni. Ez nem piac, ez bohózat.
Az "Önszervező, élhető kert-Magyarország" programját kell megfogalmazni, és azt tekinteni gazda-képviseletnek vagy kisvállalkozói szervezetnek, amely ezt valóban felvállalja, érti, képes dolgozni mind a programon, mind annak megvalósításán.
S hogy a politikai pártokról mit gondoljak, az igazából másodlagos kérdés. Itt Hogy ki képes a politikai funkciókat megvalósítani az nem ipi-apacs játék, hanem küzdelem a valóságban. Egyelőre álpolitikai szereplőket látok, akik menekülnek a lényegi kérdéseknek a vállalásától.
Hát úgy is nézünk ki.
Talán a rendezvény adataitól függetlenül is érdekes a három megtárgyalatlan kérdéskör megemlítése (úgy lett meg-nem-tárgyalt, hogy e nélkül a többi kijelentésnek sem volt sok súlya-értelme).
Az az összefoglalás pedig, hogy "a tőke tarol", úgy érzem, melléfogás, és nem felel meg a valóságnak. Ha nem tudok úszni, sőt nem is próbálom meg, meg sem akarok tanulni úszni, akkor nem a víz volt erősebb ...
És ugye senki sem érti félre, nem akarom a valós erőfeszítéseket lebecsülni senkinél. Csak legalább lássunk tisztán.
Mi a konferencia erőfeszítéseinek világában a statika? Úgy vélem, hogy amit itt részleteztem. És mi a belsőépítészet, a homlokzat stílusa, a bejárati ajtó csukogatása? Remélhetőleg mindaz, amit terveznek - ha statikailag ...
Fáy Árpád
ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^
Alkotmányossági Műhely és Fórum Egyesület
www.alkotmany.ngo.hu
30/367-0354
a levél nyilvános eszmecsere keretében íródott
ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^
.... A társadalmi cselekvés, a társadalmi lét alanya az élő emberi személyiség valamint annak közösségei,
a szervezeti keretek pedig az eszközei lehetnek a személyes létnek
(olyan eszköz mint a jogi személy vállalat, állam vagy mint jogi személy nemzetközi szervezet)....
ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^ˇ^