Érdekes az előzetes hozzászólás,

de ne arról legyen szó ..

 From: Szilvia Szego
Subject: Előzetes hozzászólás a 28-ai előadás kapcsán Fáy Árpádtól --Emlékeztető - Meghívó szept 28. RETÖRKI-ben du 3 óra Előadó Fabó L. -Ég és Föld - Rendhagyó mérnöki gondolatok a Szent Koronáról

Kedves 4 K Tagok és Érdeklődők!

Fáy Árpád nekem megküldött levele nagyon érdekes államfilozófiai kérdéseket vet fel. Hozzászólása nyilvánvalóan az én  levelem bevezető szövegemre készült, hiszen az előadást csak szerdán hallhatjuk majd. 

Fáy Árpád a rendszerváltás előtt már jeles tagja volt az alkotmányossági vitáknak és alkotmányozó köröknek. Tudomásom szerint jelenleg is dolgozik alkotmányossági kérdéseket taglaló civil munkakörben. Rövid filozófiai áttekintő munkáját és a jelenlegi helyzet értékelését ezért is különösen fontos tartom. 

Egyben jelzem, hogy a szerdai napon a vita alapja Fabó László előadása lesz, és nem Fáy Árpád  előzetesen megküldött anyaga.  Az előadásban felvetődő kérdések súlya és a rendelkezésünkre álló rövid idő nem teszi lehetővé, hogy több szálon is folytassuk egy időben a megbeszélést. 

Árpád levelét az alábbiakban olvashatjátok. Szíves figyelmetekbe ajánlva, üdvözlettel Szilvia Mária

Kedves Szilvia!

Igen nagy gonddal készült az alábbi meghívó szövege.

Bár az állami intézmények korábbinál is radikálisabb lebontása helyett egy szuperállaminak is mondható, a korábbinál sokkal kézivezéreltebb és mégis globális és a korábbinál sokkal mechanizáltabb (a szabad piactól még sokkal távolabbi) irányításra törekvés bontakozik ki.

Megjegyzem nem ártana ha valaki felhozná a fiziokraták táblázatainak példáját – hogy a csavar bonyolultsága kellő legyen.

Ők kezdték a tervezhető táblázatokat, eleinte csak a szemléltetés, elvi modellezés, megértés érdekében.

Ami aztán nem ritkán átcsapott a mechanizált, falanszterikus emberiség képzetébe.

Aminek ellenében a fiziokraták az erkölcsiséget keresték (mai fülnek talán meglepően a gazdagság valódi, az emberiességet nem kizáró hanem szolgáló forrását keresve), az a merkantilizmus volt, amely a politikai hatalommal szemben kívánta az önállóságát védeni.

Itt is két dolog keveredik. Merkantilisták hangoztatták, hogy az állam a jólét érdekében mindent megtehet az arany felhalmozásáért mint a gazdagság forrásáért egyrészt, másrészt éppen az arany volt az az eszköz (pénz-jel hordozó értékarányosnak tekintett eszköz), amelyet ki lehetett vonni a politikai hatalom ellenőrzése alól. Szemben a merkantilizmust megelőző évente újra vert brakteáttal, amelyet az újraverés mechanizmusával a politika (a politikán keresztül a szélesebb társadalom) ellenőrizni tudott.

A fokozott ellenőrzés, az erkölcsösebb gazdaságpolitika eszközét láthatták a fiziokraták a táblázataikban. Csakhogy az ellenőrzés Ricardo által felmagasztalt tőke-hatékonyság révén ismét kicsúszott a társadalom kezéből. A fiziokrata erkölcsiséget legmagasabb elméleti szinten megfogalmazó A. Smith munkáiban a piac láthatatlan keze nem azt jelentette, hogy a társadalmi ellenőrzés alól kicsúszott önkény, monopolérdek, visszatérő merkantilista embertelenség válik láthatatlanná – változatlanul létezően.

Az azóta eltelt időben mint a hajóágyúk és a hajópáncél versenyében bújócskázik a társadalmi közérdek a hatékonyságára hivatkozva láthatatlanságot követelő monopolérdekkel.

A monopolérdek megpróbálja a közérdeket is és a valós piaci folyamatokat is megkerülve a korlátlan önkény lehetőségét kisajátítani.

Ezzel azonban átlép olyan evidenciákat, amelyek az emberiség alapértékeivé váltak évezredeken át.

Európai műveltségben számon tartott Szókratész a méregpoharat is kiitta, hogy az erkölcs fontosságát, valódiságát demonstrálja.

Platón tovább ment és az ideák világát nevezte meg, tökéletesebbnek állítva az árnyékvilág valóságánál. Tehát ami miatt a méregpoharat vállalta Szókratész, azt nevezte fontosabbnak, értékesebbnek a tapintható, megtapasztalható valóságnál.

Arisztotelesz pedig Platón igazságait evidenciának, alapvetőnek véve már a gondolkodást kifejező beszéd törvényszerűségeiben, általános kategóriáiban jelenítette meg a közvetlenül meg nem tapasztalható és mégis alapvető ideákat (szubsztancia) szemben a megtapasztalható, de a lényeget nem kifejező akcidensekkel.

Aztán jött a kereszténység, amely az ideák világát a napi erkölcsi gyakorlatban általános életelvvé formálta. Nem pusztán misztikával, hanem idővel teológiai, tehát rendezett tudományos igénnyel.

És azóta folyik a tovább építkezés.

Egy átrendeződés mindig kritikus fázisokkal jár. Soha nincsen előre eldöntve, hogy az átrendeződés mire vezet.

A történelem tele van sikertelen átrendeződésekkel, értékvesztésekkel, úttévesztésekkel.

A magyar államisággal kapcsolatos identitás-tudat (ahogy a meghívó fogalmaz) értékelvei még bennünk élnek latens módon. Magunk sem vagyunk vele tisztában mindig. Halvány rajzolatait az erőszakos, keményen artikulált great reset törekvése aggodalom nélkül tolná félre.

Engedjük el nemzeti identitásunkat vagy legalább gondolkozzunk el rajta, hogy mik is azok az értékelvek, amiknek a szentkorona az egyik szimbóluma, intézménye. Érdemes-e kiállni értük? Értelmes-e kiállni értük? Képesek vagyunk-e akár értelmileg akár érzelmileg szembesülni a dilemmával? Döntésképesek vagyunk-e?

Például a szentkorona mint a nemzeti lét szimbóluma, intézménye pótolható-e?

Lehet-e bármely nyelvezettel bármely problémát megfogalmazni, elemezni?

Másként szólva lehet-e bármely axiomatikus fogalmi építménnyel bármely problémát tárgyalni?

Lehet hogy az ekvivalens koordináta rendszerek nem általános érvényű elvét jelentik a gondolkodásnak, hanem csak igen speciális feltételek között használható módszert kínálnak – amely ugyan igen hasznosnak bizonyult, de csak egy szűk megismerési síkban?

Tehát vajon a nemzeti identitásunk axiómái felcserélhetők vagy sem? A felcserélésük genocidiumot jelentene vagy sem? A genocidium egy olyan modern utat jelentene, amelyet az emberiségnek választania kell (önérdekből?!), vagy amely a megtévesztés / megtévedés szörnyűsége?

…………………. És lehet hosszan folytatni.

Ha egy mód van rá megyek.

FÁ

---------- Forwarded message ---------
Feladó: Szilvia Szego
Subject: Fwd: Emlékeztető - Meghívó szept 28. RETÖRKI-ben du 3 óra Előadó Fabó L. -Ég és Föld - Rendhagyó mérnöki gondolatok a Szent Koronáról
To: Szilvia Szego <szeszego@gmail.com>

 
Kedves 4K tagok és Érdeklődők!

Szeretettel várlak titeket évadnyitó előadásunkra. Nem tartom véletlennek, hogy az Ars Sacra fesztivál idejében úgy gondoltuk, hogy a magyarság identitástudatának és államiságának legfontosabb szimbólumáról, a Szent Koronáról nyissunk értelmezési vitát. 

Az elmúlt néhány évben gyökeres változás ment végbe a minket körülvevő világ uralkodó ideológiájában. Egészen az elmúlt évekig a főáramú nyugati ideológia a "szabad" piacot emelte a társadalmak működtetését irányító értékhierarchia csúcsára.  Ezen értékelv alapján ment végbe a nemzeti államok erejének az erőteljes lebontása, méghozzá három orientációs parancs alapján. Ezek a liberalizáció, a privatizáció és az állam "deregulálásának" (szabályozó eszközrendszerének a lebontása) hármas elve volt. 

A nemzeti identitás és az államok lebontására  jelenleg a fenti hármasnál is radikálisabb értékelv rendszer veszi át az uralmat. Ezek a klímakatasztrófa megakadályozása, a környezeti károkozás felszámolása, az emberi műveletek és lét  által okozott CO2 kibocsátás radikális csökkentése,vagyis a FÖLD úgynevezett megmentése. Ennek kivitelezése - mint a meghirdetett irányelvekből kitűnik - a meglévő társadalmi intézmények korábbinál is radikálisabb lebontását igénylik, mert a Föld "megmentése"-  a törekvések indoklása szerint erre szakosodott globális erejű "megmentő"  intézményekkel valósítható meg.

Nem lehet tehát többé megkerülni a nemzeti identitás és államiság kérdését, azt hogy az évezredes múlt által kimunkált, megvédett és csiszolt legmagasabb rendű értékelvek és azok hitelesítésének öröklött szimbólumai felválthatók-e kemény és puha erőszakkal megvalósított  globális közigazgatási intézményekkel. 

Az így felvázolt téma több tudományos (történelmi, államtudományi, politológiai, szociálpszichológiai, lételméleti és végső soron jogi és egyéb igazgatási)  területet érint. Előadónk világosan jelezte a címével, hogy az ő érdeklődését, kérdésfelvetéseit és azok megoldását milyen  eszközrendszerrel kísérelte meg.

Ajánlom tehát újra szíves figyelmetekbe a következő előadást és az azt követő vitát. 

A részletes meghívót mellékelem. 

Szilvia Mária