Toró T. Tibor: A főtitkár elment, hogy ellenőrizze a regisztrált küldöttek számát.

Tegnap este határozatképtelenség miatt a küldöttgyűlés munkálatai félbe szakadtak.

Egyetlen egy napirendi pont maradt megoldatlan, az elnökhelyettes megválasztása.

Az első forduló lezajlott, a második fordulónál szakadt meg az ülés, mert nem volt meg a határozatképesség.

A másik probléma az volt, hogy a küldöttek egy része a költségvetés elfogadásának a szabályosságát megkérdőjelezte. Erről Balogh László véleményét hallgathatják meg a küldöttek.

Balogh László: A következő sajnálatos tényről számol be: Tegnapi nap folyamán felvetődött a költségvetés elfogadásának szakszerűsége. Tegnap a küldöttgyűlés befejezése, illetve a határozatképtelenség megállapítása után kérte az anyaországi régió nevében főtitkár urat, hogy hallgassuk meg a magnófelvételt. Ez az éjszaka folyamán megtörtént. A következőről tájékoztatja a küldötteket: A költségvetés elfogadása előtti percekben, 10 perccel előtte egy határozatképesség megállapítása történt. Aholis régiónként összeszámolták a jelenlévőket.

Minden régióban megvolt a minimális 34 jelenlévő, de az összlétszám 163 fő volt. Így folytatódott a küldöttgyűlés. Nem történt megállapítása a határozatképtelenségnek. Ezek után a költségvetés elfogadása következett. A költségvetést 149 fő fogadta el. Ellene szavazott 1 fő. Tartózkodott 11 fő. Az alapszabálynak a küldöttgyűléssel kapcsolatos részének 16.§-a kimondja, hogy a küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek legalább kétharmada, és ezen belül régióként legkevesebb 34 fő jelen van. A kétharmad azt jelenti, hogy 200 fő.

Számukra nyilvánvaló, és erről egy anyag is készült, hogy a küldöttgyűlés nem fogadta el a költségvetést. Ezt az anyagot majd ismertetni fogják. A magyar törvények értelmében nincs elfogadott költségvetés, ezért mindenképpen új közgyűlésen a költségvetést el kell fogadni, amennyiben itt ma nem lesz jelen 200 fő. A kiküldött napirendi pontok között nem szerepelt az ismételt összehívása a ma reggeli küldöttgyűlésnek.

Toró T. Tibor: A regisztrációnál eddig 108 küldött jelentkezett. 27 az anyaországból, 29 a Kárpát-medencéből, és 52 a nyugati régióból. Jelenleg nem határozatképes a küldöttgyűlés.

Megnyitja a vitát a költségvetési problematikáról.

András Imre: Nem a költségvetésről akar vitázni, azt hiszem, hogy az nem is kérdés a küldöttek számára, hiszen a tegnapi nap folyamán egészen az elnökhelyettes választás második fordulójáig a küldöttgyűlés határozatképes volt. Azt a kérdést, hogy határozatképtelenséghez ért volna a küldöttgyűlés, senki fel nem tette, nem is volt kérdés, hiszen a költségvetés megszavazása után még következett egy másik szavazás, ahol pontosan rögzítette az ülésvezető elnök, hogy 204 küldött vett részt a névszerinti szavazáson. (jkv. vez. megjegyzése: Névszerinti szavazás nem volt, az írásbeli titkos szavazáson – elnökhelyettes választás első fordulója – vett részt 204 küldött).

Ha következetesek akarnak lenni, ki kell terjeszteni a vizsgálódást más kérdésekre is. Például a küldöttgyűlés elején felmerült jelölési kérdésekre is. Egyformán kell kezelni ezeket a kérdéseket. Nem lehet az, hogy az alapszabály pontosan előírja, hogy senkit sem lehet a Világszövetség központi szerveiben megválasztani az illető országos tanács támogató nyilatkozata nélkül, és ezt az Alapszabályfelügyelő Bizottság egy bizonyos értelmezés szerint úgy tekintette, hogy ezt lehet törölni. Ha a költségvetéssel lett volna probléma, azt akkor, a szavazásnál fel kellett volna vetni.

Csörgits József: Kéri Balogh Lászlót, hogy mondja meg azt a javaslatot, hogy hogyan lehet ezen a kérdésen itt túllépni.

Toró T.Tibor: Balogh László megadta a javaslatot. Az ő értelmezése szerint össze kell hívni a küldöttgyűlést.

Balogh László: Miután ő tette az előterjesztést, nyilván a vita után módja lesz még válaszolni rá. Itt volt egy személyes megtámadásom, arra szeretnék reagálni.

Báthory Katalin: 15 darab sértetlen, felbontatlan küldöttgyűlési anyagot talált tegnap este.

Így nem várható el, hogy a küldöttek hozzászóljanak ahhoz a költségvetéshez, amit el sem olvasott. Világos, hogy a költségvetés elfogadása jogos volt.

Egy etikai javaslatra tér ki. Megmagyarázhatatlan, és érthetetlen, hogy amíg az ülés, amire ideküldték őket, nincsen bezárva, hogy addig más dolga lehet valakinek. Kéri a küldöttek Etikai Bizottság előtti számonkérését.

Borbély Imre: A törvényesség megállapítása az ülésvezető felelőssége. Megnézte, hogy az ülésvezető ebben az esetben, a költségvetés esetében, kétszer is megállapította a törvényességet, a quorumot. A tegnapi nap utánanéztek, hogy mit mondanak a jegyzőkönyvek. Pont ennél, és csak ennél a szavazatnál egy 199-ből lett egy 149. A 9-re ráírt valaki egy négyest, vagy fordítva. Pont itt egy megváltoztatása történt a jegyzőkönyvnek. (jkv. vez. megjegyzése: nem a jegyzőkönyvről van szó, amit a felszólaló nem is látott, hanem az ülésvezető által írott cetliről)

A hangszalagról próbálták megállapítani, hogy melyik szám volt a helyes. Mindegy, hogy melyik szám volt helyes, mindegy, hogy a magnó mit mond, ha egyszer a bíró megadta, az meg van adva.

Magyaródy Szabolcs: Az egyik dolog, amihez hozzá szeretne szólni az a quorum kérdése.

Legjobb tudomása szerint a quórum megvan mindaddig, amíg valaki föl nem veti a quorum kérdését. Akkor újból meg kell állapítani, hogy van-e vagy nincs.

A másik dolog, hogy a szavazatok összeadásával nem lehet quorumot megállapítani.

A harmadik, a költségvetéssel kapcsolatos kérdés. Nem lehet elvárni, hogy 300 ember járatos legyen a könyvelésben. Nem lepődik meg, hogy egy része a küldötteknek ki sem bontotta és meg sem nézte, mert nem ért hozzá.

Megint nem voltak kiküldve a dolgok, hogy előkészülhessenek. Megint itt kapták meg a jelentéseket és a tárgysorozatot. Képtelenség volt fölkészülni rá. Szeretné, ha rend lenne és legalább két hónappal előbb kiküldenék azokat a jelentéseket, amelyeket ki lehet küldeni előre.

Boros Béla Ausztrália: Mindenkit a jóindulat vezet, hogy csak a törvényes keretek között működjön minden. Súlyos gondok voltak az alapszabállyal és jónéhány procedúrával. Vissza is lépett a szavazásnál a Stratégiai Bizottság jelölésénél. Reméli, hogy a megújult Világszövetségben ezek a gondok nem fordulhatnak elő. Kéri, hogy aki idejön erre a tanácskozásra, a jövőben ne valaki ellen jöjjön el, hanem valamiért.

Papp László: Egy félreértést szeretne eloszlatni a számokkal. Méltánytalannak tartja azt, amit Borbély Imre mondott, úgy tűnik, mintha valaki a jegyzőkönyv adatait megmásította volna.

A tény az, hogy nem volt jegyzőkönyvvezető az asztalnál. Az a papír, amit Borbély Imre említett, az ő feljegyzései voltak, ahol mint üléslevezető feljegyezte a maga számára a szavazatokat. Tekintve, hogy a hivatalos rögzítés a hangszalagon volt. Tévedésből az anyaországhoz írta a Kárpát-medence számait először, és ezért kellett áthúznia. A számok valóban, - a hangszalag ezt igazolni fogja : 141, 1 és 11 volt ennél a szavazásnál. Akkor ugyanúgy értelmezte ezt, hogy nem köteles mindenki véleményt nyilvánítani a jelenlévők közül. Nem tekinti magát jogi tudósnak, majd a jogászok eldöntik, hogy igaza volt-e vagy sem. A tény az, hogy ez előtt a költségvetési szavazás előtt volt quorum megállapítás, ott az éppen jelenlévők száma kevesebb volt, mint 200. Az utána lévő szavazásnál 204-en voltak.

Ennek alapján jelentette ki, hogy megítélése szerint az az előtt történtek mind szabályosak. Ez vonatkozik 3 csomagra. Az elfogadott határozatokra. Az elnökválasztás után elég nagy rendetlenség alakult ki a teremben, sokan beszélgettek, vagy félrevonultak. Ezért úgy gondolta, hogy akik nem vesznek aktívan részt, azért ott vannak. A határozatok nagy többségét látható többséggel fogadták el. Úgy jelentette be. Két határozat volt, ahol megszámolták az igen, nem és tartózkodást, mert közel volt. Az egyiket kis többséggel elfogadták, a másikat elvetették. Ezeknél a szavazásoknál a megszámolt szavazatok száma nem érte el a kétszázat. Ugyanez volt a helyzet a költségvetés elfogadásánál, azonban mint említettem ez után a 204 igazolt résztvevő, aki szavazólapját felvette, benne azt a véleményt tükrözte, hogy a közgyűlés szavazóképes. Ha ez nem így van, ezt a jogászok meg fogják állapítani.

Egy küldött Borsod megyéből: A parlamentben is az van, hogy szavaznak igennel, nemmel, tartózkodik, vagy nem szavazott. Itt is végeredményben az volt, hogy aki nem emelte föl, az nem szavazott. De attól még a közgyűlés határozatképes.

Chikány Gábor: Amikor ez a szavazás és quorum megállapítás volt, valóban nem volt a teremben, mert valamelyik elnökhelyettes-választó forduló szavazólapjának az előkészítésével kellett néhány percet töltenie. Nem emlékszik, hogy akkor ki jegyzetelt az oldalsó asztalnál, de bizonyára valaki volt ott, mert a munkatársak be voltak osztva. Mindazonáltal hangszalagon az egész felvétel megvan. Megerősíteni tudja mindazokat, amik itt elhangzottak, azokat a számokat a hangszalagról az éjjel visszahallgatta. Valóban kifejezetten ennek a kérdésnek a kapcsán quorum megállapítás történt, ami a szalagon elhangzik. Ez nem a saját véleménye. 163 személy volt benn, de nem annyi szavazott. Létszámellenőrzés történt, melynek során 16 óra néhány perckor anyaországból 44 személy, Kárpát-medencéből 55, és 64 nyugati-régióbéli küldött emelte fel a lapját akkor, amikor létszámellenőrzés céljából a levezető elnök úr erre felkérte. (jkv. vez. megjegyzése: a létszám ellenőrzése nem 16 óra néhány perckor történt, hanem kb. 18.30 perckor). Ennek az összege 163. 15 perc telt ettől az aktustól odáig, hogy a költségvetés szavazása megtörténjék, melynek során igennel szavazott 149 küldött, ezt a hangszalagon bemondják. Nemmel szavazott 1, és tartózkodott 11 küldött. Ez összesen 161. Tehát nagyjából megegyezik, azzal, ami 15 perccel korábban elhangzott.

A hangszalag természetesen mindenkinek rendelkezésére áll meghallgatásra, a jegyzőkönyvet annak megfelelően elkészítik. Még egyszer kéri, hogy a tényanyagot ne vonják kétségbe. Annak az értelmezése nem az ő feladata. Ezzel azt ajánlja föl, hogy bárki a hangszalagot meghallgathatja és elemezheti.

Patrubány Miklós: Két kérdéshez szól hozzá. Az első a költségvetés adataira vonatkozik, a másik a procedurális vitára. Megszívlelve az előző évek bírálatát, amikoris úgy értelmezte az alapszabályt, hogy 60 nappal a gyűlés előtt csak a tárgysorozatot és az ülést összehívő elnökségi határozatot kell közölni a küldöttekkel. Nem mellékeltük a költségvetés tervezetét.

Az idén nagy munkával elkészítette még 60 nappal a küldöttgyűlés előtt a költségvetés tervezetét. Az ülésösszehívő levél és a tárgysorozat mellett az, amit minden küldött megkapott az pontosan a költségvetés tervezete volt. Éppenséggel mindenki tanulmányozhatta volna a költségvetés tervezetét.

A másik kérdés a procedurális kérdés. Az elhangzottak alapján a következőket vonja le sajátmaga számára. Amennyiben valaki kérte az ülés során a határozatképesség megállapítását, és amennyiben a vizsgálatnak az eredménye negatív volt, akkor az ülésvezetőnek kötelessége lett volna megállítani az ülést. Elrendelni, hogy mindenki jöjjön be a terembe, és nem szabadott volna szavazásra feltennie semmilyen kérdést. Ez azt jelent, hogy ez így történt, hogy az ülésvezetés tragikus hibát követett el. Különösen egy olyan fontos kérdés esetében, mint a költségvetés, ami nélkül nem lehet az évnek nekimenni. Nem gondolja, hogy az ülésvezetők ilyen súlyosan tévedtek, csak az történhetett, hogy az ülésvezető ugyan tudomásul vette a számokat, de látta, hogy időközben olyan sokan jöttek be a terembe, hogy megállapította, és úgy döntött, hogy határozatképes a küldöttgyűlés

A törvényességre mindenképpen törekedni kell, de úgy értékeli, hogy az a helyzet amiben most vannak, az minimum patthelyzet. Kéri, hogy az ülésvezetés is reflektáljon erre a felvetésre, mert annak ismeretében nyugodtabban dönthetnek majd.

Wurst Erzsébet: Egy nagyon szép gesztus történt a három új régióelnöktől, amikor ide kiálltak, megfogták a kezüket, és megfogadták, hogy együtt és nem egymás ellen fognak dolgozni. A nyugatiak nyolc évig a vesztes oldalon voltak. Az elnökségben, vagy itt a fórumon leszavazták őket. Ezt elviselték. Most egyszer le lettek mások demokratikusan szavazva.

Tudja, hogy nem tetszik mindenkinek, ami tegnap történt. Miért nem tudják ezt elfogadni? Miért kell ez ellen kivonulni, miért kell tiltakozni? Utána nem sokkal itt regisztrálták őket, itt hagyták a szavazólapjaikat. Itt voltak 204-en.

Kéri, hogy aki nincs itt, annak ne fizessék az útiköltségét. Ne kapjon semmit. Az volt az európaiak javaslata, hogy egy kisebb fórumot kell alakítani, aki azt a munkát végzi el, amihez ért. Utána alakítsanak egy vitafórumot, ahol mindenki elmondhatja a baját, vagy azt, amire szüksége van. A 300 emberből 100 embert nem érdekel, hogy mi történik, mert elmegy.

Kéri, hogy ne szidják a nyugati küldötteket, mert ők a fele útiköltséget kifizetik, és egyéb költségeket is vállalnak.

A költségvetéshez annyit akar mondani, hogy 204-en itt voltak, ennyien szavaztak. Ezt el kell fogadni.

Gáspár Sándor: Az ülésvezető Papp László kijelentette, hogy szavazás előtt és után is foglalkozott a kérdéssel. Tudjuk, hogy kétszer is megerősítette, hogy az ülés szavazóképes volt. Tehát az azelőtt elfogadott határozatok mind érvényesek. Gyakorlatilag az ülésvezetők korrekt munkavégzését vonják kétségbe. Ha Balogh László nem vonja vissza a beterjesztését, ítélje meg a helyzetet a Szabályzatfelügyelő Bizottság.

Balogh László: Rengeteg kritikát kapott. Amikor bejött a terembe és megismerte a számokat, azonnal az asztalhoz jött és jelezte a problémát. Amikor kiderült, hogy kevés a küldött, saját maga ment ki a folyosóra, és kérte küldött-társait, hogy jöjjenek vissza és szavazzanak.

Az utolsó szavazásnál is itt volt. A kritikákat vállalja, de abban a pillanatban, amikor észlelte a problémát odament az asztalhoz és jelezte. Kérte a küldött-társakat, hogy jöjjenek, hogy legyenek kétszázan. Kérte a levezető elnökséget, hogy amikor meg lesz a 200 küldött, ne felejtsék újra megszavaztatni a költségvetést, hogy ne legyen vita.

Ez nem futballmeccs, ahol a bíró megadja a gólt, vagy nem adja meg a gólt. A Magyar Parlament költségvetési bizottsága tagjaként tudja, hogy milyen szabályok vonatkoznak egy költségvetés elfogadására. Ki kell hogy egészítse egy küldött-társa véleményét. Ha a parlamentben valaki igennel, nemmel, vagy tartózkodással szavaz, az a jelenlét. Ha valaki benn ül a parlamentben, és egyik gombot sem nyomja meg, azt obstrukciónak hívják, nem számolják össze, és azt mondják, hogy nem határozatképes a parlament és elrendelik az 5 perc vagy 10 perc szünetet, hogy a frakciók biztosítsák a ház szavazóképességét.

Ha valaki kétségbe vonja azt, hogy mint országgyűlési képviselő, aki azért dolgozott, hogy meg tudják emelni a költségvetést a múlt évben és ebben az évben is, és meg is szavazta ezt a költségvetést, ebben az esetben ide kijönnek küldött-társai és megkérdőjelezik azt, hogy ő törvényességet szeretne és azt, hogy ez vitathatatlan legyen. Sokan emlékezetből próbálták felidézni a kérdés megoldását, illetve fölidézték azt, amit meghallgattak és jegyzeteltek. Ketten voltak eddig, akik ezt megtették. Kéri, hogy addig ne foglaljon állást senki, amíg ezt nem teszi meg. Függetlenül mindentől, de a törvényesség a legolcsóbb. Inkább kerüljön egy kicsit többe, de törvényesen kell megcsinálni. Senkinek ne legyen joga megkérdőjelezni egy költségvetés elfogadását. Aki nem hisz a jóhiszeműségében, annak nem tud mondani semmit, csak azt, hogy megválasztott elnökségi tagként is végig itt volt, és a problémát jelezte. Kérte a tegnapi nap folyamán, hogyha egy mód van rá, javítsák ki.

Toró T. Tibor: Megkérdezi a főtitkárt, hogy a jelenlét megállapításával hogy állnak.

A legfrissebb adatok szerint: anyaországi régió 30 küldöttel van jelen, a Kárpát-medencei régió 35 küldöttel, és a nyugati régió 66 küldöttel. Ez összesen 131. Megállapítja a határozatképtelenséget.

14. kazetta B oldal

Szijártó István: Néhány dolgot szeretne elmondani. Az ülést be akarják rekeszteni. Meg szeretné kérdezni a jelenlevőktől, hogy mondanivalóját meg kívánják-e hallgatni. Megköszöni

nemcsak a főtitkár úrnak és a hivatal dolgozóinak, valamennyi küldött nevében, hanem a küldött-társaik nevében a mandátumvizsgálattal és különösen a szavazatszedéssel igencsak elfoglalt barátainknak, hogy vállalták ezt a nehéz munkát, és becsülettel, tisztességgel tették a dolgukat. Ezt mindenkinek értékelni, tudni kell.

1989 nyarán az erdélyieknek – akik akkor még nem jöhettek – fennhagytak az akkori vezetésben üres helyeket. Sütő Andrásnak, Király Károlynak. Azóta erről sok szó esett már.

A cselekedetek voltak mindig a gondok. Régióelnök-társaival itt kezet fogtak és fölolvastak egy mondatot, amiről úgy gondolták, hogy meg fogja határozni a Magyarok Világszövetsége közvetkező négy évének a munkáját. Egyebek közt azt: a szervezet célkitűzése szerint legyen minden magyar egyesület és velük egyetértő, segíteni kívánó személy befogadója.

Az egy lehetetlen helyzet, hogy miközben föl akarjuk törni a paragrafusokat, szabályzatokat, mindenki megállapította, hogy rossz alapszabály okozta feszültségeket, ezt a bilincset, amelyben egymás ellen feszültek, alkotó energiák. Becsületes, tisztességes emberek igyekezete, amely lehetetlenné tette a belépést kanadai, amerikai, horvátországi, erdélyi és más barátainknak. Ezt föl akarták oldani. Erre fogtak kezet. Ezzel mindnyájan egyetértettek.

Nem mehetnek el szó nélkül amellett, hogy a Kárpát medence Erdélyen és Horvátországon kívüli országai valamennyien elénk terjesztenek egy dokumentumot, amellyel az anyaország nagy része szolidaritást vállal, amelynek a lényege az, hogy hogy akarnak ide összehozni újakat, szanaszét a világról, hogyha még maguk közül is hagyják azokat az embereket elmenni, akik velük együtt éveket eltöltöttek. Saját véleményét mondta el, elsősorban régióelnök társainak szeretné mondani. Nehéz helyzetben van a Világszövetség. A helyzet drámaiságát érzékeltette. Nem egyszerűen mai problémákról van szó, hanem a holnap is be van kódolva. Nem egyszerűen egy vesztett meccs után a vesztes csapat embere beszél, nem erről van szó. Valamennyien vesztesek vagyunk, hogyha nem tudunk törvény szerint élni. A vastaps az önmagában semmit nem jelent. Van törvény, van jog, vizsgáljuk meg ezeket. Ne hagyjuk azt, hogy az indulataink diktáljanak.

Kállai Eszter: A következő javaslatot terjeszti a küldöttgyűlés elé: kéri, hogy mindenki nyilatkoztassék meg hitelesen, tanuk előtt, minden földingatlan tulajdonos, hogy nem kötött és nem köt titkos földeladási zsebszerződést.

Szijártó István: Erdélyiek kérték, hogy jelezze, hogy az ő alapszabályuk szerint oda bárki

csatlakozhatott volna. Kéri, hogy ne indulatok vezéreljék a döntésben a küldötteket. Kárpátaljáért, Szlovákiáért és a többiekért is, ha nem szólnak indulatmentesen, akkor ki szóljon értük ?

Toró T. Tibor: Összefoglalja a költségvetési kérdéseket, a grémium nem határozatképes, hogy döntést hozzon ebben a kérdésben. Az új elnökségnek lesz a feladata megoldani a kérdést. Vagy úgy, hogy a Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordul, hogy vizsgálja meg a jogi vonatkozásait, vagy más szakértői véleményeket is kikérhet, és más megoldást fog találni.

Ezennel a jelenlegi ülést felfüggeszti az elnök úr kérésére, azzal a reménnyel, hogy hátha még határozatképes lehet.

Budapest, 2000. június 5.

A jegyzőkönyvet készítette: Bors Viktória Ellenőrizte: dr. Chikány Gábor

főtitkár