Nyilatkozat

Az alkotmányosság korunk kihívása c. konferencián

Budapest, 2001. december 15-én

I. Az előzményről:

A figyelmet szeretnénk ismét ráirányítani arra a 2001. március 30-i felhívásra, amelynek címzettje volt a magyar állam elnöke, a magyar parlament és a magyar kormány. A felhívás célja volt, hogy szülessen ünneplő megemlékező törvény még 2001 évben a magyar állam ezeréves alkotmányosságának tényéről, folyamatáról, örökségéről.

A felhívás kibocsátója az Alkotmányossági Műhely és Fórum Társaság volt.

A 2000. májusi Magyarok V. Világkongresszusának “Millenniumi alkotmányozási felhívása” kezdeményezte és  támogatta az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását. Az előkészületekben való részvételt a Magyarok Világszövetségére bízta, amely a határozatot követő egy héten belül működésképtelenné vált.

A határozatot megszövegező munkacsoport önálló egyesületként folytatta tevékenységét, és fogalmazta meg a 2001. március 30-i felhívást, amely a távolabbi időben lehetségesnek tartott teljes értékű alkotmányozó nemzetgyűlés előkészítési folyamatához az előkészületet támogató 50%+1 szavazatot igénylő ünnepi törvényt szorgalmazott a magyar parlamentnek.

A szorgalmazott megemlékező törvény rendelkező pontjaiból:

1)      Szűnjön meg minden hivatalos, félhivatalos tiltása, módszeres lejáratása az alkotmányos értékekre való hivatkozásnak – erre a törvény adjon védelmet.

2)      Az ország sorsát fordító, lényegileg alakító törvények, szerződések előkészítésénél a teljes értelemben vett alkotmány értékeit tekintsék át. A törvényhozók a jövőben a sarkalatos kérdéseket tárgyaló, érintő törvényekben emlékezzenek meg a bevezetőben az elmúlt ezer év akár több korszakára is vonatkozó alkotmányos emlékekről bibliográfiai hivatkozással, szövegszerű idézéssel vagy akár elemző megjegyzéssel együtt (vallás-szabadság, szólás-szabadság, állampolgárok közötti megkülönböztetés tilalma, a nemzet tagjainak közössége stb).

3)      Az országgyűlés az 1993-ban módosított PTK szerinti köztestületi kamarát hívjon életre, amely közfeladatként a történeti és kortárs (azaz teljes) alkotmányosság kérdésének vizsgálatát, közismertté tételének előmozdítását végzi, amelynek tagsága összetételében felsőház jellegű, azonban jogosítványai attól elmaradnak – vagy kerüljön sor mielőbb a felsőház megalakítására, teljes jogkörrel.

II. A jelen felhívás:

A 2001 májusi felhívás három idézett pontjának megerősítése mellett felhívjuk a magyar állam felelős vezetőinek figyelmét a következőkre:

1)       A magyar államnak vállalnia kell azt a közjogi küzdelmet, amelyet teljes értelemben vett alkotmányának védelme és továbbfejlesztése jelent a tágabb az uniós és globális folyamatokba, rendszerekbe való betagozódás során.

2)       A magyar állam nem lehet annak a közjogi küzdelemnek az elfojtója, amely az országon, nemzeten belül a teljes értelemben vett alkotmányosság figyelembe vételéhez vezethet.

A történelmi alkotmány nem szüntethető meg még az állam szuverenitásának tervezett felszámolása, minimalizálása révén sem. A történelmi alkotmányhoz mérhető új alkotmány mind fogalmi mind érzelmi okból nem hozható létre (túl a taktikai 2/3-os problémán) – csak új alaptörvény meghozatalára van elvi lehetőség, amely vegyen tudomást a történelmi alkotmányról (például nemzetgyűlés által).

3)       Az Európai Unióba való belépés folyamatában és az Unióban való majdani létezés során a jogharmonizáció mintájára az alkotmány harmonizációja nem lehetséges, az egy fogalmilag képtelen, hamis törekvés volna, mert a magyar fogalmak szerint maximum alaptörvény rendelkezhet az UNIÓHOZ fűződő kapcsolatról, illetve az UNIÓ nem tud “lombikban előállítani” olyan alkotmányt, amely a magyar történelmi alkotmányhoz hasonló érzelmi, intézményi, fogalmi garanciákat tudna nyújtani.

4)       A teljes értékű alkotmány áldásait csak akkor élvezhetjük, ha a kor követelményeinek megfelelően a társadalom-szabályozásban az igazságot és a hatékonyságot egyformán fontosnak tekintjük, és örökös egyeztetésüket alapvető alkotmányos elvnek, kötelességnek tekintjük.

5)       Az alkotmányos elveket a társadalmi élet minden területén alapul kell venni, függetlenül attól, hogy az emberi kapcsolatok milyen technikájáról van szó – a pénzügyi és közgazdasági szerződésekben, szabályozási megoldásokban is. A teljes értékű alkotmányosságot súlyosan sérti a szólás-szabadság és a sajtószabadság mai megoldatlan ügye, a pénzrendszer tisztázatlan és ellenőrizetlen funkciója, és a privatizáció méltánytalansága legalább utólagos szabályozási kompenzáció nélkül (az úgymond gyarmati szabályozások törlésével).

6)       A mérhetetlen globális erőfölény-központok kritikátlan kiszolgálása (harmonizáció jelszóval) nem szolgálja a társadalomnak sem a politikai sem a gazdasági egészségét.

a)       Európa versenyképességét sem szolgálja a természetes monopóliumok korlátlan terjeszkedésű magántulajdona, amely spekulációra és monopol-lefölözésre alkalmas (legfeljebb a “gigászok” versenyében, de a gazdasági élet ennél sokkal többrétű).

b)       A föld (és más természeti-monopólium javak) a közgazdaság szerint nem tekinthető tőkének (fogalmilag más kategóriába tartozik), és ezt a magyar történelmi alkotmány külön módon hangsúlyozza! – viszont a magyar kormány tudomásunk szerint soha, sehol nem emlékeztet rá.

c)       Csak a spekuláns tőkeérdekeltség szorgalmazza a föld (és más természetes monopóliumok) szabad forgalmú tőkének tekintését, amint arra a történelem sok évezreden keresztül számtalan keserű példát adott.

7)       A magyar állam (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) képviselőinek, a magyar tudománynak, a politizáló közéletnek kötelessége, hogy alkotmányos absztrakcióban állja a versenyt, a közérdeket elutasító korlátlan magánérdek híveivel szemben - az ország, a nemzet érdekében! Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a magyarság képes nemzeti létét megerősíteni, nemzeti programját megújítani.

8)       Történelmi alkotmányunk talaján meg kell adni a határon túliaknak az alkotmányos szolidaritás biztonságát. Ugyancsak történelmi alkotmányunk alapján föl kell kínálnunk a társnépeknek, szomszédunkban élő nemzeteknek, országoknak az alkotmányos elvek vállalásán alapuló jobb kapcsolatokat, alkotmányos elvű szolidaritást.

A nyilatkozatot elfogadták

§         A konferencia jelenlévő védnökei: dr Boross Péter, Csoóri Sándor, Duray Miklós

§         A konferenciát rendező szervezetek közül, amelyeknek vezetői jelen voltak az elfogadáskor: Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ), Alkotmányossági Műhely és Fórum Társaság, Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB), Százak Tanácsa, Társaság a Balaton Akadémiáért, Haza és Haladás Alapítvány

Valamint a jelenlévő résztvevők ellenvélemény nélkül.