a megismerés tárgya lehet

a megismerés tárgyának és alanyának a viszonya

az emberi megismerés és szabályozás kérdése

szervetlen

világ

alanya

?

tárgya

rálátó megismerés elvi lehetősége

az objektív ismeretekre törekvés valamint az egyoldalú „külső”, a megismerésen alapuló irányítás, szabályozás lehetséges területe

szerves, élő

világ

emberi

világ

alanya O tárgya

vele-benne élő megismerés lehetősége

a „természettől adott” (!) szabadság, önreflexió, együttműködés, felelősség, erkölcsi normák, alkotás, kultúra, szép-igaz-jó területe <<>> egyrészt az emberi jelenség a maga lényegében az ember által megismerhetetlen (lásd Gödel tételeit), tehát legfeljebb „csak” megélhetők az emberi lét sajátságai - ezért megkerülhetetlen alapvető kérdés az emberi személyiség minden más emberhez mért eredendő, „természetadta” szabadságának elismerése <<>> másrészt az emberi közösség kapcsolati szabály-rendszere időben előre haladva kényszerűen "mind emberibb" alkotás, amelyért az ember és közössége felelősséggel tartozik <<>> az emberi személy és közösségei eredendő szabadságának elvitatása minden más emberi személlyel és közösséggel vagy bármi egyébbel szemben (például úgymond "a" jogi személy, állam, tőke javára!) az embert ember-alatti, azaz állati lét, vegetálás felé szorítja.

ember feletti

világ

tárgya

=

alanya

a feltételező, megsejtő, hívő „megismerés” lehetősége

az ember felettiben, a felfoghatatlanban, az abszolútban, "isteniben", ahol megismerésről elvileg nem lehet szó az ember részéről, legfeljebb hitről, vélekedésről <<>> ebben a viszonylatban ha irányításról, szabályozásról esik szó, annak az ember legfeljebb tárgya lehetne, és ha Isten embert teremtett szimbolikus értelemben vagy a szó közvetlen jelentésében, akkor ezt az embert küzdelmes, felelős szabadságra teremtette, nem gondtalan, felelőtlen létre