Nyilatkozat
Az
alkotmányosság korunk kihívása c. konferencián
Budapest,
2001. december 15-én
A
figyelmet szeretnénk ismét ráirányítani arra a 2001. március 30-i felhívásra,
amelynek címzettje volt a magyar állam elnöke, a magyar parlament és a
magyar kormány. A felhívás célja volt, hogy szülessen ünneplő megemlékező
törvény még 2001 évben a magyar állam ezeréves alkotmányosságának tényéről,
folyamatáról, örökségéről.
A
felhívás kibocsátója az Alkotmányossági Műhely és Fórum Társaság
volt.
A 2000. májusi
Magyarok V. Világkongresszusának “Millenniumi alkotmányozási felhívása”
kezdeményezte és támogatta az
alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását. Az előkészületekben való részvételt
a Magyarok Világszövetségére bízta, amely a határozatot követő egy héten
belül működésképtelenné vált.
A határozatot
megszövegező munkacsoport önálló egyesületként folytatta tevékenységét,
és fogalmazta meg a 2001. március 30-i felhívást, amely a távolabbi időben
lehetségesnek tartott teljes értékű alkotmányozó nemzetgyűlés előkészítési
folyamatához az előkészületet támogató 50%+1 szavazatot igénylő ünnepi
törvényt szorgalmazott a magyar parlamentnek.
A szorgalmazott megemlékező
törvény rendelkező pontjaiból:
1)
Szűnjön meg minden hivatalos, félhivatalos
tiltása, módszeres lejáratása az alkotmányos értékekre való hivatkozásnak
– erre a törvény adjon védelmet.
2)
Az ország sorsát fordító, lényegileg alakító törvények,
szerződések előkészítésénél a teljes értelemben vett alkotmány értékeit
tekintsék át. A törvényhozók a jövőben a sarkalatos kérdéseket tárgyaló,
érintő törvényekben emlékezzenek meg a bevezetőben az elmúlt ezer
év akár több korszakára is vonatkozó alkotmányos emlékekről bibliográfiai
hivatkozással, szövegszerű idézéssel vagy akár elemző megjegyzéssel együtt
(vallás-szabadság, szólás-szabadság, állampolgárok közötti megkülönböztetés
tilalma, a nemzet tagjainak közössége stb).
3)
Az országgyűlés az 1993-ban módosított PTK szerinti köztestületi
kamarát hívjon életre, amely közfeladatként a történeti és kortárs
(azaz teljes) alkotmányosság kérdésének vizsgálatát, közismertté tételének
előmozdítását végzi, amelynek tagsága összetételében felsőház
jellegű, azonban jogosítványai attól elmaradnak – vagy kerüljön
sor mielőbb a felsőház megalakítására, teljes jogkörrel.
A 2001 májusi felhívás
három idézett pontjának megerősítése mellett felhívjuk a magyar állam
felelős vezetőinek figyelmét a következőkre:
1) A magyar államnak vállalnia kell azt a közjogi küzdelmet, amelyet teljes értelemben vett alkotmányának védelme és továbbfejlesztése jelent a tágabb az uniós és globális folyamatokba, rendszerekbe való betagozódás során.
2) A magyar állam nem lehet annak a közjogi küzdelemnek az elfojtója, amely az országon, nemzeten belül a teljes értelemben vett alkotmányosság figyelembe vételéhez vezethet.
A történelmi alkotmány nem szüntethető meg még
az állam szuverenitásának tervezett felszámolása, minimalizálása révén
sem. A történelmi alkotmányhoz mérhető új alkotmány mind fogalmi mind érzelmi
okból nem hozható létre (túl a taktikai 2/3-os problémán) – csak
új alaptörvény meghozatalára van elvi lehetőség, amely vegyen tudomást a
történelmi alkotmányról (például nemzetgyűlés által).
3) Az Európai Unióba való belépés folyamatában és az Unióban való majdani létezés során a jogharmonizáció mintájára az alkotmány harmonizációja nem lehetséges, az egy fogalmilag képtelen, hamis törekvés volna, mert a magyar fogalmak szerint maximum alaptörvény rendelkezhet az UNIÓHOZ fűződő kapcsolatról, illetve az UNIÓ nem tud “lombikban előállítani” olyan alkotmányt, amely a magyar történelmi alkotmányhoz hasonló érzelmi, intézményi, fogalmi garanciákat tudna nyújtani.
4) A teljes értékű alkotmány áldásait csak akkor élvezhetjük, ha a kor követelményeinek megfelelően a társadalom-szabályozásban az igazságot és a hatékonyságot egyformán fontosnak tekintjük, és örökös egyeztetésüket alapvető alkotmányos elvnek, kötelességnek tekintjük.
5) Az alkotmányos elveket a társadalmi élet minden területén alapul kell venni, függetlenül attól, hogy az emberi kapcsolatok milyen technikájáról van szó – a pénzügyi és közgazdasági szerződésekben, szabályozási megoldásokban is. A teljes értékű alkotmányosságot súlyosan sérti a szólás-szabadság és a sajtószabadság mai megoldatlan ügye, a pénzrendszer tisztázatlan és ellenőrizetlen funkciója, és a privatizáció méltánytalansága legalább utólagos szabályozási kompenzáció nélkül (az úgymond gyarmati szabályozások törlésével).
6) A mérhetetlen globális erőfölény-központok kritikátlan kiszolgálása (harmonizáció jelszóval) nem szolgálja a társadalomnak sem a politikai sem a gazdasági egészségét.
a) Európa versenyképességét sem szolgálja a természetes monopóliumok korlátlan terjeszkedésű magántulajdona, amely spekulációra és monopol-lefölözésre alkalmas (legfeljebb a “gigászok” versenyében, de a gazdasági élet ennél sokkal többrétű).
b) A föld (és más természeti-monopólium javak) a közgazdaság szerint nem tekinthető tőkének (fogalmilag más kategóriába tartozik), és ezt a magyar történelmi alkotmány külön módon hangsúlyozza! – viszont a magyar kormány tudomásunk szerint soha, sehol nem emlékeztet rá.
c) Csak a spekuláns tőkeérdekeltség szorgalmazza a föld (és más természetes monopóliumok) szabad forgalmú tőkének tekintését, amint arra a történelem sok évezreden keresztül számtalan keserű példát adott.
7) A magyar állam (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) képviselőinek, a magyar tudománynak, a politizáló közéletnek kötelessége, hogy alkotmányos absztrakcióban állja a versenyt, a közérdeket elutasító korlátlan magánérdek híveivel szemben - az ország, a nemzet érdekében! Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a magyarság képes nemzeti létét megerősíteni, nemzeti programját megújítani.
8) Történelmi alkotmányunk talaján meg kell adni a határon túliaknak az alkotmányos szolidaritás biztonságát. Ugyancsak történelmi alkotmányunk alapján föl kell kínálnunk a társnépeknek, szomszédunkban élő nemzeteknek, országoknak az alkotmányos elvek vállalásán alapuló jobb kapcsolatokat, alkotmányos elvű szolidaritást.
A nyilatkozatot elfogadták
§ A konferencia jelenlévő védnökei: dr Boross Péter, Csoóri Sándor, Duray Miklós
§ A konferenciát rendező szervezetek közül, amelyeknek vezetői jelen voltak az elfogadáskor: Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ), Alkotmányossági Műhely és Fórum Társaság, Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB), Százak Tanácsa, Társaság a Balaton Akadémiáért, Haza és Haladás Alapítvány
Valamint a jelenlévő résztvevők ellenvélemény nélkül.