From:
Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Wednesday, January 12, 2011 5:37 PM
To: 'Alkotmany-elokeszito eseti bizottsag'
Subject: RE: a közjogi és gazdaságpolitikai küzdelemhez
Tisztelt AEEB (Alkotmányelőkészítő eseti bizottság)!
Tisztelt Biztossági Titkárság!
Alábbi levelüket olvasva kérem válaszoljanak:
1. vonatkozik-e a „2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről” az alaptörvény munkálataira?
a. az általam küldött több anyag csonkítva került ki az Önök honlapjára – miért nem korrigálták ezt? - többször észrevételeztem
b. általam küldött több anyag nem került ki az Önök honlapjára – miért nem korrigálták ezt a mulasztást? - többször észrevételeztem
c. milyen alapon válogatnak a nem-közölt, a tartalmilag csonkított és a megjelenésében megváltoztatott észrevételek között? – nem találtam a fent idézett törvényben erre vonatkozó támpontot
2. sajnálom, hogy itt olvasható 2011 január 4. dátumú levélben az utóbbi tíz évben egyébként sokszor felvetett kérdéseimre semmilyen választ nem adtak még levélben sem – annak ellenére, hogy az ott felvetett kérdésekkel az Önök bizottsága egyáltalán nem foglalkozott, hanem „elment mellettük”, tehát egy úgynevezett társadalmi egyeztetésben logikus lenne némi választ várni rájuk, miért nem aktuális az alkotmány és alaptörvény közti különbségtevés a magyar hagyomány és a mai jogpozitivista korszak szempontjait figyelembe véve?
3. amennyiben nem értek egyet alább olvasható válaszukkal, milyen fellebbezési fórumhoz fordulhatok?
Válaszukat várva
Fáy Árpád
From:
Alkotmany-elokeszito eseti bizottsag [mailto:aeeb@parlament.hu]
Sent: Wednesday, January 12, 2011 3:50 PM
To: Fáy Árpád
Subject: Re: a közjogi és gazdaságpolitikai küzdelemhez
Tisztelt Fáy Úr!
A bizottság elnöke, dr. Salamon László megbízásából az alábbi tájékoztatást adhatjuk:
Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság 2010. 12. 20-i ülésén elfogadta, és országgyűlési határozati javaslat formájában H/2057. számon a Parlament elé terjesztette Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló javaslatát. A határozati javaslat vitájára az Országgyűlés 2011. évi tavaszi ülésszakán kerül sor, a Bizottság feladata a benyújtást követően a határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok véleményezésére, valamint a határozati javaslat Országgyűlés előtti előterjesztői képviseletére szorítkozik.
Az új Alkotmányt szövegszerűen tartalmazó törvényjavaslatot - a koncepcionális, elvi jelentőségű iránymutatást tartalmazó határozati javaslat elfogadását követően – várhatóan a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készíti el és terjeszti az Országgyűlés elé. Ennek megfelelően a szabályozás pontos, végleges szövege a törvényjavaslat majdani elfogadásával alakul ki.
A Bizottság munkájának megkezdése óta kiemelt figyelmet fordított a nyilvánosság kérdésére. Mivel a fokozott társadalmi részvétel mindvégig kiemelten fontos volt a koncepció kidolgozása során, a bizottság valamennyi tevékenysége a nyilvánosság messzemenő biztosításával zajlott. Mint azt bizonyára Ön is jól tudja, a bizottsággal kapcsolatos fontosabb információk (összetétel, a tevékenység ütemezése, munkacsoportok, felkértek listája, stb.), a bizottsági ülések jegyzőkönyve, az elkészült munkaanyagok, valamint később a benyújtott végleges koncepció, azaz maga az országgyűlési határozati javaslat mellett minden, hozzánk beérkezett javaslatot, észrevételt is a legrövidebb időn belül a bizottság honlapján mindenki számára hozzáférhetővé tettünk. Természetesen ez alapján került ki a bizottság honlapjára az Ön által titkárságunkra megküldött számos anyag is.
Mindamellett, hogy a Bizottság minden észrevételt köszönettel vett, a javaslatokat az előkészítő munka során várta. Tekintettel azonban a javaslatok nagy számára is, azokat eddig is postai úton, vagy elektronikus levél formájában állt a Bizottság módjában fogadni, az észrevételek személyes meghallgatás útján való közlésére a Bizottság működése során nincs lehetőség.
Kérjük válaszunk szíves tudomásulvételét.
Tisztelettel,
a bizottság Titkársága
----- Eredeti üzenet -----
Feladó: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Dátum: 2011. január 4. kedd 16:21
Tárgy: a közjogi és gazdaságpolitikai küzdelemhez
Címzett: aeeb@parlament.hu
> Tisztelt AEEB (Alkotmányelőkészítő eseti bizottság)!
> Szeretném jelezni, hogy meghallgatásra jelentkeztem még az elmúlt évben.
> Van-e rá lehetőségem, érdemes-e rá készülődnöm, esetleg az Alkotmányossági Műhely elfogadható Önöknek mint meghallgatási szereplő, avagy csak személyes hozzászólásra van lehetőségem?
> Amennyiben formai követelményeknek kell megfelelni, arról kérem értesítsenek időben.
> Ami a felkészülést illeti, azt kb 30 éve elkezdtem, sok nehézség között. Közelebbi időben pedig 1999 óta az Alkotmányossági Műhely munkacsoport keretében számos elemzést készítettünk.
> A mai hivatalos „Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről” szóló irat sokban emlékeztet a 2000-ben készített javaslatunkhoz, de az egy feles ünnepi törvény koncepciója volt, különösebb közjogi erő nélkül.
> Szeretném a bizottsággal megismertetni nézetünket, miszerint:
Az alkotmányozás kérdését szabályozáselméleti ontológiai kérdéseként is felfogva sok mindenre kapunk választ. A magyar társadalompolitika mozgástere bővülne, alkalmassá válna a magyarság előtt álló problémákhoz tényleges hátteret, segítséget nyújtani. Alkotmány ügyében nemcsak megnyugvást hozhatna, hanem termékennyé tehetné gondolkodásunkat tágabb körben is (politika, gazdaság, kultúra stb).
A jogrendszer struktúrája nem változtatható tetszés szerint, illetve amennyiben taktikai célok dominálnak, akkor beszűkül a hatóköre. Ilyen hatókör beszűküléshez vezet egy természetjogi értékű, színvonalú, megalapozottságú, írott és íratlan elemekre támaszkodó, különféle korokon átívelő hagyományból az írott alaptörvénybe sűríthető elemek még oly jó szándékú kivonatolása – ami emléktörvénybe kiváló volna, de alkotmány-pótlásnak nem jelent megoldást.
Tíz éve már egyszer kezdeményezni próbáltam a magyar alkotmányelmélet klasszikusainak CD-formátumú kiadását (kb 80-100 műről van szó; erre kértünk támogatást az akkori igazságügyi minisztériumtól, több egyetem jogi karától, az alkotmánybíróságtól), valamint egy elemző munka megindítását, ami nemcsak a magyar társadalom elméleti gondolkodást inspirálhatná, hanem a történelmi önismeretünket is nagyban segítené, valamint érzelmi öntudatunk rendeződését közjogi kérdésekben. --- Támogatást nem kaptunk, sem egyetemi sem más környezetben, viszont mintha kizártak volna minket a magyarországi társadalmi közéletnek még a pereméről is (lásd például egyetemek ódzkodását elméleti vitáktól az alkotmánybíróságra és pályázati pénzeik megvonhatóságára hivatkozva, vagy államelnökök válaszait meghívásunkra – akik díszfa ültetésre mindenkor kaphatóak voltak, de egy alkotmány-elméleti probléma felvetésre véletlenül sem, megfigyelő erejéig sem, függetlenül a meghívók felkészültségétől). Azt tapasztaltuk, hogy valódi „civil ténykedésnek” kevés helye volt a rendszerváltás óta alkotmányosság kérdéskörben. Az elvileg felkínált lehetőséggel ezúttal élni kívánunk.
> Meghallgatásra való jelentkezést fenntartom.
> Válaszukat várva, sikeres új esztendőt kívánva
> Fáy Árpád