-----Original Message-----
From: Bérczi Szaniszló
Sent: Sunday, June 07, 2020 5:10 AM - To: Fáy Árpád - Cc: Bánhidi András
Subject: Re: [Fil.Társ.] nagyon lényeges dolog, a hit és a természettududomány kapcsolata
Kedves Árpád:
Eddig még senki sem tudta számomra ilyen jól összefoglalni
a hit és a természettudomány összekapcsoltságát.
Köszönöm.
Szaniszló
On Saturday, June 6, 2020 22:52 CEST, Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com wrote:
Kedves András!
Alapvetően nem sok mondanivalónk volna egymásnak, mivel annyira másként járkálunk a gondolatok útvesztőjében.
De talán éppen ezért váratlan vetületekre, nézőpontokra adódik alkalom néha.
Mint már korábban említettem volt, az arisztoteleszi fogalmi sablonra idővel következett néhány emlékezetes fejlemény, és itt éppen a hit felfogására gondolok.
A természettudományos hit fogalma (elhinni amiről nincs bizonyság értelemben) legfeljebb metaforaként merülhet fel a vallási tételek világában. A lényeg ugyanis a vallásos hit fogalmánál az, hogy megvizsgálva (elemezve jelentését, a fogalom használatát) a felismert normák konok (eltökélt, szívós) követését látom benne. Erkölcsi normák felismerése pedig a lelkiismeret számára végső fokon mondhatni belső megvilágosodás eredménye, mindenképpen egyéni vívódásnak, útkeresésnek köszönhetően.
Aki ebben az útkeresésben nem túl igényes, annak vannak sorvezetők, minták. Kezdetben tehát a gondolatmenetem számára voltak a szofisták, akik lezártak egy kort, mintegy kimutatva, hogy a paradoxonok világa meddő. Antigoné is erről a meddő világról szól, az ebből való kiút kereséséről. Aztán a sokszor emlegetett Szókratész–Platón-Arisztotelesz-Euklidesz vonalon eljutottak az axiómák fogalmi eszköztárához. Ez olyan eredmény volt, amit csak idő kérdése volt, hogy mikor vesz birtokba a világ. Mát működött, alapvető működései elvei már világosan megfogalmazottak, alkalmazhatóak, az Elemekben alkalmazottak voltak.
Mit csináljon az ember e hatékony fogalmi módszerrel?
Ott kísértett még a szofisták káosza. Szókratész egyéni példája. Színre lépett a kereszténység egy erkölcsi normarendszerrel, amely szempontokat, életviteli támpontokat adott, hogy mit lehet tenni a nemrég kifejlesztett axiomatikus módszerrel a korábbinál biztosabbá tehető és szélesebb körben használható tudással, ismeretekkel.
És itt jön a hit mint normakövetés. Méghozzá nem csupán betűkkel leírt holt szövegek dekódolásával elérhető tudási, gondolkodási alapok közegében, hanem egyénenként mindenki által megélhető, kiérlelhető lelkiismereti alapokhoz való ragaszkodásban. A lelkiismereti alapok egyéni kiépülése és követése más szóval a céltételezés és célkövetés korábban ismeretlen kultúrája, képessége.
Ami újdonság az az egyéni szintű megvalósulása, érvényesülése e céltételezési és célkövetési kultúrának. De közösségi szinten intézményesültek e kultúra alapjai, a keresztény vallás, meggyőződés.
Előkerül itt az „igazság” fogalma, hogy például egyáltalán nincs is igazság vagy mi az igazság? Az eddigiekből az következik, hogy esetleg az igazság is egyén-függő ……….. de nem bármi. Vannak egyéni és közösségi igazságok, normák, elvi alapok. A hit mindenképpen építkezés. Tehát építhetünk nagy lelkesedéssel ezt is meg azt is. Az igazság megismerésére törekedni kell. Az erkölcsi normák, tágabban vallási igazságok nem önthetők egyenletekbe, azok élmény alapúak is. A hit ereje lelkierő. A hit mint életmód, céltételezés és célkövetés belső alapokból kell építkezzen. A szeretet „parancsa” egy ilyen belső ha úgy tetszik axióma gyanánt fogható fel (ha nem is axiomatikusan szigorú rendszer alapjaként).
Ezek nem kedvenc elképzelések. Sokkal mélyebb dolgokról van szó. Az élet szervezéséről, az élet normáinak kérdéséről……….
FÁ
From: - On Behalf Of Bánhidi András
Sent: Saturday, June 06, 2020 6:13 PM
Subject: [Fil.Társ.] Fwd: A KELETI Bölcsesség gyöngyszemei :
A TUDAT- hogyan válik Azonosulássá, és féltve őrzött hitté.
Amint beszélni kezdünk bármiről, az én-tudattá válik. Amint meg-fogalmazódik bennünk bármi, valamilyen nézőpontot teszünk magunkévá. Amint a nézőpont rögzül, egy azonosulás részévé válik.
A végső alakváltoztató - a TUDAT, bármely hitrendszerhez hozzáidomul. Minél erősebb a hithez kapcsolódó meggyőződés, annál nagyobb az alkalmazkodás. Amint meghatározottá válik, vagyis egy elképzeléssé vagy véleménnyé (én tudat) belép a fizikai univerzumba, és tudományos módszerekkel is részletesen tanulmányozható lesz és valódi, mérhető tapasztalatokat hoz létre. Annak bizonyítása, hogy valami igaz vagy hamis - MINDIG leereszkedést jelent egy nézőpontba egy (én) tudatba.
Kezdjük talán hogy ezt szemléltessem az önmeghatározó hitekkel, amelyek a saját azonosságunknak, vagy általánosságban, az azonosságoknak nevezett „csomagokat"' hozzák létre. (ilyen.... olyan...vagyok) Ezek az azonosulások határozzák meg, hogyan érzékelem a dolgokat, és hogyan magyarázom, amit érzékelek. Az azonosulás az, ami a hiteket láthatatlanul a helyhez kötve tartja.
A legtöbb ember különféle azonosulásokkal rendelkezik, és váltogatja őket, mint a kosztümöket. A legkeményebbek a vallási meggyőződések melyekkel az "Igazságot" szokták a hívek megvédeni. Az összes vallásháborúk erről szóltak.. MIÉRT? MERT a vitákban résztvevők azonosultak az úgynevezett éppen divatos vallási „hittételeikkel”.
Az azonosulásokat néha szándékosan váltogatjuk - csak hogy győzzünk egy vitában... a különböző azonosulásaink, eseményekre vagy emberekre reagálva, automatikusan is változhatnak.
Itt is lehetne a filtárs fórumon szemezgetni....amin előbb utóbb már csak mosolyogni lehet. Ezek felfedezése és megmérettetése, nem bármi vagy, bárki ellenes. Egyetlen ellensége létezik, tulajdonosaik ragaszkodása a kedvenc elképzeléseikhez, amelyek segítségével meg teremtették személyiségüket .)))))
2020. június 4., csütörtök 13:17:18 UTC+2 időpontban Bánhidi András a következőt írta:
A TUDAT két alapvető tevékenysége, az AZONOSÍTÁS és az AZONOSULÁS. Ha jobban megvizsgáljuk a tudat folyamatos működését, akkor észre vehetjük, hogy élményeink milyenségét az dönti el, hogy a tudat milyen arányt képes választani az azonosítás és az azonosulás között. Tehát nem az a cél hogy csak azonosíts mindent minden áron, és ne azonosulj soha semmivel, hanem ennek a kettőnek az optimális aránya. Ha rossz az arány, szenvedés az életed, ha jó az arány, akkor játék, és örömteli az életed. A TE képességed és tudatos választásod hozza létre, hogy az emocionális és tudati skálán mit fogsz átélni életed során.
2020. június 4., csütörtök 13:08:03 UTC+2 időpontban Bánhidi András a következőt írta:
A hinduk szerint minden illúzió, de legfőképpen a változás.
2020. június 2., kedd 10:27:42 UTC+2 időpontban Bánhidi András a következőt írta:
A JELENLÉTÜNK üres és nemtud semmit, sem előre se hátra, de mindennek az EMLÉKEZETE benne foglaltatik tudatában, és személyében is. A TUDÁS mindig kettős, az ÉBERSÉG az nem kettős. A TUDÁS fokozatokban gondolkodik, az ÉBERSÉG az nem gondolkodik csak világosan EMLÉKSZIK, mert éber és nyitott.(üres) A valóság nem van, hanem történik és alakul. Látszólag hasonlón, de sosem ugyanúgy.
Banhidi Andrew ezt írta (időpont: 2020. máj. 31., V, 17:31):
A MEDITÁCIÓ lényege az elmében megjelenő gondolatok észrevétele tudatosítása. Amennyiben ez megtörténik akkor lehetségessé, válik az uralom felettük, amit magyarul ŐNURALOMNAK... hívunk....ez az egyik előfeltétele az Ön-azonosság elérésének.
Meditál. (DEFINICIÓJA)
1. megfigyeli az elmében megjelenő gondolatokat, el-kép-zeléseket.
(A meditáció közben megértett egy csomó dolgot magával kapcsolatban)
2. elmélyülten gondolkodik.
(hosszasan meditált a hallottakról)
3. Elmélkedik, (megfigyeli, egybeveti, összehasonlítja, vagyis meditál a vele megtörténtekről.)
(a szerzetesek naponta több órát töltenek meditációval)
7. ihlet (meditálás kellett hogy ez a zene megszülessen bennem)
Eredete: latin, musem , (múzsa)
Banhidi Andrew ezt írta (időpont: 2020. máj. 31., V, 15:31):
A lélek <http://www2.keymedia.hu/keymediaclick.cgi?site=index&id=948441 kocsiban ül, a test pedig kocsi.
Az ész gyeplő csupán, a kocsit az eszmélet vezeti.
Az érzékek a lovak, az út az érzékek érzéklete,
Az "élvező" (a tapasztaló alany) a Lélek, "
[Katha-upanisad III/3-4]