vissza a főoldalra *     

On 11 Dec 2014 09:35, "Fáy Árpád" <arpad.fay@gmail.com> wrote:

a magáncsőd értelmes szerkezetei körülményei

Két külön dologról van szó, hogy mennyiből lehet megélni és miként. Minél nagyobb a káosz, a védtelenség, az eszköztelenség, annál több pénz annál kevesebbet érhet és annál nagyobb a tönkre menetel veszélye. A magáncsőd intézménye, hogy létezik-e, nem függ össze közvetlenül a havi megélhetési költséggel. Én azt keresem, hogy miféle intézményi keretek közt lehet a magáncsőd nemcsak logikus fordulópont, de baleseti mentőkhöz hasonlóan csak csekély valószínűségű rendkívüli eseményhez szükséges megoldás. Mi van, amikor nincsen rendkívüli, baleset jellegű kivételes helyzet, hanem a rutinszerű mindennapok telnek – és abban az önszervezés, öngondoskodás sikeres feladat lehet?

Ha tudnám, akkor leírnám, csak a logikáját érzem természetesnek, hogy az öncsőd intézménye mintájára tucatnyi más intézménynek is működnie kellene. Például?

· devizahitelhez árfolyam biztosítás (normális esetben ennek hiánya eleve semmisség kellene tegye a szerződést a bank felelősségével). Amíg ez nem következik be, addig az államigazgatás cinkossága hajszálra pontosan megegyezik a lakásmaffiában cinkos hivatali szereplőkével. De ne szitkozódjunk.

· egyéb biztosítások, például munkanélküliségi biztosítás a balesetbiztosítások mintájára, amit úgy a bank mint az ügyfél köthetne a maga részéről. Miből? Sokkal több pénz folyik el értelmetlenül úgy a mostani állapotban, hogy még az uzsorás sem látja hasznát. Csak elfolyik.

· a fedezeti javak értékének változási biztosítása (sok évszázados biztosítási típus, néha fedezeti ügyletnek mondják)

· banktól független ügyfél érdekű pénzügyi tanácsadás (az ügyfél által fizetett szolgáltatásként), amely például az ügyfél miden bankügyletét logikailag ellenőrizné, az ügyfél számára (nyílt és zárt ügyfél-pozíciók, a pénzintézet milyen kontroll listákon szerepel az adóslista mintájára (megbízhatatlan, bírósági ítéletek, anyagi kondíciók, szerződésmintáinak minősége és nem utolsó sorban ajánlatainak tartalma), formai elemek a perelhetősége, az ügyfél megfelelő tájékoztatása biztosított-e és megtörtént-e a bank részéről, az ügyfél céljainak és a banki konstrukciónak az illeszkedése azaz funkció illeszkedése) – ez bonyolultnak tűnik, de egy hozzáértő érdekvédelemnek rutinfeladat, alapvető kritériumokról írásos nyilatkozatot adhatna ki az ügyfélnek, ellenjegyezhetné a szerződést az ügyfél érdekűség szempontjából. Mindez manapság alapvető elvi minimum – tekintve a minőségi rendszerek általános terjedését, példának véve egy autó műszaki vizsgát, stb-stb. A kérdés csak az, hogy miként beszélhet bárki rendszerváltásról, felzárkózó országról, amikor pénzügyeit primitív uzsorások, verőemberek szintjén kezeli. Tehát ezt a pénzügyi vezetést, ezeket a bíróságokat, ügyvédeket, bankokat stb hasonlítottam a manapság mindenki számára érthetetlenül primitív cigány uzsorásokhoz. Ebből ki kellene lépni.

· és nem utolsó sorban a pénzhasználati jogok néven nevezése, elméleti alapjának kibeszélése, érdekvédelmi szervezetének megalakulása és egyeztetési joga pénzügyigazgatásban, bizonyos típusú pénzintézetek felügyeletében

· életpálya modell nem a fogorvosoknak meg állami tisztségviselőknek, hanem állampolgároknak, amire kisiskolás koruktól készítik fel őket, amihez induló támogatás hívható le megfelelő feltételekkel, amihez egyes hiteltípusoknál kedvezmény, állami fedezeti rész jár stb-stb.

Nem értem, hogy az atomkorszak végefelé miért mindenki az atomrobbanásra koncentrál mint félelmetesen szaporodható jelenségre, és feledkeznek meg a legalapvetőbb öngondoskodásról? Mi a fenét csinál a politikai és közgazdasági és jogi és egyéb elit, szakma, kibictársadalom, hogy ilyen problémák rendezésére nincsen ideje? Szét kell nézni a világban, mennyi minden helyen megoldották részben vagy egészben az ilyesmit. Itt meg gondolkodni akkor sem hajlandók az emberek, ha viszik őket a vágóhídra, kivégző helyre, vagy csak mehetnek hajléktalannak a híd alá.

A devizahiteles károsultakat sem értem, főleg nem a gondolkodóbbakat, hogy miért temetik magukat folyton egy kis kiútkeresés helyett? Nincs más kiút a gyerekek, unokák számára, mint elővenni józanságunkat!

tisztelettel, üdvözlettel, szervusztok

From: devizahitel@googlegroups.com [mailto:devizahitel@googlegroups.com] On Behalf Of József Ózdi
Sent: Thursday, December 11, 2014 6:26 AM
To: devizahitel
Subject: Re: Devizahitel - meghívó devizahiteles szakmai fórumra

Az egyéni életvezetést, egyéni magáncsődöt ajánlanám elsősorban azon embercsoportoknak, melyek képtelenek lemondani a milliárdokról és teszik mindezt úgy, hogy közben nem érdekli őket azok sorsa, akiket romba döntenek...

Vállalkozás esetén a magáncsőd biztos lehet megoldás,

Gazdálkodni csak abból lehet, ami van. Szégyen ide, szégyen oda, nekem nem megy, nem havi 47 eFt-ből, hanem ennek a duplájából sem. Miért gondolják azt, ha ők több százezerből (millióból) nem tudják megoldani, akkor ezt mások meg tudják oldani a 47 eFt-ból ? 

Vagy a jövedelmeket kellene megfelelő szintre hozni, vagy a szolgáltatásokat kellene lényegesen csökkenteni. 

Nekem senki ne mondja, hogy ne vegyek mondjuk 2 kg banánt, vagy bármit amit megkívánok. Lehet 1 db-ot is venni ? Hát persze, hogy lehet. De lehet a milliárdosnak is lemondani 1-2 millióról ...

Lemond róla ? NEM ! 

Mit nevezünk tisztességes jövedelemnek. Kinek, kiknek hagyjuk azt, hogy ezt az élethez szükséges fogalmat nekünk közvetítse ? Alapfogalmakat kellene gatyába rázni, de nagyon-nagyon. 

Mi van a pozíciókhoz kötött feddhetetlenséggel? Ami erkölcsi, anyagi feddhetetlenséget kellene jelentsen minden államigazgatásban dolgozó embernek. Más országokban ennél sokkal kevesebb aljasságért önként és dalolva lemondana bármely felelős pozícióban lévő ember. De egy kis ráhatásra mindenképp.

Ezek az emberek nem hallottak még a példamutatásról ? Miért is gondolják, hogy a több százezer forintra neki jár még x eFt, ahhoz hogy nyugodtan "dolgozhassanak" ? 

Pártállástól függetlenül hogy nem veri ki az országban élő embereknek ez a fajta kommunikáció a biztosítékot ? 

Üdv 

                Era


2014. december 11. 0:33 Fáy Árpád írta, <arpad.fay@gmail.com>:

Nagyon érdekes ez az elemzés.

Az ember alig jut szóhoz.

Ezek szerint nem csak itt a Duna mellett tud egy egész intézmény hálózat kifordulni eredeti funkciójából, és az ügyfél szolgáltatója helyett az ügyfél rablója lenni. A lakásmaffia legalább ennyire hihetetlen volt. Aztán mégis valóságnak bizonyult.

Védd magad és ne engedj be hatósági embert, bármilyen szolgáltatót stb-stb? Mi lesz annak a vége?

A keserűség mellett ezt az elemzést olvasva eszembe jut, hogy vajon készült-e hasonló anyag az egyéni vagy magáncsődről? Hogy az nyugaton hogyan néz ki, hol játszák ki? Egy teljesebb változat lenne az igazi, amiben a csőd mellett az egyéni életvezetés egyéb pénzügyi intézményeit, feltételeit is felsorolnák – hogy miből kell kiszakadni annak, aki végül is csődöt kér maga ellen. Milyen feltételek, lehetőségek adottak egy modern piacgazdaságban a „végső fogyasztónak” hogy életét szervezze, életével gazdálkodjon, hogy az egyéni vagy magáncsőd beköszöntének valószínűsége minimalizálódjon?

Lehet, hogy ez már a túlzott étvágy jele, de milyen jó lenne, ha közkézen foroghatna egy ilyen tanulmány is.

From: devizahitel@googlegroups.com [mailto:devizahitel@googlegroups.com] On Behalf Of Bozsok János
Sent: Wednesday, December 10, 2014 8:13 PM
To: devizahitel@googlegroups.com

Subject: Re: Devizahitel - meghívó devizahiteles szakmai fórumra

Itt volna ...

2014.12.10. 19:55 keltezéssel, Madari Tibor írta:

2014. december 10. 19:49 Jutka Gulyás írta, <gulyas.jutka@gmail.com>:

Sziasztok!

Nagy Imrétől olvastam egy tanulmányt Westpac - CBA címmel erről az ausztrál botrányról. Úgy emlékszem, lementettem, de most nem a saját gépemen vagyok. Ha valaki ismeri Nagy Imrét, esetleg el lehetne kérni tőle. Kb. 20 oldalas írás volt.

Üdv.


2014. december 10. 16:43 Fáy Árpád írta, <arpad.fay@gmail.com>:

Jó lenne megtudni, hogy mi volt 15 éve Ausztráliában, ahol szintén próbálkoztak a devizahitellel, ugyancsak olcsó pénz jelszóval – de hamar elküldték őket. aztán megérkeztek hozzánk. Azért lenne jó erről közelebbit megtudni, mert esetleg módszertani részletek is kiderülhetnek …

Ha valakinek van olyan kapcsolata, kérdezzen rá.

Az ausztrál követség nem tudom, hogy adna-e felvilágosítást.

  Vissza az oldal tetejére