vissza a főoldalra *

szövegek az első napi felháborodásokból

Petíció

Mi, Kossuth-téri tüntetők, mint a Magyar Köztársaság polgárai saját akaratunkból vagyunk itt, semmilyen párt vagy szervezet nem kért erre minket.

Ittlétünknek egyetlen oka van, hogy az ország-világ előtt bebizonyosodott, hogy a legutóbbi országgyűlési választások győztes pártjai, és annak miniszterelnök-jelöltje tudatosan, előre megfontolt szándékkal, aljas hatalmi érdekből eltitkolt közérdekű adatokat, ezzel megtévesztette a választópolgárokat. Egyszóval csalással került hatalomra.

Egy magára adó, a demokrácia értékeit féltő és védő állampolgárnak kötelessége fellépni a csalás formájában megvalósított politikai erőszak ellen, amire Alaptörvényünk 2. § (3) bekezdése fel is jogosít minket, amely kimondja:

 „A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”

Mi csak ezen jogunkat gyakoroljuk!

Ezért felszólítjuk Gyurcsány Ferencet, hogy mondjon le miniszterelnöki tisztségéről!

Felháborítónak tartjuk azt a politikai sandaságot részéről, amellyel megpróbálja útszéli stílusban előadott „beismerő vallomását” pozitív tettként beállítani, és a közös felelősség mögé bújva  elbagatelizálni előző és mostani kormánya felelősségét.

Elfogadhatatlan számunkra, hogy látszat személycserével – a konstruktív bizalmatlansági intézmény eszközével - hatalmon maradjanak azok a pártok és képviselői, akik személyes haszonszerzés vagy nemtörődömség okán részesei és haszonélvező annak a csalárd politikának, amely révén hatalomba kerültek.

Felkérjük az ország köztársasági elnökét Sólyom László Urat, amennyiben Gyurcsány Ferenc mégsem mondana le, úgy éljen jogkörével, oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új választásokat az Alaptörvény alábbi paragrafusainak figyelembevételével.

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Felkérjük a nemzeti, keresztény politikai erőket, különösen a parlamenti képviselettel rendelkező pártokat, hogy minden törvényes, parlamentális és politikai eszközt vegyenek igénybe a csalással hatalomra került kormány megbuktatására. Semmilyen módon ne támogassák, legalizálják a Gyurcsány-féle hazug kormányt!

Közfelkiáltással elfogadva.

Budapest, Kossuth-tér 2006. szeptember 18.  11 óra  31 perc

Kiadvány hiteléül: _ _ _ _ _

Megjegyzés: a kézzel aláíró hitelesítők

Takács András,

Gonda László,

Nemes Csaba Levente, és

Kalmár László voltak.

http://szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1245

További napokból, idővel visszafelé, október 23-ig.

Esetleges válogatás - FÁ

Október 23: ahogy a szemtanúk látták
"A sas lecsapott az égből"
Varga Domokos György 2006. október 31. 12:07 Gondola

2006. október 23-ának kimenetelét eldöntötte, ami aznap hajnalban történt: mindenféle korábbi ígéret ellenére rendőrök ürítették ki a Kossuth teret. Alább szem- és fültanúk mesélnek arról - kerítéssel, rendőröktől változatlanul kívül rekesztve -, mi is történt 2006. október 23-án hajnalban, majd a nap folyamán.

2006. október 23-ának kimenetelét eldöntötte, ami aznap hajnalban történt: mindenféle korábbi ígéret ellenére rendőrök ürítették ki a Kossuth teret. Egyes híradások szerint több ezer rohamrendőrt mozgósítottak, az 50. évforduló központi ünnepségére készülődvén ennyien szállták meg a környéket. A rendőrség és a kormány illetékes vezetőinek nyilatkozata szerint a demonstrálók nem tartották be a rendőrséggel kötött megállapodást, nem engedték a tűzszerészeknek, hogy átvizsgálják a sátrakat. Nos, egyetlen szó sem igaz ebből. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke durván meghamisította a valóságot, amikor parlamenti heves szónoklatában azt állította, a "rendőrök provokálták a tüntetőket" magyarázat ócska politikai cinizmus, mert a tüntetőknél "rendzavarásra alkalmas eszközök" voltak. "Nem nevezhetők békés tüntetőknek, akik Molotov-koktélokkal, vasgolyókkal, fejszékkel grasszálnak Budapest utcáin" - állította a pártelnök, s milyen sokat elárul, hogy az SZDSZ honlapján már "Molotov-kokt éllal, vasgolyóval és baseball-ütőkkel közlekednek a városban"-ra finomult a szöveg. Még a rendőrség sem akadt senki olyanra, aki vasgolyóval, fejszével rohangált volna, s a Molotov-koktél is csak akkor került elő, amikor már lőtték a védtelen, békésen tüntető népet...

A tér erőszakos kiürítése, persze, nem önmagában vezetett az összecsapásokhoz. Ezt meg kellett tetézni két további hazugságnak. Az egyik: hogy ez az ünnep az országé lett volna. Másnap Gyurcsány Ferenc bánatos képpel előadta újabb színjátékát a magyar országgyűlésben: egy erőszakos kisebbség nem hagyta ünnepelni az ország népét (no meg a kislányát), és neki "ez fáj leginkább". Éppenséggel semmi közöm nem volt a tüntetőkhöz, amikor 23-án tizenegy óra körül a Kossuth tér felé tartottam, megnézni, mi a helyzet. Egyedül voltam, mások családostól jöttek, kisgyerekekkel, de mindannyian fennakadtunk a Patyomkin-ünnepséget körülzáró rohamrendőr-sorfalaknál. Hangosbeszélőn parancsoltak ránk, hogy tessék a Bajcsy-Zsilinszky út irányába hátrálni. Már túljutottunk a Szabadság téren, s a népet még mindig tolták elfelé. A másik hazugság az volt, hogy a központi ünnepség után, délután három óra körül a Kossuth téri tüntetők visszamehetnek az Országház elé. A többit már tudjuk: az Alkot mány utcánál rohamrendőrök fogadták a próbálkozókat. Nincs ebben az országban valamelyest is értelmes ember, aki az előzmények után azt gondolhatta, hogy a többszörösen átvert tüntetők, az addig hangsúlyozottan és bizonyítottan békésen demonstráló Kossuth tériek nem tesznek kísérletet a visszatérésre. Gyurcsány Ferenc is csak egyszer gondolhatta, hogy a tüntetők majd előbb-utóbb megunják és hazamennek. Már csak ezért a pofátlanságért is, hogy mégsem voltak hajlandók megunni, megérdemelték, hogy azt kapják, amit jó előre elterveztek nekik. És mindenki más is azt kapja, amit megérdemel, amiért nem volt hajlandó részt venni az ő nagy fáradsággal összehozott, nagy műgonddal megalkotott Patyomkin-ünnepségén.

Egyszer már megadta a sors, hogy utánanézhettem október 23-ánk tényleges történéseinek, hazugságainak. Az 1992. év e nevezetes napján Göncz Árpád köztársasági elnököt saját bajtársai fütyülték ki - méghozzá több ezren - a Kossuth Lajos téren. A Bánó András vezette Egyenleg aznapi híradásában bődületesen meghamisította a valóságot: úgy állította be, mintha néhány - Árpád-sávos zászlót lengető, náci sasos sapkát viselő, leginkább távolabb ácsorgó - szkínhed fojtotta volna bele a szót köztársasági elnökbe, s egész egyszerűen elhallgatta, hogy a fő füttyösök az öreg ötvenhatosok voltak. 1992 hazugsága, ha lassan is, ha részben is, felfeslett. Egy pillanatig ne legyen kétséges, hogy a mostani hazugságokkal is nem ugyanez fog történni. Ehhez szeretnék most néhány adalékot szolgáltatni: alább szem- és fültanúk mesélnek arról - kerítéssel, rendőröktől változatlanul kívül rekesztve -, mi is történt 2006. október 23-án hajnalban, majd a nap folyamán. Csak azokat a részleteket emel em ki, amelyekről meglehetősen hamis információk keringenek médiaszerte, illetve amelyek kulcsfontosságúak lehetnek annak megítélése szempontból, mi bújhatott meg a brutális rendőri fellépés hátterében. A beszélgetésen összesen heten vettek részt. Csak azok nevét említem meg külön, akik eddig is vállalták a nyilvánosságot, s nem kell tartani attól, hogy megkülönböztetett rendőri figyelmességben részesülnek.

- Idézem a sajtót: "A rendőrség reggel 7 órára feloszlatta a 36 napja tartó Kossuth téri tüntetést, miután közlésük szerint a demonstrálók nem tartották be a rendőrséggel kötött megállapodást, nem engedték a tűzszerészeknek, hogy átvizsgálják a sátrakat. A demonstrálók három napig nem tüntethetnek a téren, mivel a tüntetést a gyülekezési törvény megsértése miatt oszlatta fel a rendőrség. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány elmondta, rengeteg veszélyes anyagot és eszközt (kést, benzint, glicerint, vasgolyókat) találtak a tüntetőknél." Így volt?

- No, akkor vegyük sorra! A megállapodás szerint minden egyes sátornál egy ember bent maradhatott. Sőt, kívánatos volt, hogy maradjon bent az átvizsgálás miatt! A különféle eszközöket mi magunk gyűjtöttük össze, már csak azért is, nehogy a rendőrök behozzanak valamit és ott elhelyezzék.
Elhatároztuk, hogy amikor bejönnek a tűzszerészek ellenőrizni, mi azt mondjuk, hogy mi már összeszedtünk ennyit, de azért tessék megnézni a sátrakat. Minket azonban, akik bent maradtunk, szó szerint kihajítottak onnan, aztán a kosárban megtalálták a késeket, amelyek össze voltak készítve, gyűjtve.

- Szalonnázó bicskák?

- Meg húsvágó kések. Egy órával az ígért ellenőrzés előtt, a színpadról el is hangzott, hogy össze van minden készítve az ellenőrzéshez. Úgy volt, hogy közösen fogja őrizni egy rendőr meg egy általunk kijelölt személy.

- Átvágták volna önöket?

- Nem is kicsit. Nagyon.

- Akkor viszont miért nyilatkozta Takács András, a tüntetés főszervezője, hogy jogszerű volt a rendőrség eljárása? Már ha valóban ezt nyilatkozta.

- Másnap biztos, hogy azt nyilatkozta, hogy nem volt jogszerű. És azt mondta, hogy előző nap sem mondott mást.

- Egy biztos: megállapodás szerint maradt ott minden sátornál egy ember, tehát hazudtak, amikor arra hivatkoztak, hogy azért takarították ki a tüntetőket, mert nem tartották be a megállapodást. Kérdés, hogy a rendőrség is így tudta-e, így gondolta-e? Mi azt vártuk, hogy a mi részünkről elhangzanak ezek a dolgok, a több ezer rendőr közül pedig idejön valaki, és azt mondja, igen, ezt kell csinálják.

- Ehelyett szó nélkül nekiindultak?

- Mi már kint voltunk, amikor ők bementek.

- Én a sátrat őriztem, mert nekem ez volt a feladatom.

- És akkor odamentek Önhöz a rendőrök. Hányan, mit csináltak?

- Semmi különöset: ketten megragadtak és a kerítésen kívül leraktak.

- Maradtak bent olyanok is, akik nem a sátrat őrizték?

- Maradtak. A nagy sátorban. De ők meg a koronás címert őrizték. A rendőrök hangszórókkal állandóan beszóltak, hogy mit csináljunk; hogy ne hangoskodjunk, mert most ők fognak hangoskodni; ugyanígy tehát hangszóróból elmondhatták volna, hogy mihez tartsuk magunkat. Ez nem történt meg. Ha tehát egy megállapodást csak az egyik oldal ad át nekünk, akkor nekünk azt kell elhiggyük. Ahhoz kell tartanunk magunkat. A rendőrök közül egy se jött oda, vagy egy se mondta, hogy jó, ha mi ezt meg ezt csináljuk, ha mi ezt megtesszük, akkor utána ez meg ez lesz. Ezek után a médiában folyamatosan azt nyomták, hogy mi nem engedtük oda őket, és a terület tele volt szúró-vágó fegyverekkel. Egyébként az is bizonyítja, hogy eleve nem akarták betartani a megállapodást, hogy eszük ágában sem volt idehozni a beléptető kapukat. Hoztak helyettük vízágyút.

*

(Válaszol: Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006. ügyvivője)

- Valóban így volt, hogy a rendőrséggel kötött megállapodás szerint minden sátornál maradhatott egy-egy személy?

- Így. A rendőrség a következőkben szegte meg a megállapodást: egyrészt az elénk rakott, három méter magas paravánnal, másrészt a kordonnal, harmadrészt nem hajnal kettőre jöttek, hanem már éjfélkor itt voltak, negyedrészt pedig valóban minden sátorban bent maradhatott egy ember.

*

(Válaszol Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője)

- Tűzszerészek jöttek?

- Végül jöttek, s arról volt szó, hogy öten együtt megyünk be velük.

- Valaki itt elmondta, hogy Takács András még nekik, a biztonságiaknak sem mutatta meg a szerződést, hogy mi van benne.

- Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nekem is vállalni kell egy dologban a felelősséget. 22-én este tíz óra tájban, 11 felé minket, vezetőket Lapid Lajos dandártábornok kihívott, és átadott Takács Andrásnak egy papírt. Rá volt írva, hogy nem nyilvános, s ez még alá is volt húzva. Takács András ezt a papírt - amelyet én a mai napig nem olvastam -, zsebre vágta. És én őt másnapig nem is láttam. Én azt tudtam, hogy a végső megállapodás szerint a kordont például az úthoz közel fogják rakni, s nem vágják ketté vele a teret. S ez köszönhető volt annak, a jó Istennek, hogy én Sólyom Lászlót a Magyar Tudományos Akadémián tartott 56-os konferencián meg tudtam szólítani. 22-én este itt volt egy hölgy, aki ott volt az akadémia dísztermében, és elmondta, hogy Sólyom László kétszer is behívta a testőrét és egy rövid jegyzetet adott át neki. Aztán történt, hogy magához hívatta Petréteit, beszélt vele, és aztán történt, hogy a vezérkari főnökét is ide küldte tájékozódni. A közvélemény semmit nem tud erről, de én megtudtam, mi a kocsinak a rendszáma, amellyel idejöttek, s innen tudom, hogy itt volt a teljes kíséretével, a színpad mögött. Tény, hogy nagyon sokat köszönhetünk Sólyom Lászlónak, például hogy nem napokkal előbb vertek ki minket innen.

- De ez óvatlanná is tehette Önöket, hiszen nem gondolhatták volna, hogy a köztársasági elnököt is becsapják.

- Ez már a vége volt. De nem voltunk könnyelműek, csak úgy gondoltuk, hogy hiteles emberekkel tudunk tárgyalni, akik belátják, hogy nem lehet a tüntetők számát száz főben korlátozni; nem lehet, hogy lebontsuk a sátrakat, hiszen emberek a nap huszonnégy óráját itt töltötték, ezért volt szükségük szerszámokra, csőkulcsokra - a csőkulcsot fegyvernek minősíteni, gátlástalan hazudozás... Szóval a Lapiddal megegyeztünk, hogy nem a Rákóczi-szobornál húzzák a kordont, hanem kint a járdánál, a villamos sínnél, át kell helyeznünk a vécéket, és ki kell ürítenünk a területet körülbelül egy-másfél órára. Éjféltől el kell kezdeni, legkésőbb két órára ki kell üríteni a területet. Akkor még arról volt szó, hogy a sátrakból is mindent ki kell szedni, és addig, amíg a különleges biztonságot igénylő személyek, tehát az államfők itt vannak, addig elkülönített helyen kell tárolni. Ebbe beleegyeztünk, tehát hogy éjjel kettőtől másnap 3 óráig átadjuk így a teret. Akik tehát itt aludtak, azok vá llalták, hogy az otthonukat átengedik, csak azért, hogy meglegyen a biztonság. Viszont bármekkora számban tartózkodhatunk a téren. Másnap, vagyis 22-én este tíz órakor, fél tizenegykor kerestem az Andrást, hogy jöjjön már ide, intézkedni kell, az emberekkel meg kell beszélni a dolgot. A hírTV-nek nyolc felé adtam egy interjút. Kérdezték, mitől félek. Mondtam, hogy attól félek, hogy ha nem beszélünk hamarosan az emberekkel, hogy el kell hagynunk a teret, hiszen a szavát adta rá Lapid Lajos dandártábornok, hogy átvizsgálás után visszamehetünk, akkor itt baj lesz, mert az embereket váratlanul érinti. Az embereket lelkileg fel kell készíteni. Takács Andrást nem lehetett elérni, nem lehetett tízkor, tizenegykor elérni, hanem megjelent röviddel éjfél előtt, és kitört a palotaforradalom. Az emberek becsapva érezték magukat. Nem is értem a mai napig sem, hogy miért történt ez? Illetve egy magyarázatom van rá, de engedd meg, hogy ezt ne mondjam el. Mindenkinek a fantáziájára bízom. A z a lényeg, hogy kitört a palotaforradalom, az indulatok elszabadultak, olyan emberek, akikkel azt hittem, lehet józanul beszélni, váratlanul megmerevedtek, s erőszakkal is meg akarták védeni a területet.

- Provokátorok lehettek közöttük?

- Ennek az egész rendezvénynek, a vezetőségnek becslésem szerint az egyharmada.... Nem tudom, mekkora része, de az biztos, hogy nagyon sok téglát érzek, akik a háttérben együttműködtek a hatalommal.

*

- Akkor éjjel, hajnalban utalt valami a provokátorok jelenlétére?

- Mi, ötszázan kijöttünk. Mi onnan kívülről semmit nem láttunk. Arra ügyeltünk, hogy végrehajtsuk a kéréseket. Folyamatosan bekiabáltunk, hogy gyertek ki, gyertek ki, hogy végre véget érjen ez a procedúra. Közben egy vízágyú is megjelent, tele lett a Kossuth tér rendőrrel. Annyira, hogy ennyi rendőr ott még soha nem volt. És érdekes módon, az az átvizsgáló kapu sehogy sem akart ide érni.

*

(Válaszol Gonda László)

- Az előbb még itt volt valaki, aki bent maradt...

- Én tudok egy tanúról, aki bent maradt, de nem árulnám el a nevét. Egy tény: amit a rendőrség állít, az szemen szedett hazugság. Ugyanis azt állítják, hogy mi nem engedtük be őket. Tizenegy ember valóban bent maradt. Nem mind a sátorőrzés miatt, de mivel volt bent ennyi sátor, jogilag mondhatjuk, hogy ők őrizték a sátrakat. Hiszen azt mondták, hogy minden sátornál maradhat egy ember. Ezek az emberek a nagy sátorban összeültek, és semmiféle ellenállást nem fejtettek ki. Takács András is elmondta a Corvin közben, hogy az akkori ügyeletes tiszt megkért minket, hogy nyissuk meg a kerítést, az egyik szegmensét, én adtam tovább, mondjuk úgy, hogy a parancsot, és az emberek minden további nélkül kinyitották. Tehát a rendőröknek nem erőszak ellenében kellett bemenniük, hanem nyitott kapukon. Én próbáltam volna utánunk menni, mert úgy illett volna a megállapodásunk szerint, hogy közülünk legyen ott valaki. Erre rám kiabáltak belülről, hogy nehogy bemenjek, mert azonnal letartózta tnak. Ezek után kint várakoztunk egy-másfél órát. Korábban még jött is egy ilyen kérdés a parancsnoktól, hogy ki az az öt ember, akit kijelöltünk arra, hogy a tűzszerészekkel bemehetünk. Mi öten tehát ott várakoztunk. Valamikor egy óra múlva megjelentek a tűzszerészek, adjunk utat nekik. Bementek. Akartunk utánuk menni a társainkkal, hát úgy elparancsoltak onnan minket, mintha kirúgtak volna a saját lakásunkból. Körülbelül így éreztük magunkat. És erről nem beszél a magyar média. És nem telt el egy óra, kijött tíz erős ember, meg egy kőkemény parancsnok, és ez azt mondta, hogy ha nem hagyjuk el második felszólításra az egész Kossuth teret, letartóztatnak. Fáber Karcsi volt az egyetlen, aki azt mondta, ő márpedig nem megy el. Nagyon csendes, nagyon jó szándékú gyerek, a Kossuth téren mindig szorgalmasan dolgozott. Egy kicsit jóhiszemű. Mert én mondtam neki, hogy nincs értelme, hogy itt maradjál, mert letartóztatnak, s nem tudsz nekünk segíteni. Nekünk itt kint kell az ember ekben a lelkesedést, a hitet tovább tartani, s valami útmutatást adni. S akkor mi átmentünk az út másik oldalára, s szegényt, annak ellenére, hogy semmi ellenállást nem tanúsított... Civilizált, nyugati országokban elfogadhatatlan, hogy álarcos rendfenntartók leteperik a földre és rátérdepelnek és megbilincselik. Érthetetlen és felháborító. Emberi méltóságában sértették, alázták meg.

*

- Mit tapasztaltak a 23-i tüntetésen?

- Már délelőtt megkezdődött a terelés

- Én elmentem innen este, és reggel úgy jöttem ide, hogy azon a bizonyos kapun be fognak engedni. Jöttem, nem engedtek be, mindenhol korlát volt. Ezt még tudomásul vettem, mert nyilván megmondták a rendőröknek, hogy oda senkit ne engedjenek be. De az, hogy innen a korláttól a későbbiekben valóban nyomták ki az embereket a külső utcákba, az már valóban őrült nagy hiba volt.

- Mint a birkákat, úgy tereltek bennünket.

*

- Ez nem tömegoszlatás volt. Hiszen a tömegoszlatásnak az a célja, hogy eltűnjön a tömeg. Délelőtt fél tizenegykor már veréssel kezdődött a Szabadság téren. Ahol tényleg semmi nem volt. A templom előtt álló emberekbe egyszerűen belement a rendőrség.

- Úgy tudom, Novák Elődöt, a Jobbik volt szóvivőjét is megverték. Látta valaki, hogyan történt?

- Én ott voltam a közvetlen közelben, öt-tíz méterre.

Az az ember kicsi is, nem lehet több, ötven kilónál, és egy nagy dobot vert elismerésre méltóan. S az egész olyan volt, mint amikor egy nagy sasmadár lecsap az égből s csak utólag látjuk, hogy elvitt egy csirkét. Egyszer csak kinyílt a rendőri sorfal, ketten kiugrottak, az egyik a dobot fogta meg, a másik a lábát kapta el, s mire felocsúdtunk, már vitték a rabszállítóba. Az egyik dobütője ott maradt utána.

- Jellegzetes kommandós módszer.

- Mit csinált? Miért kapták el?

- Semmit. Dobolt.

- Biztos behallatszott a Kossuth térre, zavarta a hivatalos ünnepség méltóságát...

- Onnan?!

- Az egész belvárost kordonokkal zárták le. Egybe terelték a kóválygó embereket. Sem befelé nem engedtek, sem kifelé, egyedül arra ügyeltek, hogy egybe maradjon a tömeg. Ha valaki bement a kocsmába borozgatni, miért kellett onnan kirángatni? Nem az volt nekik a lényeg, hogy eltűnjön az utcáról az úriember?

- Ha már a terelésnél tartunk. Mi, rendészek voltunk hátul, mi toltuk magunk előtt az embereket, hogy ne tudják bántalmazni őket, illetve felállítottuk azokat, akik elestek. És egészen "véletlenül" betereltek minket egy olyan utcába, ahol karók százai és boros üvegek voltak előre odakészítve, és hatalmas kábeldobok. Gondolom azért, hogy a felháborodott emberek nekitámadjanak a rendőröknek, hiszen egy előre eltervezett útvonalra tereltek minket. És fel is vették az emberek a botokat, az üvegeket, de hál' Istennek, sikerült kivenni a kezükből, sikerült jobb belátásra téríteni őket. Szóval, ez is nyilvánvalóan provokáció volt.

(Válaszol Gonda László)

- Először a Roosevelt térre mentünk, aztán a Bazilikához. Ami a demokrácia alapja. Hogy mi egy spontán tüntetést megtarthatunk. Sem az Európai Unió, sem a strasbourgi bíróság nem engedélyezi a békés spontán tüntetés feloszlatását. A 2002-es hídlezárás óta arra hivatkozik a hatalom, hogy a nem bejelentett tüntetést fel lehet oszlatni. Ez nem igaz, mert a spontán tüntetés is alapvető emberi jog. Ha békés célú. És a miénk békés volt. Békésen végigmentünk aztán a Rákóczi úton, a nagy körúton, a Corvin közbe, s onnan a tömeg egy része vissza ide, a Kossuth térre. S döbbenten konstatálták, hogy le van zárva, s nem csak a Kossuth tér, de a hozzá vezető utak is. Hiszen azt ígérték, hogy délután három órakor, mikor elmennek a külföldi vendégek, megnyitják a teret. Amikor értesültem, hogy nem nyitották meg, elindultam a Fidesz rendezvényre, mert arra gondoltam, hogy ha vége lesz a gyűlésnek, majd csatlakozni fognak a békésen tüntető tömegek egymáshoz. Amikor az Erzsébet térhez érte m, láttam, hogy a rendőrök válogatás nélkül lövik a tömegre a könnyfakasztó gránátokat. Az Erzsébet téren, a gödörnél, úgy lőtték össze-vissza, hogy nem is látták, hogy ki hol van, előttem, az orromtól három méterre, vízszintesen repült el egy ilyen gránát. És nem tudtam kijönni a körből.

Az Erzsébet téren láttam, amint a fiatalok pajzsul rakták maguk elé a SZABADSÁG feliratot, ezt az álcát, ezt a hazugságot a Budapest a szabadság fővárosa feliratból, amelyet az SZDSZ rakott ki. Le a kalapot a fiatalok előtt! Ennél szebb performanszt ki sem lehetett volna találni: ez volt a szabadságharcosok barikádja a lövöldöző rendőrökkel szemben. Mert amit a rendőrök csináltak, az a terror, a diktatúrák jellemzője. Nem maszkírozott, nem brutális rendőrökkel simán szét lehetett volna oszlatni a tüntetőket. Oda kellett volna engedni a népet a Kossuth térre, mert joga volt ott megemlékezni, s joga volt ott békésen tüntetni. És nem is történt volna az égvilágon semmi, ha nem csapnak be, ha nem hazudnak, ha nem provokálnak. Itt lehetett volna sok százezer ember, s nyugodtan tüntetett volna, ahogy eddig is. Ezek után próbáltam haza menni, mert itt lakom a közelben, a Hajós utcában, de nem tudtam hazamenni, mert nem engedtek át sehol. Hol azt egyik átkelőhöz küldtek el, hol a másikhoz, de át sehol nem engedtek.

Hívtak a Magyarok Házába, nem tudtam bemenni, mert az Astoriánál is le volt zárva. Próbáltam az Andrássy úton kimenni, le volt zárva. Minden mellékutca le volt zárva. Ezek a rendőrök egyszerűen, mint a birkákat a karámba, úgy tereltek össze bennünket.

Telefonált Karcsi is, a motorosok egyik vezetője, valahol az Astoria és a Blaha között volt, hogy körbe vagyok zárva, nem tudok kimenni. Végül az Erzsébet-híd felé mentem, mert ott volt leparkolva az autóm, valakinek kölcsön adtam, aki sokat segített nekem a téren. Ott láttam a barikádot, a lelkes fiatalokat. Mondtam nekik, hogy gyerekek, úgy sincs semmi esélyetek, mert pillanatok alatt elsöpörnek benneteket. De hát ez valójában egy szimbolikus barikád volt. Azt is mondtam nekik, hogy ne dobáljátok a téglát, mert semmi értelme. Ott megjelent két-három olyan ember, akikről most nem beszélek, akik nyilvánvalóan provokátorok voltak, akik azt mondták, hogy jönnek a gazdák, akik mindig azt mondják, hogy jönnek a gazdák, de soha nem jönnek, van néhány kőkemény sameszuk, akik ki akarták tépni a kezemből a megafont, hogy beszélhessenek, azt hazudták, hogy az övéké...

- Itt valaki megjegyezte, hogy Körösi Imréről van szó...

- Valóban... Szóval mikor a híd felé mentem, már jöttek a hókotrók, az oldalsó utcákba hihetetlen mennyiségben lőtték be a könnygázgránátokat, és olyan borzalmasan erős, maró volt, hogy az nem lehet leírni. Nekem ott mutatta valaki, hogy olyan gránátokat lőttek ki, amilyeneket az Európai Uniós szabályok tiltanak. Tehát próbáltam elmenni a kocsimért az Erzsébet-híd alá, Pestről nézve tök egyedül álltam a jobb oldalán, amikor szemben velem megjelent körülbelül száz állarcos rohamrendőr. "Én csak a kocsimért szeretnék menni", mondtam, mire az egyik odakiabált, "Gyere csak, te köcsög, majd megkapod a magadét!". "De hiszen csak az autómat akarom elhozni", s akkor valaki jóindulatúan odaszólt, hogy hagyd ott. Volt egy indulat, hogy csak azért is elviszem, milyen jogon akadályoznak meg benne, de hát agyon vernek. Semmi tanú nem volt ott.

*

- Volt esélye a tüntetőknek?

- Semmi. Azt hiszem, ezt kimondhatjuk.

- Persze. Esélyünk sem volt.

- Nem lehet, hogy kommandósok, terrorista-elhárítókat vetettek be?

- Nagyon is lehet. Az Alkotmány utcánál oroszul beszélő, magyar egyenruhájú rendőrök várták a tüntetőket.

- Ez terjedő pletyka, vagy valamelyikük hallotta is?

- Konkrétan hallottuk. Nincs tiltva, hogy magyar rendőrök oroszul beszéljenek, csak kicsi a valószínűsége, hogy magyar rendőr oroszul beszél.

*

(Válaszol: Rozgics Mária, a Magyar Világ főszerkesztője)

- A Kossuth térhez elsőként érkeztünk. Én voltam az, aki odaálltam a sorfal elé egyedül, utána jött oda egy zászlós úriember, hogy tudjanak kijönni a fiatalok, és hátul német, francia és szláv nyelvű vezényszavak hangzottak el több területről.

- Ez mikor volt?

- 23-án fél három óra után, fél négy fele a Kossuth térnél. Az Alkotmány úton akartunk bejönni.

- 23-án nem lehetett odaférni a Kossuth térhez.

- Az Alkotmány utca sarkához, a végéhez mentünk oda, s nem sokára a külső kordont ledöntötték. Akkor a rendőrök elkezdtek szaladni, és akkor nem magyar vezényszavak hangzottak el. Aztán felzárkóztak alakzatba, úgy jöttek vissza, én feltartottam a kezemet, ne üssenek minket, addig a fiatalok hadd menjenek el. És folyamatosan nem lehetett érteni, hogy az autóból milyen vezényszavak hangzanak el, biztos, száz százalék, többen hallottuk, hogy nem magyar vezényszavak.

- Ön is ott volt 23-án hajnalban...

- Egy fontos információ ehhez: mi a nagy sátor felállítására birtokvédelmet és fennmaradási engedélyt kértünk. Megkaptuk március 20-ig, viszont a rendőrök ráírták, és ez nagyon fontos: október 17-én, hogy a tér október 23. és november 4. között műveleti területté lesz nyilvánítva, és akkor nem használhatjuk. Nekünk meg azt hazudták, hogy egyezkedjünk, és csak ki kell jönnünk, de aztán visszamehetünk, holott 17-én már eldöntötték, hogy kihajtanak bennünket. Megvan az eredeti dokumentum, ügyvédnek átadtuk. A másik: amikor kihajtottak bennünket, én az egészségügyi sátorban feküdtem a kórházi ágyon, és hallottam, amikor bejelentették, hogy most mennek ki az utolsók, és Lapid Lajos kiadta a parancsot, hogy azonnal rabszállítókat, és hajtsátok ki őket. A Gergényi hazudott, amikor azt mondta, hogy mindenki arra mehetett, amerre akart. Megmondták, hogy kizárólag a Nyugati és a Zoltán utca felé szabad hajtani őket, és vigyázzatok, hogy a szállodák közelébe ne menjenek. Igyekeztek egybe terelni a csapatot. Szóval ott feküdtem a sátorban, és mindent hallottam. Ez egy előre megtervezett akció volt. Később kaptuk meg az engedélyt, ma reggel adták át az eredeti példányt, s ebből derült ki világosan.

*

- Most tíz perccel ez előtt jöttem fel a Metróból, s a szemetesek a szemem láttára a magyar nemzeti zászlót tették be a kukába.

*
Epilógus

A bíróság összesen hét ember szabálysértési ügyét tárgyalta, a rendzavarás miatt indult eljárásokban zömében pénzbüntetést és elzárást szabott ki azokra a személyekre, akik a hatóság felszólítása ellenére nem voltak hajlandók elhagyni a Kossuth teret - közölte a Fővárosi Bíróság sajtótitkársága

                                                      ÁLLÁSFOGLALÁS

A Százak Tanácsa nem az országgyűlésben helyet foglaló, vagy kívül rekedt politikai pártok, hanem az egységes magyar nemzet, a világban élő tizenötmilliós magyarság szemszögéből a magyar múlt és jelen ismeretében figyeli az országban kialakult helyzetet. A nemzet becsülete védelmében, gyermekeink jövője érdekében vitatta meg és teszi közzé jelen nyilatkozatát.

                A mai, immár mindenki számára nyilvánvaló politikai válság törvényszerűen következett abból, hogy a nyolcvanas évek végétől folyik az ország kirablása, melyet a rendszerváltás politikai háttér alkui, a jogszabályok értelmezése és a lassan működő igazságszolgáltatás csak bátorított. A nemzet sorskérdéseit megoldani kívánó politika nem kapott többségi támogatást, s az újra hatalomba jutottak mára a gazdasági összeomlás szélére sodorták az országot, a globális tőke kiszolgáltatottjává tették a harmadik magyar köztársaságot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc félszázados évfordulóján az erkölcsi - politikai – pénzügyi válságból mára súlyos bizalmi válság alakult ki.

A mai kormány lemondásában látjuk a békés megoldás lehetőségét. A magyar országgyűlés képviselői esküjük szerint nem pártjaiknak, hanem elsősorban választóiknak és a nemzetnek felelősek.

A köztársasági elnöknek azonnal egyéni kegyelemben kell részesíteni a jogtalanul letartóztatott személyeket. Haladéktalanul parlamenti vizsgálóbizottságnak kell tisztázni az MTV elleni támadás körülményeit, az állítólagos bombafenyegetéseket, a rendőrség és a

biróság statáriális működését. Az eredményt nemzetközi sajtótájékoztatókon kell ismertetni, s nem harminc évre titkosítani.

Kiállunk a HÍRTV mellett, mely egyedül közvetítette az eseményeket. Hangsúlyozzuk a sajtó felelősségét, s elvárjuk mindenkitől történelmi jelképeink, zászlaink tiszteletét.

Elutasítjuk a hazugságot, gyűlölködést és minden jogtalan erőszakot.

A magyarságnak az teszi a legnagyobb szolgálatot, aki segíti egyesíteni. Egység azonban csak az igazság talaján teremthető.

A SZÁZAK TANÁCSA

http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=20517

-----Original Message-----
From: Blueskies346@aol.com [mailto:Blueskies346@aol.com]
Sent: Tuesday, October 03, 2006 2:44 AM
To: Blueskies346@aol.com
Subject: Level Dr. Solyom Elnok Urnak. Aki egyetert, tamogassa

Dr. Balogh Sándor

Prof. Emeritus

Dr. Solyom LászlóUrnak

A Magyar Köztársaság Elnöke

Budapest

Tisztelt Elnök Ur!

Vasárnap esti nyilatkozata pozitiv reakciót váltott ki a tömegekben. Hadd idézzek néhány idevonatkozó mondatot:

“az ország kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább. “

“A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt.

“A feloldatlanság hamisságban tart mindent. Erre nem lehet biztonságosan építkezni.

“megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa,

“Ez a demokráciába vetett bizalmat ássa alá.

“Bizonytalan vagy kiélezett helyzetben éppen az alkotmányos alapjogok jelentik a végső menedéket és biztosítékot. Hiába azonban a törvény, ha a demokráciába és a jogállamba vetett bizalom megrendül.

“Káros, ha a tüntetők alkotmányosan nem kezelhető követeléseket támasztanak

“Hivatalba lépésemkor azt ígértem, hogy törekszem jogaiba visszaállítani a tisztesség fogalmát.”

Elnök Ur nyilatkozatának ki nem mondott feltételezése, hogy a választások csaláson alapultak, tehát érvénytelenek, ugyanis ha Gyurcsány Ur hazudozásának nem lett volna következménye, nem lenne elegendő ok, hogy az Országgyüles leváltsa. A hazudozásnak csalás és a választás eredményének befolyásolása volt a célja. Ezért a csalás és a választás ellopása súlyosan megrenditette a demokráciába vetett bizalmat. Ezért mielőbb vissza kell térni az alkotmányosság utjára.

Ami a tüntetéseket illeti, az Alkotmany szerint miden magyarnak kötelessége lenne a tüntetésen résztvenni illetve azt támogatni: “2. § (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” Ez természetesen az Államelnokre is kötelességet ró!

Azonban engedtessek meg, hogy felhivjam Elnök Ur figyelmét egy kovetkezetlenségre. Elnök Ur szerint egyedul az Országgyülésnek van alkotmányos joga meneszteni az érvénytelenül szolgáló miniszterelnököt. Elnök Ur ezzel fejezte be nyilatkozatát: “Most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége. A kormány az Országgyűlésnek felelős. Az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van.”

Normális körülmények közt ez igy is van.  Azonban attól eltekintve, hogy az Országgyűlésben nincs meg a hajlandóság intézkedni, nem normális időket élünk. A csalás és az ellopott választás miatt az Országgyűlásben is megrendült a nemzet hite.

Ezért engedtessek meg, hogy felhivjam Elnök Ur figyelmét egy kovetkezetlenségre. Ha a hazugságon alapuló választás miatt Gyurcsány Ur miniszterelnöksége megkérdőjelezhető, ugyanazon az alapon a Gyurcsányt megválasztó Országgyűlés legitimitása is megkérdőjelezhető. Ezért a jelen, csaláson és lopáson alapuló Országgyűlés esetében nemcsak érdekellentét áll fenn, de az Országgyűlés mandátuma is gyanus. Igy tehát az Országgyűlés nem kompetens a miniszterelnok kérdésében donteni. Amennyiben az Országgyűlés visszavonná a miniszterelnök mandátumát, a saját maga legitimitása felett mondana itéletet, és ha következetes akarna lenni, a miniszterelnök leváltása után a saját feloszlatását is ki kellene neki mondani, és új választásokat kiirni.

 Azonban maga a javaslat, hogy az Országgyűlás vonja vissza a miniszterelnök mandátumát elismeri az Országgyűlés megkérdőjelezhető legitimitását, tehát nem elégséges a Gyurcsány féle hazugságok következményei által okozott bizalom megrendülés és az ezáltal okozott alkotmányos krizis orvosolására.

Itt egy alkotmányos megoldás van csak. A csalással megnyert választások miatt az egyedül érvényesen szolgáló országos szintű tisztségvislő Ön, a jelen köztársasági Elnök, mint akit az előző ciklusban választott meg az akkori Országgyűlés. Az Alkotmány szerint az Ön feladata a demokratikus rend felett őrködni: “29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”

Jelen esetben alkotmányosan ezt Ön csak egyfélekép tudja ellátni. Az Alkotmány szerint 2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja”. Amikor a nép akaratát nem lehet érvényesen választott képvisők utján ellátni, a hatalom gyakorlása automatikusan visszaszáll közvetlenül  a  népre! Anép pedig uj alkotmánzt és uj választásokat akar!

Ezért az “államszervezet demokratikus működése” érdekében, az alkotmányos krizis megszüntetésére, Ön kell, hogy a népfelség elvére hivatkozva, feloszlassa az Országgyűlést, kinevezzen egy szakértői kormányt az ügyek vitelére, és uj választást irjon ki.

Tessék megengedni, hogy még egy kéréssel forduljak Elnök Úrhoz. Az Alkotmny 30/A. § (1) k) szerint “A köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.”

Ezért tisztelettel kérem, méltóztassék azonnali amnesztiát adni a jelen zavargásokkal kapcsolatban ártatlanul letartóztatott és vádolt vagy  keresett illetve üldözött személyeknek.

Honfitársi tisztelettel,

Dr. Balogh Sándor

Professzor emeritus,

Közlemény

A Kossuth téri Forradalom, valamint az azt képviselők törvényessége, alkotmányossága tárgyában a "Magyar Nemzeti Bizottság 2006" és a "Forradalmi Nemzeti Bizottmány" a közjogi méltóságok és a sajtó téves értékelése miatt az alábbi közleményt adja ki:

1. A Forradalom a népszuverenitás közvetlen gyakorlását valósítja meg az 1949. évi XX. Tv. (továbbiakban: Alkotmány) 2. § (2) bekezdése alapján. ("A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.")

A Forradalom az Alkotmány 2. § (3) bekezdésben meghatározott állampolgári kötelességnek a népszuverenitás közvetlen gyakorlásával történő megvalósulása, tekintettel arra, hogy Gyurcsány Ferenc beismerése bizonyította, hogy a 2006-os országgyűlési választásokon a Büntetőtörvénykönyv 211. § e) pontjában megfogalmazott, megtévesztéssel elkövetett jogsértés történt. Ez alapján egyértelműen megállapítható - természetes jogértelmezéssel, jogszolgáltatási eljárás nélkül is -, hogy a létrejött Országgyűlés összetétele nem a népakaratot tükrözi, következésképpen nem jogszerű, amely állapot az erőszakkal azonos következménnyel jár. ("Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.").

Az előzőek alapján megállapítható:

A Kossuth téri Forradalom a népszuverenitás jogos és alkotmányszerű megnyilvánulása.

2. Az Alkotmány vagy egyéb jogszabály nem határozza meg az Alkotmány 2. § (2) bekezdésben elismert népszuverenitás közvetlen gyakorlásának módját, tehát arra vonatkozóan joghézagot megvalósító állapot áll fenn, amely megszűntetése a Magyar Köztársaság jogállamiságából eredő elsődleges társadalmi érdek. (Alkotmány 2. § (1) bekezdés: "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.")

Miután a joghézagot a törvényhozó testület 62 év alatt nem szűntette meg, azt a magyar joghagyomány analóg jogintézményeivel kell betölteni.

"A Magyar Nemzeti Bizottság 2006" és a "Forradalmi Nemzeti Bizottmány" ezen elvek alapján, a Forradalmat közvetlenül megjelenítő tüntetés résztvevői által közfelkiáltással megválasztva alakult. A Forradalmi Nemzeti Bizottmány tagjait személyenként bemutatkozás után (videofelvétellel bizonyított módon) ugyancsak közfelkiáltással választották meg.

Az analóg jogintézmények a fenti testületekkel azonos módon és céllal alakultak 1848-ban és 1956-ban a Forradalmak képviselő testületeiként.

Az előzőek alapján megállapítható:

A Kossuth téri Forradalom képviseleti testületeinek megalakulása és működése az alkotmányos elveknek megfelelő, tehát legitim.

3. Az Alkotmány 2. § (3) bekezdésében meghatározott erőszakos hatalomgyakorlás, mint állapot a magyar jogrendszer - mindenek előtt az Alkotmány -, és jogalkalmazás formai és tartalmi hiányosságai miatt következett be, ezért az ezzel kapcsolatos minden eljárás alkotmányszerű, mert az erőszakos hatalomgyakorlással szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

Az előző pontban hivatkozott joghézag a jogrendszer és jogalkalmazás megváltoztatásának módjára is vonatkozik. Az ezzel kapcsolatos analóg jogintézmény a magyar hagyományos jogrendszerben a Nemzetgyűlés, amelynek mindenek előtt az alkotmányossági hiányosságokat kell megszűntetni, tehát nevezhető - ugyancsak a magyar hagyományos jogrendszer szerint - Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek.

Mivel a magyar hagyományos jogrendszerben több példa van az alkotmányossági válság Alkotmányozó Nemzetgyűléssel történő megoldására, annak módját a jelen helyzetet figyelembe véve kell megválasztani. Ennek a célnak a teljesítésére alakulnak a budapesti, megyei, kerületi és települési Forradalmi Bizottmányok.

Az előzőek alapján megállapítható:

A Forradalom által meghirdetett Alkotmányozó Nemzetgyűlés az alkotmányos válság megoldásának alkotmányos és egyben szükséges jogintézménye.

Kelt a budapesti Kossuth téren, 2006. szeptember 29-én.

Magyar Nemzeti Bizottság 2006
Molnár Tamás
Takács András
Balog Barna

Forradalmi Nemzeti Bizottmány
dr. Tamás Károly
dr. Halász József
Sámsondi-Kiss Károly

-----Original Message-----
From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Thursday, September 28, 2006 4:27 PM
To: alkotmany@ngo.hu
Subject: MEGINDULHAT A PÁRBESZÉD Sólyom és Szili önvallomásával?

Tisztelt Elnök Asszony!

Írnék Önnek, de tudom, hogy arra Ön nem válaszol, mert így történt négy éve is.

Ön sem az a "közjogi méltóság", aki csak úgy válaszolgat állampolgároknak, egyesületeknek, konferenciáknak.

Ezért a levél helyett általánosságban próbálok meg reagálni közleményére.

Fáy Árpád

 MEGINDULHAT A PÁRBESZÉD Sólyom és Szili önvallomásával?

Szili Katalin parlamenti elnök asszony (amennyiben az ő véleményét tükrözi valóban a nevében közzétett szöveg):

1.     nem veszi partner számba továbbra sem azokat, akiket a hatalmon kívülre éppen a mai parlament szorított, akiket a képviselettől éppen a mai választási rendszer fosztott meg és

2.     nem veszi tudomásul, hogy a kommunista vészkorszak lezárása feltételezi a kommunista törvénykezési diktátum felszámolását, nem pedig a sztalini-rákosi jogi építmény újabb és újabb átfestését.

Az alábbi MTI/MSZP.hu portált idéző szövegben vastagon általam kiemelt, és józan ésszel nem indokolható megállapítások ebben a két pontban foglaltak szerint érthetők meg, de el nem fogadhatóak.

Talán mind Szili Katalin mostani parlamenti elnök, mind Sólyom László mostani államelnök szavai, reagálása mindazonáltal vehető őszinte reagálásnak. Ők valóban így látják a világot, nekik és még sokaknak másoknak valóban ilyen hallatlan nagy szellemi távolságból kell útra kelniük, az áthidalandó közjogi szakadék valóban akkora, mint amennyire értetlen a válaszuk Makovecz Imre rövid, tömör, lényegre mutató kezdeményezése.

Akaratlanul is Sztalin máig keserűen emlegethető mondását idézik: Na és hány hadosztálya van a pápának? Azaz "a hatalom birtokában szabadon értelmezhető jog" szemléletének a rabjai. És ne hozzunk itt Mátyás királyt, mert valóban nem mindenki fogadja el fontos példának, hogy bár a Duna jegén az ország legerősebb hadereje kiáltotta ki őt királlyá, mégis évekig, a hatalom birtokában mindent megtett azért, hogy valódi magyar királlyá válhasson, ne csak a  fegyverek uraként osztogathassa hazáját valóban féltő parancsait.

Nem használta még az alkotmányos hatalom kifejezést, mégis mi ma utólag így tudjuk kifejezni igyekezetét. De ne folytassunk történelmi vitát.

A mai korszakban is küzd egymással a két vélekedés, hogy a hatalomnak kell-e igazodnia az erkölcshöz vagy csak a nyers erőre támaszkodjon?  Az alkotmányosság fogalmának elutasítása illetőleg cinikus kimagyarázása a pillanatnyi nyers erőre támaszkodva kétségtelenül a pillanat keresztmetszetében hatékony, "bátran hazudós" puccsista lépésekre tud késztetni, ám a folyamatokban gondolkodva elképesztően káros, destruktív.

A magyar fogalmak szerint az alkotmány nem egy papír, hanem a hatalom, a politika erkölcsi alapja, s mint ilyen közjogi és nemzeti identitásunk tartó oszlopa. Államéletünk szilárd talapzataként szolgálhat a valódi alkotmányosság, amelyben az erkölcs szintén átléphető, de dicsfény, álnok "alkotmányosságra hivatkozó" kimagyarázás az erkölcstelenséget nem mentegetheti.

Az őszinte, tisztán látó, jószándékú és erélyes alkotmányosság minden korban, napjainkban is a társadalom önszervezésének egyik leghatékonyabb eszköze, támasza. Nincsenek nélküle valódi emberi jogok, sem gazdasági potenciálunk kibontakoztatása, sem kultúrális létünk felvirágzása.

Tehát használjuk a szavakat a lehető legteljesebb értelemben: Szili és Sólyom "alkotmányt" mond, de "alaptörvényt" ért alatta. Valódi alkotmány az ő gondolkodásuktól és nyilatkozataiktól idegen. Ez abból látszik, ahogyan az 1990-es kerekasztalos hatalmi puccsban átmentett sztalini alkotmányt (aminek a lényege a 77.§, hogy az alkotmány és alaptörvény ugyanaz, és ezzel a trükkel bármikor  bármire módosítható a színfalak mögött kis intrikus erőráfordítással) nem hajlandók súlyánál, azaz súlytalanságával és valóságos minőségében kezelni.

A petíciót benyújtó Makoveczék viszont tudják, hogy ez a hatalmi bunkerekben használatos definíciós terror, amikor a szavakat megfosztják jelentésüktől és üres kódokként használt szavakkal űznek értelmetlen logikai tűzijátékot, s azt gazdasági, jogi, politikai vagy ha kell utcai rendőrségi terrorral kényszerítik rá a társadalomra - szóval Makoveczék tudják, hogy ez káros, hogy ez a felelőtlenség a legnagyobb okozója bajainknak, hogy ebből ki kell lépni.

Ők kiléptek. Sólyom és Szili talán irigyli a tüntetők és a petíciósok bátorságát (ha már a török szultán ezt megette Szondi két apródjával, azok is ellenségek voltak, akkor Sólyom és Szili meg még sokan mások is megtehetnék), de számukra az elsődleges realitás a gyurcsányi hazugságvár, ami ellen lehet morgolódni olykor, de amelynek penészes-bűzös folyosóin nem nyitnák ki véletlenül sem az ablakot a frissebb levegő előtt.

Mi ez az irodalmiaskodás?

Miért nem logikai érvelést fogalmazok Szili Katalin közleményére?

Mert ez a közlemény elhárítja az érdemi vitát.

De tessék, valami ilyesmiket lehetne rá válaszolni az eddigieken túlmenően:

"az Alkotmány keretein kívül keresik a megoldást, ..."

Nem - hanem a közjogi asztalon ottmaradt Sztalin csizmája alaptörvénybe kódolt, némi öniróniával örökké ideiglenesnek beállított hazugságok keretein kívül, a valódi alkotmányosságon belül keresik Makoveczék a megoldást, amelyet 62 éve még meg sem lehet hivatkozni a hivatalos politikában.

"csak alapos indokkal alátámasztva, szakértői, politikai és társadalmi vitákat lefolytatva lehet érdemben vizsgálni."
Erre tettek javaslatot kerekasztal formában, erre akarták meghívni a mai parlamentet, éppen ennek mond ellent a zaklatottan zavart elhárító nyilatkozat.

"ultimátum jelző illik inkább"

Mindig megható, amikor valaki táncol a másik nyakán, és ultimátumnak nevezi, ha a földön fekvő azt hörgi, hogy mielőbb szálljanak le a gigájáról.

"minden parlamenti képviselő számára biztosított a lehetőség parlamentáris keretekben, a jogalkotás során felvetni és végigvinni alkotmánymódosítási kérdéseit."
Azért ez nem semmi. Az előzetesen 5%-os küszöbbel, valóságos egzisztenciális és média-terrorral szelektált, nyilván nem valódi népképviseletet akarja a tüntetők elé állítani, mint "szolgálati utat". Azaz hülyének nevezi a hozzá bizalommal fordulókat, akik még mindig ezzel a kontraszelektált társasággal akarnak egyeztetni az ellenállás erősebb formáinak választása helyett (az ellenállás legtragikusabb formái: családi lét elutasítása, abortusz, önromboló életmód, narkotikum, öngyilkosság, teljes letargia stb - immár az országot veszélyeztetik, és ez nem szempont "odafönt"?).

"jelzést sem tartalmaz az alkotmányozó nemzetgyűlés céljait illetően, "

Nem tudom, elnök asszony mire gondolhatott: szépségkirálynő választás, nyereménysorsjáték kiírása, valóságshow-k finanszírozása, rágógumi fújó verseny?

Miért nem ad közzé elnök asszony a közérdekű információk nyilvánossága szellemében egy listát arról, hogy hivatali ideje alatt kik és milyen indoklással keresték meg alkotmány ügyében, hogy kikkel volt hajlandó találkozni és kikkel nem, hogy kik kötötték a gazdasági és szociális, kultúrális és politikai nehézségeink megoldását az alkotmányos megújhódáshoz, és hogy egyik első számú köztisztviselőként ezeket a szellemi, erkölcsi erőfeszítéseket miért nem méltatta még válaszra sem, nemhogy érdemi konzultációkra ült volna le velük? Vagy el sem olvasták az olykor igen részletes indoklásokat? Vagy a demokráciába csak a gyurcsányi elvetemültségű hazudozásokat tudja valami cirkuszt-kenyeret és pofánvágást a népnek jelszóval elképzelni? A jóakaratú és olykor igen részletes ajánlásokat magas méltóságában csak a gúnyolásban tudja részesíteni? Megint írjanak hosszúm tanulmányokat a tüntetők?

Mintha megfordulni látszana a helyzet végre. Odáig már eljutottunk, hogy a tüntetők kétsoros üzenetére egy oldalon át próbál a válasz elől kitérni az elnök asszony és stábja.

De hosszú lehet az út az érdemi egyeztetésig (hogy "dzsiadzsózás" nélkül formálódjon meg a kiút), ha eddig tartott egyáltalán a válaszlevélre való képesség kialakulása. Hány év is?

Elképesztő tehát a hivatalos válasz. Mert ez a petíció egy hosszú folyamat része, amelynek egyik közös eleme az elnök asszony értetlenkedése. Egy köztisztviselő, aki nem érti, hogy mi lenne a feladata, és erre még büszke is, a miatta is nehezedő időkben. De van ilyen államelnökünk, meg párszáz ilyen parlamenti képviselőnk, meg jó pár alkotmánybíránk is, pártokról nem is beszélve. Nagy a csapat, oszlik a felelősség? Lehet, hogy a csapat nagy, de összességében a felelősségük nagyon nagy és növekszik a helyzet súlyosbodásával. Mennyivel egyszerűbb lett volna 16 éve újragombolni a mellényt, jól  állítani a váltókat és nem vakvágányokról meg sehova nem vezető elágazásokról vissza tolatni.

"az alkotmányosság keretei között, és egyenrangúságot feltételezve "

Na ez szép. Már megint egyenrangúak vagyunk a puskacső két oldalán, a kapualjakban meg a fogdákban. szívet melengető, amikor egyik egyenrangú a másiknak felismerhetetlenre veri az arcát - véletlenül vagy elrettentésül, éppen elnök asszony hivatali ideje alatt. Lőni is fognak az egyenrangúság keretei között?

De a legszebb, hogy egy tárgyalást kérő petícióra születik ez a válasz (hörgő szájból a torkon ugráló cipők egyik tulajdonosától), és mi fene nem történik, a stílus nem eléggé választékosra sikeredett. Mert ha irodalmi szavalóversenyen, vagy éppen iskolai fentebb stíl tanulmányi versenyen, egy valóságos illemtan tanfolyamon történik mindez, azt érteném. De nem, hanem az utcán randalírozó operettrendőrök sorfalai mögül hallik a kiokítás. Nem a rendőri brutalitásra értem, hogy az csak operettstatiszta mutatvány, hanem azok teljesítményére, akik őket irányítják, akik tőlük remélik a megoldást a megfelelően előkészített politizálás, reformelőkészítés sőt alkotmányozás helyett. Az el nem végzett munka helyetti blöff a gyurcsányi hazudozás - ha visszafogottan fogalmazunk.

"egyedül az Országgyűlés jogosult az alkotmány módosítására"

Pontosabban a választási csalások sorozatával és eltűrésével megalakult ál-népképviselet jogosult a sztalini csizma alkotmány-tagadó önkényuralmi alaptörvény pucolgatására. JOGOSULT ? Szerintem e kétes dicsőséget legfeljebb a veterán munkásőrök közül is csak kevesek igénylik maguknak, de ők sem ekkora hanggal. Ne csűrjük-csavarjuk a szót.

Ennek az országgyűlésnek legfeljebb hazudósai vannak, akik pillanatnyilag játékkatonáznak az utcán, megirigyelve, hogy nem tudunk helyet kiharcolni magunknak a CNN tudósításaiban a világ nap mint nap porig rombolt zugaival szemben.

Az illúziókhoz azonban nem kellene egy országot ismét a vágóhídra vinni, elég volna otthon csendben akciófilmeket vagy interaktív számítógépes játékokat elővenni. Zavarunkban nem kellene milliókat lehetetlen helyzetbe kergetni, inkább el kellene fogadnunk milliók könyörületét és segítségét, mert ők viszont így válaszolnának életviteli feltételeik javulására. A megveszekedett szerencsejátékos erőfeszítése egy országot készítenek ki. EZ NEM ALKOTMÁNYOS POLITIKA.

Azért próbáltam reagálni e hatalmi gőgtől gőzölgő közleményre (amelynek megszövegezésében fogalmam sincs, hogy mekkora csapat vett részt), hogy végén jelezzem:

mindez a társadalmi reformok, egy valódi rendszerváltás előkészítése és lefolytatása helyett veszi el energiánkat, olykor már-már életkedvünket - a pesszimisták szerint 16 éve. S egyelőre az ő igazuk látszik kiteljesedni.

Rossz úton járunk 16 éve. Egy 62 éve elvesztett úttól a totális diktatúrák borzalmainak örökösei irtózásának engedve.

Túszai vagyunk a hajdani verőlegények és erkölcs fölé helyezett erőszakosak végjátékának.

Egy kilépési lehetőség a nemzetgyűlés.

De legyen igaza a hatalmi kuckókban kucorgóknak, hogy "ne pofázzon a parlamentből módszeresen kiszorított elégendetlenkedés, hanem fogalmazza meg végre azt, amit a hatalomban terpeszkedők 16 éve nem tudtak megtenni"?

Meztelen a király! Mit kell ezt még ragozni?

És mégis jobb volna párbeszédet kezdeni, nem?

Sőt, "sokkal jobb volna", ha egy mód is van rá.

Ahogyan mennek előre az események, egyre inkább megfogalmazódnak a konkrétumok.

Például a tanácskozás meghívott hallgatói lehetnének a mai politikai foglyok elengedésük után. Egyre inkább. Elismerve, hogy koncepcionális volt a velük szembeni jogtalan fellépés. Nem mind társadalomelméleti szaktekintély vagy rettenthetetlen tüntető. Van, aki csak arrafelé lakott, ahol éppen folyt a jól előre elhatározott megfélemlítési akció. De a tüntetőkre sem lehet rákenni az évek óta sok energiával előkészített mai puccsot, diktatúra keményítést. Tehát engedjék szabadon őket, s kezdődjenek meg a tárgyalások.

Szóval lehetne tárgyalni, volna miről.

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

A KÖVETELÉSEK NEM ALKALMASAK A TÁRGYALÁSRA
MTI/mszp.hu, 2006. szeptember 27.

A Kossuth téren tüntetõk egy csoportja kezdeményezéseikkel az Alkotmány keretein kívül keresik a megoldást - állapította meg Szili Katalin

A petíciót aláírók követelése nemhogy tárgyalásra, még szándékaik megismertetésére sem igazán alkalmas. Ezt az Országgyûlés elnöke írta szerdán, a Kossuth tér elõtt tüntetõk egy csoportjának hétfõn átadott követelésekre adott válaszlevelében.

Kezdeményezéseikkel az Alkotmány keretein kívül keresik a megoldást, az Alkotmány nem rendelkezik sem alkotmányozó nemzetgyûlésrõl, sem ideiglenes kormányról. Az Alkotmány módosítására, illetve új Alkotmány elfogadására kizárólag az Országgyûlés jogosult - hangsúlyozza Szili Katalin abban a levélben, amelyet Kelemen András fideszes parlamenti képviselõnek és a petíciót aláíró társainak címzett.

A házelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánytól eltérõ közjogi fogalmak bevezetését csak alapos indokkal alátámasztva, szakértõi, politikai és társadalmi vitákat lefolytatva lehet érdemben vizsgálni.

Szili Katalin kitért a levélben arra, hogy a követeléseket tartalmazó, hétfõn átvett levelet a házbizottság döntésének megfelelõen a frakciókon keresztül valamennyi képviselõhöz eljuttatták.

"Követeléseik stílusára és mûfajára egyébként az ultimátum jelzõ illik inkább, ami nem méltó az Országgyûléshez, mint legitim népképviseleti intézményhez, de talán még az aláírók eddigi közéleti felelõsségvállalásához sem" - jegyezte meg válaszlevelében Szili Katalin.

A házelnök felhívta Kelemen András és az aláírók figyelmét, hogy minden parlamenti képviselõ számára biztosított a lehetõség parlamentáris keretekben, a jogalkotás során felvetni és végigvinni alkotmánymódosítási kérdéseit.

"Követelésük azonban még jelzést sem tartalmaz az alkotmányozó nemzetgyûlés céljait illetõen, ezért nemhogy tárgyalásra, még szándékaik megismertetésére sem igazán alkalmas" - fogalmazott Szili Katalin, aki különösen elfogadhatatlannak nevezte az aláírók által megjelölt 48 órás határidõt.

Az Országgyûlés elnöke hangsúlyozta: tárgyalás és valódi konszenzuskeresés csak az alkotmányosság keretei között, és egyenrangúságot feltételezve képzelhetõ el, ám az eljuttatott szöveg sajnálatos módon nem ezt a szándékot tükrözi.

Szili Katalin tájékoztatta az aláírókat arról, hogy a házbizottság tagjai egyértelmûen kifejezésre juttatták: az önkormányzati választások nyugodt lefolytatása valamennyiünk érdeke.

"Bízom benne, hogy errõl önök is hasonlóképpen gondolkodnak" - tette hozzá a házelnök, aki a válaszlevélben mellékelten megküldte a tüntetõk egy másik csoportját képviselõktõl érkezett levelet, amelyet a Házbizottság hétfõi ülésén szintén ismertetett.

A Kossuth téri tüntetõk egy csoportja hétfõn adta át petícióját, amelyet az Országgyûlés elnökének megbízásából a parlament civil irodájának vezetõje vett át. A többek között Makovecz Imre építész, Papp Lajos szívsebész, Hargitay András egykori világbajnok úszó, Melocco Miklós szobrászmûvész és Kelemen András fideszes parlamenti képviselõ által aláírt petíció alkotmányozó nemzetgyûlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását és a tárgyalások azonnali megkezdését követelte.

Az "A nép nevében követeljük" kezdetû szövegben szerepelt még, hogy a követelések elodázása vagy elutasítása a tüntetések eszkalációjához vezethet. A tüntetõk 48 órán belül választ kértek. A petíciót aláírók között szerepelt még Bethlen Farkas és Molnár V. József neve is, emellett Pozsgay Imre, az MSZMP egykori köztársaságielnök-jelöltje, Szûrös Mátyás volt ideiglenes államfõ és Tõkés László erdélyi református püspök neve is a papírra van nyomtatva, de aláírásuk nem szerepel rajta.

A petíciót a köztársasági elnökhöz is eljuttatták. Az államfõ hivatala kedden arról adott tájékoztatást, hogy az alkotmányozó nemzetgyûlés intézményét a hatályos alkotmány nem ismeri, ilyen gyûlés a rendszerváltás óta fennálló alkotmányos berendezkedéssel összeegyeztethetetlen lenne. Wéber Ferenc sajtófõnök közölte: az alkotmány értelmében egyedül az Országgyûlés jogosult az alkotmány módosítására, az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával.

http://www.mszp.hu/index.php?gcPage=public/hirek/mutatHir&fcHirTipus=h&fnHid=98779 

Papp Lajos szívsebész beszéde, amely elhangzott 2006. szeptember 21-én a budapesti Kossuth téren

A MAGYAR NEMZETHEZ

Azért jöttem el ma este ide a térre, hogy megkövessem Önöket. Megkövessem mindazokat, akik ma itt vannak, akik tegnap itt voltak, akik napok óta kint vannak Magyarország számtalan közterületén, akik testi épségüket, egzisztenciájukat és sokan életüket kockáztatták az elmúlt napokban.

Azért vagyok itt, hogy bocsánatot kérjek a Szabadság téren, a barikád mindkét oldalán harcolóktól, rendőröktől, akik munkájukat végezve, feladatukat teljesítve védték az MTV-székházat, és azoktól a fiataloktól, akik hazájukat védték a hazugságokkal szemben, a sajtószabadságért küzdve. Azért kell a felsoroltakat megkövetnem, bocsánatukat kérve, mert súlyos bűnt követtem el.

Mulasztással!
Nemcsak cselekedettel, gondolattal lehet bűnözni, hanem súlyos kötelességmulasztással is.
Én, mint egyike azoknak a közszereplőknek, akire sokan odafigyelnek, akitől tanácsot, útmutatást vártak, várnak, elmulasztottam kötelességemet. Mert kötelességem lett volna megvédeni fiainkat, lányainkat, unokáinkat, gyermekeinket a testi sérüléstől, a lelki fájdalomtól, bűnös cselekedettől és én nem tettem meg.

Ezért nincs jogom a tetteket, a mások által elkövetett bűnöket bírálni, csak magamat kárhoztatni, hogy apai kötelességemet, gyermekeink védelmét a tőlem elvárható módon nem teljesítettem!

Talán azért, mert betegeket kellett operálni, gyógyítani?
Nem!
Talán azért, mert klinika igazgatói teendőim, majd 300 munkatársam iránt érzett kötelességem gátolt ebben?
Nem!
Talán azért, mert egzisztenciámat, állásomat, családomat, vagy csak egyszerűen az életemet féltettem?
Nem!
Egyszerű oka volt! Nem tudtam, mit kell cselekednem! Tanácstalan, zavarodott voltam! Az eszemre, az értelemre, a logikára figyeltem, és nem a szívemre hallgattam, ahogy azt ÖNÖK tették!

Gépkocsiba ülve, Budapestről Pécsre utazva hallottam az első híreket. Estére hazaérve, a rádióból, Hír TV-ből és a barátoktól tájékozódtam a budapesti eseményekről. Sajnos nemcsak a rációra, az ésszerűségre figyeltem, hanem orvosi tudásomra is támaszkodtam. Az eseményeket rendeztem, és orvosként figyeltem a miniszterelnök minden megnyilvánulását rádióban, televízióban.
És mit láttam?

Egy leleplezett bűnöst, aki halálos nyugalommal, kisimult arccal, az izgalom és feszültség legkisebb jele nélkül, nem védekezik, még csak nem is magyarázkodik, hanem támad!

Támad mindenkit, magát egyetlen megigazult emberként be- és megmutatva, szemben a 10 millió bűnössel.
Este 10 órára összeraktam a mozaikokat.

1. A magyar közrádió közli az információt elsőként,
és rögtön jelzi, hogy hangszakértő minden kétséget kizáróan igazolja a hangszalag eredetiségét.

2. Szinte egy időben számtalan hírforrás megerősíti, és folyamatosan adásba teszi a leleplező hanganyagot.

3. Mindenhová gyorsfutárral szállítják a hanganyagot, de a postást senki nem nevezi meg. A miniszterelnök a hír megjelenését követően uralja a hírcsatornákat, szinte másodperc különbséggel, időveszteség nélkül beszél és beszél pontosan felépített logikával, nyelvtani hibák nélkül, bizonyos mondatokat szó szerint ismételve, a legkisebb feszültség és izgalom nélkül. És folytathatnám az események ismertetését, de azt hiszem felesleges!
Vasárnap este én arra a következtetésre jutottam, hogy a hír egy jól kimunkált provokáció.

Ha provokáció, akkor az esetleges akcióra jól megszervezett a reakció is.

Magyarul: a miniszterelnök minden eshetőségre felkészült és csapatát is felkészítette!

Tévedtem!

Rosszul ítéltem meg a játékosokat.
A hazárdjátékos 19-re lapot kért.
Mindent vinni akart.
De nem Alsót osztott az Úristen, hanem Ászt adott.
És ettől minden a feje tetejére állt.
Semmi nem úgy történt, ahogy tervezték!
Az Úristen meggyújtotta a fiatalok szívét, akik elkezdték maguk a lapokat osztani. Sajnos a fiatalok egy részében a kirobbanó, pusztító indulatok romboláshoz vezettek. De ismételten kérdezem, hol voltam én, hol voltak a gyermeküket óvó apák? Utólagosan persze mindenki okos lehet! Én elmondtam, hogy sem okos nem voltam, sem a szívemet nem nyitottam meg.

Az események megtörténtek! A világ vezető sajtóorgánumai világgá kürtölték, hogy Magyarországnak hazug a miniszterelnöke. Hazug, csalárd módon nyertek a választásokon, szerezték meg a hatalmukat. Ha a hazugságot elfogadjuk, magunk is hazuggá válunk.

Most ez itt a kérdés. Akarjuk-e, hogy a világ hazug nemzetnek nyilvánítson bennünket?

A teremtő isten minden embernek kezébe adta a döntést! Mindenki lelkiismeretének és az Úristennek tartozik elszámolással. Mindenkinek el kell döntenie, hogy kinek a szolgálatába áll.

Ha Istent választjuk, nem használhatjuk a gonoszság eszközeit, fegyvereit.

Sokan azt mondják, az igazságnak, a jóságnak nincsenek sanszai. Én pedig azt mondom Önöknek, hogy csak a türelmes, kitartó, okos, az isteni törvényeket, a Tízparancsolatot, mint legfőbb törvényt betartó viselkedésnek lehetnek történelmi léptékkel mérhető eredményei.

Ma a világ reánk tekint. Mutassuk meg a Föld népeinek, hogy nemcsak meghalni tudunk a szabadságunkért, az igazságért.

Történelmünk halott hősökkel, eltemetetlen holtakkal terhelt. Ennek az országnak végre élő hősökre van szüksége. Munkáskezekre, és gondolkodó agyakra. Önökre, akik Magyarország terein összegyűltek, és napok óta összekapaszkodva nemet mondtak a hazugokra.

A NEM-ig eljutottunk. Mint oly sokszor történelmünk során. De mire mondjunk IGEN-t? Igent mondhatunk-e arra az alaptörvényre, a jelenlegi alkotmányunkra, amely 4 évenként egyetlen napra helyezi a nép sorsát a nép kezébe. A népfenség elve történelmi alkotmányunk alapja!

Ma már mindenki tudja, hogy parlamentáris eszközökkel a rossz, hazug vezetőt nem lehet leváltani. Tehát rossz a törvény.

Alkalmatlan az alkotmányunk népfenség gyakorlására.
Akkor rúgjuk fel a jelenlegi törvényt, és törvénytelen eszközökkel vegyük át a hatalmat? És törvények nélkül mit csinálunk a megszerzett hatalommal? Káoszt és anarchiát!

Nem!

Ebben az országban 10 millió ember rendet akar, biztonságban élni, a családjáért, a nemzetéért dolgozni. Egyetlen célunk lehet: a rossz törvényeket meg változtatni! Megváltoztatni és nem politikai pártot leváltani és újraválasztani, mert addig, míg az alaptörvény rossz, bármilyen politikai erő a hatalmával visszaélhet, és a választók ellen fordíthatja. Sokan e nemzet mértékadó értelmiségéből erre már rájöttek.

Ezért befejezésül engedjék meg, hogy az alább felsorolt nevekkel fémjelzett, már lassan egy éve közzétett nyilatkozatot Önöknek felolvashassam:

A MAGYAR NEMZETHEZ

1944 március 19 - 62 év alkotmány nélkül - 2006 március 19

Magyarország helyzete igen nehéz, de ma sem reménytelen, mert léte sohasem azokon múlik, akik nem hisznek benne, hanem azokon, akik hisznek benne.

Alulírottak a nemzet jövője iránti felelősségtől és aggodalomtól áthatva, nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy nemzetünk és a magyar állam talpra állásának immár halaszthatatlan feltétele a történelmünk során kiérlelt, a Szent Korona Tanban jelen lévő, megingathatatlan elvekre épülő magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása. Magyarország alkotmánya nem évszámhoz köthető, hanem történelméhez.
A magyar alkotmány a magyar nemzet ezer éves létében gyökerező, munkáló, érlelődő és meg-megújuló államalkotó akarata.

Amit ma alkotmánynak neveznek, az nem alkotmány, az csak egy alaptörvény.
Az alkotmányosságot az 1944. március 19-i német megszállás függesztette fel.
A mai alaptörvényt a háborús győztes, megszálló, a megszállást jogtalanul fenntartó szovjet nagyhatalom kényszerítette ránk 1949-ben.

Ez a törvény alkotmányosan semmis.

Ez az alaptörvény, egy alkotmánynak nevezett diktátum volt az alapja a kommunista hatalom- átvételnek, évtizedekig tartó hatalombitorlásuknak. Ez a diktátum máig érvényes az 1949/XX. törvény 77.§(1) révén, amely az országot elszakította belső törvénykezésében a saját alkotmányának még az emlékétől is. Ez az alkotmánynak nevezett alaptörvény hagyta helyben, illetve tette lehetővé a magyar jogrendet alapjaiban felforgató, az országot idegen érdekeknek kiszolgáló jogszabályok meghozatalát, az állampárti terrort, az államosítást, a reprivatizálás helyett az államosítást véglegessé tevő rabló privatizálást, és a máig tartó pszichikai hadviselést az ország újabb öntudatra ébredése ellen. Ez az alaptörvény a megszállók törvénye volt.

A megszállás megszűnt, Magyarországnak vissza kell térnie saját alkotmányához.

1989 után az 1949. évi XX. törvény, az úgynevezett alaptörvény többszöri módosítással liberális szelleművé lett, amely az új körülmények között továbbra is arra szolgál, hogy lehetetlenné tegye a szerves jogfejlődéstől elszakítva a nemzet öntudatra ébredését. A ránk kényszerített alaptörvény mai formája véglegesen eladhatóvá teszi a földet és a nemzet egyéb természeti és társadalmi erőforrásait. 1989 után szabad rablássá válhatott a magánosítás, többnyire nem azok jutottak a vagyonhoz, akiktől elvették. Sőt olyan közjavakat is privatizálhattak, amelyek értelmüket csakis a közösség szolgálatában nyerhetik el, amelyek elvileg nem lehetnek magántulajdonban (energia, vízkincs, önkormányzati javak, génbankok, de ide értendő a szocializmus éveiben elhanyagolt nyugdíjalapok feltőkésítésének elmulasztása is). Ez az alaptörvény veszélyezteti az ország, a társadalom anyagi újjászervezhetőségét.

A katonai megszállás 15 éve megszűnt, Magyarországnak vissza kell térnie saját, ősi alkotmányához.
Hatalmi fölény, erőszak, önkény alkotmányt nem teremthet, mert az alkotmány csak az erkölcsnek és igazságnak engedelmeskedő hatalmat ismeri el. Alkotmány nélkül a magyarságnak az Európa közepét jelentő Kárpát-medencében nincs jövője. Nélküle nincs társadalmi béke, nincs társadalmi igazság, nincs szolidaritás és boldogulás, nincs szabadság, nincs otthonosság és nincs egyenrangú európai részvétel.
A történelmi alkotmány hozzánőtt a magyarsághoz, részévé vált, mint az anyanyelve, amely nélkül nem létezhet, amely nélkül védtelen. A történelmi alkotmány és a Szent Korona tana közismertté tétele és hatályosságának elismerése, azaz a jogfolytonosság helyreállítása nem pártpolitikai kérdés, hanem a magyar közélet szereplőinek kötelessége, az ország és a magyarság újraéledésének feltétele.
Kérjük a pártokat, hogy ne idegen érdekeket szolgáljanak, hanem valódi alkotmányos kormányzásra törekedjenek!

Kérünk minden Hazáját féltő, azért önzetlenül tenni akaró honpolgárt, hogy alkotmányos jogunkat és kötelességünket érvényesítve, együtt állítsuk helyre a jogfolytonosságot.
Van még a magyarságban annyi erő, hogy magára eszmélve visszavegye ősi szabadságát!
Isten kegyelméből Magyarország a magyaroké.

Bakay Kornél, Fáy Árpád, Hargitay András, Jelenczki István, Kiss Dénes, Kiszely István, Kocsis István, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Siklósi József, Szabados György

Magyarország 2006. március 19.
 

Felhívás az Európai Unió valamennyi tagállama Független Jogász Fórumai részére

Veszélyben van a magyar demokrácia. A veszély forrása nem a demonstráció, hiszen a néhány provokatőr lecsendesítése után minden gyűlés, tiltakozás teljes egészében a törvényes keretek között folyik.

A veszélyt az a szűkebb csoport okozza, akik személyeinek kiderítése a nyomozóhatóság feladata, s akik tekintetében, ismeretlen tettesek ellen büntető feljelentést tettünk

   közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegése,
   választás tisztasága elleni bűncselekmény,
   csalás bűntette és
   hűtlen kezelés büntette miatt.

Álláspontunk szerint az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a magyar igazságszolgáltatási jogintézményeknek feljelentésünktől függetlenül is meg kell a vizsgálatot indítania.

Mellékeljük a büntető feljelentés egy példányát, és kérjük az Unió tagállamai független jogász fórumait feljelentésünk értelmezésére, nevezetesen, mint független jogi szakemberek nyilatkozzanak a tekintetben, hogy a feljelentésünkben foglaltak, valamint a már közismert miniszterelnöki 2006. évi balatonoszödi zárt frakcióülésen elhangzott beszéd alapján nagy valószínűséggel megállapítható e, hogy a feljelentésben megfogalmazott bűncselekmények elkövetése megtörtént.

A Magyar Független Jogász Fórum e tekintetben már tett nyilatkozatot.
Andau, 2006. szeptember 26.

Köszönettel:
Holdampf Lajos
2543 Süttő, Rákóczi u. 107.
Az 1956 feljelentést aláíró nevében is.
 

***********************************************

    Tisztelt Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége!

    Az elmúlt napokban napvilágra kerültek olyan információk, melyből nyilvánvalóvá váltak azok a korábbi sejtéseink, miszerint a 2006. évi országgyűlési választási időszakban többen igen jelentős súlyú bűncselekményeket követtek el.

    A most megismert. 2006. évben Balatonöszödön, májusban elhangzott beszéd olyan adatokat, és információkat tartalmaz, mely egy büntetőeljárás, egy nyomozás megindításának alapja.

    Tudjuk, hogy Magyarországon érvényesül a törvény előtti egyenlőség, hogy a bírák, és az ügyészi- és rendőri intézmények, és ezen belül is mindazok, akik valamely bűncselekmény felderítésében vesznek részt, pártatlanok, és csakis a mindenkor hatályos jogszabályoknak alávetettek.

    Ezért is tesszük meg büntető feljelentésünket, még akkor is, ha esetleg az elkövetők sorában olyan személyek is szerepelnek, akik jelenleg magas állami tisztséget viselnek.

1. Álláspontunk szerint azzal, hogy a 2006. évi országgyűlési választások előtt mindazok akik birtokában voltak az ország gazdasági helyzetét tartalmazó közérdekű adatoknak, és azokat visszatartották, illetve hamis adatokkal szolgáltak, elkövették a Btk. 176/B § (1) bekezdés a), b) és c) pontjába ütköző, és (2) bekezdés szerint büntetendő visszaélés közérdekű adattal bűntettet, mely jogszabályhely a következőket tartalmazza:

177/B. §[1]75 (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével

a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,

vétséget követ el.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.

A közérdekű adatok nyilvánosságáról, szóló törvény előírja, hogy az ország gazdasági helyzetét elemző adatok közérdekűek, azokat eltitkolni nem lehet. Még inkább súlyosítja az esetet, ha az adatok birtoklója országgyűlési választások előtt titkolja el az adatokat, illetve meghamisítva ad azokról adatokat széles nyilvánosság-, gyakorlatilag valamennyi választópolgár előtt hamis adatokat.

A jogtalan haszonszerzést azért látjuk megvalósultnak, mert az elkövetők az adatokat azért hamísították meg, illetve titkolták el, hogy a választáson többségben mandátumot szerezzenek, s ezzel jogtalanul jussanak erkölcsi és anyagi haszonhoz.

2. A választás tisztaságát, és ezzel a demokratikus állam és jogrendbe vetett bizalmat erősítik a választással kapcsolatos eljárási- és anyagi jogszabályok, és erősíti az is, hogy aki e jogszabályok ellen súlyosan vét, azt egyéb szankciók mellett a Büntető törvénykönyv és büntetni rendeli.

Álláspontunk szerint azzal a magatartással, hogy mindazok, akik a 2006-os országgyűlési választás előtt birtokában voltak az ország tényleges gazdasági helyzetének közérdekű adataival és ezeket az adatokat részben elhallgatták, részben meghamisítva terjesztették a választópolgárok felé, megvalósították a Btk. 211. § e) pontjában meghatározott, és g) pontja szerint büntetendő, a választás rendje elleni bűncselekményt.

A bűncselekmény ide vonatkozó részének megfogalmazása a következőképpen hangzik:

211. §[2]24 Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során

e.) arra jogosultat a választásban,................. megtévesztéssel,...................... befolyásolni törekszik,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jelen feljelentésben említett, most előkerült balatonöszödi májusi miniszterelnöki beszédből nyilvánvaló, hogy az ország gazdasági helyzetét tartalmazó közérdekű elhallgatása, illetve meghamisítva történő közreadása azért történt, hogy ezzel a választópolgárok megtévesztésével a választáson többségi mandátumhoz jussanak.

Ez a magatartás pedig a demokratikus állam- és jogrendben nem megengedett, s az elkövetőt a Büntető törvénykönyv is szankcionálni rendeli.

3. Mindazok akik a fenti bűncselekményt elkövették, egyben megvalósították a Btk. 318. § (1) bekezdésébenben meghatározott, és (7) bekezdés a) pontja szerint büntetendő különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettét is.

E jogszabályhely így hangzik:

    318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen jelentős kárt okoz.

   A jogtalan haszonszerzés álláspontunk szerint azzal valósult meg, hogy mindazok akik jogellenesen jutottak mandátumhoz, az azzal járó juttatásokra sem tarthatnak jogszerűen igényt.

   A bűncselekményi tényállásban megfogalmazott tévedésbe ejtés, valamint tévedésben tartás nem vitásan megvalósult az ország gazdasági helyzetét elemző közérdekű adatok elhallgatásával, meghamisításával.

   A jelentős károkozás pedig a több millió állampolgárt is negatívan érintő megszorító intézkedésekkel valósult meg.

4. A balatonöszödi, már hivatkozott beszédben elhangzott az is, hogy az előző kormány négy évig nem csinált semmit, az pedig közismert tény, hogy az államadóság igen jelentősen megnövekedett, a költségvetési hiány pedig 10 % fölé növekedett.

Egy kormány feladata, hogy a rábízott vagyonnal megfelelően gazdálkodjon. Az a kormány pedig amelyik maga is elismeri, hogy a teljes kormányzási időszakban nem csináltak semmit, amit felmutatni tudnának, maga is elismeri, hogy a vagyonnal nem sáfárkodott megfelelően.

Mindezek a tények pedig azt valószínűsítik, hogy az elmúlt kormányzási ciklusban többen elkövették a Btk 319. § (1) bekezdésében meghatározott, és a (3) bekezdése szerint büntetendő, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét.

A hivatkozott jogszabályhely így szól:

319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

(3) bek. d.) A büntetés bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.

A mindenkori Kormány nem a saját vagyonát, hanem az egész állam vagyonát kezeli. Az idegen vagyonkezelési tényállás tehát itt lelhető fel. A Kormánynak kötelessége a vagyon megfelelő kezelése. Az a Kormány, amelyik maga által is elismerve a kormányzati ciklus alatt semmit sem tesz, ami pozitívan értékelhető, viszont az államadóságot, soha nem látottként megnöveli, a költségvetési hiányt 10 % felé emeli, az nem vitásan a rábízott vagyonban a kötelezettsége megszegésével hátrányt okozott.

................................

Minden bizonnyal a nyomozás során még további bűncselekmények is napvilágot látnak, mint a magán- illetve közokirat hamisítás, vesztegetés és egyéb cselekmények.

A cselekményt még súlyosítja, hogy azokat többen, előre megfontolva, kitervelve, mintegy bűnszövetségben követték el.

Mindezekre figyelemmel, a 2006. májusában Balatonöszödön, az MSZP Frakció zárt ülésén elhangzott, és az elmúlt héten napvilágot látott miniszterelnöki beszédben lévő információk alapján

ismeretlen tettesek ellen

b ü n t e t ő  f e l j e l e n t é s t

teszünk a jelen okirat 1-4 pontjában megjelölt bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt.

Figyelemmel az ügy tárgyi súlyára, valamint arra, hogy az elkövetők között olyan személyek is lehetnek, akik igen magas állami tisztséget viselnek, kérjük a T. Legfőbb Ügyészséget, hogy a nyomozást szíveskedjenek saját hatáskörbe vonni.

Budapest, 2006. szeptember 22.

Tisztelettel:
Holdampf Lajos
2543 Süttő, Rákóczi u. 107.
Az 1956 feljelentést aláíró nevében is.

            " A magyarság az erkölcsi megsemmisítés küszöbén áll.

A küszöbön túl egy olyan magyar gyűlölő hatalom van, amely végzetessé teheti a sorsunkat, ha hagyjuk. "

POLITIKAI MEMORANDUM

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉHEZ,

VALAMINT A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS POLITIKAI PÁRTJAIHOZ ÉS KÉPVISELŐIHEZ

Mi, Kossuth-téri tüntetők, a Magyar Köztársaság választópolgárai, megállapítjuk, hogy a 2006.évi országgyűlési választások után kormányt alakító politikai pártok, élén Gyurcsány Ferenc koalíciós miniszterelnökkel, tudva és akarva, előre megfontolt aljas szándékból a választópolgárok döntését befolyásoló közérdekű adatokat tudatosan elhallgatták, miáltal büntetőjogilag is üldözendő módon választási csalást követtek el annak érdekében, hogy a végrehajtó hatalmat alkotmányellenes módon megszerezzék.

Bebizonyosodott az is, hogy ugyanezen politikai pártok - Gyurcsány Ferenc koalíciós miniszterelnök által is bevallottan - négy éven át hűtlenül kezelték a magyar nemzet közügyeit, mindezáltal nemcsak politikai, hanem büntetőjogi felelőséggel is tartoznak a magyar népnek, a magyar nemzetnek.

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 2.§ 3. bekezdése kimondja: "a társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni".

Mi, magyar választópolgárok, Kossuth-téri tüntetők, az ország közvéleményével teljes egyetértésben felszólítjuk Gyurcsány Ferenc koalíciós miniszterelnököt, a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségét, mint illegitim kormányzati erőket arra, hogy 48 órán belül távozzanak a Magyar Köztársaság törvényhozó és végrehajtó hatalmából.

Felhívjuk az ország megtartó népét, a magyar parasztságot, az ország fenntartóját, a munkásságot és a magyar nemzet ügyeinek irányítására hivatott, nemzethű magyar értelmiséget, hogy minden lehetséges eszközzel bénítsák meg ennek az illegitim országrontó és országvesztő, csaló és hazug, álmagyar koalíciós kormánynak a további működését.

Felhívjuk a Magyar Honvédség és a nemzethű rendvédelmi szervek tagjait, hogy a magyar nép törvényes harcához csatlakozva velünk együtt teljesítsék esküvel vállalt szent kötelezettségüket.

Tudatosítjuk minden közszolgálati alkalmazottal, hogy nem tartoznak felelőséggel ennek az illegitim, álmagyar végrehajtó hatalomnak.

Felhívjuk az Országgyűlés tagjait, hogy esküjükhöz híven vonják meg a bizalmat a magyar demokrácia történetében példátlan hazugsággal hatalomra került koalíciós Gyurcsány-kormánytól függetlenül attól, hogy mely párt színeiben szereztek mandátumot.

Mindezt azzal tudatjuk az egy és oszthatatlan magyar nemzettel határainkon innen és túl, hogy követeléseink elutasítása esetén élni fogunk az 1222. évi Aranybullával kihirdetett ősi alkotmányos jogunkkal, a mindenre kiterjedő nemzeti ellenállással.

Minden konfliktusért személy szerint tesszük felelőssé azokat, akik a magyar nemzet szent akaratának az érvényesülését gátolják vagy megakadályozzák.

Demonstrációnkat mindaddig folytatjuk az egész országra kiterjedően, amíg a nemzethű magyar értelmiség ügyvezető kormánya a hatalmat át nem veszi. Felkérjük a Magyar Köztársaság elnökét, hogy ezzel egyidejűleg írja ki az előrehozott országgyűlési választásokat!

Kelt Budapesten, a Kossuth téren, 2006. szeptember hó 18-án.

A Kossuth téri tüntetők akaratából és a fentiek hiteléül:

DR.NAGY LÁSZLÓ

ügyvéd

BEDŐ ÁRPÁD

programozó-matematikus

DR.FÓRIS ESZTER

orvos

Tüntetők, forradalmárok, magyar testvéreink!
2006 szeptember 19 - kedd, 22:38

Akiket a titkosrendorség illetve a hagyományos rendorség a szeptember 18. hétfo éjjeli események miatt eljárás alá vonnak, illetve beidéznek azoknak két fontos dolgot kell tudniuk:

1) Mindaddig tagadják meg a nyilatkozattételt, amíg a védoügyvédükkel nem beszéltek !!

2) Akik nem tudják megnyugtató módon ellátatni a védelmüket, azok kérjék a www.nemzetijogvedo.hu oldalon ezt, illetve gyorssegítség esetén a

06-30-549-41-67-es telefonszámon jelezzék, hogy jogi segítségnyújtást kérnek.

-Akit már eljárás alá vontak az is hivatkozhat a fenti telefonszámra (családtag bejuttathatja neki ezt az információt)..
-Ezt a szöveget továbbítsd minden nemzeti érzelmu ismerosödnek, hogy eljusson a híre mindenkihez. (www.lelkiismeret88.hu)
 

Sólyom László Úr részére

Köztársasági Elnök

Excellenciás Úr! Köztársasági Elnök Úr!

      2006 szeptember 1-én Magyarország benyújtott egy programot az Európai Unió Pénzügyi Bizottságának, melyet konvergencia program néven illetnek és Magyarország Euró zónához való csatlakozásának ütemtervét vázolja föl.

      A konvergencia programnak hívott anyag minden szakmaiságot nélkülöző tákolmány. A programból négy dolog hiányzik: (1) a cél dátum megjelölése, (2) az odavezető út részletes, pontos meghatározása, pénzeszközök ütemezése, (3) a létrejövő egyensúlyi helyzet fenntarthatóságának leírása – miből fogunk megélni, ha leépítenek mindent, (4) a hatástanulmány, valóban a kívánt hatást éri-e el a konvergencia program. Ilyen programpontok nélkül iskolai kirándulást sem lehet megtervezni nemhogy egy ország hosszú távú fejlesztését.

A program kizárólag egy ideiglenes egyensúly megteremtésére alkalmas és 5 évvel elodázza Magyarország pénzügyi problémáinak megoldását. Az öt éves gazdasági válságok 1985 óta folyamatosan jelentkeznek, mivel minden regnáló párt illetve csoport az ideiglenes rendbetételt választotta. Minden „reform” 1985 óta 800 ezer embert – 200 ezer családot - taszított nyomorba. Húsz év alatt ez 3 millió 200 ezer embert jelentett. A jelenlegi csomag újabb 800 ezer embert taszít nyomorba.

      A program az életkörülményeink romlását eredményezni. Az árak emelkedése a bérek befagyasztásával együttesen szociális konfliktushoz fog vezetni. Ugyanakkor lényegi eleme az állami alkotmányos kötelezettségeknek – egészség ügy illetve az oktatás – szűkítése. (Az Alkotmány 70/D §: A „Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez” és a 70/F §: „A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.”) E kettő jog alapvetően sérül, hiszen a családok egészségügyi kiadásainak növekedése illetve szociális kiadások terhe megnehezíti a hátrányos társadalmi helyzetből való kitörést.

      A konvergencia programban leírtak alapján létrejövő gazdasági környezetben nem teljesül az Alkotmány 70/B paragrafusának (2) bekezdése, miszerint „Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga”. A „felzárkoztató” program ugyanis semmilyen kötelező bérszintnövekedést nem ír elő, azaz a 2009-ben létrejövő ideiglenes egyensúlyban, mely a 2010-es választás miatt közel 8 hónapig majd fennáll, alacsonyabb értékű lesz mindenkinek a díjazása, mint jelenleg.

      A konvergencia program ugyanakkor a magyar jogrend szerint nem állja ki a törvényesség próbáját. Nem tartalmazza a törvényben előírt, mindenki számára megismerhető hatástanulmányt. A népképviseleti elv súlyos megsértésének tekinthető, hogy a regnáló hatalom által benyújtott konvergencia program elemeiben sem tartalmaz semmit a választási ígéretekből. Ezáltal a benyújtó személye illetve kormányképessége is megkérdőjelezhető.

Excellenciás Úr!

      A magyar állampolgároknak 1956-ban, a szocialista diktatúrában vérrel szerzett három alapvető joga, melyért az alacsony fizetéseket el kellett szenvedniük az egészségügy, az oktatás ingyenessége és a biztos nyugdíj. Ezeket a vívmányokat fenyegeti most veszély.

      Az oktatás ingyenességének felszámolása a szegény családok helyzetének állandósulását eredményezi. Az egészségügyi ellátás minőségének szándékos rontása – pénzek csökkentése – az emberek egészségi állapotának romlásával a termelékenység romlásához fog vezetni. A nyugdíj megadóztatása illetve a korhatár növelése a biztos nyugalmas öregkort veszi el. E három jog a magyar állampolgároknak vérrel szerzett jogai, melyet 1956-ban szereztek meg. Az államtól megszerzett jogaik elvétele már most elkeseredést, társadalmi elégedetlenséget szült. Ha a konvergencia programot nem állítjuk meg az emberek életszínvonala vissza fog süllyedni az 1950-es évek életszínvonalára – nem lesz nyugdíj, az oktatáshoz való hozzáférés korlátozott lesz, és fájdalomcsillapítóra sem fog telni a gáz és villanyszámla mellett.

      Felkérjük Önt, hogy éljen Köztársasági Elnöki hatalmával – Alkotmány 29§ (1) bekezdés: Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett - és vonja meg a kormányzati bizalmat azoktól, akik diktatórikus módszerekkel kormányoznak.

      Mi, akik aláírjuk ezt a petíciót nem engedjük, hogy jogainkat szerzett- és természetes jogainkat csorbítsák. Tudjuk hogy a hatalmon lévő gyávák ereje a megfélemlítésben, és a kiszolgáltatottság fenntartásában van. Hatalmuk csak addig tart, amíg félünk tőlük.

      Ők, a jelenleg hatalmon lévő elit 1950-ben élnek, egy Gyarmatban, valahol a Szovjet Birodalomban.

Mi, 2006-ban a Szabad Magyarországon akarunk élni, Európában.

Ezért kinyilvánítjuk, hogy a Szabadság Jogainkat, a Szólás és Gyülekezés Szabadságot, a Vallás Szabadságot, Élettér és Esély Szabadságot és a Biztonságos Élet Szabadságát maradéktalanul kívánjuk gyakorolni hazánkban. Biztosítjuk Önt arról, hogy az államtól szerzett jogainkat minden áron megvédjük, felhasználva az Alkotmányos lehetőségeket, és ha azok kevesek, mást is - úgy ahogy azt elődeink tették.

TISZTELT LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG!

Alulírott Kalmár László, 1055. Budapest, V. Falk Miksa u. 12. alatti lakos, a Magyar Polgári Szalon alapító tagja Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, valamint az elmúlt kormányzati ciklus felelős kormánytagjaival szemben a Btk. 319.§ (1) bekezdésében foglalt, és annak d) pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, valamint Gyurcsány Ferenccel szemben a Btk. 270/A.§ (1) bekezdésébe ütköző és annak (3) bekezdése szerint minősülő közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt az alábbiak szerint:

Gyurcsány Ferenc a tegnapi napon nyilvánosságra került, balatonöszödön elhangzott „beismerő vallomása” szerint (a teljes, 25 perces felvétel letölthető a www.radio.hu honlapról) az elmúlt kormányzati ciklusban „nem csináltak semmit”, mindenben, mindvégig „csak hazudtak”. Lendvai Ildikó nem sokkal a hangfelvétel nyilvánosságra kerülését követően ehhez annyit fűzött, hogy a „nem csináltak semmit” kijelentést úgy kell érteni, hogy a költségvetési hiány felszámolása, az egyensúly megteremtése érdekében nem tettek semmit.

319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.

Nyilvánvaló, hogy minden országban a kormány az, akit a lehető legnagyobb idegen vagyon – egy ország teljes közvagyona – kezelésével bíznak meg, és azzal köteles szakszerűen és lelkiismeretesen gazdálkodni. Az, hogy Gyurcsány Ferenc és a kormány nem csinált semmit a költségvetési hiány felszámolása, az egyensúly megteremtése érdekében, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy megszegték az esküjükben foglalt kötelezettségeiket, a rájuk bízott közvagyon sorsával nem törődtek, hagyták a nemzet vagyonát, pénzét ebek harmincadjára jutni.
Ami a vagyoni hátrány okozást illeti, az nyilvánvaló, és nem férhet kétség a „különösen jelentős” értékhez sem. A pontos összeget azonban az eset jellegéből következően csak becsülni lehet, természetesen szakértők bevonásával. A költségvetési hiány, az egyensúly hiánya ugyanis olyan, mint a burjánzó rákos sejt a szervezetben: ha időben megteszik a szükséges lépéseket, még gyógyítható, ha viszont „4 évig nem csinálnak semmit”, akkor a helyzet már csak sokkal súlyosabb áron „gyógyítható”, ha egyáltalán gyógyítható még. (4 évvel ezelőtt a helyzetet meg lehetett volna oldani mondjuk 1000 egység megszorítással, 4 év semmit tevés után már 100.000 egység megszorításra van szükség.) Mindezért a büntetőjogi felelősséget Gyurcsány Ferencen kívül nyilván vállalnia kell az elmúlt 4 év minden érintett, felelős kormánytagjának, elsősorban a volt miniszterelnöknek, és az egymást sorozatban váltó pénzügyminisztereknek, gazdasági minisztereknek.

Mint ismeretes, Gyurcsány Ferenc idén tavasszal, az április elejére bejelentett politikai naggyűlések előtt bejelentette, hogy egyes személyek robbantásokra készülnek a rendezvényeken. Az információ tekintetében a szlovák titkosszolgálat állítólagos jelzésére hivatkozott.

270/A. § (1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el.

A szlovákok már annak idején sem igazolták Gyurcsány Ferenc állítását arra nézve, hogy az információ tőlük származott volna. Idén nyáron kinti ismerőseink elmondták, hogy kint a hivatalos médiában is cáfolták, miszerint ilyen információt közöltek volna a magyarokkal. Gyurcsány Ferenc eme kijelentését egyértelműen politikai trükknek minősítették, amellyel az ellenzéki naggyűlés várhatóan jóval nagyobb volumenét szerette volna csökkenteni.

Gyurcsány Ferenc személyét illetően szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy minden pszichológiában, elmekórtanban jártas szaktekintély egyetért abban, miszerint Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai felvetik a beszámítási képesség esetleges hiányát, vagy korlátozott mivoltát. Miután az ilyen gyanú felmerülése esetén a bizonyítás központi kérdésévé válik a beszámítási képesség vizsgálata a terhelt büntethetősége szempontjából, indítványozom igazságügyi elmeorvos szakértő kirendelését a kérdés eldöntésére.

2006-09-18 Kroko tanár úr

Ui.:

Kiszivárogtatott hírek szerint a Legfőbb Ügyészségre mintegy két héttel ezelőtt érkezett egy feljelentés Gyurcsány Ferenccel szemben annak kapcsán is, hogy elismerte: másfél éven át félrevezette, tévedésbe ejtette a magyar választópolgárokat az ország valós helyzetével kapcsolatban, és a választási siker érdekében nem tett semmit az egyre gyülekező viharfelhők eloszlatása érdekében. A hírek szerint ezen feljelentés elbírálására a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalt jelölte ki a Legfőbb Ügyészség. Mivel a tegnapi napon nyilvánosságra került hangfelvétel arra az ügyre nézve is releváns bizonyítékokat tartalmaz, célszerűnek tartanám az ügyek egyesítését.

-----Original Message-----
From: polgari hírszemle [mailto:hirszemle@tvn.hu]
Sent: Tuesday, September 19, 2006 9:51 AM
To: Undisclosed-Recipient:;
Subject: FELHÍVÁS
Importance: High

FELHÍVÁS

 

Pártszimpátiától, foglalkozástól függetlenül,

 

minden

 

megnyomorított, kifosztott és becsapott magyar választópolgárt

 

felszólítunk,

 

ha már a Köztársasági Elnökünk sem él az alkotmány adta jogával és kötelességével -

- amely nemzetközi jogi normákkal is ellentétes és gyáva meghunyászkodás - 

 

éljünk mi a közvetlen demokrácia adta jogainkkal, és folytassuk országosan a hazugsággal megszerzett hatalomban lévő köztörvényes bűnözők elleni folyamatos 

 

országos

tüntetés sorozatot!

 

MINDEN NAP 18 órakor

 

 a

városok, települések főterén

 

találkozzunk !

 

Csak így érhetjük el ennek az illegitim és diktatórikus hatalomnak,

melynek

"miniszterelnöke"a szűk üzleti bandájával

 

törvényellenesen

 

- kifosztja a társadalom minden rétegét 

- aki többször "kurva országnak" nevezte hazánkat

- akiről bírósági ítélet mondja ki, hogy köztörvényes bűnöző, csak ELÉVÜLT a büntethetősége

- és beismerő vallomása bejárta a világot 

 

Erre még világban sehol nem volt PRECEDENS

 

A tét hatalmas :

 

A hétköznapi életünk, a kenyerünk a munkánk, a jelenünk, a jövőnk!

 

Csak folyamatos és országos demonstráció sorozattal érhetjük el, hogy visszatérjünk a normális élethez.

 

Most minden ember felel önmagáért, a gyermekeiért, a szüleiért,

 

- hogy ki tudja-e fizetni a számláit, a hiteleit ?

- hogy kap-e orvosi ellátást ?

- hogy hajléktalanná válik-e hónapokon belül ?

 

Zavargásmentes, de folyamatos főtéri demonstrációkhoz törvény adta jogunk van!

 

NEM unhatjuk el, ahogy Gyurcsány lekezelően mondta,

 

majd elunják és hazamennek.......

 

Mi már NEM mehetünk haza, mert

 

- nincs HAZA,

- nincs otthon,

- nincs jövő.

 

Rajtunk a világ szeme !

 

Nincs más kilátás, nincs más megoldás, csak mi magunk változtathatunk ezen a borzasztó helyzeten!

 

Az Igazság Napja szervezői

Vissza az oldal tetejére