vissza a főoldalra *

KÉT VÁZLAT KÖNYÖRGÉSHEZ AZ ALKOTMÁNYRÓL

(A régiek ma talán így imádkoznának)

1

Ma hatvan éve szakadt el nemzetünk alkotmányától a német megszállás napján,

Azóta tilos a vágy is a magyar szabadságot szolgáló alkotmány után, azóta nemzetünk megfeleződött,

Templomaink kiürültek, iskoláink összezavarodtak, eszményeink megfakultak.

 

Nagy válságban van a magyar nemzet, mert megszólalni sem tud,

Nem emlékezik saját szavaira, szavainak értelmére, az értelem erejére,

Az értelemnek erőt és irányt adó hitre, Isten szavára.

 

Súlyos zavarunkban példát keresünk, állítunk, de példát nem követünk,

Kusza mutogatásban a szabadság valóságától elszakadunk,

Az élet helyett annak hamis képéhez ragaszkodunk.

 

Eleink könyörögtek bő termésért, gyermekáldásért, betegség elűzéséért,

Nekünk könyörögnünk kell a nemzet dolgaiban szívünk megtisztulásáért,

Értelmünk megvilágosodásáért, lelki erőnk megújulásáért.

 

Hatvan év megpróbáltatásai kell érettséghez vezessenek: hogy nem menekvés a megadás,

Az elfeledés, a szabadságról való lemondás, a felelősség száműzése szívünkből és agyunkból,

Gyerekeinket nem védi a szavak értelmének feledése, az értelem gyengítése, a hit tagadása.

 

Nagy a mi esendőségünk, belső gyengeségünk, kiszolgáltató tanácstalanságunk,

Mert utat tévesztettünk a hatalom ügyében, az emberi személy méltóságát szolgáló törvények dolgában,

Az embernek, Isten képmásának szeretetében, az ember személy voltának tiszteletében.

 

Nem mentség, ha tetszhalottként sodródunk, kiszolgáltatva a csalárd pénznek és öncélú erőszaknak,

Ha hiszünk a mézes-mázos hitetlen szavaknak, ha értelmünk erőtlen a lényeg megragadásában,

Ha képzeletünk szegény a vágyhoz, restek vagyunk cselekvésben, konok bűnösök a mulasztásban,

 

Templomban fel sem ismerjük a kufárokat, nemhogy ostort ragadnánk,

Össze tévesztjük a szabadság eltökélt, felemelő erényét a hamis ábránd csúfságával,

Elviseljük, hogy a szabadság eszközét, a jog ápolatlan kertjét felveri a dudva.

 

Elfeledtük az alázatos, eltökélt küzdést. Nem mondjuk ki a lényeget, a fontosat.

Nem ragaszkodunk igazsághoz, nem becsüljük a hitet, nem egyeztetjük a hitet tudással.

Nem követeljük ki a hatalom, erkölcs és tudás alkotmányos egymás mellettiségét.

 

Nem küzdünk, hogy a hatalom tisztelje az erkölcsöt, hogy az erkölcs becsülje a tudást, hogy a tudás

ne alázkodjon meg a hatalmi önkény előtt. Nem vesszük tudomásul, hogy az alkotmányosság

alkotó elemei mi vagyunk magunk, természetes emberi személyek és természetes közösségünk.

 

Hatvan év után ki kell mondani, hogy az alkotmány a nemzeté, a nemzet megnyilvánulása, a nemzet államalkotó akarata.

Hatvan év után be kell vallani magunknak, hogy felkészületlenek vagyunk az alkotmányos életre.

Hatvan év után be kell látni, hogy nincs más út, mint kimondani a tényeket, felmérni a feladatot, vállalni a küzdést.

 

Imádkozzunk, kérjük Urunkat, Istenünket, hogy segítsen minket a lényeg látásában,

Segítsen a meddő kerülőutak tévedésétől, hogy legyen erőnk vállalni mivoltunkat.



 

2

Segítsd meg Urunk 60 éve megszállt hazánkat és népünket hogy visszatérhessen igaz alkotmányához, szabad és méltó életre törekvésében megtalálja helyét a világban.

Kérünk Urunk, világosítsd meg elménket, hogy tisztán lássunk a szabadság sordöntő kérdésében. Erősítsd meg hitünket, hogy ne térjünk le az általad mutatott igazság ösvényeiről.

Erősítsd meg reményünket, hogy el ne csüggedjünk feladataink nehézsége miatt. Adj igaz szeretetet szívünkbe nemzetünk és hazánk iránt.

 

Segíts minket, hogy a te képmásodként hozzád méltó életre törekedjünk, hogy szívünkben hozzád ragaszkodó autonóm személyiségként éljünk - és ne mint kívülről irányított bábok legyünk.

Adj éles látást, hogy megértsük feladatunkat az emberhez méltó élet társadalmi feltételeinek alakításában - a politikában, gazdaságban, pénzrendszerben, oktatásban, egészségügyben, kultúrában, vallásban, társadalmi életünk minden terén.

Adj erőt, hogy vállaljuk a küzdelmet az emberi személyiséget szolgáló intézményekért.

Adj hitet, hogy képesek legyünk talpon maradni az igaztalan, nemtelen politikai erővel szemben. Segítsd elszánásunkat, hogy nem esztelen bábeli tornyot építünk, hanem az élet kihívásaira figyelünk.

 

Adj reményt, hogy 60 év után érdemes még küzdeni a magyar alkotmányért, alkotmányos anyanyelvünk tiltásának feloldásáért, .....

Erősíts meg minket a hitben, hogy alkotmányunkhoz ragaszkodva a te teremtő műved kiteljesedésén munkálkodjunk.

Támogasd szeretetünket a felismerés segítésével, hogy mindahányan felelősek vagyunk társadalmi intézményeink igazságosságáért, hogy jogunk és kötelességünk a hatalmi kényszertől függetlenül számon tartani az emberi személy méltóságának számunkra kötelező tiszteletét, a hatalom részéről kötelező szolgálatát.

Ments meg minket a tévedéstől, hogy összekeverjük a lényegest a lényegtelennel, a valóságot és képét, a jelet jelöltet és jelölőt, a jelek adminisztrációját és valóságos viszonyaink igazságosságát, méltányosságát.

Műved kiteljesítésén a magunk közreműködésével kell munkálkodjunk. Szívünkkel és elménkkel tudnunk kell, hogy személyiségünket a nemzeti közösségben teljesíthetjük ki, hogy a közösség tagjainak áldozatvállalásával boldogulhat, hogy a közösség felelősséggel tartozik minden tagjáért, hogy gazdasági, politikai, kulturális vagy bármilyen más vetélkedés csak az erkölcsi gátakig terjedhet. Mindezt tudjuk, de ennek megfelelni mind lélekben mind társadalmi intézmények alakításában oly nehéz.

 

Kérjük támogatásodat, hogy eltökélten küzdjünk a magyar alkotmányért, amelytől a háború, erőszak, önkény 60 éve oly messzire elszakított minket.

Kérünk, hogy segíts: félreértés nélkül, felelős józansággal értsük meg alkotmányunk örök alapigazságait, a szentkorona értelmét, hogy ettől biztos ítélettel tudjuk elválasztani az esetlegeset és az élet változó fordulataiban a mi külön feladatainkat.

Ments meg minket a kevélység vagy a mulasztás bűnétől, segíts felismerni helyünket a világban, Európában, a Kárpát medencében, szűkebb hazánkban.

Segíts minket abban, hogy az életet a te elrendelésed szerinti természetes útján élhessük a magunk személyében, családi és társadalmi közösségekben, hogy a bonyolult intézményi környezet szervezésében is képesek legyünk felismerni „természetes" szerepünket, az abból következő döntéseket képesek legyünk felelősen kimunkálni, vállalni, a „természetes értékrend" érvényesülésére alkotó módon törekedni.

Segíts minket, hogy 60 év után képesek legyünk felmérni az alkotmánytalan korszak megpróbáltatásait, számba venni veszteségeinket, megérteni veszteségeink emberileg kerülhető, kijavítható okait, hogy majd a közjogi életet a természetes alkotmányos útjára terelve az élet valóságában megbékélhessünk.



Keresve a megértést, a lelki támaszt 2004 március 19-re fogalmaztam e két könyörgést. - FÁ


Vissza az oldal tetejére