A hitelpénz mibenlétéről szóló irodalom keresése
- levélváltások -
From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Tuesday, April 10, 2018 8:12 PM - To: 'ugyfelszolgalat@mnb.hu' <ugyfelszolgalat@mnb.hu> - Subject: RE: 64751/2018 - Tájékoztatás
Tisztelt MNB Ügyfélszolgálat!
Megleptek, hogy válaszoltak levelemre, már lemondtam róla.
A 2018 február 22-i levelemben foglalt kérdésre tartalmai választ eddig nem kaptam.
Korábban egy-két olvasnivalót ajánlottak, most viszont szinte elborítottak a könyvcímekkel.
Nem haszontalan a bőség, megpróbálok tájékozódni benne. De ilyen mennyiséget már nem fogok postán megvásárolni.
1. Tudnak-e könyvtárat ajánlani, ahol ezek a mostani levelükben szereplő művek olvasótermi használatra kikérhetők?
Első olvasatra megjegyzem, még mindig úgy tűnik, hogy aki a címeket megadja, az nem ismeri a könyvek tartalmát. … Úgy tűnik. De ha idáig jutottunk, mindet kézbe fogom venni, és ha pesti könyvtárat fognak ajánlani, ahol ezek a művek megvannak, ezért fel fogok utazni a fővárosba.
Leveleikkel mindenképpen elősegítették, hogy letisztuljon előttem, hogy kérdésemet azért nem értik egyetemeken, bankárképzőben és talán a jegybankban sem, mert valami sajátos módon más megközelítéshez szoktak hozzá.
Kétségkívül tradícionálisabb lehet azon megközelítés, amely késznek, adottnak veszi a pénzrendszer mibenlétét illetve milyenségét. Amint felülünk repülőgépre, de nem gyártunk repülőgépet sufniban, talán ennek mintájára kerülik a pénzrendszer konstrukciós megközelítését.
2. Elsőként ajánlják levelükben a A Bodie – Merton – Cleeton: A pénzügyek gazdaságtana (OSIRIS, 2011, Budapest) című könyvet, annak 2. fejezetében a pénzügyi rendszer hat alapfunkcióját.
a. meg kell jegyezzem, hogy ha elolvassák 2018 február 22-i levelemet, az nem a hat alapfunkcióról szól, bár kétségkívül létezik a meghatározásnak olyan válfaja, amely a betöltött funkciókat adja meg függetlenül attól, hogy azt miféle eszközzel érik el. Ez a közvetett, a funkciók felsorolásából álló definíció akkor használható, ha kétség nem merül fel, hogy tulajdonképpen mi a pénz és csupán annak valamely fajtáját kell kiemelni (amelyik ezt a hat funkciót tudja).
b. De itt az a megválaszolatlan, hogy mi a pénz? Mostanában kezdem belátni, hogy az általunk a 80-as évektől kézbe vehető „modern” közgazdasági irodalom nagy ívben kerülte ki ezt a kérdést. Tekintsük például Samuelson verekedésre is alkalmas hatalmas kötetét (amelyet később három kötetben adtak ki ismét). Emlékem szerint egyetlen egy szó nincsen benne a pénzteremtésről és a pénz megszűnéséről. Elmélkedik rengetegszer mindenféle csővezetéket rajzolva, de hogy a csőbe honnan kerül pénz vagy hogyan tűnik el belőle és ebből mik következnek, ilyesmivel nem foglalkozik. Ennek következtében érthetetlen a műve.
3. Másodikként ajánlják Brealey – Myers: Modern vállalti pénzügyek PANEM 2005 c könyvet.
a. ezt a könyvet ismerem. Többször lapozgattam, mint általában a magyarországi pénzügyi irodalom, a környékét is elkerüli a hitelpénzrendszer definíciójának.
4. Polányi Károly egy marxista szociológus.
a. Gondolják, hogy ő lenne a megfelelő kútfő? Nem hiszem. Ő inkább a XX. századi tévutak értelmiségi ideológusainak egyike.
5. Homonnay Farkas: Banktörténet, 1946.
a. Ez a könyv volt a kezemben, jó régen, és emlékezem, hogy szokatlan hangvételével érdekesnek találtam. Meg fogom keresni. Nem lehetetlen, hogy érdemi ismeret legyen benne, hiszen a hitelpénz rendszer az első világháború óta működik, tehát valamikor már a XIX-XX. század fordulóján kellett legyenek olyan művek, amelyek megalapozták azt a számviteli újítást, amelynek következtében előállhatott a hitelpénz rendszer.
6. Max Weber: Gazdaságtörténet (KJK. Budapest, 1979).
a. Igen érdekes gondolatok találhatók benne például a klasszikus kínai és európai szerződés-felfogásról. De emlékem szerint semmi nem olvasható benne a hitelpénzrendszer működési mechanizmusáról.
7. Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyvét, amit 1936-ban írt.
a. Keynes műve annak ellenére érdekes, hogy nyugodtan mondhatnánk a dislexiás és discalkuliás mintájára valamifajta fogalmazásban gátoltnak – ami a magyar fordításban hatványozottan kidomborodik. Mintha egy zavarodott elme fogalmazását tartaná az ember a kezében. Ha mégis átrágja magát rajta valaki, akkor azonban közvetett módon a hitelpénzrendszer alapvető sajátságai felsejlenek. Közvetett módon, mintha nehézkesen fogalmazott keresztrejtvényből kellene visszafelé következtetni.
b. Elmondja, hogy jobban kell inflálni minden lelkiismeretfurdalás nélkül, mint amit a szakszervezetek követelnek maguknak. Tehát nem változik a fizetés számszerűleg, de lejjebb megy a vásárló erejük. Ennél fontosabb, hogy állami pénzteremtésből nyugodtan meg lehet finanszírozni produktív, például gyártó tevékenységet. Ez általánosan ismert volt a két világháború között, autó gyárak, nehézipar stb terjedése ezen alapult. De Keynes nem fogalmaz világosan.
8. MNB 2017 évi kiadásában - Modern jegybanki gyakorlat.
a. Bele fogok nézni, de érzésem szerint ez a tanulmány sem a hitelpénz mibenlétével foglalkozik, hanem bizonyos alkalmazásokkal a jegybank esetében. De ha a hitelpénz lényegét nem látjuk magunk előtt, akkor a jegybanki gyakorlat csak egy jó esetben tapasztalati úton beigazolódott szokás lehet …. vagy nem?
9. A hitelintézeti számvitelhez bevezetésként a SALDO kiadványát tanulmányozhatja.
a. Na ez a kiadvány a címe alapján lehetne telitalálat. Mert számviteli oldalról közelít.
b. Azonban nagy a valószínűsége, hogyha jobban megnézem a címét: a hitelintézeti számvitelről szólhat. Nem pedig a pénzteremtő hitel számviteléről (aminek csak egy részlete az ami a hitelintézetben megy végbe)! Márpedig ha 2018 február 22-i levelemet megnézik, ott elég határozottan rámutatok, hogy a pénzteremtő hitel számviteléről érdeklődök! És a furcsa tapasztalatom egyelőre, hogy akiknél érdeklődtem eddig (lásd felsorolást a korábbi levélváltásban), azt mint a számítógép automatikus hibajavítási rutinja, észrevétlen átkódolták jegybank ügyfélszolgálatán Önök, mások az egyetemi tanszékeken, a bankárképzőben és még néhányan. Érzésem szerint fontos lenne, hogy kérdésemet ne kódolják át. Ne változtassák meg, mielőtt válaszolnának rá. A pénzteremtő hitel számvitelére kívánok rákérdezni.
c. A pénzteremtő hitel számvitele nem önállóan vállalati de nem is pénzintézeti kérdés, hanem mind a kettőnek egy sajátos közös metszete! Továbbá azt hiszem, hogy ez olyan közérdekű kérdéskör, amelyet szokatlanság címén nem lehet válasz nélkül hagyni.
a. Történetesen ezt az írást olvastam. Ebben a terjedelmes írásban a végefelé van 2-3 sor, ami érdekes, lényeges. Próbáltam rá reagálni olvasóként, de a szerzők nem válaszoltak…………… Amiből az a következtetés sejlik, hogy kemény cenzúra, tiltás alatt van a hitelpénzrendszer elvi alapjainak tárgyalása? ….. Ilyenek jutnak eszébe az embernek, ha ilyen elzárkózással találkozik.
b. Valamint szóvá tenném azt a sajátos jelenséget, hogy alapvetően konstrukciós, logikai konstrukciós kérdéseket a magyar pénzelméleti irodalomban divatos úgy tárgyalni, mintha természeti jelenségeket írnának le. Talán a cenzúra hatására. Pedig hát ennek nem sok értelme van. Nem úgy történet, hogy a Jóisten megteremté a világot, elválasztá a sötétet a világosságtól, megalkotá a hitelpénzrendszert, majd 15 milliárd évvel később magyar egyetemisták, tanárok, banki szakemberek rácsodálkozva a banki működés valóságára kezdik felfedezni, felismerni hogy miben is áll a hitelpénzrendszer valósága. Ehelyett a valóságban a hitelpénzrendszert immár több mint száz éve kétségkívül mint valami közművet tervezik, létrehozzák, szabályozzák. Tehát a működési elveket tárgyalva kellene mérlegelni, hogy a ma nálunk létező konstrukciójában, szerkezetében, hatásmechanizmusában milyen következményekre vezet, abban mit kellene javítani, megtartani stb. Mint a telefonrendszerben, a vízhálózatban, elektromos közműben vagy éppen a szennyvízcsatorna rendszer esetében.
a. minden elismerésem a professzor asszony varázslatos személyiségéé, de marxizáló szociológiai megközelítésének semmi köze nincsen a hitelpénzrendszer működési alapmechanizmusához, mibenlétéhez (amit volt alkalmam neki is megírni, de amire mint mások, ő sem válaszolt rácsodálkozva, hogy nahát itt valami olyasmi hozható felszínre, amire személyesen ő eddig nem figyelt volna fel - ehelyett közölte, hogy a számvitel nem érdekli). Csak azért említem meg, mert a 2018 február 22-i levelem kérdéseire válaszul ajánlották Önök az ő értekezését is.
a. Az eddigi felsorolást követően ne haragudjanak meg, de adódik a feltételezés, hogy az általam feltett kérdésre semmiféle információ nincsen az MNB elérhető szakmai cikkek között. Ez egy feltételezés. A feltételezés abból is adódik, hogy megnéztem a honlapot és ott nem találtam a hitelpénzrendszer elvi mibenlétére utaló alcímet.
b. Tulajdonképpen Önöket, a bankárképzőt néhány tanszéket azért kerestem, hogy segítsenek eligazodni az egyébként terjedelmes pénzügy irodalomban. Lévén laikus vagyok és nincsen sem apparátusom sem olyan tájékozottságom, hogy könnyű szerrel találhatnék rá olyan irodalomra, - amely a jelek szerint maguknak sincsen az asztaluk sarkán.
13. Még három könyvet adtak meg
e. Kérem jelezzék, amennyiben bármelyikben szó van a pénzteremtő hitelek számviteléről. De nem szétszabdaltan, a lényeget torzó szegmensekben felismerhetetlenné téve (felismerhetetlenül hagyva), hanem a 2018 február 22-i levelemben vázolt, sejtett, felvetett lényegi egységében.
Egyebekben köszönöm részletes, sok írásra kiterjedő levelüket. És kérem Önöket, hogy ne hagyják abba a levelezést, hanem segítsenek az általam keresett lényegi információk fellelésében.
üdvözlettel
Fáy Árpád
From: MNB Ügyfélszolgálat [mailto:ugyfelszolgalat@mnb.hu] - Sent: Tuesday, April 10, 2018 5:30 PM - To: arpad.fay@gmail.com - Subject: 64751/2018 - Tájékoztatás
(a címzett, Fáy Árpád kiemeléseivel, szövegváltoztatás nélkül)
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI FŐOSZTÁLY
Iktatószám: 64751-3/2018
Tisztelt Fáy Árpád!
A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) küldött megkeresésében arra vonatkozóan kér tájékoztatást, hogy a Bankárképző Központnak küldött levelében feltett kérdéseivel kapcsolatban milyen szakirodalomban tud tájékozódni.
Kérdéseivel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk. A Bodie – Merton – Cleeton: A pénzügyek gazdaságtana (OSIRIS, 2011, Budapest) című könyv a 2. fejezetben a pénzügyi rendszer hat alapfunkcióját (rövidítve:
1. erőforrásokat gyűjt,
2. erőforrásokat áthelyez térben időben és ágazatok között,
3. fizetéseket bonyolít le,
4. információt (árinformációkat) keletkeztet,
5. kockázatokat kezel,
6. ösztönöz aszimmetrikus információs helyzetben) veszi sorba.
Ha a vállalati pénzügyek érdeklik, akkor Brealey – Myers: Modern vállalti pénzügyek PANEM 2005 c. könyvét ajánljuk figyelmébe.
Polányi Károly munkáiból (pl. Polányi Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Gondolat. Budapest. 1976) tájékozódhat, hogy milyen az archaikus pénz és a primitív pénzek világa.
A bank is igen sok formát váltott, Homonnay könyve (Homonnay Farkas: Banktörténet. A fizetésközvetítés fejlődése Babylontól napjainkig. Oficina, Budapest, 1946) bevezetésül szolgálhat.
A pénz modern kapitalizmus kialakulásában betöltött szerepéről pedig Max Weber: Gazdaságtörténete (KJK. Budapest, 1979) című munkájában olvashat.
Figyelmébe ajánljuk még Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyvét, amit 1936-ban írt.
A frissebb irodalomból megemlítjük az - MNB 2017 évi kiadásában - Modern jegybanki gyakorlat (szerkesztette Vonnák Balázs) című könyvet, amelyből többek között tájékozódhat arról, hogy miként működik a monetáris politika; milyen céljai és eszközei vannak és milyen szabályokat követ; mi a jegybanki transzparencia; mi a jegybank helye a pénzügyi rendszerben és mi a devizatartalék szerepe a jegybank működésében, miben álla a jegybank végső hitelezői szerepköre.
A hitelintézeti számvitelhez bevezetésként a SALDO kiadványát tanulmányozhatja. A könyv felépítését a tartalomjegyzék és az előszó áttekintésével ingyenesen megismerheti a következő elérhetőségen, az Olvasson bele! gombra kattintva https://saldokiado.hu/konyv/hitelintezeti-szamvitel-elmelet-es-gyakorlat/98
Fentieken túl javasoljuk még megismerni, az alábbi internet, ingyenes elérhető szakmai cikkeket:
Nyomtatott szakkönyvek közül a következőket ajánljuk figyelmébe.
Bízunk benne, hogy a tájékoztatással segítségére lehettünk.
Üdvözlettel:
Ügyfélszolgálati Főosztály
Az MNB ügyfélszolgálata minőségbiztosítási célból ügyfélelégedettségi felmérést végez. Kérjük, hogy az alábbi linkre kattintva ossza meg véleményét a fenti válaszlevéllel kapcsolatban: https://mnbpoll.mnb.hu/Survey.aspx?surveyid=49766936&lng=hu-HU&myparam=47131
Az MNB ügyfélszolgálatának
elérhetőségei:
levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. | személyes
ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
| Telefon: 06-80-203-776 I e-mailcím:
ugyfelszolgalat@mnb.hu
Feladó: Fáy Árpád - Küldve: Mar 6 2018 12:59AM - Címzett: MNB Ügyfélszolgálat ; - Másolatot kap: - Tárgy: FW: Tisztázó kérdés feltétele pénzteremtés kapcsán - egy kiegészítő kérdés, ha van rá lehetőség
Tisztelt MNB!
Alább olvasható, 2018 február 22-i dátumú tájékoztatást kérő levelemre keresek választ a jegybanktól,
miután a „bankárképző” elhárította nemhogy a válaszadást, de még a kérdés pontosítására való visszakérdezésre sem vállalkozott.
Kérem, amennyiben van olyan munkatársuk, akiknek nem okoz megterhelést, hogy útbaigazítson, milyen irodalmat kellene elővennem, vagy kihez kellene forduljak, akkor ő válaszoljon levelemre.
tisztelettel
Fáy Árpád
From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Monday, March 05, 2018 5:15 PM - To: 'Bankárképző' - Subject: RE: Tisztázó kérdés feltétele pénzteremtés kapcsán - egy kiegészítő kérdés, ha van rá lehetőség
Tisztelt Bankárképző!
Fokozódó felindulással lapozgattam a maguk által ajánlott alapművet, a Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok-at.
Kérdéseimre ezt adták válaszul?
De lehet, hogy elhamarkodtam az alább megtartott (nem törölt) első szöveget.
Kérem igazítsanak útba, hogy az ezer oldalban hol vannak válaszok a kérdéseimre!
Mert első bele lapozásom szerint sehol, semelyik oldal.
Ez a formailag tetszetős kivitelű könyv az alapvető pénzelméleti összefüggések tekintetében korunkban felületesnek, igénytelennek, lényegében használhatatlan keresztrejtvénynek mondható - maximum az íróasztal feletti polcon jól mutat méretével.
Nem tudom elhinni, hogy ilyen szinten másodlagos szemléletű banki tájékozottság alapján lennének képesek százezrével, millió számra megrendíteni a banki ügyfelek egzisztenciáit, megrendíteni az ország gazdaságát, létét.
Tehát ha csak engem próbára tevő csalafintaságról lenne szó, jelzem észrevettem, ez a könyv nem tartalmazza az érthető választ kérdéseimre.
Tehát megismétlem kérdésemet, ezúttal
· mind a bankárképző
· mind a jegybank
· mind számos egyetemi tanszék felé, hogy
hol találok az Önökhöz intézett kérdéseimre választ – amit devizahiteles ügyfélkénti kitettségem késztetett feltenni.
valódi tájékoztatást adó válaszukra számítva
Fáy Árpád
levelem első, indulatos vázlata:
Súlyosan felháborító az alábbi, 2018 március 1-én kelt levelük és az abban foglalt hamis tájékoztatás.
Megvettem a javasolt Bank- és pénzügyek könyvet 8.000 Ft-ért postán kiküldve.
Ha maguk ebből oktatják a bankárokat, akkor semmin sem csodálkozok.
Talán újságíróknak hasznos lehet, ha frazeológiát akarnak felnyalábolni.
Nincsen benne a kérdéseimre a válasz. Az országban egyedüli, magát „bankárképzésben” illetékesnek, profinak mutató intézménytől elvárható lenne, hogy kérdéseim jellegét, szemléleti irányát beazonosítva megfelelő választ, tájékoztatást, útba igazítást tudjon adni. De erre valami okból nem először nem vállalkoztak, hanem mint egy devizahiteles szerződésben, amolyan szövegköddel reagáltak megkeresésemre.
Egyáltalán az ajánlott és alapműnek mondott vaskos kötet tematikája és a módszertana messziről kerüli a kérdéseimre adandó választ.
A magyar bankrendszer, mint már többször felvetettem, eleve felkészületlen, alkalmatlan szerepe ellátására, mert a tudása, szemlélete nem alkalmas alapvető összefüggések megértésére. Tudásbeli, felkészültségbeli hiányosságait a pénzügyi szektor arroganciával, erőszakkal, önkénnyel próbálja elfedni.
Különösen sérelmesnek látom hogy az úgynevezett bankárképző egyszer, amikor személyesen fizettem egynapos tájékoztatásáért tandíjat, alapvetően felkészületlen munkatársat bízott meg ama egynapos képzés megtartására. Hogy mi alapon fogalmam sincsen, talán hogy az egzisztenciájukban megrendült, önhibájukon kívül megtámadott laikus devizahiteleseknek az is jó lesz, ha a takarítónő foglalkozik velük. Ott még legalább volt egy élő személy, aki vállalta a nevét.
Most viszont március 1-i levelükben névtelenül válaszoltak, láthatóan úgy, hogy fel sem mérték, mire. A bankárképző most másodszor nyilvánult meg úgy számomra, hogy egyértelmű legyen, a nevén kívül más köze nem sok van a banki alapismeretekhez. A blöff kifejezést egyáltalán nem érzem erőltetettnek.
Vagy titkosan kezelik az érdemi információkat? És közben játszanak az ország sorsával, mint valami analfabéta indiai szent tehén. Betűket egymás mellé tudnak illeszteni, de funkcionálisan már nem képesek értelmezni is? – funkcionális analfabétákként viselkednek.
És semmi felelősségük nincsen a nagyvilággal a magyar közélettel, banki társadalommal, a bankok ügyfeleivel szemben?
Vagy automata szövegszerkesztő válaszolt?
A nemzeti banktól van legalább néhány levelem, ahol bevallják, hogy kérdéseimet „nem értik”.
De ott sem mentek el valami tisztázó beszélgetésig. Egyszerűen kifejezték csodálkozásukat, hogy alapvető dolog számukra nem érthető. A bankárképzőhöz képest igen magas etikai és szakmai nyitottságról téve tanúbizonyságot.
Egy katasztrófával állunk szemben.
Több kilós, 8 ezer forintos könyv mögé bújnak.
Már az is elképesztő, hogy 2018-ban nem az interneten olvasható az efféle olvasmány, mint az érdeklődő banki ügyfeleknek szóló egyfajta tájékoztatás. De nem is csatolt file-ban küldik meg.
A magyar pénzrendszer szereplői elmaradtak a második világháborúban (a kirovó-lerovó szintű spekuláns szélhámosságnál), számítógép nekik ma sincsen. 10 éve rágódnak a devizahiteleken, a bíróságok összes szintje képtelen a devizahitel mibenlétét megérteni, tisztességgel és szakmai tájékozódással kezelni a hozzá forduló károsultakat, de a jogszabályban tisztességtelennek mondott milliónyi banki elszámolás valódi elemzést lehetővé tevő excel tábláját kérésre sem adták meg tudtommal egyetlen egy esetben sem.
Ez a több kilónyi szélhámosság, a Bank- és pénzügyek c. könyv úgy kezdődik, hogy nem definiálja, mi a pénz! De értekezik hiperinflációról. Egy kvízműsorban sem volna tisztességes. Tisztességtelen bankok és tisztességtelen elméleti alapozás?
megdöbbenéssel a válaszuk és az ajánlott irodalom fölött
Fáy Árpád
From: Bankárképző [mailto:Bankarkepzo@bankarkepzo.hu] - Sent: Thursday, March 01, 2018 2:08 PM - To: arpad.fay@gmail.com - Subject: Re: Tisztázó kérdés feltétele pénzteremtés kapcsán - egy kiegészítő kérdés, ha van rá lehetőség
…………………. kedves Fáy Árpád,
köszönjük szépen megkeresésüket.
Mind a pénzteremtésre, mind a könyvelési technikákra, fejlődési trendekre vonatkozó kérdések meghaladják egy válasz email keretének a lehetőségeit.
Szíves figyelmükbe ajánljuk az alábbi szakirodalmakat, amelyek érthetően, sok példával illusztrálva mutatják be a banküzemtan legfontosabb kérdéseit:
1. Meir Kohn: Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok, Osiris Kiadó-Nemzetközi Bankárképző (Budapest) , 1998
valamint a
2. Magyar Nemzeti Bank honlapján találhatóak nagyon jó, témába vágó cikkek:
http://www.mnb.hu/kiadvanyok/szakmai-cikkek/a-bankrendszer-jovoje
Minden jót kívánva, üdvözlettel:
Bankárképző
e-mail • bankarkepzo@bankarkepzo.hu
tel • +36 1 224 0700
fax • +36 1 201 1330
Bankárképző • Tanácsadás és oktatás
1011 Budapest, Szalag u. 19.
www.bankarkepzo.hu
Bankárképző a Facebookon
From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Thursday, February 22, 2018 2:33 PM - To: Lakatos Veronika <VLakatos@bankarkepzo.hu>; Marsi Erika <EMarsi@bankarkepzo.hu>; Bankárképző <Bankarkepzo@bankarkepzo.hu> - Subject: Tisztázó kérdés feltétele pénzteremtés kapcsán - egy kiegészítő kérdés, ha van rá lehetőség
Tisztelt Bankárképző Központ!
………………………………
Tulajdonképpen laikusként pontosítani szeretném a kérdést – remélve hogy nem csinálok ügyetlenséget (tehát hogy nem viszem mellékvágányra).
Próbálom összeszedni a bennem felmerülő szempontokat abból a célból, hogy megérthessem a könyvelés alapelveit (kitüntetetten a pénzteremtő műveletek figyelve).
Próbáltam már vállalati könyvelőtől is kérdezni, de a vállalati könyvelésben szereplő műveletekkel összefüggő banki könyvelési lépésekről nem volt biztos fogalmuk, lévén hogy az nem tartozik napi munkájukba. Itt pedig arról van szó, hogy szabály szerint előírt összefüggések vannak a banki és vállalati könyvelés között, amelyeket nem szoktak tárgyalni, pedig a jobb áttekinthetőséget, megértést segítenék.
1. „mérlegen kívüli tétel”, művelet nem könyvelhető, nem bekövetkezett pénzmozgás (sokat hallottuk emlegetni, az alábbiak szerint jól képzelem-e illetve mi lenne a hasonlóan tömör jó megfogalmazása amérlegen kívüli tételeknek?)
o a szerződéskötés, amelyet önkéntesen köt meg a bank (tehát két fél közös, egybehangzó döntése), amely medret ad a későbbi könyvelendő eseményeknek
o a tevékenység tervek, amelyekkel lehet szervezni az eseményeket, amelyek cégen belüli döntések eredményei
o az állami szabályozás, amelyet követni kell, hatásában hasonló mint az önkéntes szerződés, bár nem kell mérlegen kívüli tételként megemlíteni
o spekulációs számítások, vázlatok
o értékbecslések
2. „könyvelési művelet a)”, amely valamely mérleg egyik oldalán a számlák között eredményez változást (belső átrendeződést, amely a mérlegoldal számszerű összesített összegét nem befolyásolja)
3. „könyvelési művelet b)”, amely a cég mérlegének mindkét oldalán eredményez változást (számszerűleg egyenlő változást, ilyen például egy hitelszerződés eredményeként a folyósítáként megnyitott bankszámla a forrás oldalon és az eszközoldalon megjelenő követelés az ügyféllel szemben majdani visszafizetésre)
o ha a mérleg mindkét oldalán egyforma változás következik be, akkor az önmagában nem tekinthető tényleges pénzmozgásnak, csak annak a későbbi lehetősége teremtődik meg vagy szűnik meg
o a banki mérlegen kívüli pénzteremtő hitel szerződés alapján a kölcsön folyósításaként a banki mérleg mindkét oldalán egyforma mértékű változás következik be, akkor ezzel párhuzamosan egy másik mérlegben, a hitelszerződést megkötő ügyfél mérlegében is változásnak kell bekövetkezni, ugyancsak a mérleg mindkét oldalán, hogy az ügyfél majdan a folyósított betétből lehívhasson (azt felhasználhassa készpénz vagy utalás formában) – eddig tehát a kölcsön felhasználhatóságának előkészületéről volt szó mérlegen kívül és mérlegen belül annak mindkét oldalában.
4. „könyvelési művelet c)”, amely két cég mérlegében az egymással ellenkező oldalakon eredményez (számszerűleg egyenlő) változást – immár valós, a könyvelésben pénzmozgási tényként könyvelhetően
o vállalkozás és bank mérlegében
§ a bank egyik szolgáltatása a számlavezetés, ami egy kiszervezett ténykedésnek is tekinthető (állami ellenőrzést, garanciát megtestesítve mint valami hiteles kontroll … nem csak bank vezethet vállalati számlát, de a vállalat saját maga nem vezetheti a számláját, arra más céget mint szolgáltatót kell megbíznia)
· lényegében fizikailag a banki számlán van a vállalat pénze. Tehát ugyanazt a tételt egyrészt nyilvántartom a banki forrás oldalon (a bank ellenőrzi, hogy ennek a pénznek a kezelése bizonyos államilag előírt szabályoknak feleljen meg), másrészt ennek a pénznek a felhasználásáról a vállalat dönt (a bank által adminisztrált, ellenőrzött, államilag szabályozott feltételek között), a vállalatnak kell idővel elszámolnia, azaz a kölcsönt vissza fizetnie Abból, hogy ugyanarról a banki számlán szereplő pénzről van szó az következik, hogy a bank forrás oldalán és a vállalat eszköz oldalán egyforma változások kell bekövetkeznie (… a könyvelési szabályokban is érvényesülő logika szerint)
§ a bank másik szolgáltatása a pénzteremtő hitel (kölcsön) adminisztrációja (ennek része az előbb említett „könyvelési művelet b)” a bankon belül
· amely talán a váltóhoz hasonlíthatóan teremt fizetési eszközt a gazdaság illetve a gazdaságban egy gazdasági szereplő, az ügyfél igényére (a bank a társadalmi megvalósítja a pénztechnikai lebonyolítást és a szabályozási kontrollt)
· de a váltóval ellentétben nem két bankon kívüli üzletfél közti eszközről van szó (váltó kiállítója és elfogadója közt) hanem egy majdani üzleti kapcsolat egyik szereplője és a bank közti ügyletről
§ A másik típusú banki kölcsönügylet típus a megtakarítás közvetése a kölcsön felvevő felé
· itt értelemszerűen nincsen hitelszerződés
· a betétet a megtakarító nyitja, tehát ez nem a banki mérleg mindkét oldalát megváltoztató művelet
· a kölcsön lehívása olyan művelet, amely az ügyfél mérleg eszköz oldalán és a banki mérleg forrás oldalán egyformán megy végbe (hiszen itt is az ügyfél a pénzét a banki számlán „tartja”
· a különbség a pénzteremtő hitellel szemben, hogy a megtakarításnak van eredeti tulajdonosa. A megtakarító tulajdonosérdekének végelmében használatos bizonyos ügyfelek körében a jelzálog (a megtakarító tulajdonának védelmében). Ez egy klasszikus banki művelet, amely kb százéves hitelpénzrendszer előtti időkből maradt fent (pénzteremtésre fel nem hatalmazott pénzintézetek is közvetíthetnek kölcsönként megtakarításokat.
§ ezen banki tevékenységeket a modern hitelpénzrendszerben profitérdekelt, az állami szabályozástól független üzleti ténykedésként kezelik, de funkcionálisan az eddig vázoltaknak megfelelően.
o két vállalkozás mérlegében
§ a fentiekhez hasonlatosan kellene kifejteni, hogy a fentiek, és főleg a pénzteremtő hitelművelet sajátosságait érzékelhessük, de nincsen rá „energiám”
o két bank mérlegében
§ ez is igen érdekes lenne, gondolom a bankközi elszámolások kapcsolódnak legközvetlenebbül a banki pénzteremtő hitel műveletekhez
§ speciálisan ide sorolható a jegybank és kereskedelmi bank közti kapcsolat, amelynek legjellemzőbb változata a hitelpénzrendszerben a „jegybank-pénz teremtő hitel”,
· amelyben a jegybank a hitelnyújtó és a kereskedelmi bank a hitel felvevő és
· kettejük mérlegében hasonlatos kapcsolódásnak kell megvalósulnia mint a kereskedelmi bank és a vállalti ügyfél mérlege közti kapcsolatban
Nyilvánvalóan én nem a szakirodalmat vagy szaksajtót idézem, hanem a logikai vázat próbálom alkalmazni és próbálok élni az alkalommal, hogy rákérdezhessek az összefüggésekre.
A legjobb lenne T-ábrákban látni az egyes műveletek, műveleti fázisok sorát. Ha ilyen sémák rendelkezésükre állnak, az nagyon jó lenne ha megküldenék –lehetőleg a fent sorra vett műveleti fázisok mélységében.
Laikusként, aki egyáltalán nem vagyok tájékozott banküzemtani és könyvelési kérdésekben, felmerült még néhány kérdés bennem, amire internetről próbálkoztam meg tájékozódni. Meglepő vetületet adott a mai könyvelési módszer kialakulási történetéről szerzett benyomás.
Eszerint az uniós csatlakozás óta is vannak merőben új könyvelési előírások, de nagyot változott a könyvelés a XIX-XX. század fordulóján és visszamenőleg évezredekre menő a könyvelés eredete.
Tájékozódásomból leszűrhető, hogy
· a mai könyvelési módszer legkorábban alkalmazott eleme a számlavezetés olyan módon, hogy az üzleti partnerről vezette a másik üzleti partner, hogy az mivel tartozik neki és mit követel tőle.
o Ez a tartozik-követel megkülönböztetés a régi időkben egyértelmű volt, nem okozott zavart a két kifejezés értelmezése (amint arra ma van példa).
· változást hozott a mai mérleg formájára emlékeztető kettős könyvelés elterjedés, mert ettől fogva a tartozik-követel kifejezéseket mechanikusan tovább alkalmazták, de a mérleg két oldala közt, valamint a mérleg két oldalán szereplő számlák fejlécében elvesztette az eredeti egyértelmű, szemléletes jelentését (a tartozik-követel fogalompár)
· Meglepő, hogy az „akasztófa”, tehát a T-ábra mennyire szívósan jelen van a mai napig, mi lehet az oka?
o 6-800 éve vannak emlékek a T-ábra előfordulásáról. matematikailag a lényege az, hogy csak összeadási műveltet tartalmaz és nincsenek benne negatív számok. A negatív számok sokkal fiatalabbak, mai formájukban elterjedten nincs 200 éves az alkalmazásuk. A tradíció egyik oka, hogy negatív számok nélkül tudtak tartozásokat, hiányokat könyvelni a T-ábrák segítségével.
o másik oka lehet az elterjedtségnek, hogy igen szemléletes. Méghozzá nem is a tartozik-követel oldalak egymáshoz viszonyításában, hanem a számlák és mérlegek összesíthetőségében, együttes kezelésében. A mai excel táblázati formát alkalmazva kevésbé lenne szemléletes az olyan megfogalmazás, szabály, hogy mikor lehet egy mérleg oldalon belül átrendezni a számlák között mennyiségeket, hogy mikor lehet a mérleg két oldalán egyező műveleteket végezni, hogy mikor lehet különböző cégek mérlegei közti nyilvántartást szinkronizálni, különböző mérlegek között összesítést végrehajtani.
Az elmondottakért gondolom, hogy jó lenne ha T-ábrákkal modellezve is választ kaphatnék az általam felsorolt banki alapműveletek logikájára.
tisztelettel
Fáy Árpád