vissza a főoldalra *  

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Wednesday, February 04, 2015 10:19 PM - To: 'devizahitel@googlegroups.com' - Subject: RE: Devizahitel - Re: Kúria: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazhatósága kölcsönszerződéseknél

 a nyitott és zárt pozíciókban gondolkodás
nem banki kiváltság

Nagyon egyszerűen fogalmazva: Tud valaki tankönyvet, tanulmányt ajánlani a nyitott és zárt devizapozíciókról?

Mi ennek a megfelelője a banki ügyfeleknél?

És az MNB-nél?

Az a gyanú kezd megfogalmazódni bennem, hogy az MNB a bankokat a látszatdeviza oldaláról „megfoghatta”, ha annyit mondják hogy ők devizát forgattak, akkor segített nekik a látszat tovább építésében, amiből jót profitálhatott, mert a bankok ezért hajlandók lehettek fizetni az MNB-nek …. ?

De a lényeg, hogy nem volt gazdasági értelme az egész devizahitelesdinek, hanem az egy átverés volt!

Egyre kevésbé értem, hogy Szabó Józsefék tavaly ptk-elemzési nyári levelének színvonalán, vagy az adós állapot és a tartozás állapot különbségének levezetése mintájára hogy hogy nem készül a devizahitel károsultak részére elemzés a banki működés néhány alapelvéről (pld nyílt és zárt pozíciók), ennek jegybanki és ügyfél oldali megfelelőjéről. Enélkül az ügyfél oldali érdekvédők sosem érthetik meg, hogy mibe keveredtek, mibe próbálnak bele avatkozni, miből próbálják magukat és más károsultakat kimenteni.

Ma nekem magyarázta valaki, hogy számos nagykereskedő, számos meghatározó nagy cég lényegében a bankokat utánozza. Mindent elkövetnek, hogy az ügyfelet adósukká tegyék, majd megkopasszák (az állami felügyelet buzgó pártfogása, egyetértése, közömbössége, tehetetlensége mellett). Eddig ér e nagy cégek és az állami közigazgatás, az állami politika távlatos gondolkodása, stratégiája.

Csakhogy akár az államigazgatás, akár az ügyfelek ebből dagonyából nem tudnak másként kilábalni, mint a spekuláns (uzsorás) bankszerű-vállalati taktikát tágabb rendszerbe helyezve rámutatni annak élhetetlenségi (diszfunkcionális) pontjaira. Tehát MNB-banki-ügyfél oldali pénzügyi műveleti, gazdálkodási szabályokat kell felmutatni, egységes rendszerben leírni, és abban kimutatni az általános közös jellemzőket, valamint az ügyfél oldali, a banki és az MNB-s vagy állami sajátságokat. Enélkül már el is kezdődött a következő kutyakomédia, amit az állam szemérmesen próbál takargatni, csapatjátékosként igazodni a csalásokhoz és esetlenségekhez (mondván ilyen mindig volt, mondván nem tudja megváltani a lemaradókat stb). És akkor mi, az ügyfelek mint selejt csak panaszkodhatunk mint a selejt bosszújának hangja. Ahelyett, hogy a rendszer áttekinthetőségét követelnénk.

Nem olyan reménytelen, hiszen alábbi levélíró is milyen magabiztosan értekezik a pozíciók zártságáról, nyitottságáról, kitettségéről stb – de mindig a bankok esetében.

Holott az egyéni vagy magáncsőd utáni vágyakozás sem értelmezhető sopánkodáson kívül másként, amíg nem kezdenek el sorjázni az uniós szabályok, az uniós példák, a szomszéd országok, Usa, Kanada stb példák. Inspirálni kell a kutatókat, egyetemi tanszékeket, ismert szakértőket. Az ő állásféltésükön, kényelmességükön, szakmai bezárultságukon átlépdelve. HA ez megtörténik, akkor kezdődik a társadalmi éledés. Ha ez nem történik meg, akkor a tetszhalott marad halott.

A megoldás az egyéni csőd és a jelzálog ügyében meglepően egyszerű lesz és szokatlan – ha eljutunk odáig. A csőd előtti szárnyaláshoz ugyanis valamely hiteljog vagy pontosabban talán társadalmi hitel-fedezeti kvóta szükségeltetik, a maga intézményi rendszerével. Aki ehhez a kvótához támogatást szerez, mert annyira átlátható, annyira közérdeket támogató cselekvésre vállalkozik (tehát a fedezet az ő előkészített, átgondolt jövőbeni vállalása), annak támogatáshoz szükséges önrész gyanánt szolgálhat. Akinek ilyen közérdekhez szorosan illeszkedő terve, vállalása nincsen, az legyen jogosult hitelre a kvóta fedezetével (minél inkább luxus jellegű célra, annál rosszabb szorzóval, minél inkább vállalkozási jellegű célra, annál kedvezőbb szorzóval). A gazdaságpolitika száz éve bukdácsol ezen probléma körül, mert a technikai eszközök a hitelpénzben adottak, csak a pénzhasználati politikának kellene felnőnie hozzá. A magyar közélet sajátja, hogy inkább devizahitel látszataiba ragaszkodva fullasztja meg a maradék társadalmat, elűzve egész korosztályokat a maga kebeléből, mintsem venné a fáradtságot, és végezné a feladatát, rendezné, a szükséges intézményekkel töltené fel a pénzhasználat infrastruktúrát. …………….

És mindenkinek külön balszerencséje, hogy ő is a tetszhalottak táborának tagja (akik helyett mások nem teszik a dolgukat), mert lám nem tért magához, nem fogott össze stb.

üdvözlettel egy sóhajtozó tetszhalott – amint saját szorult helyzetét próbálja értelmezni

szervusztok


From: devizahitel@googlegroups.com [mailto:devizahitel@googlegroups.com] On Behalf Of Fehér Nándor
Sent: Wednesday, February 04, 2015 9:19 PM
To: devizahitel@googlegroups.com
Subject: Re: Devizahitel - Re: Kúria: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazhatósága kölcsönszerződéseknél

 A Kúria mindig szolgált meglepetésekkel, de utóbb általában kiderült, hogy nagyon sok jó muníciót kaptunk.
Én úgy látom, hogy a Kúriát több összetevő motiválhatta:
- kevés olyan perrel találkoztak, ahol a "nem megfelelő tájékoztatás", miatt kérték az adósok a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét. A devizanyilvántartásra gondolok.
- Az árfolyamkockázat igazi nyertese az MNB. Az MNB swap ügyletekkel biztosította a bankok számára a szintetikus devizát. Azt nem tudni, hogy ők tovább adták-e az árfolyamnyereséget valakinek, de valószínűleg nem, mert akkor nem keletkezett volna 2008-as években egy év alatt 1000 milliárd Ft árfolyamnyeresége.
- A kereskedelmi bankoknak nincs nyitott deviza pozíciója, elvileg.
- Az állam, az MNB és a Kúria célja az, hogy a tisztességtelen bankok miatt beálló veszteségeket a bankokra terheljék.

Így már összeáll a kép, hogy a Kúria úgy véli, hogy az árfolyamveszteséget az adósok bevállalták, ezért viselniük kell.
A kormány nem megbocsájtható bűne azonban, hogy bepróbálkozott a felvételkori kamattal, tisztességtelen volt, elmulasztotta alkalmazni a szimmetria elvét, nem igazította a kamatokat az irányadó pénzpiaci kamatokhoz.
Ezt meghagyták, hogy rágódjunk rajta.

Úgy gondolom, hogy aki pernyertes, -jogerősen megítélte a bíróság a szerződés semmissége útján az érvénytelenségét- ott a bank nem érvényesíthet kamatfelárat és az SNB alapkamat lesz irányadó, ami most negatív.

Azoknak a néhány eltökélt harcosoknak, akik tovább perelnek és a devizanyilvántartást is ki tudják ütni a szerződésből -a nem megfelelő tájékoztatás miatt-, azok remélhetőleg profitálhatnak a Kúria többségi szavazatából.

Üdv: Nándi
 


 

   Vissza az oldal tetejére